Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-14 / 38. szám

A közös vagyon // //• őrzői A termelöszövethe»eli ellenőrzésről Nyíregyháza taiiyavilágának helyzete, j öyőj e Beszélgetés dr. Ördögit Jánossal, a városi tanács elnökhelyettesével A fényeslitkei Kossuth Termelőszövetkezet ellenőr­ző bizottságának az elnöke a zárszámadási közgyűlésen arról beszélt, hogy a tagok, da még a vezetők egy része sem nézte jó szemmel a bizottság tevékenységiét. Az ellenőrzésekről készített jegyzőkönyvekben tett ész­revételeknek nem volt foga­natja. Mindez kedvét szegte a bizottság tagjainak. A tiszadobi Dózsa Tsz-ben a tagok egyrésze egyenesen fölöslegesnek tartja az el­lenőrző bizottságot: inkább dolgoznának a piszkálódás helyett — vélekedtek töb­ben. Sok helyről lehetne még példákat említeni arra, hogy a termelés:* vet keze­sekben többedrendű dolog­nak tartják a tervszerű, szervezett, folyamatos ellen­őrzést. Volt eset, például a üszatelekl Béke és Vörös Október Tss-ekben, hogy az elnökök ellen fegyelmi eljá­rást Jcellett indítani, mert nem gondoskodtak az ellen­őrző bizottságok zavartalan működésének feltételeiről — azzal a meggondolással, hogy a tagok az ellenőrzést ellen­szenvvel fogadják. A tapasztalatok szerűit a vezetőségi munkaprogramok alig érintik az eUenőrzés kérdéseit, mert úgy tartják, hogy ez elsősorban az el­lenőrző bizottságok felalata. A jól működő ellenőrző bi­zottság igen sokat tehet tt gazdálkodási és szervezeti lazaságok megszüntetéséért, min* tették ezt például a tiszalöki Kossuth Tsz-ben is. A Kossuth Tsz ellenőr­ző bizolftsáéa szervezetten, munka terve szerint végez* te ellenőrzéseit, és jó mun­kájával elismerést, tekin­télyt szerzett mind a ta­gok, mind a vezetők kö­rében. Azonban, ha még annyi­ra jóíl is működik az ellen­őrző bizottság, ez nem je­lenti a tsz-vezetőség fele­lősségének a csökkenését önálló eMenőraési felada­tának az ellátásában. Az ellenőrző bizottság a köz­gyűlés szerve. és egészséges viszonyok között jórészt ép­pen a vezetőség munkáját tartozik ellenőrizni, például a közgyűlési határozatok végrehajtásában, a szövet­kezeti demokrácia megtar­tásában, a termelési, gaz­dálkodási terveik teljesíté­sében, a könyvvitelben, egyáltalán az alapszabály szeröntt működésben. Az ellenőrző bizottságok többsége könnyebb, gyakor­lati kérdések vizsgálatával foglalkozik, olyanokkal, amelyeknek jó része éppen a vezetőség mindennapi fel­adata. De kevésbé terjedt — vagy terjedhetett — ki a figyelme a fentieken túl a vagyonvédelem egészére, a segéd- és feldolgozó üzem- ágag tevékenységére, a pia­ci árusításra, a hitelek ren­deltetésszerű hasznosítására és azok visszafizetésére, a különböző banki és SZTK kamatok, bírságok, fekbérek vizsgálatára, az ilyenekből eredő közösségi károk és ezekben az esetekben a fele­lősség megállapítására, a kártérítésekre. Az eddigi tapasztalatok szerint az el­lenőrző bizottságok zárszá­madási jelentése is azért nem volt alapos több he­lyen, mert nem a fenti, ese­tenként megtalálható visz- azásságakat fedte fél. Az ellenőrző bizottságok munkájának a szervezettsé­gét, hatékonyságát nagyban segíthetik a járási tanácsok azzal, hogy módszerbeli ér­tekezleteit tartanak részük­re. Ügy is támogathatják, bátoríthatják e bizottságo­kat, hogy felkérik őket egy- egy konkrét vizsgálat lefoly­tatására és esetenként a ta­nács vezető dolgozói is részt vesznek ilyen vizsgálatok­ban. Erre, ha szükségét látják, az ellenőrző bizott­ságok is kérjék fel « ia- nácavezetöket. A korábbi évekhez ké­pest számottevő a fejlődés a tsz-ek