Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-18 / 41. szám
Egy „megbukott“ módszer háttere „Biztosítsák az építőipar vezetői. hogy a termelékenység lényeges növekedésével járó korszerű építésszervezés általánosan alkalmazóit módszerré váljék..az MSZMP KB. 1964. február 20. III 3 c-ből. Gazdasági életünk egyik jellemzője, hogy a technikai bázisok gyarapodásával nem tart lépést az azok felhasználását eredményező szervezési módszer. Ez a termelő munka széles területére érvényes megállapítás az építőiparban még fokozottabban jelentkezik. Azt látjuk, hogy az utóbbi hárdm évben jelentősen nőtt az építőipari géjtek száma, viszont esőkként a gépek kihasználási foka. Elgondolkodtató ez a jelenség már csak azért is, mert a* építőipari gépek jelentős részét külföldről tudjuk beszerezni. míg a hasznosítás tapasztalatait lényegesen olcsóbban lehet megszerezni. A meglévő gépek és anyagok, valamint a rendkívül korlátozott mértékben rendelkezésre álló munkaerő lehető legjobb kihasználásának megközelítése csak alapos szervező munkával biztosítható. Ezek a gondolatok voltak ösztönzői a folyamatos munkaszervezés megindításának megyénk építőiparában. Az Északi Alközpont lakásépítkezésénél érték el először a Munkások a tömegsze- r uséget a technológiában, amely alapvető feltétele a törés nélküli, folyamatos munkaszervezésnek. E módszer kezdeti sikerei biztatóak voltak. Egy négyemeletes lakás huszonegy nap alatt készült el, ami országos viszonylatban is kiemelkedő eredmény, fez építkezés valamennyi dolgozója lelkesedett az új munkamódszerért, hiszen a termelés folyamatossága egész sor korábbi bosszúságtól kímélte meg őket. A hiányos anyagi ösztönzők — a forinttervek teljesítésének egyoldalúsága, az átadási határidők bizonytalansága, stb. — és az erőtlen tervezés, szervezés miatt egy időré megbukott ez a próbálkozás. A szakosított munkaerőket a vállalat vezetősége más, kiemelt munka sürgető befejezése miatt átcsoportosította. így a termelési hajrá következtében az építésvezetőség munkája is fellazult. Hiába van a fálon most a jól elkészített termelési ütemezés, nem tölti be feladatát: az építkezés elmaradt, új termelési ütemtervet kell készíteni. Ezzel azonban a problémának csak az egyik részét intézik el. A hirtelen átcsoportosítás veszélye az idén is fennáll. A munkások szeretnének folyamatosan, kiegyensúlyozottan és egy helyen dolgozni. Ezt hangoztatták a termelési tanácskozáson is. Rögtön hozzátették azonban a fóépítésve- zető informálását: készüljenek arra, hogy el fogják vinni őket más munkahelyre, oda, ahol „szorít a cipő”. Nyilvánvaló tehát, hogy szükség van az ilyen szemlélet megváltoztatására, de arra is, hogy az ÉM mint irányító szerv, valamint a vállalat vezetősége az éves termelési tervszámok között rögzítse külön a folyamatos szervezést végző építkezés kötelességeit. Ezen mz említett építésvezetőségen, de másutt is nagy szerepük van a tervezőknek. Figyelmesebb körültekintéssel kell tervezniük azért, hogy a lakótelepnél a kommunális létesítmények is a lakásokhoz hasonló technológiával készüljenek. Még a típustervek fel- használásával épülő lakótelepeknél is kimutatható, hogy az ismétlődés elenyésző, így a kivitelező nem tud megfelelő gyakorlatra szert tenni. Itt kell megemlíteni, hogy a beruházónak is sok adóssága van az előmunkálatok elvégzésénél. Gyakran visszatérő jelenség a már elkészített