Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-16 / 39. szám

V ilá^§zínvonalon a izaiiolcsi jonatán fokozódó almaexport a szocialista országokba Franciaország Olaszország NSZK aim atermelésc tonnában 1958. 635 000 1 625 000 2 305 000 1961. 705 000 2 150 000 755 000 1963. 825 000 2 250 000 1130 000 A gyümölcs — elsősorban az alma — ipari feldolgo­zása íz. krém, aszalvány, lé. szirup formájában ná­lunk jóval alatta marad a lehetőségeknek. Almaexportunk — a nyugati piac megtartása, és lehető bő­vítése mellett — mind na­gyobb jelentőségre tesz szert a szocialista országokba, első­sorban a Szovjetunióba irá­nyuló szállítmányokkal. A magyar—szovjet mezőgazda- sági exportmegállapodás ér­telmében 1970-re friss gyümölcsből 155 000 tonnára nő a Szovjetunióba szállítandó mennyiség, s ebből 145 000 tonna az alma. Ez a mennyiség megfelel me­gyénk jelenlegi termés­eredményének, és az 1970-es exportminőségű almatermésünknek. Azt hiszem, ez a legnyomó­sabb válasz a piackérdésre. Megyénk mezőgazdaságában a termelési értéknek 1980-ig — várhatóan — meg kell két­szereződnie. Ehhez nagyban hozzá kell járulnia a gyü­mölcs — ezenbelüí arányo­san a téli alma termesztésé­nek. Sipos Sándor docens, Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum HARAKIRI Film az 1600-as évek Japánjáról Felvételi vizsga — automatával A velencei díj és a filmet megelőző siker-hír a nyíregy­házi moziba is nagy közönséget vonzott. Az új japán film jel­legével, témájával kiválik a nálunk, korábban játszott fil­mek közül. A nyiltszíni bor­zalmakhoz, a premier plan- ban fröcskölő vérhez eddig nem szokott hozzá közönsé­günk, és most vegyes érzel­mekkel távozott az előadásról. A film az 1630-as év .Japán­járól szól, de persze a mairól is, ez nyilvánvaló célja. A csavargókká vált katonák — akikre az akkori békeidőkben senkinek sem volt szüksége — nem akartak, de nem is tud­tak beilleszkedni a polgári életbe. Elszegényedtek, hara­kirivel — öngyilkossággal fe­nyegetőztek a gazdag udvar­házak előtt, ha nem öltöztetik be őket testőrnek, ha nem ad' nak nekik alamizsnát. A harakiri az öngyilkosság különleges szamuráj módja. Nem egyszerű módszer, ha­nem ősi hagyomány, szertar­TÉLI VÁSÁR I9S5 február 8-20-ig Sokféle ruházati cikk 30—40 o(°-os árengedménnyel: a kijelölt áruházakban és szaküzletekben Ezt nem lehet kihagyni! tás, amely többé-kevésbé ma is él. A film nem ok nélkül vi­szi vissza a történés idejét a középkorba: a hagyomAnyok, az ősöknek tulajdonított le­gendák tótemjét akarja le­rombolni. És a tótem-rombolást is szó szerint kell érteni. A film főhőse — a csavargóvá vált Cugumó ronin — hál (titán- cában megragadja az Jl-ház ősének totemjét, letépi a trón­járól, a földrevágja és tapos rajta. A film lényege mégsem ez. Megérteti a nézővel, hogy milyen kicsinyes, önző érde­kek, aljas politikai elhatáro­zások vezették az „ősöket", amikor tovább éltették a ha­rakiritust, és kényszerítették rá az embereket. A film a hagyomány alapját támadja tehát, és nem is sikertelenül. Különös erővel mondja el a történetet. Világosan felis­merhetők a legmodernebb képi ábrázolás hatásai a film alkotóira, és ennek a módszer­nek csak kedvezett a hagyo­mányos japán építkezési mód, amely felkínálja a kompozí- ciós képszerkesztést. A modem filmnyelwel szinte kontraszt hatású he­lyenként a naturalizmus, az egyenes borzalomkeltés szán­déka. Ennek Japánban meg­van a kézenfekvő célja, de