ellenőrző bizottsá­gainak a munkájában. Mind több helyen megértik a ta­gok is, a vezetők ás e vá­lasztott szerv működésének fontosságát,, amely, ha hivatása szerint tevékeny­kedik, a termelőszövetkezeti tulajdon és a közösségi élet sérthetetlenségének őrzője lehet. A vezetőség és a tagok segíthetik elő megértéssel, támogatással, hogy az ellen­őrző bizottság jól ellássa ezt a feladatát. Dr. Lehel István csoportvezető ügyész j Múlt év októberében jelent | meg az MSZMP Szaöoles- Szatmár megyei Bizottságának a határozata a tanyai telepü­lések problémáiról, a fejlődés lehetőségeiről és a feladatok­ról. Ez a kérdés nagymérték­ben érinti Nyíregyházát is, hisz a megyeszékhely több mint 60 000 lakosából csak­nem 18 000 a várost környező 52 tanyatele­pülésen él. A várostól távoli taayabokrok fejlődése, az itt élő emberek gondjainak meg­oldása fontos feladata a vá­rosi tanácsnak*. Erről beszél­gettünk dr. ördögh Jánossal Nyíregyháza Városi Tanácsa Végrehajtó Bizottságának el­nökhelyettesével. — Hogyan változott meg a tanyabokrokban lakó emberek élete a* elmúlt években? — A tanácsok megalakulása előtt a tanyavilágra nem sok gondot fordítottak. Kulturáló- uásroi, müvei oucaroi., egész­ségügyről szinte nem m te­hetett beszórni, hiszen az ele­sni feltételeit sem biztosította a műit reliuszer. u.ucj<j rru '•> örököltünk? Rosszul felszereli, kopott, osztatlan is kaláka Ezek voltak korábban a kul­túra egyedüli képviselői a nyíregyházi tanyabokrokban. Nem volt villany, művelődési ház, orvos, telefon. Különö­sen télen volt sivár a tanyá­kon élő emberek sorsa, csak­nem teljesen elszakadva éltek a várostól. Ennek az áldat­lan helyzetnek a megszünte­tése nem volt könnyű és ma is tartó folyamat­— Igazi, mélyreható váltó- I zás csak a tanácsok megala- ' kulása, de különösen a mező- | gazdaság átszervezése után \ kezdődött meg. Egyik legna-, gyobb eredmény az volt, hogyi a fejlődés folyamán .Nyírtelei;., Nagycserkész önálló községgé, alakult, s a városi tanács vb. kirendeltséget hozott létre: j Sóstóhegyen, Felsősimán, a | Vajda-bokorban és a Manda- bokorban. Erre azért volt szükség, mert a régebbi, tanya­bírói rendszer már nem felelt meg a követelményeknek, vi­szont a tanács vb. kirendeltsé­gek megalakulásával közvetle­nebb lett a kapcsolat a tanya­világ lakossága és a városi ta­nács között. Nem kellett és kell a tanyabokrokban lakó embereiknek mindenféle apró- cseprő ügy miatt a városba jönniük. I j — Mit tett a városi ta- ] nács a tanyák fejleszté- j se érdekében? — Egyik legfontosabb felada­tának tekintette a tanács a kultúra eljuttatását e tanyai településekre. Ennek érdekében mind a négy vb. kirendeltsé­günkön művelődési házat épí­tettünk több millió forintos költséggel. Hozzáláttunk a ta­nyabokrok villamosításához. Bevezettük a villanyt Felsőpá­zsiton, a Bálint-bokorban, Sós­tóhegyen, Örökösföld IV. sza­kaszán, a Varga-bokorban, a Felsőbadur-szarvasszigeti is­kolába, a Manda-bokorban, Rozsréten. E célra az elmúlt évek során több mint 3 mil­lió forintot fordítottunk a köz­ségfejlesztési alapból és állami hitelből. — Folyamatosan sor került az elavult iskolák bővítésére és felújítására is. Ezekre a Hosz- Szuháton. az Ujkisteléki-szőlő- ben, Borbányán és az Antal- bokorban több mint 750 000 fo­rintot költöttünk. Részben megszüntettük az osztott isko­lákat, de ez még ma is gond. E probléma enyhítése érdeké­ben a körzetesítéssel biztosítot­tuk, hogy a Salamon-bokorból és Szarvas-szigetről a felső ta­gozatosok a városi iskolákban tanuljanak. Gondoskodunk a felnőtt lakosság