lakótelepeknél lévő rendezetlen terep. Igaz, a tereprendezés elmulasztása olcsóbbá teszi az építkezést, s ez sem mellékes. De az sem lényegtelen, hogy ez zavarja a kivitelezőt. Hasonlóan a terep- rendezéshez, a közművesítést is időben kellene elvégezni, így megkímélik a lakótelepeket a feltárásoktól. az újabb és újabb bontásoktól. A párthatározat végrehajtásában a beruházónak, a tervezőnek és a kivitelezőnek igen sok a tennivalója. Az idei feladatok megbeszélése közben a munkahelyek vezetői közül többen hangoztatták: biztosítsák rtiagasabb szinten a korszere termelésszervezés minden feltételét, s a vállalatok tennivalója csak ezután kezdődik. Az ilyen nézetekkel nem lehet egyetérteni. Először azért, ínért a KB. határozatának végrehajtása érdekében minden szinten egyidőben kell megkezdeni az intézkedést, másrészt pedig azért, mert az elmúlt év tapasztalatai is igazolják: a vállalatok nem használták ki a folyamatos munkaszervezésben rejlő lehetőségeket, még ott | sem, ahol azt megindították. Az Északi Alközpont lelkes kollektívája szívesen vállalkozik a múlt évben megkezdett munka folytatására. Segíteni kell nekik. Gondolkodni kell: azon is. hogy miként lehetne e j módszert kiterjeszteni más j munkahelyekre. Végit Jáaas Három és fél ezer köbméter földet emel ki a kotrógép a nyíregyházi Zrínyi Hon» utcán épülő hétszintes ház alapozásánál. A dömperek a földet a Véesey közi bölcsőde tereprendezéséhez szállítják el. Foto: Hammel József Levetoi kaptunk Lányáról, melynek írója röviden összefoglalta az itteni fiatalok életét: kevés a szórakozási lehetőség, a község két televízióját is csak ritkán kapcsolják be. A KISZ-élet sem színvonalas — panaszolja a levél írója, aki egyébként nem is KISZ-tag, hiszen levele végén tőlünk kér tanácsot, KISZ tagfelvételét kérje-e ilyen körülmények között. „Erzsébet tanárnőt szeretjük..“ — Lehetne itt színvonalas KISZ-élet — mondja Szigeti Róza — hiszen hozzánk is gyakran eljön 8—10 lány, együtt megyünk a szakmunkásképzőbe. moziba, tv-t nézni. De mit tegyünk, ha megkeressük az iskola igazgatóját, és arra kérjük, kapcsolja be a televíziót, elutasító válását ad. — Menjünk haza, és üljünk otthon? — kapcsolódnak a beszélgetősbe mások is. — Talán varrjunk, vagy hímezzünk egész tóién át. Akkor miért van televízió? Ahogy beszélnek a lányai lányok, azt hihetnénk, hogy itt tényleg rassz a fiataloknak. Valóban így van? Nem, ezt maguk mondják el: —. A tanácsházán most jó a tv. — bár előtte fél évig nem működött — be is kapcsolják, ifit meg kitakarítjuk a helyiséget. azt is elvállaltuk. — Többször vetítettek már ismeretterjesztő filmet is. — Az ifjúsági szemináriumnak is volt már két előadása. Erzsébet tanárnő tartotta. öt nagyon szeretjük. A beszélgetés a KISZ-re terelődött. De a pezsgő KISZéletrőí mindig múltidőben beszéltek. Illetékeseket kérdeztünk meg: mi van jelenleg, és mit várhatnak a KlSZ-ís- ták és KISZ-en kívüliek a jövőben? Nemcsak várni kell az ötleteket Seri Erzsébet fiatal pedagógus, KISZ propagandista: — Szeptember óta vagyok itt, a régebbi munkáról csak hallottam. Magam is nehezen tudtom a KISZ-munkába bekapcsolódni. De a helyzet most nem olyan rossz. Megtartottuk az ifjúsági pártszeminárium első két foglalkozását is. Először hárman Voltak, másodszor már tijenketten. Szerepet is tanulunk, ezzel készülünk a „beregi napokra”. Aki érdeklődik, megtalálhatja a helyét. Gábor Aron, a helyi népművelési megbízott: — Két okát látom a hiányosságoknak: nincs megfelelő terem és a szervezés sem kielégítő. Kevesen kezdeményeznek, az érdeklődéssel is báj van. A KISZ-vezetűscg nehezen tudja átfogni u nagy létszámú szervezetet. A fiatalok szívesen járnak moziba, az ismeretterjesztő filmeket is megnézik. — de nem értékelik. A KIS?’-vezetőknek ezt is figyelembe kellene venni a tervek összeállításakor. Nyeste Sándor, a községi tanács vb elnöke: — Jó szervezéssel sokat lehetne javítani. A KISZ-tót- kárt nag^'on leköti a munkája. persze ez nem gátolja a szervezet tevékenységét. De mi is segítünk, most vásárolunk 12 ezer forintért egy veti tőgépet, ezzel színesebbé tehetik a KISZ-munkát i*. Csak legyen, aki megszervezi a műsorokat és a hallgatókat, Sportolhatnának is, de az ötleteket ne tőlünk várják. Mi hiányoljuk a kezdemény ezéfet. Polgári Béla a járási KI5Z- bizottsúg ügyintézője. — Rövid időn belül négyszer volt változás a KISZ-tit- kár sasmélyében, ezt a szervezet megérezte. Ügy látjuk, hogy most fellendül a lónyai- ak munkája. Társadalmi munkában sikerül ez évben egy helyiséget, rendbehozni, amely KíSZ-klubként mindig a Hatolok rendelkezésére áll majd. Szeretnénk, ha meg tudnánk szervezni az ifjúsági munkacsapatot is. Sttép emlékek és a jövő? A véleményekben vissza- vissztér a szervezés hiányossága. Ha a KISZ-isták és KISZ-en kívüliek egyaránt felvetik ezt, joggal kérdezhetjük, miért éppen ezeket a fiatalokat választotta 130 lónyai fiatal — köztük 80 KISZ-tag — vezetőjévé. És ha választották, miéri nem segítik jobban őket? A problémák közös erővel megoldhatók. A lónyai fiataloknak, akik területi kultúr- versenyt tudtak nyerni, akik a határőr KlSZ-lstákkal közösen szerepeltek, akik a kovnsaomolistákkal együtt ültettek virágot a határon, azoknak most sem szabad kiengedni kezükből a kezdeményezést. És nem is engedi mindenki. Most még Csak egy ember írta alá a levelet, ő érezte magáénak a közösség ügyét De többén látták Azt, és helyeselték. Murik Sándor Diszpécserszolgálat: B Léiig Gépgyár, a MÁV és a Tiszakécskei Permetező Gépgyár segítségét kéri a nyíregyházi hőerőmű A műit év október 19. lapszámunkban cikket írtunk „Versenyfutás tél előtt...” címmel, melyben szóvá tettük a nyíregyházi hőerőmű építésének vontatottságát. a tervhez í viszonyított négyhónapos el- ! maradását. Akkor az ÉM. Szabolcs megyei Építőipari Vállalat vezetői munkaerő- és anyaghiányra panaszkodtak. Mivel fontos építkezésről volt szó — a konzervgyár zavartalan termelése függ a létesítménytől — Knolmájer János főépítésvezető így nyilatkozott: ....Az elmaradást már nem tudjuk teljesen behozni, de munkaerő átcsoportosítással, a munka jobb szervezésével tető alá hóZzük az épületet és megkezdhetik a gépek szerelését,.,” Újabb határidő A napokban újból megláto- | gattük az építkezést. A kazánház felépítésének határideje 1964. december 1 volt. Ekkorra ütemezte be a kazánok és gépek szerelésének megkezdését a Láng Gépgyár, hogy 1965. március 31-re átadja a hőerőművet próbaüzemelésre. Sajno6, aZ épület nem készült el, emiatt a gépek beszerzését a mai napig sem kezdték meg, pedig a Láng Gépgyár már többször sürgette a mun' katerület átadását. — Mar komoly veszélyt ! láttunk — magyarázza Doha- ! nics László. 02 erőmű vezető- í je —, amikor a múlt év de- ! cember 23-án összehívtuk az összes érdekelt felet, hogy megvitassuk: ki, mit tehetne az .