másutt ez teljesen hiányzik. Nemcsak csökkenti a film mondandójának erejét, ha­nem a hangsúlyt átveszi a va­lódi történésekről, a szörnyű­ségekre. A lassú ritmus, az akitori japán életformában gyökere­zik. A jellemek kialakításánál ismét kettősségbe fulltak az alkotók: a legkorszerűbb esz­közökkel — régimódi, roman­tikus figurákat fényképeznek. A jók és a rosszak tábora mereven elkülönül, csak ar­cokat látunk különbözőket, az emberek egyformák Mégis érték a film. Társa­dalmi mondanivalót közöl olyat, amely képes átfogni és alapjában megrengetni hagyo­mányokat, ősinek vélt erénye­ket, hazugsággá és népbutítás­sá tett rítusokat — nemcsak egy nemzet, hanem az egész világ előtt. Kun István Célom most nem is az egyes gyümölcsfélék fontosságának, termelési hasznának a párhu­zamba állítása, hanem csupán az, hogy a megye gyümölcs- termesztői előtt vázoljam az almatermesztés világhelyzetét, s abban szűkebb . hazánk, Szabolcs-Szatmár megye rész­vételét. A világ gyümölcstermeszté­se az utóbbi években, évtize­dekben az alma irányába to­lódott el, s mennyisége to&b országban meghaladja a gyü­mölcsfélék felét. A minket érdeklő nyugati államokban — Franciaország, Olaszország, NSZK — nagy erőfeszítéseket tesznek az almatermelés to­vábbi bővítésére. Olaszország­ban például 2,5, Franciaor­szágban az egymillió tonna évi almatermésre törekszenek a közeli években. Érdemes mind konkurencia, mind ex­port szempontjából „ három ország néhány adatával meg­ismerkedni. Megyénknek országosan is igen számottevő gyümölcse a téli alma, Sok — sokszor el­lentétes vélemény hangzik el n téli alma jövedelmezőségé­ről. népgazdasági hasznáról, arró’,. hogy lesz-e biztos piac. Többször írtak már arról, hogy az alma megyénk kin­cse, aranya, de arról is, hogy i.almaláz" kapta el a gazda­ságokat: a jövő jövedelmező gyümölcstermesztését csak al­mával, téli almával, jonatánnal tudják elképzelni. ■ Mi az igazság? — Szükség van az alma termesztésére, de sok szempontból, elsősor­ban a többféle gyümölcs iránti hazai igény, a tsz-tagok fo­lyamatos foglalkoztatása, a szüreti munkacsúcs mérséklé­se, a nyíregyházi konzerv­gyár szükségletének és a je­lentkező exportigényeknek a kielégítése végett feltétlen fontos megyénk­ben az egyéb gyümölcs- félék termesztésének a to­vábbi fokozása. Judit Tiszakerecsenyben # i „Nagyobb szükség van itt rám“ — Ot helyeit nyolemillió Már nincs messzeség miklósi Növényvédő Aromás­tól. laboráns! munkakör be­töltésére. Nem fogadtam el. őszintén megmondom: sze­retem az itteni helyemét. Úgy érzem, nagyobb szükség van itt rám — ez a vélemé­nye a főagronómusnőnek. ,./ól érzem itt mopom“ Amit „ helybeliek monda­nak. az is jó bizonyít-. any. Bizakodással tölti meg a hol­napot is. Vajon arra milyen tervei vannak Sági Juditnak? — Mint legtöbb fiatal, tele vagyok elképzeléssel — mond­ja tűnődve. — És a legtöbben támogatnak is Nagyon jó le­hetősége van itt az állat­tenyésztésnek. Szer etnén k megvalósítani az itatásos bor­júnevelést, és általában a faj­tatisztaság kialakítását Eddig nem volt kihasználva ó Ti­sza köze'sége. Idén már negy­ven holdon öntözünk kertésze­tet. A következő években ki­terjesztjük az öntözést a ku­koricára, a lucernára és a le­gelőre. Az elmúlt évben öt­millió forint körül volt ter­vezve a termelési érték idén mintegy nyolcmillió bruttó bevételt tervezünk. A szórakozás nem hiány- zik-e? Nem szűk n kis Tiszá­ké re cseny? — Egyáltalán nem vetem meg a szórakozást. Van a' fa­luban tv, mozi, könyvtár. A fiatal pedagógusokkal is meg­ismerkedtem. Vásárosnamény- ban, a járási székhelyen ag- rárklub van. Ha pedig, város utáni hangulatom támad, al­kalomadtán meglátogatom ot­tani ismerőseimét. Hisz ma már nincs messzeség. Egyelőre nem is tudom megmondani, elme- gyek-e innen végleg valami­kor. Három év távlatában nem. S lehet, mire az eltelik, végleges lesz ittmaradásorm Mert... Messze még a három év vége! Asztalos Bálint bolcsnak tartották. Vágytam i megismerni e tájat, hogy leg­alább egy kis pontján tőlem ( telhetőleg segítsek. , Szülei nem ellenezték egyet­len gyermekük elhatározását. A TÜZÉP-nél dolgozó apa. tsz-tag anya kívánsága csak egy volt és maradt: becsület­tel használja tudását. Az élet sodróban Egy fiatal lányt könnyebb elkepze.ni tudományos inté­zetben, iskolai katedrán, vagy akár szakhivatalban, mint a tiszakerecsenyi Dózsa Terme­lőszövetkezet főagronómusá- nak. Férfinak is megállni való 1 hely. De az irodában lévőknek : más a véleményük. Tóth Endre növénytermelési bri- ' gád vezető: — Teljesen meg vagyunk elégedve a mi főagronómu- i sunkkal. Tudását, hozzáértését ] a gazdálkodásban tapasztal- . tabb idős tagok is elismerik, i Hallgatunk rá. Kifogástalanul ■ irányította az őszi betakarj- j tást. Törődött a kalászosok 1 szakszerű talajelőkészítésével, a műtrágya-, vetőmagt'elhas/.- nálással. És nem az irodából! | Köze van az állattenyésztés javulásához is. ( Nagy Béla párttitkár szerint ] legjobb bizonyíték az agrár- | mémöknő munkája mellett, j hogy rövid idő alatt megsze- ] vették és becsülik a faluban. , — Egyetlen olyan hangot , sem ■ hallani: mit keres itt | Sági Judit? Közénk valónak tartjuk. Ezt annál inkább , mondhatjuk, hogy ma este j lesz tagjelöltfelvétele is a f pártszervezetbe Még jobb an j gondjaink, életünk sodrába , kerül. , — Miután sikeresen meg- ! volt az államvizsgám, meg- < hívást kaptam a Kunszent­Cisípőe a reggeli szél. Szal­ma László kocsis szíves figye­lemmel nyújtja az egyik pok­rócot a főagronómusnak. — Takarja be magát ezzel is, Juditka. Meg ne fázzon. Mikor visszaérkezik a ta­nyai szemle után, megyei em­berek várják. Ki kell jelölni a tervbe vett hideglevegős szénaszárító telepet. Az el­nökkel — aki most a járási bankfióknál van, év végi ügyeket rendezni, — már ko­rábban döntöttek a szárító helyéről. Megmutatja. Legfel­jebb addig vár a reggeli. „Tőlem telhetőleg“ Az irodában leveti bunda­béléses bőrkabátját, fejét meg­szabadítja a kötött sapkától. Hosszú, szőke haja a vállára omlik. Most látszik igazán fiatalsága.-— Tavaly fejeztem be Gö­döllőn az egyetemet. Júliusban már itt voltam. Féléves gya­korlati időre. Azóta — decem­berben — sikeresen letettem az államvizsgát is. Agrár- mérnöki képesítésem van. És... itt maradtam. Igen. bizony — mosolyog —, mikor a Bács- Kiskun megyei Kunszentmik- ló6ról egyetemre mentem, nem gondoltam, hogy ilyen messze kerülök majd „ szülői háztól. De tanulmányaim során meg­döbbentett az a felismerés, hogy ezt a vidéket sokáig az ország végének, eötét Sza­állapotban a fogyasztókhoz. Amerikában az almaié terme­lése 1940-ben 13 950, 1950-ben 81 600, 1960-ban 149 000 tonna volt. A világ almatermése 1934—38 óta 1960-ig meg­kétszereződött, elérte a ■ 20,5 .millió tonnát. . v Utána a narancs és manda­rin következik 16,3, majd a banán 15,1 millió tonnával. A világ alma export-importja 1961-ben 12,2 millió tonna volt. A körülöttünk lévő szocia­lista országokban — Csehszlo­vákia. Románia, Jugoszlávia, Kárpát-Ukrajna — is nagy­arányú a gyümölcstelepités, ami elsősorban, mint nálunk is, belső fogyasztási igények kielégítését célozza. Megyénk az 1961—63-as években több almát termelt mint Belgium, az ország alma­termése több volt mint a nagy exportőr Hollandiáé. Hollan­dia egyébként kitűnő szak- képzettséggel, és szervezett értékesítéssel marad verseny- képes a világpiacon. Ami országunk belső ellátá­sát illeti, még bőven van tennivaló, hogy a mostani 60—70 kilogrammról 100.—ra növekedjen az egy személyre jutó gyümölcs és étkezési sző­lő fogyasztása. , A két első. ország határo­zottan halad célja felé, az NSZK termelése viszont igen ingadozó, s a gyengébb évek­ben jelentős almaimportra szorul, amit Olaszországból és Magyarországról elégít ki. 1 As NSZK és. a többi nyu­gati ország igen igényes az exportminőségre, s ré­szünkről a jonatánhoz ra­gaszkodnak, elsősorban a szabolcsihoz, aminek a minősége világszínvonalon van. Régebben az első exportáló ország az Egyesült Államok volt, bár mostj is a legtöbb almát termeli — 1934 óta 2,7 —2,8 millió tonnával egy­helyben topog —, de kivitel­ben Olaszország, Argentína, Hollandia és Ausztrália mögött az 5. helyen van. Bár az Eu­rópai Gazdasági Közösség gá­tolja az amerikai alma tér­hódítását, gyengén termő esztendőben nagymértékben elárasztja az európai piacot. Az amerikai alma első vá­sárlója Anglia. Az amerikai alma friss gyümölcsként való fogyasztása az USA-ban csök­ken: 1910-ben 28,10. 1961-ben már csak 12,70 kilogramm volt az egy személyre jutó fo­gyasztás. A déligyümölcs szo­rította háttérbe az almát, amiből sok kerül feldolgozott A Laszfocska vizsgáztat... (APN Foto — A. Szergejev—Vasziljev felvétele). kérdések közül, de azután felelniük kellet azokra a kiegészítő kérdésekre is, ame­lyeket akkor kaptak, ha a gép véleménye szerint az alapkérdésre nem tudtak he­lyes választ adni. Az oktatóknak joguk volt egy fokkal leszállítani, vagy felemelni a gép által adott ér­demjegyet. Ám a tapasztalat azt mutatta, hogy a tanári ellenőrzés a legtöbb esetben — a vizsgáztatógépet igazol­ta. — A gép névén fele-har­madnyi időt vesz igénybe a vizsgáztatás, mint egyébként — mondta Vlagyimir Ozsogin. a főiskola programozott ok­tatási laboratóriumának ve­zetője. — Az osztályzás Is el­fogulatlanabb. A gép tíz kér­dést ad fel: ezek három-négy hagyományos, vizsgacédulán szereplő kérdésnek felelnek meg. Ily módon ellenőrizzük) mennyire sokoldalú a diákok tudása. V. Karabanot A kijevi építészmérnöki fő­iskolán a fizikai felvételi vizsgát ebben a tanévben hétszáz diák már a Lasztocs- ka típusú felvételi vizsgázta­tó gép kérdéseire válaszolva tették le. Az elektronikus gép által adott osztályzatok átlagos értéke szinte semmi­ben sem különbözött attól az átlagos osztályzattól, amelyet a felvételizők egy másik, ha­gyományos módszerekkel, ta­nárok által vizsgáztatott cso­portja kapott. A gép 250 vizsgakérdést tett fel: ezek magukban foglalják a felvé­teli teljes anyagát. Hogyan zajlott le a kísér­let? Az előadóteremben 15 vizs­gáztatógépet állítottak fel. Mind a tizenötbe különböző kérdéseket „tápláltak be”. A felvételiző hallgatókat kiok­tatták a vizsgáztató gép ke­zeléséről, majd megkezdő­dött a munka. Hagyományos módszerrel húzhattak a diákok vizsga-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom