Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-13 / 37. szám
Az országgyűlés határozatai: Húsz éve szabad Budapest írta: Szakosíts Árpád fl Vietnami agresszióról és az NDK kamarájának felhívásáról Mihály fi Ernő Nógrád megyei képviselő az országgyűlés külügyi bizottságának előadója bejelentette, hogy a külügyi bizottság csütörtökön ülést tartott, s foglalkozott a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának a Magyar Népköz- társaság kormányához intézett üzenetével és a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának a világ parlamentjeihez intézett felhívásával. S mindkét kérdésben határozati javaslatot terjesztett elő. Az országgyűlés a határozati javaslatokat egyhangúlag elfogadta. A délkelet-ázsiai agresszióval foglalkozó határozat hangisúlyozza: — Az országgyűlés megkapta és magáévá teszi a testvéri Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának a Magyar Népköztársaság kormányához intézett üzenetét, amelyben ismerteti a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Dél-Vietnam ellen intézett újabb, minden eddiginél súlyosabb amerikai agresszív cselekményeket. s nemzetközi összefogást kér az imperialista agresszorok megfékezésére, a genfi egyezmények megtartásának biztosítására, az indokínai és délkelet-ázsiai béke megőrzésére. — Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság kormányával együtt mély megbotránkozással és felháborodással ítéli el az Egyesült Államok újabb bűnös akcióit. Az amerikai imperializmus a békéért és szabadságáért küzdő dél-vietnami nép fokozódó nyomása alól azzal próbál kitérni, hogy újabb barbár támadásokkal, újabb lépéseket tesz őrült háborúja kiterjesztésére, s ezzel súlyosan veszélyezteti Délkelet-Ázsia' és az egész világ békéjét. — Hazánk népe, a világ valamennyi békeszerető népével együtt az emberiség és a nemzetközi jog törvényeibe ütköző súlyos agressziónak és bűncselekménynek minősíti a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen intézett támadásokat, a dél-vietnami nép ellen folytatott háborút, s a dél-koreai és latin-amerikai zsoldosok beszervezésére irányuló kísérleteket. — Támogatva a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának felhívását, az országgyűlés teljes szolidaritásáról biztosítja Vietnam sokat szenvedett népét és nyomatékosan tiltakozik a genfi egyezmények sorozatos megsértése és a vietnami nép ellen irányuló sorozatos provokációk ellen. Követeli, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen irányuló fegyveres támadásait, vessen véget a dél-vietnami nép ellen folytatott háborújának. számolja fel katonai támaszpontjait és vonja ki csapatait e térségből, s maradéktalanul tartsa tiszteletben az 195-t-es és 1962-es genfi megállapodásokat. Az országgyűlés támogatja az új genfi konferencia összehívására vonatkozó javaslatokat a délkelet-ázsiai béke és biztonság helyreállítása érdekében. — Kormányunk és népünk mélyen meg van győződve arról. hogy az imperializmus minden mesterkedése ellenére győzelemmel fog végződni a vietnami nép hazája teljes felszabadulásáért és egyesüléséért folytatott szent védelmi harca. Az országgyűlés határozata a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának 1965 február 3-i felhívásával kapcsolatban: — Az országgyűlés foglalkozott a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának 1965 február 3-i felhívásával amely a náci és háborús bűn- cselekmények üldözésének megszüntetésére irányuló nyugatnémet törekvések veszélyeire hívja fel a figyelmet. — A Magyar Népköztársaság bűnüldöző szervei és bíróságai a háborút követő‘években következetesen felderítették a háborús bűncselekményeket és a háborús bűnösök nagy részét felelősségre vonták. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 19G4 november 10-én törvényerejű rendeletet hozott. E rendelet kimondja, hogy Magyarországon a háborús bűntettek büntethetősége nem évült el. — A béke megőrzéséért és az emberiség biztonságáért érzett felelőssége tudatában a Magyar Népköztársaság országgyűlése üdvözli és támogatja a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának i 1965 február 3-i nyilatkozatát. Tiltakozik a Német Szövetségi Köztársaság kormányának jogellenes törekvése ellen, amely büntetlenséget kíván biztosítani a háborús bűnösöknek, követeli valamennyi háborús bűncselekmény maradéktalan felderítését és a bűnösök megbüntetését, A fasisztáknak, köztük a német nemzeti szocialistáknak a béke és az emberiség ellen elkövetett bűnéi nem évülhetnék el, — fejeződik be a határozat. Az országgyűlés februári ülésszaka Vuss Istvánná zárszavával ért véget. A csütörtöki ülésen hangzott el: Bódi Sándor megyénk képviselőjének felszólalása Tisztelt országgyűlés! A beterjesztett költségvetés egyik fő feladatnak a gazdálkodás hatékonyságának növelését tűzi ki célul. Ez vonatkozik a mezőgazdaságra is. Véleményem szerint a kormány által már eddig tett intézkedések helytállóak. azzal egyetértek, mert megfelelő módszerek alkalmazásával a tapasztalatom és mások tapasztalata szerint is igen nagy értéket takaríthatunk meg. Üiy látom, hogy a beterjesz- ’ett költségvetés fegyelmezett munkával, valamint az eszközök időben és megfelelő mennyiségben rendelkezésre bocsátásával maradék nélkül megvalósítható. A továbbiakban a rendelet szelleméből adódó olyan feladatokról akarok beszélni, amelyek előrehaladásunkhoz nélkülözhetetlenek. Ilyen például annak a törekvésnek megteremtése, amely az írott tennivalókon túl mindennapi feladatának tekinti azoknak a rojtéit tartslékokak feltárását, amelyek az élet, a munka minden területén megtalálhatók. ügy érzem, hogy felbecsülhetetlen tartalékaink, vannak abban, hogy a rendelkezésünkre álló anyagok és eszközök az eddigitől sokkal gazdaságosabban és hatékonyabban legyenek, felhasználva. Megyénk termelőszövetkezetei rek állóeszköz értéke közel ? milliárd forint. Ezeknek a gondos kihasználása és fel- használása tervszerű, alapos számbavétele lényegesen befolyásolja a termelés növekedését. és annak gazdaságosságát. Megyénk mezőgazdasági termelőét 4160 traktoregységböl álló erőgép és megfelelő számú sokoldalúan felhasználható mítnkagén segíti. Vannak esetek, amikor gépeink még munkacsúcsok ideién sincsenek kihasználva. Egy részük meg ilyenkor is csak egy mä- ■rnkban dolgozik, sőt még a • vüjtott műszak sem általáElpfordul az is, hogy a traktorok Nincsenek megfelelően leterhelve. A gépek két műszakos üzemeltetésének biztosításával jobban lenne megszervezve a betakarítási, trágyázás!, talajművelési és vetési munkált időben és jó minőségben való elvégzése, amely a termelés fejlesztésének ma még óriási tartalékát jelelt ti. Meggyőződésem, hogy pusztán ezzel lényeges termelési növekedést érhetnénk el, ugyanakkor esnek végrehajtása különösebb költségei nem jelent. A gépek nem megfelelő kihasználásának a szervezetlenségen túl még az is oka, hogy nem mindenütt megfelelő szakmai képzettségű dolgozók ülnek a traktorokon és kezelik a munkagépeket. A szakmai képzetlenség hiánya miatt sok a törés és ezért több alkatrészt vesznek igénybe a közös gazdaságok, mint ami általában gondos kezelés mellett ez indokolt lenne. A fő feladatunk ezen a téren 1 ehát az, hogy a szakmai képzettséget növeljük és a gépek megelőző karbantartását 5« biztosítsuk, mert ezáltal is több millió forint megtakarítást érhetünk el. Megyénkben 1964. évben 964 traktorost képeztünk ki, de ezt a megyei vezetés kevésnek találta, ezért ez évben célul tüztíik ki. högv ezt a számot növeljük és 19Ö5-ben 3000 traktorost fogunk kiképezni. Ä takp.rmáriygazdálkodás területén is igen sok szinte kimeríthetetlen tartalékunk van. Igen sok közös gazdaságban «ok takarmányt használnak fel 1 kg hús előállításához. 1964. első felében termelőszövetkezeteinknél az 1 kg súlygyarapodásra felhasznált lakarmánymentiyiség az alábbiak szerint, alakult: t kg peeaenyecsirke előállításához 4,4 kg, országosan 4.5 kg. 1 kg hízott sertés előállításához 4.1 Kg, országosan 4 7 kg. 1 kg hfzómarha előállításához 5.6 kg. országosan 6,— kg. A takarmányok takarékos és ésszerű felhasználásával még több húst tudnánk termelni. Célul tűztük ki. hogy ezen a ttren is takarékoskodjunk, például hízott sertéseknél 4,5 kg abrakból állítsunk elő 1 kg‘ húst. A megtermelt takarmányokkal való takarékos gazdálkodás érdekében megfelelő minőségű. könnyen kezelhető takarmány előltéOzítő gépeket kellene gyártani. Megyénkben a legnagyobb hiány jelenleg a burgonya és a répamosó gépekben jelentkezik. A takartnánytermesztés területén is igen sok rejtett tartalék áll rendelkezésünkre. Legldhasználatlanabb takar- mánytermo területünk a rét és legelő. A megyében 76 000 kh legelő van. Érvnek átlagos fűhozam értéke (szénaértékben) 7 mázsa. Az elmúlt évben a kormányzat által biztosított állami dotáció felhasználásával a mintalegelökön megduplázódott a fűtermés. A rendszeres gyomtalanítás elvégzésével — ami anyagi befektetést nem igényel — hacsak 10 százalékos többtermést érünk el, a megyében 53 000 mázsa széna löbblcttermést eredményez. Ezért fokozottabb felelősséggel kell a legelők általános javítását végezni. Az időben és szakszerűen elvégzőit növényvédelem nagymértékben emeli a termés mennyiségét és minőségét. A mezőgazdaságunk jelenlegi fejlődése Szakaszában a termelés növelése tekintetében a feladatunk kettős: egyrészt erőnkhöz mérten és tervszerűen tovább bővíteni termelőeszközöket. másrészt a meglévőket a It hétó leghatékonyabban korszerű módon kihasználni. Mezőgazdaságunk ez évi feladatai nagyok, olyanok azonban, amelyek teljesíthetők. Fegyelmezettebb munkára, nagyobb mértékű takarékosságra, a gazdálkodás hatékonyságának növelésére van szükség. Ha ezeket a feladatokat m<>g- Tüd'íuk. akkor mezőgazdaságunk teljesíteni fogja ez évi feladatait. Mennyire szeretném — ha tudnám — visszaidézni azoknak a heteknek, hónapoknak a légkörét, amelyeknek termékenyítő szellemében megindult az új, magyar élet bimbózása! Ami akkor elénk tárult, ami történt, amit éreztünk és átéltünk, szavakban szinte kifejéz- hetetlen. Fölszabaüultság. mámor1, bűvölet! Sóira vissza nem térő érzések egy újjászülető nemzet bölcsője fölött. És ez a bölcső romok, borzalmas, szívfájditó pusztulás romjai fölött ringott. A félelemtől megszabadult ember gigászi, büszke kinyújtózkodása a halálra- Kéltség szörnyű súlya alól. Február 13. Budapest fölsza- badulása. A dermedi szív újra egészséges ütembe kezdett. Olyan lelki folyamatok mentek végbe, amelyek egyetlen erővé sűrítették a már-már haldokló Város új életre eszmélt embereit. És csodák születtek I Budapest egész lakossága munkára felkészült! A romokkal birkóztak. Az üzemek munkásai, az elpusztult gyárak, műhelyek helyreállítására feszítették erejüket. A közüzemek munkásai azon fáradoztak, hogy ismét kapjon gázt, villanyt, vizet a város, és útjain újra robogó villamosok szaguldjanak. Ki is énekelhetné meg azoknak az asszonyoknak, lányoknak tízezreit, akik kora reggeltől késő estig követ hordtak, talicskázlak és ki szőne dalt azokról a szovjet teherautókról. páncélkocsikról, amelyekről szovjet katonák kenyeret, cukrot osztottak a pesti gyerekeknek... A város élni akart. Csodálatos. új életre gerjesztő idők voltak 1945 első hónapjai és teremtő erők gyülekezése és hatalmas 3lkotó tevékenysége az ezután következő eszteiidők- beil... De a nagyszerű érzelmi áradás hamar elapadt volna, hu , a cél és értelem a nemzeti j megújulás és az alkotó erők áramlását nem vezeti helyes mederbe. Minden hazafias, demokratikus erő összefogása, s ezéhbélü! a munkáspártok, a kommunisták és a szociáldemokraták szoros akcióegysége és fáradhatatlan buzgalma teremtette meg ezt a szilárd alapot, amelyen Budapest és az új ország fölépülhetett A kezdeményezők csaknem mindig a kommunisták voltak. Ebből azonban korántsem következik, hogy a munkáspártok kívülrekesztették volna a többi demokratikus erőket. A kommunista párt már Szegeden lobogójára tűzte az ország demokrátikus átalakulásának programját és ö demokratikus nemzeti egység jelszavát. Létrejött n Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, Éppen a détnokfátikús nemzeti egység tette lehetővé, hogy megblrkózzzunk a Budapestet fenyegető éhhalállal. A Budapesti Nemzeti Bizottság — amelyben valamennyi demokratikus párt részt vett — elévülhetetlen érdemeket szerzett a rendezett élet megszervezésében. de az éhség szörnyetegét nehezen győzte le. Az első kiadósabb segítséget a szovjet hadsereg nyújtotta — saját készletéből. Majd pedig egymás után gördültek hazánkba, elsősorban Budapestre, a szovjet vagonok kenyérgabonával, burgonyától, zöldségfélékkel, hússal... De a Budapesti Nemzeti Bizottság kérő szavára megmozdult a felszabadult vidékek parasztsága, és a maga amúgy is szűkös készleteiből jelentős mennyiségű élelmet küldött az éhező budapestieknek. Köteteket lehetne írni azokról az időkről. De néhány mondatban is elfér 1945—1946 tanulsága: Egyesült erővel hegyeket is el lehet mozdítani a helyükről, összeforrott a nép, kivetette magából a reakciós fasiszta szennyet és elszánta magát, hogy új országot épít, s ezt meg is tette. Bizalmát helyezte a kommunista pártba és szerététével adózott a Szovjetuniónak, s ez a szeretet minden köteléknél erősebbnek bizonyult. A megnagyobbodott Budapest, a megújult ország megújult fővárosa, nemzetünk büszkesége. Fénye szétsugárzik egész népünkre. A dolgozó, alkotó Magyarország vére lüktet benne. Szíve egészségesen dobog. Hisszük, hogy egyre szebbé varázsolja a munkások, parasztok dolgos kei«, a szellem embereinek alkotó munkája; valamennyiünk szeretete és egyesített ereje... 1945 . Utcáról utcára, házról házra vívott súlyos harcokban szabadította fel a szovjet hadsereg a magyar fővárost. Ágyúállás a felrobbantott Erzsébet-híd közelében. 1945. a Horthy-MagyafOrszág öröksége. Rosszul 01 tűzött gyerekek játszanak a Mária Valéria-telep barakklakásai között. 1965.a „Valéria” helyén épült fel Budapest egyik legszebb negyede, a József Attila lakóleVp. Gondos óvónők vigyáznak a kicsinyekre, 3 bölcsőde kertjében. 1905. Budapest szebb, mint va’aha. Pezsgő élet az újjáépült Erzsébet hídfőnél. A helyreállított IBUSZ és Klotild paloták büszkén tekintenek a Felszabadulás térre. MTI -fotók, Jármai Béla, Fényes Tamás, Balassa Ferenc felvételei)