építkezés meggyorsítására. Ennek s^rán az eredeti tervet immár harmadszor módosítottuk. Végül a kazánház átadását 1965 február 15, míg a:?, építkezés befejezését április 15-i határidőben jelöltük meg. Hol tartanak ma. milyen ■ tényezők gátolják az építke- : zést? | Kétségtelen, az építőipari l vállalat — látva a felelőssé- i gét — nagy erőfeszítéssel kezdett az építkezés meggyorsításához. Téliesítettek a munkahelyet. több szakmunkást és anyagot mozgósítottak, az erőmű dolgozói pedig hőüégíuvó- kat szereltek fel. Mégis váratlan dolgok szóltak közbe. A vállalat megszerezte a 3—4 tonnás födémelemek beemeléséhez szükséges különleges darut, de nem olyan kötelet kaptak. ami elbírta volna a terhet. Egy hétig tartott a be- sz^fzése. A másik akadály a váratlan vízbetörés, amely akadályozza a kazánalap födémrész befejezését. Hátráltatja a munkát az is, hogy a Láng Gépgyár még nem szállította le a második kazánt, emiatt szüneteltetnie kell a falazási munkát. Aztán a beruházó — újítás révén — módosította a vízlágyító berendezést, ami ugyan olcsóbbá teszi a létesítményt, de módosítja a határidőt. Nem a TMK dolgozóin múlik — Ennék ellenére — újságolja Knolmájer János főépítésvezető —, csak néhány napos elcsúszás van a legutóbbi ütemezéshez viszonyítva. Gondoskodtunk elegendő szakemberről és anyagról. Most a második kazán leszállítása hátráltatja a munkánkat... A Láng Gépgyár határidőre legyártotta „ kazánokat és a szükséges berendezéseket. Az egyik 25 tonnás kazánt és mintegy Hat vagon gépalkatrészt már leszállították. A munka meggyorsítása érdekében a 25 tonnás kazán beemelését az erőmű TMK dolgozói öltként vállalták. Külön sínpályát építettek és három napi megfeszített mun kával — rekord idő alatt — a helyére emelték. Most a második 25 tonnás kazánt várják, ami — sajnos — egyelőre késik. Leszállítása nem a Láng Gépgyáron múlott. Ugyanis a 25 tonnás kazán közúti szállítását a KPM nem engedélyezték esetleges forgalmi akadályok miatt. Ezen most csak a MÁV segíthet. Ha a MÁV sürgősen biztosítaná a kazán szállításához szükséges különleges vagont, úgy nagy segítségei jelentene az építkezés meggyorsításában. Egyébként a munkát kénytelenek szüneteltetni az építők. A csőszerelők munkáját a Tiszakécskei Permetező Gépgyár akadályozza, mivel a !á- gyitott viz tápház részéneia berendezéseit — megállapodás szerint — darabokban szállították le, de az összeszerelési munkát már többszöri felszólításra sem hajlandók megkezdeni. Ez maga után vonja a többi szerelési munkák hátráltatását. Az eltolódás kritikus lehet Még nincs elmaradás a legutóbbi beütemezési programot tekintve — de könnyen lehet, Ha a kazánt sürgősen leszállítják & az építők a munka- területet átadják a Láng Gépgyár szerelőinek, úgy négy hónap múlva megkezdődhet a hőerőmű próbaüzemelése. Ez még nem jelentene nagy kiesést, mert az erőmű dolgozói megfelelő átcsoportosítást hajtanának végre. Ám ehhez az szükséges, hogy az ütemezési programot minden kivitelezőnek szigorúan tartania kell! Akár egy hét eltolódás hónapokat jelenthet. Sőt, kritikus^ sá válhat két olyan fontos üzem termelése, mint a konzervgyár és a dohányfermentáló. A két üzem termelésének kiesése pedig óriási károkat okozna a népgazdaságnak devizában is. Bálint I.ajo# 1963. február 16, Egy levél — de sokaik véleménye Sötét képernyő — Valami van, de . . . — Terv: K(SZ«klub Lónyai fiatalok gondjai
