Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-10 / 34. szám
Olvasónk panaszára válaszol az illetékes flz alma nem minden Ráfizetéses növénytermesztés a JNyírmadai Állami Gazdaságban Garancia: a becsület A megye állami gazdaságai az utóbbi években jelentős eredményjavulással és vállalati nyereséggel gazdálkodtak: 1964 végén is mintegy hetven- millióa többletértéket mutathattak fel. Azonban ezeknek az eredményeknek éveken át volt egy — nem is egészen szépséghibája. Mégpedig az, hogy amig az almatermesztés valóban nyereséges volt, a szántóföldi növénytermesztésben és az állattenyésztésben je entős ráfizetéssel dolgoztak. Magas volt ezeknek a termelési költsége, több növény termésátlaga alatta maradt a kiváló és jó termelőszövetkezetekének. Ezzel az állapottal kapcsolatban olyan nézet kapott lábra és honosodott meg több helyen. hogy „az alma mindent fedez”. Ä Nyírmadai Állami Gazdaság vegyes profilú üzem. Ezt mutatja az 1964. évi tervezett halmozott termelési értéke is, amely szerint a szántóföldi növénytermesztésre 30—31, az állattenyésztésre 24—25, a gyümölcsösre 44—45 százalék esik. A gazdaság vállalati eredménye 1961-től állandóan gyarapodott, n tavalyi — nincs még végleges mérleg — szintén több lesz mint az azelőtti volt. Általában ez az almatermesztés eredménye, de jelentős javulás volt 1963-ban is és tavaly Is az állattenyésztésbrn. Tehát nyereséges lett az állattenyésztés, noha még egyes termékeknél maga6 a költség. A növénytermesztést ráfizetésesre tervezték, azonban a tényleges kiesés a tervezettnek több mint kétszerese! Néhány főbb növény átlagtermése — kenyérgabonából 10,16. kukoricából 13,06, burgonyából 47,02, dohányból 6,22, Silókukoricából 54,27 mázsa holdanként — érzéké’tetl a magas termelési költséget 1964-ben is, ami legtöbb növénynél jóval fölötte van az értékesítői áraknak. Mi az oka megyénk egyik legnagyobb állami mezőgazda- sági üzemében a nővényter- mesztéshél jelentkező pangásnak. vagy ráfi7~lé nek? — A gazdaság vezetőinek a véleménye és a bank elemző ellenőrzése szerint közrejátszanak tényleges nehézségek, de szubjektív okok is és megítélés szerint mindkettő figyelemre méltó. Először talán a szubjektív tényezőkről, amelyek között itt is szerepelt korábban „az alma mindent fedez” szemlélet. Ezt már 1963-ban kezdte.: megtorpedózni bér- és céljutalom politikával. Előbb 250 tavaly közel 500 ezer forint céljutalom volt előirányozva a zootechnikai módszerek, a korszerű szénakészítés, az állategészségügy és részben a növénytermesztés fejlesztésére. A bank 1964 III. negyedévi vizsgálatakor többször szerepelt a „rossz tervezés” fogalma például, kenyér- és takarmánygabonánál. épületek éj berendezések üzemeltetésénél és más esetekben. Ez részben az igazgatóság korábbi, mechanikus tervezési rendszerére vezethető vissza. A gazdaság az 1964. évi jóváhagyott tervet éppen emiatt csak hosszadalmas huzavona után fogadta el és írta alá. A gazdaság vezetői hivatkoznak az aszályra és más elemi károkra Az árvíz-, fagy- és jégkár mintegy Ötmilliós volt, ami o gyümölcsösön, szőlőn kívül csökkentette a gabona, a burgonya, kukorica a dohány hozamát. Kevés a szakember — mondják: 4800 hold szántóra három brigád- vezető jut. Sok a közénká- dereknél a pótolnivaló „ szakmai színvonalban. Esetenként gondot okoz a munkaerőhiány. Az asztáiy miatt a takarmányok evy részét meg kellett vásárolni. Mindez, vitathatatlan, hozzájárult a nem kedvező növénytermesztési eredményhez, s ahhoz, hogy sokba kerül egységnyi állati termék előállítása. Az js elgondolkodtató, hogy- a mintegy tízezer holdas gazdaság 50—60 kilométeres körzetben terül el és így drága a szállítás. A két fő üzemrész távol esik egymástól — a barabási és a nyírmadai. A talajerő utánpótláshoz a szerves trágyát a barabási területen állítják elő, de a trágyaigényes kultúrál többsége a nyírmadai részen van. Azonban, ha nyomus érvelt' is, a fentiekkel nem magyarázható egyoldalúan a ráfizetéses növénytermesztés. Elsősorban a jó vetésszerkezaí kialakítására van szükség úgy is, hogy az ■ egyes növényeket területileg Is legközelebb vigyék a felhasználási vagy elszállítási helyhez. Nagyobb figyelmet kell fordítani a takarmányfélék területi arányának a javítsa mellett az öntözés bővítésére. Egyszóval: a körülmények figyelembe vete- .ével olyan vetésszerkezeti« termelési tervre van szükség, ami már eleve nem lehet ráfizetéses. Es még egy fontos tényező: az általános költséggel való nagyfokú takarékosság — vagyis az ide tartozá munkák jobb szervezése. Igen lényeges, hogy a figyelmet bérpolitikával is jobban ráfordítsák a növénytermesztésre, az olcsóbb hús, tej stb. előállítására. Eokozni kell a dolgozók anyagi érdekeltségét úgy is, hogy ne csak a munka elvégzésére, hanem á minőségre, a többtermés elérésére ösztönözzön, hogy a dolgozók családtagjai is részt vállaljanak a munkából. E* például akkor lehet még vonzóbb, ha a nagy kézimunkaigényű növények hozamánál: kisebb hányadát — a munkabér részeként — természetbe* adják ki. Az állami gazdaságoknak — így a nyírmadainak is — kedvezőbb az eszköz- és anyag- ellátása mint általában a termelőszövetkezeteknek, szakmai, irányítási feltételeik ic jobbak. Ezekkel körültekintően élve, az önálló bérgazdálkodás: rendszer keretei k<V zött döntően a gazdaság vezetőin múlik, hogy a takarékosság szem előtt taftáaíval úgy irányítsa erőit, hogy as állami gazdaság a termeié« valamennyi területén — mind a hozamok fokozásában, mind a költségek alakulásában — jó példát mutasson a termelőszövetkezeteknek. Satun András Zárszámadás Kisvárdán Jelentették m újságok, hogy Dunaújváros mellett, az egykori Interjúsa nevű római katonai táborban a régészek megtalálták egy római írnok sírját, a foglalkozását jelképező tárgyi leletekkel. A hír nagy érdeklődést váltott ki nemcsak az olvasóközönség körében, hanem a tudományos vitáéiban is, hinzen az évszázadok óta Európa különböző vidékein végzett ásatások során római írószerszámmal még nem találkoztak a régétaek. Dr. Makkay János régésszel, a dunaújvárosi ásatások egyik vezetőjével beszélgettünk az érdekes felfedezésről. — Ihtercisa rendkívül gazdag római kori lelőhely — mondotta Makkay János —, mert Róma virágkorában, a II. és IV. század között állt itt a katonai tábor. Interjúsa (amelynek emlékeiből egyébként a közelmúltban kiállítás is nyílt a dunaújvárosi múzeumban) Pannónia legkeletibb szélének római „végvára” Volt, az ide vezényelt egységek — cohorsok. légiók — vigyáztak a birodalom biztonságára. Megszoktuk tehát, hogy a gazdag katonai település a legkülönfélébb tárgyi emlékeket rejti sírjaiban. Találtunk már díszes kivitelű Szarkofágokat, ékszerek egész garmadát, nagyméretű szobrokat, frar.kótöredékeket, sőt felfedeztünk egy tjazilika romjait Is. Irótollat, tolltartót azonban még nem látott régész, — nemcsak Intorcá- sábam, de tudomásunk szerint sehol a világon. Azért van különö", jelentősége ennek a leletnek. A halott mellet*, feküdt a sírban a nádból kiképzett tollszár a tollheggyel, a tolltartó és egy bronzból készült tintatartó, beszáradt tinta Jl tómai tittak <ttifa Páratlan tudományas értékű régészeti lelet Dunaújvárosban nyomaival. Az egész leletegység háromszorosan körül volt tekerve papirusszal, amelyen írásjeleket fedeztek fel. A régészek rendkívül óvatosan tisztogatták meg az eddig még nem »amert formájú tárgyat, s legnagyobb meglepetésükre bukkant elő a tollszár és a tolltartó. (Természélehetett volna. Az írószerszám anyagáról, alakjáról, kiképzéséről azonban fogalmunk sem volt. Még a leggazdagabb lelőhelyeken sem találtak eddig ilyet. Htrbet- Qumramban például, ahol éppen az írnokok helyiségé^ de íróeszközt itt sem találtak Ezért van kivételes jelentősége a dunaújvárosi leletnek mert a világon ma ez ai egyetlen rendelkezésünkre álló ókori írószerszám. tesen nem valamiféle manapság használatos Iskolai tolltartóra kell gondolni; amint az első képünkön is látható, kas fatálcáraka. tollszárnak kivájt félhenger alakú üreggel.) A dunaújvárosi lelet a régéi azetnek régi feltételezését igazolja — folytatta Makkay dr. — Korábban Is tudtuk, hogy 9 rómaiak a maihoz hasonló í lószerszámmal írtak, hisBan a pap ijrusztek eresekre máukónt nem is nagyon 1949-ben felfedezték a híres holt-tengeri tekercseket, amelyek az idő .zárnitás előtti I. és II. századból származtak, megtalálták a római írnokok írószobáit, a másolópadokat, amelyekben írtak, az íráshoz szüle égés vonalzókat és a — feltehetőleg bogyók leveléből sajtolt — tintát, íróeszköznek azonban nyoma sem volt. Angol régészek 1964-ben tárták fel a görögországi Thébában a mondabeli Kadmos király palotájának egyik szobáját, Hogy ki volt a férfi, (csont. váza a másojlLk képünkön), aki mellett megtalálták? 8 tekintetben egészen pontos vá-v laszt nem lehet adni. Majdnem biztos, hogy katonai írnok volt a foglalkozása, hiszen a római temetkezési szó. kás szerint mindig a halott mellé temették foglalkozásának néhány eszközét. A papinü«tekercset jelenleg a budapesti Eötvös Lőrén d Tudományegyetem ókor- történeti tanszékének tudósai vizsgálják. fijabb iskola épül Tiszalökön mes iskola építését községünkben. Az iskola építkezési költségeihez 240 ezer forintot a megyei tanács művelődési osztálya biztosít, 240 ezret pedig községfejlesztési alapból fedeznek. A tantermeket már szeptemberben szeretnék átadni rendeltetésüknek. Szabó Alfréd tanár Halaszthatatlanná vált egy új iskola építése Tiszalökön. A huszonegy tanulócsoport elhelyezése, az úttörőélet zavartalanságának biztosítása súlyos nehézségeket okoz. A felszabadulás óta ugyanis gyakorlatilag nem növekedett a tantermek száma. Örömhír tehát mindnyájunk számára, hogy rövidesen megkezdik egy négytanterBürokrácia December és január viszonylag kedvezett az építőipari dolgozóknak. Brigádommal karácsonyig dolgoztam, utána kivettük a rendes évi szabadságot. Januárban vonultunk ki ismét az építkezéshez és függetlenül a hirtelen beállt hideg időjárástól tovább dolgozunk. Téliesítettünk, s azon Igyekezünk . hogy az építtetők minél előbb beköltözhessenek. Január U3-án legnagyobb meglepetésünkre nem kaptunk fizetést. A következő fizetési nap február 8-a lett volna, azonban pénz akkor sem érkezett. Érdeklődtünk a Nagyhalászi Épületszerelő és Karbantartó Ktsz- től, ahol azt mondták: kellett a pénz építőanyagokra, fizetni Bem tudnak. Amit végeztünk, az könnyen lemérhető. A • < ■ • munkánkból élünk, érthető, hogy szeretnénk ■ fizetésünket minél előbb megkapni. Korpái József Kemecse Utazási gondok Á beregi embernek nem adatott még az a szerencse, bogy vonaton bonyolítsa le az utazást, ha valamilyen ügyesbajos dolga akad a járási székhelyen. A Beregdaróc—Vásá- rosnamény között közlekedő autóbuszok legtöbbjén nem Bárnak tökéletesen az ajtók, ■zelelnek az ablakok, fűtés pedig egyáltalán nincs. A diákok naponta teszik meg az utat oda-vissza négy éven • keresztül. Félő, hogy Ilyen körülmények között nemcsak az érettségi bizonyítványt kapják meg, hanem a reumát is. Az utasoknak akad még más kifogásuk is. Vásárosnamény- ban hivatalosan két autóbuszmegállóhely van. Azonban a gépkocsivezetők nem nagyon Veszik figyelembe, hogy a Szabadság téren is meg kellehe állnia a busznak. Egyik este például a Beregdaróc felé haladó autóbúsz éppen csak fékezett, majd tovább robogott, anélkül, hogy megállt volna, így a téren várakozó hat utas lemaradt Ezek utólag is üdvösük az ismeretlen vezetőt, mert nagyon kellemes éjszakát töltöttek a vasúti váróterem kemény padjain. Nagy kavarodás adódik akkor is, amikor az autóbuszok megérkeznek’a vasútállomásra. Az utasok nem tudják, hogy melyik kocsival utazzanak, mert az irányjelző táblákat ritkán forgatják a kocsik oljla- lán. Papp Zoltán Sándor . Beregdaróc tő ugyan még korábban megrendelte az újabb szállítmányt, és egy hónap alatt hat esetben telefonon is reklamált, de az AFORT mátészalkai kirendeltsége petróleumhiányra hivatkozva az igényt nem tudta kielégíteni. Ez volt az oka, hogy Uszkán és a szövetkezethez tartozó többi községben több mint egy hónapon át nem volt petróleum. A szükséges petróleum mennyiséget január 27-én a községekbe kiszállították. Incze Józsefné uszkaí olvasónk a Tiszabecs és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez tartozó úszkál vegyesbolt petróleumellátásával kapcsolatban fordult panasszal szerkesztőségünkhöz. A Föijiműves- szövetkezetek Fehérgyamai Járási Központja kérésünkre kivizsgálta olvasónk többeket érintő panaszát. Ennek során megállapították hogy a boltban még december 20-án kifogyott a petróleum. A boltvezekíméletlen volt a harc és szép vonás volt a szocialista munkaversenyben, hogy a szocialista brigádok tevékenységének egyik jelentős feladatát a munkafegyelem javítása képezte A Nyírbogdényi Kőolajipari Vállalat 1965 évi terve feszítettebb, mint az elmúlt évi volt. A műszaki konferencián, valamint a párttaggyűlésen és a termelési tanácskozásokon határozatok születtek a magasabb termelési feladatok végrehajtására az 1964-ben előfordult hibák kijavítására. A vállalat dolgozói, a szocialista brigádok megfogadták, hogy a határozatokat végrehajtják, s erre garancia: munkásbecsületük. Tolnai Zsuzsa Ezekben a napokban a Nyír- bogdányi Kőolajipari Vállalat dolgozói, szocialista brigádjai termelési tanácskozásokon beszélik meg a feladatokat. A Nyírbogdényi Kőolajipari Vállalat tervét 111 százalékra teljesítette. Eredményes volt a munkaverseny, s ez számokban kifejezve 1 millió 500 ezer forint megtakarítást eredményezett. összességében a vállalat az 1963 éVi eredményekhez viszonyítva 8 millió forinttal termelt nagyobb értéket. A vállalat jlolgozóinak eredményes munkáját a termelési mutatókon túl mindennél jobbad bizonyltja, hogy 1964-ben sem tűz, sem komolyabb baleset nem történt A vállalat- vezetés, a pártszervezet és szakszervezet szervező és irányító tevékenységét kiegészítette a dolgozók becsületes helytállása és szorgalma. Annak ellenére, hogy rendkívül szigorú volt a tél és rapszódikusan érkezett a nyersolaj, a feldolgozás a lehetőségekhez mérten mindig a legoptimálisabb üzemkihasználással történt Akadtak hibák, hiányosságok is. A legsúlyosabban jelentkező hiányosság, hogy az elmúlt évben magas volt a kocsiálláspénz, ■ ez a vállalat önköltségét növelte. Vizsgálták a műszaki konferencián, s beszélnek róla a termelési tanácskozásokon is, hogy akadtak dolgozók, akik megsértették a munkafegyelmet A feevelmezetlenkedőkke! szemben is magas a mostani zárszámadáson. Egy tagra általában 18 ezer 887 forint jut Ugyancsak a zárszámadó közgyűlésen került sor a szocialista munkaverseny-mozga- lom értékelésére. A két legjobb brigádot, az Ésik- és a Faragóbrigád tagjait 500—500 forint jutalomban részesítették. Hován József Kisvárda Téli munka A vásárosnaményí járási kórhá2 építkezésnél télen is dolgoznak. A főépület raár tető alatt van, a munkások a belső szerelési munkálatokat végzik. Fülöp István művezető elmondta, hogy minden percet kihasználnak, e2 év július 31-re átadják a kórházat, s vele együtt a tizennyolc or- ’ vosi lakást. r. & A termelőszövetkezet valamennyi tagja megjelent a kis- várdai Rákóczi Tsz zárszámadó közgyűlésén a járási kultúrház nagytermében. Érezhető volt, hogy itt most nemcsak a tsz- elnök, de a tagság is elégedett. Juhász István elnök beszámolójából érdemes néhány számszerű adatot kiemelni. Növény- termesztési tervük 6 millió 250 ezer forint volt, ezzel szemben 7 millió 514 ezer forint bevételük van. Egymillió 920 ezer forintot terveztek az állattenyésztésből, az eredmény 2 millió 536 ezer forint lett. ösz- szegezve tehát a bevételt, amely a tervezett nyolcmillió 236 ezer forint helyett 10 millió Í553 ezer forint összesen. A közös gazdaság vagyona 1961-ben 4 millió 976 ezer forint, 1962-ben 10 millió 207 ezer forint, 1963-ban 11 millió 909 ezer ft 1964-ben 13 millió 157 ezer forint értékű. Az egy munkaegységre eső forintérték