képzéséről is. Jelenleg' a tanyai településeken több mint 4 és fél ezer olva­sónk van, s a kölcsönzött köte­tek száma meghaladta a 30 000-et az elmúlt év három­negyed évében. A művelődési autó rendszeresen járja az el­dugott tanyai településeket. A kultúrmunkások • megfele­lő mennyiségű könyvvel. s filmekkel látják el a tanyai la­kosságot. Minden művelődési házban van tv. s mind a 4 ta­nács vb. kirendeltségünk ren­delkezik mozival, vaiameny- nyi tanyabokor lakossága be van osztva a városi körzetekbe, s az orvosok rendszeresen ki­járnak a tanyai településekre tanácsadásokra. — Milyen feladatokat végez »4 a tanács eb­ben az évben a párt megyei bizottságának a határozatából? — Legtöbb és legnagyobb igény mutatkozik a tanyai te- lepütesek úthálózatának a bővítésére és a további villa­mosításra. Ebben az évben állami beruházásból villamo­sítjuk a Manda 11.-ői és a Lóczí-bokort. E célra 400 000 forintot terveztünk. Szeret­nénk megoldani a benkő-bo- kori iskola villanyvilágítását is, de erre sajnos még az anyagi. fedezetet nem tudtuk biztosítani. Tervünkben, szere­pel a belkő-bokori és az új- kisteleki-szőlői iskolák felújí­tása 200 000 forintos költség­gel. Sóstóhegyen tovább vil- ' lamosítünk, Borbányáin kul­túrtermet és postaépületet építünk. E két. utóbbi létesít­ményre 1 millió forintot for­dítunk. — Társadalmi összefogás­sal és áll ami segítséggel fel­építjük Nyíregyházán az első Tanúi kollégiumot. Ennek építését már ez évben meg­kezdjük. Itt helyezzük el azokat a távoli tanyákon élő felsőtagozatos tanulókat, akik a város iskoláiban tanulnak majd. A kollégium építésére 4—5 millió forintot tervez­tünk. A manda-bokori hosz- szuháti és a felsősimái kul­túrtermek felújítására mintegy 80 000 forintot fordítunk. Még ebben az évben el szeretnénk készíteni Felsősima és Manda- bokor rendezési'tervét, továbbá a Ságvári és Dózsa Tsz-ek központi házhelyrendezési ter­veit is. — Tudjuk, hogy nagy szük­séglenne a tenyabokrok útvi­szonyainak és üzlethálózatá­nak a javítására is. Sajnos ér­vé jelenleg nincs erőnk. I — Hogyan látja a ta­nyai települések jövő- jét? — A párt megyei bizottságá­nak tavaly októberi határozata nyomatékosan felhívta figyel­münket arra, hogy- a jövő­ben még intenzívebben foglal­kozzunk a tanyai települések lakosságának sorsával, életé­vel. A határozatban rögzített gondokat már éreztük mi is. A Nyíregyházához tartozó 52 tanyai település problémája sokoldalú és alapos vizsgáló­dást követel, s csak a feléré­sek után foganatosíthatók olyan intézkedések, amelyek további fejlődésük irányát meghatároz­za. A tanács e célból külön bi­zottságot alakított. Tanácsülés elé kerül a tanyai települések további fejlesztésének módja és lehetősége. tt. k.) „NEM A FANTAZIA TALAIÁN ÁLLOK4 Egy nyugtalan ember kísérletei \thán\ lépésre a rák kőrokúmk felderítésétől? IVT yírmada főutcáján ~ ' van egy trafik nagyságú kis helyiség. Ha a takarékszövetkezet feliratú tábla nem jelezné, hogy a falusi emberek bankja szé­kel itt, sokan belépnének egy doboz gyufát, cigarettát kérni. Az ajtó ugyan így is gyakran nyílik, hiszen 840 gazdája van érmék a bank­nak. 1957-ben 95 taggal in­dult a szövetkezet. Akkor 44 000 forint volt a betét, most keréken hárommillió forint Beszédes számok ezek, de még többet mondanak, ha azt is tudjuk, hogy a pos­tán legalább másik ennyi betétet helyeztek el a nyír- madaiak. Hatmillió forint nagy összeg és engem még­sem ez ragadott meg. Nem, mert megtudtam, hogy Nyír- madán 30 évvel ezelőtt több mint 300 embernek volt bankadóssága, adóhátraléka, ami miatt szinte minden­nap dolga volt a végrehaj­tónak. Perdült a Sob a földhözragadt alacsony há­zak udvarán. Sok helyen csak a hízónakvalót, vagy az ágybavaló párnát árve­rezték. de nem egy portán a házra is kikiáltották az utolsó eladási árát. Csak húsz éve. hogy ezek a bankok elveszítették min­denhatóságukat, Váltó, ka­A madai bankárak mat, bank, ügyvéd, perkölt­ség, árverés. Hej de sok embernek megborzong a háta ezeknek a szavaknak a hallatán. A felszabadulás után jó tíz évnek kellett el­telni, hogy a bank gondola­tával megbarátkozzanak a nvírrnadai emberek. 1957. ben is csak a leghaladóbb gondolkozásúak döntötték a takarékszövetkezet alakítása mellett. Izelgették, nézték mire megy az a 95 ember, aki összeadta a maga száz­száz forintját az induláshoz. Egyre többen értették meg egy újfajta bank ez, ami a sajátjuk. A pénzüket és az utána járó kamatot az ál­lam szavatolja. s ha egy nagyobb vásárlásra, építke­zésre kölcsön kell. tisztes­séges kamat mellett a ta­gok pénzhez juthatnak. Az egykori adósokból így let­tek bankárok. A mostani évi közgyűlé sükön arról adhatnak szá­mot. hogy 440 ember nem­csak a részjegyével vett részt a közös pénzforgalom­ban, hanem a nagyobb vá­sárlásra gyűjtögetett pénzét is itt tartja. Száznál is több az olyan betéteseknek, a száma, akik maguk, vagy ha fiatalok, a szüleik súlyos adósságban úsztak, ma pedig 20—30 ezer forintjuk kama­tozik. Az az óriási változás, hogy a régi adósok ma bankárok olyan cseppje a mi tengerünknek, amiben minden íze benne van a mai életünknek. Egy adat mégis hozzákívánkozik:. innen Nyírmadáról. Közismert, mi­lyen lassan változik a ci­gánycsaládok élete: sok minden nyomja, húzza őket, amiről mások vagy ők te­hetnének. Ez a madai bank azonban az ő életük váltó- j zását is mutatja, ha csak j egy szikrácskával is. Négy- ; venöt cigánycsalád tagja, száz-száz forinttal részvé­nyese a takarékszövetkezet­nek. Hat családnak pedig i betétje is van. Igen, hat ci- j gánycsalád kamatra adja j pénzét, hogy az állam, vagy j mások használhassák, amíg nekik nincs rá szükségük. Többek között ez is Nyír- mada húszéves történetéhez tartozik.,. Csikós Balázs A nagy íelíedezesak korá­ban gyakori volt. hogy egy- egy, a tudományokban laikus ember nagyszerű ötlettel, vagy gyakorlati eredménnyel gaz­dagított-, az emberiséget. Ma­napság ez már nehezebb: ala- gpsan konyítania kellett an­nak a művezetőnek is a szak­májához. akinek találmánya a légpárnás köszörű,.. A burgonyától, a pajzsmirigyig A Záhonyban született Bé­res Józsefnek — aki most van munkaerejének teljében — aligha jutott eszébe húsz esztendővel ezelőtt, hogy tu­dományos dolgokkal fog fog­lalkozni, méginkább az nem, hogy készülő doktori disszér- tiációja ezzel a hangzatos cím­mel kerül majd tudományos bírálatra: „A burgonya lerom­lásában szerepet játszó újabb talajtani és hidrobiológiái té­nyezők. valamint ezek hatása a pajzsmdrigy funkciójára.” Persze, a tudományos mun­kában nincsenek hangzatos dolgok, de mit keres mégis a burgonyatermesztési kutatások mellett a pajzsmirigy? Béres József, a Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézet kisvárdai állomásának tudo­mányos munkatársa. Egy esz­tendeje, mert azelőtt, közéi egy évtizeden át, gépállomás! Taboratórium-vezető volt. Ezen a helyen fedte fel, hogy a burgonya leromlásában első­sorban nem a vírus, hanem a talaj elemszerkezetének az összetétele játszik fő szere­pet. Az e téren végzett kísér­leteit már dunántúli eredmé­nyek is bizonyítják. „Majd a disszertáció megvédésekor“ Mielőtt a kérdésben feltett összefüggésekről szólna, egy sor kisebb-nsgyobb vízzel telt Palackot mutat. Víz, víz. Egyik tiszta, másik zavaros. A cím­kék árul'kodása szerint van­nak palackok a Felső-Tisza vidékéről. Hajdú megyéből, a Duna mellékéről. — A gyűjtemény az ország olyan vidékeinek egy részéből való, ahol a legtöbb az embe­rek golyvás megbetegedése — mondja a kutató. — Látják az üvegekben azokat az üledéke­ket? Nem nagyon? Noshát.:. De ne haragudjanak, hogy ezek mik, majd csak disszer­tációm megvédésekor nevezem meg őket... Üjra elő tolakszik b kérdés. Egy agrárkutató hogy kerül kapcsolatba az emberi beteg­ségek vizsgálatával? — Az orvostudomány már szinte teljes egészében ismeri az emberi szervezetet, annak bio-, mondhatnám elektroké­miáját is. Mi. mezőgazdasági kutatók kísérleteink során nagy figyelmet fordítunk az ismeretek bővítése érdeké­ben. a környezet tanulmányo­zására, az ökológiára. Mond­hatnám, hogy a burgonyáié- romlás ökológiai vizsgálatai során bukkantam rá a goly­vakérdésre, s ha már kezem­be került ez a szakmával nem összefüggő érdekes szál. akkor... Hát hagyhatom fi­gyelmen kívül? Érdekes felfedezés — A burgonyát golyvamen­tes és golyvás területeken vizsgáltam, s a jódtartalom- ban nem volt lényeges elté­rés. Ebből arra a következte­tésre jutottam, hogy a talaj, illetve a víz jód tartalma nem lehet elsődlegesen döntő az emberi golyva kifejlődésében. A talaj szerves vegyületei vizsgálatakor viszont találtam valami mást. éppen a golyvá­val leginkább fertőzött terü­leteken. :. .Az ivóvizeket is vizsgáltam enzimaktivitás vé­gett, s az eredmény hasonló volt. Béres József ezeket a . mel­lékes” kísérleteket a fő fel­adatán túl, éjszakákba nyúló estéken, saját költségén, kül­ső segítség nélkül végzi. Kis- és nagyállat-kísérletei is van­nak. Néhány kórház humán­kóros anyagot is biztosított részére. Nem kis jelentőség­gel bírnak a paizsmiriffy vizs­gálatok. A tudományos goly­vaterképek szerint hazánkban mintegy 400 ezer embert súlyt ez a betegség, aminek mér­téke a munkaaktivitás csök­kenésétől kezdve a degenera- tív jelenségekig terjed. Világ­méretekben 400 millióra te­hető a golyvás betegek szá­ma. Ha Béres Józsefnek csak egy lépésnyit sikerül előbbre vinni a pajzsmirigy betegség okának tisztázását, akkor.., A végső szót a gyakorlat mondja ki. Nem is állásfogla­lást jelentenek ezek a sorok, hanem egy embert mutatnak be, akinek — ha eddigi kísér­letei esetleges sikerrel is ke­csegtethetnek — igen-igen sok buktatón kell még keresztül mennie->Az állatkísérletek meggyőztek* — A pajzsroirigy funkcSona- lis zavarainak a vizsgálata közben, merem remélni, hogy a tíz esztendeje folytatott rá­kos-daganat megfigyelésekkel is előbbre jutottam. Jó irány­ban. Ez irányú munkám azon­ban elakadt: már nem elegen­dőek az állatkísérletek; né­hány emberi rákos daganat minimális súlyú szövetére lenne szükségem a biokémia; vizsgálatokhoz. Emberi golyva, rák! Súlyos betegségek. amelyeknek a gyógyítása; megelőzés, kezde­ti szakaszban még hatásos, aktív beavatkozás. És ha is­mernék, ami ellen védekezni kell?! Fanatikus kereső ta­lán Béres József? Vagy...? Egy biztos: nyughatatlan em­ber. — Magam is kétségbe von­tam saját megfigyeléseim reálisságát — mondja de az állatkísérletek sok min­denben meggyőztek. Végered­ményében kutatok. hivatali feladatomon túl keresem a szinte véletlenül megtalált nyomokon a kivezető utat. Eh­hez fantázia is kel], de meg­győződésem — bizonyítékain' vannak rá —, hogy nem a fantázia talaján állok. Sawn András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom