Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-11 / 35. szám

(Folytatás a 2. oldalról) jövedelemforrások haszonél­vezőivel és azokkal szemben, •kik a társadalmi tulajdont esálfi szalmájának tekintik. Gondosan meg kell, vizs­gálni mindenfajta deficit ki­küszöbölésének lehetőségét és megfelelő intézkedéseket keil kidolgozni ezek felszámolásá­ra A takarékosságot helyesen, ésszerűen és nem kicsi­nyesen kell alkalmazni. A termelékenység növelésé­nek a munkaszervezettség javításának, a készletgazdálko­dásnak, a minőség javításá­nak, az export feladatok meg­oldd »inak. a gazdálkodási rend és fegyelem erősítésének feladatai nemcsak 1965-re szólnak. A gazdasági vezetés­nek felül kell vizsgálni és to­vább' kell fejleszteni a gazda­ságirányítási módszereket. A magyar népgazdaság a régi, 20 év előtti elmaradt gazdaságból erősen- fejlődő, bonyolult, sokrétű gazdasággá vált. Irányítási módszereink is jelentősen fejlődtek. A gaz­daság mai fóka megköveteli, hogy a tervezés, árrendszer, pénzgazdálkodás, beruházás- iráhyitás, stb. tekintetében a megváltozott követelményeket felmérjük és megfelelő intéz­kedéseket tegyünk. A gazda­lég bonyolultabbá válásával egyre nagyobb szerepe van annak, hogy helyesebb mun­kamegosztás jöjjön létre a vállalatok és az irányító szer­vek között, hogy a felső gaz­dasági vezetés és különösen, a termelést irányító miniszté­riumok egyre inkább az át­fogó, felsőszintű irányítás fel­adataival foglalkozzanak. A demokratikus central izmus ffelyes, az adottságok elemzé­séből kiinduló érvényesítése kiküszöböli az adminisztratív módszereket, gyorsabbá tehe­ti az információt, a döntést, fez egész gazdásági élet folya- foatók s; , , Ax MSZMP Központi Bi- /olöá oin.iU decemlreri ha­tározata napirendre tűzte az ez-.el kapcsolatos ten­nivalókat. E munka nagy felelősségérzetet, elmélyü­lést, tudományos alapossá­got igényel, r Sokoldalúan felül kell vizsgál­ni mind a vállalati, mind a felső vezetés követelményeit. Ki kell dolgozni azokat a ja­vaslatokat, amelyek elősegítik az erők és képességek jobb kibontakozását. Mindez időt igényel, hisz nem kis kérdé­sekről van szó. Míg az átfogó értékeké és elképzelések ki­alakulnak, számó9 vonatko­zásban, addig is folyamatosan j 3vítanunk kell módszerein­ken. Előreláthatólag még ez év sorén kidolgozásra kerül­nek bizonyos változások be­ruházásaink jóváhagyási rend­szerében. Folyamatban van a szállítási szerződések szabá­lyainak felülvizsgálata és re­formja. Kísérleteket folytatnak az ipar és külkereskedelem kap­csolatai nak szorosabbra fűzé­sére, érdekei közelebbhozásá- ra. Napirenden szerepel né­hány mezőgazdasági irányítási módszer felülvizsgálata i<s. Ezek és a többi munkálatok a vállalatok és tanácsi szei-vek önállóságának, feladatának és felelősségének, ugyanakkor lehetőségének növekedését is kell, hogy eredményezzék. Nem hirtelen és látvá­nyos intézkedésekre, ha­nem meggondolt, körülte­kintő fejlesztésre van szükség. Pártunk politikájának he­lyességét bebizonyította az idő. Népgazdaságunk alapjai erősek és egészségesek, a hi­bák és fogyatékosságok meg- szüntethetők. Bizonyos, hogy 3 dolgozó tömegek támogatását fog­ja élvezni minden olyan törekvés, amely a kitű­zött határozatok és irány­elvek megvalósítását szol­gálja. Máris biztató jelek mulatják, hogy dolgozóink hagy többsé­ge megérti és helyesli céljain­kat. Nem szabad megállni az általános határozatok hangoz­tatásánál. Ki kelt dolgozni minden területen azokat a részletes intézkedési terveket, amelyek a termelés mennyisé­gi feladatai mellett előtérbe helyezik a minőség, a műsza­ki fejlesztés, a munkaszerve­zés, a helyes készletgazdál­kodás, a külkereskedelem ér­dekeit. Ka következetesek le­szünk, a várt eredmények nem marad naiv el «— fejezte be expozéját Tímár Mátyás. Apró Antalt Fejlődésünkben alapvető a KGST Kedves élvtársak! — A pénzügyminiszter elv­társ által beterjesztett 1965. évi költségvetés figyelembe veszi az ország gazdasági helyzetét, a szükségleteket és a népgazdaság további fej­lesztésének lehetőségeit. Az ez évi célkitűzéseink mér­sékeltebbek az előző évekhez viszonyítva. Ennek célszerűsé­gét Tímár és Ajtai elvtársak már megindokolták. 1965-ben és a következő években az eddiginél sok­kal nagyobb gondot kell fordítani „ társadalmi munka hatékonyságának növelésére, a minőség ja­vítására, a t értékesebb, nagyobb hasznot hajtő munkára. — Meggyőződésünk, hogy ha az állami. a gazdasági Ve­zetés minden szintjén, a mi­nisztériumokban, a tanácsok­ban, az ipari és a mezőgazda- sági üzemekben, a termelő­szövetkezetekben jobban meg­szervezzük a munkánkat, és eleget teszünk az 1965, évi terv és költségvetés minőségi, takarékossági, valamint kül­kereskedelmi előírásainak, olyan új tartalékot terem­tünk, amely megfelelő alapot biztosít az 1966-ban kezdődő harmadik ötéves tervhez. vesz majd egy sor nemzetkö- a fejlődésünk szempontjából zi ágazati bizottság munkáié- fontos gazdasági felad .tokát ban. Meggyőződésünk, hogy az erők összefogásával, mint eredményesebben oldjuk meg küíön-külön. Fejlesztjük kereskedelmünket a kapitalista országokkal 128 országgal kereskedünk Apró Antal ezután hazánk nemzetközi gazdasági kapcso­lataival foglalkozott. Hangsú­lyozta: — Építőmunkánk eddigi eredményei szorosan össze­függenek azzal, hogy a Ma­gyar Népköztársaság nemzet­közi gazdasági kapcsolatai ás külkereskedelme állandóan fejlődik és hazánk mind ha­tékonyabb, sokrétűbb koope­rációt alakít ki a szocialista és « tőkés országokkal is. Míg 1960-ban 106, addig 1964-ben már 128 ország­gal kereskedtünk, közülük 53 országgal már nemzet­közi egyezmények. 30 or­szággal pedig több évre szóló kereskedelmi megál­lapodás alapján műkö­dünk együtt. Ezen túlmenően számos olyan országgal is bonyolítunk ke­reskedelmi forgalmat, amely- íyel még nincs államközi meg­állapodásunk. — Fejlődésünkben alapvető a KGST-hez tartozó szocialis­ta országokkal kialakított sokoldalú gazdasági együttmű­ködésünk. Az országunk ipari fejlődéséhez szükséges nyers­anyagok többségét a Szovjet­uniótól, illetve a KGST-hez tartozó többi országtól vásá­roljuk. Nyersanyag-behozata­lunk az 1960. évi 207 millió rubelről 1964-re csaknem 750 millió rubelre növekedett Je­lenleg nyersanvagimportimk mintegy 65 százalékát a KGST- országok biztosítják részünk­re. —- A KGST-hez tartozó or­szágok mbit vevők is mind nagyobb szerepet játszanak külkereskedelmünkben. — Magyarország fejlődése szempontjából legfontosabb az évről évre növekvő ésinlnd sokoldalúbbá Váló magyar—■ szovjet gazdasági kapcsolat. A két ország között az elmúlt hat évben több mint kétsze- nsére úőtt az áruforgalom, s 1964-ben elérte a 360 millió rubelt. Erre az évre több mint 900 millió rubel export-import forgalmat irányoztunk elő. A Szovjetunió erre az esz­tendőre is jelentős részt vállalt „ magyar ipar nyersanyag-el'á fásából éppúgy, mint késztermé­keink megvásárlásából. Jelenleg a Szovjetunió bizto­sítja a magyar iparban fel­használt nyersolaj 47. a vas­érc 87. a gyapot 58. a fenyő- fűrészáru 66, a' kohókoksz 60, az ólom 89 és a réz 53 száza­lékát. Legfontosabb külkeres­kedelmi partnerünk tehát a Szovjetunió, s országunk gaz­dasági fejlődése sok vonatko­zásban szorosan összekapcso­lódik a magyar—szovjet gaz­dasági együttműködéssel. Dk Ajtai Miklósnak, a tcrvlmatal elnökének felszólalása Ljabb „Barátsági olajvezeték épül Urnái Mátyás pénzügymi­niszter nagy tapssal fogadott beszéde után a napirend elő­adója dr. Dabrónaki Gyula, az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottságának titkára emelkedett szólásra, majd szünel következett. Ezután dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. Bevezető­jében utalt arra, högy ** ez évi nepgazdasagi terv az 1963 évi költség­vetésre épült, azzal össz­hangban készült el. mait * nemzeti jövedelem alakulására, beszélt népgazda­ságunk belső szükségleteinek és a nemzetközi áruforgalom követelményeinek megfelelően a vegyipar fejlődéséről, az építőanyagipar termeléséről, a lakásépítkezések helyzetéről, a kohái zat. a gépipar, a küny- nyűipar előtt álló feladatokról, majd vz élelmiszeripar ter- melwébek alakulásáról szólt, A mezőgazdaság termelé­sével kapcsolatosan el­mondotta többek között, hogy az előirányzott ter­mel« éthélkedés reális­nak, bizonyos fokig sze­rénynek Is tekinthető. Ä továbbiakban fejlődésünk egyik lényeges tényezőjével, a beruházások kérdésével fog­lalkozott. Utalt arra, hogy a beruházók figyelmét a takaré­kos, olcsó, célszerű megoldá­sokra kell irányítani. Befeje­zésül hangsúlyozta: tervünk egész jellege — a hatékonyabb munka kö­zéppontba állítása, a taka­rékos gazdálkodás — nem egy rövid év ügye, hanem • specialista tervgazdál­kodás velejárója, hö vét­keimén;?«. Ez kell, hogy áthassa munkánkat, a munka mindennapi gya­korlatává kell. hogy vál­jék. nemcsak 1965-ben. hanem a fejlődés további éveiben is. A vitában felszólalt Molnár Ernő budapesti képviselő, Sü­megi János Nógrád megyei képviselő. Oláh György Szol­nok megyei képviselő. Somos­kői Lajos Nógrád megyei kép­viselő, dr. Bélák Sándor Vfeszprém megyei képviselő, Flacskó Jóísefné Zala megyei képviselő, akik valamennyien egyetértettek a költségvetési tön'éhyjavaslat! öl és azt elfo­gadásra javasolták. ftzttlán került sör Apró An­tal elvtársnak. az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének beszédété. Apró Antal beszéli a magyar —szovjet timföld-alumínium egyezményről, valamint a ..Barátság” nemzetközi olaj­vezetékről. A „Barátság” kő- olajvezetéken hazánk áz idén mintegy kétmillió tonna ola­jat kap. A „Barátság’’ olaj­vezeték gazdaságosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény. hogy ha2ai szaka­szának 137,5 millió forintos építési költsége már a múlt évben teljesen megtérül L Jelenleg újabb tárgyaláso­kat folytatunk egy máso­dik olajvezeték építéséről, és így az előzetes fervek szerint Magyarország 1970-íol már évi 4 millió tonna olajat kap a Szov­jetuniótól. A ..Barátság” kőolajvezeték megépítése a résztvevő or­szágok egész gazdaságának fej­lődése szempontjából nagy je­lentőségű. Az ezen át érkező kőolaj jelentősen hozzájárul új iparágak kiépítéséhez, a Vegyipar gyors ütemű fejlesz­tőiéhez, S mezőgazdaság üzem­anyag-ellátásához és a közleke­dés gazdaságosabbá tételéhez, mert gyorsabban tudnak átáll­ni a szénről a folyékony hajtó­anyagokra. — Energiaellátási nehéz­ségeinket enyhíti, hogy a Szov­jetunió erőműveiből évről évre több villamos energia jut el hozzánk a KGST által létreho­zott ,.Béke” távvezetéken.Ta- valy — a nemzetközi energia- kooperáció keretében —nÚTiit- egy 4.5 miiiárd k\V-óra villa­mos energiát továbbítottak é vezetéken a résztvevő orszá­gokba, s ebben az energi?- együttműködésben hazánk töbli mint 1 müliárd kW-orával vett részt. Apró Antal a továbbiakban a szocialista mezőgazdasá­gunk fejlesztése, az öntözéses gazdálkodás kiterejsztéséről szólt, majd a baráti szocia­lista országok közötti új gaz­dasági együttműködési for­mák kialakulásáról beszélt. Kormányunk az elmúlt év­ben is tevékenyem kivette ré­szét a KGST munkájából. Mint ismeretes, a KGST ta­nácsa éppen a napokban tar­totta meg Prágában XIX. ülésszakát, ahol megvizsgálta: milyen utat tett meg a KGST a tagállamok párt- és kor- mányvezetői részvételével az 1963. nyarán tartott értekez­let óta és meghatározta a so­ron lévő új feladatokat, — A KGST egyik fő tevé­kenysége M évben is at 1966—70 évekre szőlő nép- gazdasági tervek egyezte­tése lesz. Ezt „ munkát ■ baráti országokkal 1965. közepén fejezzük be. majd megkötjük az új hosszú lejáratú, — a harmadik ötéves tervre vonatkozó — külkereskedelmi meg­állapodásokat Ä miniszterelnök-helyettes ezután megemlítette, hogy a közelmúltban kezdte meg mű­ködését a KGST-orszúgok kö­zös bankja és a köacis vasúti tehervagonpark. — A KGST tevékenységé­nek további szélesedését mu­tatja a legutóbbi ülésszak ha­tározata, amely szerint Ju­goszlávia a jövőben szorosab­ban fog együttműködni a KGST-vei és aktívan reszt — A magyar kormány a békés egymás mellett élés és a békés gazdasági verseny po­litikáját követve arra törek­szik, hogy fejlessze gazdasági, külkereskedelmi és egyéb kapcsolatait a nem szocialista országokkal is. A második ötéves terv idő­szakában eddig hatvan száza­lékkal bővült külkereskedel­münk ezekkel az országokkal — A fejlett tőkés országok­ból származó behozatalunkban jelentősen növekedett a beru­házási javak részaránya. A gyors ütemű technikai haladás következtében napirendre ke­rültek számos nyugati part­nerünkhöz fűződő kapcsola­tunkban is a munkamegosz­tás, a műszaki és kereskedel­mi kooperáció kérdései. E té­ren ügyelemre méltó kezde­ményezések és kezdeti ered­mények születtek. Fejlődik a Szellemi ja­vak — a találmányok, gyártási eljárások — ex­portja és importja is. 1964-ben a gépipar, a vegyipar és más iparágak számára jelentős nyugati Hcenccket vásároltunk és számos esetben mi is kö­töttünk megállapodást magyar licencek nyugati értékesítésére. Kapcsolataink Ausztriával kielégítően alakulnak. Fejlő­dik kereskedőim) forgalmunk Olaszországgal is. Pozitívan értékeljük azt a részleges li­beralizációt, amelyet Anglia biztosított exportunk számára. Bár az NSZK-val — 1963. novemberben — megkötöttük az élső kormányszintű hosszú lejáratú kereskedelmi megál­lapodást. a gazdasági kapcso­latok fejlődése nem tekinthe­tő kielégítőnek, mert „ meg­állapodások realizálását szá­mos, a magyar exportot kor­látozó intézkedés nehezíti. Az USA-val nagyon szerény a kereskedelmi forgalmunk, s a fejlődést akadályozzák azok a gazdasági diszkriminációk, amelyeket az USA velünk szemben alkalmaz. A további fejlődés attól függ. hogy mi­lyen konkrét intézkedéseket tesz az Egyesült Államok kor­mánya a hozzánk fűződő kap­csolatok normalizálására. — A Magyar Népköztársa­ság kormánya nagy jelentősé­get tulajdonít a gyarmati sor­ból felszabadult és az önálló fejlődés útjára lépett orszá­gokkal kialakult kapcsolatai sokoldalú továbbfejlesztésé­nek. — Az Egyesült Arab Köz társasággal és Indiával már tradicionálisnak mondható sokoldali gazdasági kapcsola­taink vannak. Emellett to­vább fejlődtek kapcsoJuúűnk más ázsiai és különös .n • nemrég felszabadult -afrikai országokkal. Apró Anta; a továbbiakban rámutatott: rendkívül fontos, hagy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban műszaki vonalon elérjük vagy meg­közelítsük a világszínvo­nalat. Különösen számítunk e tekin­tetben — folytatta — a ma­gyar tudósokra, mérnökökre, technikumokra, a szoeia'ista brigádok ezreire. amelyek már eddig is sokat tetteit nép­gazdaságunk fejlesztéséért. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a tudományos kutatómunká­ban. a műszaki fejlesztés te­rületén sok még a kihaszná­latlan lehetőség, és számotte­vő az elmaradás. Számos he­lyen tapasztalhatjuk, hogy az elmélet és a gyakorlat között nincs összhang. Világosan látnunk kell. hogy a szocialista és a ka­pitalista piacon ma is. de a jövőben méginkább csak akkor leszünk veresnyké- pesek, ha minél több és jobb új terméket állítunk elő és fokozott gondot fordítunk termékeink kor­szerűsítésére. a határidők pontos betartására. A kifogástalan minőség, aa exportra felajánlott termelési eszközök és fogyasztási cik­kek váasztékának bővítése a kUl! ^ kedelem fejlesz tehé­nen í nélkülözhetetlen fettétele, — Népgazdaságunk gyorsabb ütemű fejlesztése, fizetési mérlegünk kedvezőbbé tétele, az életszínvonal és a munka- körülmények javítása érdeké­ben nagyobb befolyást kell biztosítani a tudománynak, a műszaki fejlesztésnek már a tervezés stádiumáéin is. — Az említett területeken a munka megjavítása érdeké­ben Valószínűleg új anyagi ösztönző módszereket kell ki­dolgozni. hogy a rendelkezé­sünkre álló nagy szellemi erőt, kapacitást a gyakorlat­ban jobban hasznosítsuk. Elő kell segíteni azt is, hogy mi­nél rövidebb legyen a most még túl hosszúra nyúló átfu­tási idő. amíg az új termék a kutató-tervező asztaláról, a laboratóriumból gyártásra, majd a piacra kerül. Apró Antal végezetül javasolta, hogy az országgyűlés a be­terjesztett költségvetésterve­zetet fogadja el. Gondosabb építkezést a mezőgazdaságban Dr. Bencsik István. Hajdú- Bihar megye képviselője azt fejtegette, hogy kell dolgozni, hogy elejét vegyék a hibák­nak. Rámutatott ezzel kap­csolatban: különösen fontos a gépek kihasználása, gondos kezelésé a mezőgazdaságban.' Szóbeli András Békés me­gyei képviselő az építésügyi ég földművelésügyi tárca költségvetésével foglalkozott. A mezőgazdaság építkezé­si tervének teljesítése ta­valy nagyobb mértékben maradt el, mint eddig bármikor. A kivitelező kapacitás vagv az anyag hiánya miatt sok épület áll befejezetlenül. Az Építésügyi Minisztérium vál­lalatai csalt 80, a tanácsi vál­lalatok 87, a ktsz-ek 82 száza­tokra teljesítették a mezőgaz­daság számára előírt felada­tukat. Tervüket Csak a ter­melőszövetkezetek házi bri­gádjai és a tsz-közi építést válta kozások teljesítették, sőt a legtöbb helyen jóval túl is teljesítették. Az utóbbi idő­ben sok vita zajlott a terme­lőszövetkezetek építkezési vál­lalkozásainak létjogosultságá­ról. — de az élet lnöst el­döntötte ezt a vitát. Szükség van ezekre a szervekre, sőt ahhoz, hogy betölthessék nö­vekvő szerepüket, gondoskod­ni kell továbbfejlesztésükről is. Szőttek András a költségve­tési törvényjavaslatot elfogad­ta és az országgyűlésnek elfo­gadásra ajánlotta. Az elnöklő Pólyák János ezután az országgyűlés szer­dai ülését bezárta. Az or­szággyűlés ma délelőtt tűs órakor folytatja munkáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom