Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

Elutazott Ulan Bátorból az SZKP küldöttsége ülan Bator, (TASZSZ): Szombatéin repülőgépen el- 'ötazott a .mongol fővárosból ®z Álekszandr .Se lepi n vezette szovjet, pártküldöttség. A 'kül­döttség tagjai a" Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi- asottsagának meghívására tíz napon át ismerkedtek a mon- gon nép életével és munkájá­val.1 látogatást tettek több ipari üzemben, állami gazda­ságban, termélőszövetkezétben, • tanulmányozták a mongóliai szocialista építés tapasztala­tait. Üzov jet—j a pán kereskedelmi egyezmény Moszkva, (TASZSZ): .Moszkvában aláírták a szov- fet^jápan kereskedfelnü-egyez- jnényt, amely a kölcsönös ke­reskedelem értékét ebben az évben 375 000 DÖO dollárban irányozza elő, ami. az elmúlt évhez képest 15 százalékos növekedést jelent. A szovjet és a; japán kereskedelmi. .kül­döttség .- tárgyalásaisorán szó­ba került a két ország közötti hosszú lejáratú 1966—1970. ke­reskedelmi egyezmény megkö­tésének kérdése is. Klaus Belgrádba látogat Bécs, (MTI): Bécsben illetékes helyen kö- ssölték, hogy.- Klaus . kancellár (március 23-án előreláthatólag négynapos -hivatalos látogatás­ra Jugoszláviába utazik. Az osztrák kormányfő Belgrádon kívül valószínűleg Szkopljébe is ellátogat. Megbukott a laoszi febbairtal „erős embere“ Thaiföldre menekült Phoumi Nosavan Prágában ülést tartott a náci háborús bűnökkel foglal­kozó bizottság. A dr. Alois Neuman igazságügyminásziter elnökletével tartott ülésükön elhatározták,, hogy . a Csehszlo­vákiában elkövetett náci há­borús bűnökkel kapcsolatos dokumentumokat átadják a nyugatnémet bírósági szer- véknek. A CsehsziovaK Antnasiszxa Szövetség a frankfurti bíró­ság elnökéhez intézett távira­tában tiltakozik a Hermann Krumeyre kiszabott „provo­katív jellegű” csekély bünte­tés miatt. „Krumeynek fontos szerepe volt a lidicei és a Lezsáky-i tömegmészárlásban” — állapítja meg többek kö­zött a távirat. Uganda bezárta bongói határát Uganda lezárta 300 kilómé- ták meg, az ugandai kormány tér hosszú kongói határát — azonban előzőleg úgy nyilat- jelentette be Adoko Nekyon kozott, hogy kénytelen lesz a tervezésügyi miniszter. Az határ lezárására, mert a ha- .ugandai kormány egyidejűleg tárövezetben súlyos harcok mindkét irányban betiltotta dúlnak a kongói felkelők és a két ország; kereskedelmi for- a zsoldosok vezette kormány- galmát. Az intézkedést, ami csapatok között, s ezek során további rendelkezésig marad a kormánycsapatok megsértet- érvényben, most nem indokol- ték az ugandai határokat. A TASZSZ szombaton nyi­latkozatot adott ki az indokí­nai helyzetről. Nyilatkozatá­ban megállapítja: Az indokínai félsziget or­szágaiból érkező jelentések ar­ról tanúskodnak, hogy az Egyesült Államok militarista körei az agresszív cselekmé­nyek kiterjesztésének veszé­lyes útjára léptek ebben a térségében. Az Egyesült Államok légi­erői, amelyek Laosz, Dél-Viet- nam és Thaiföld repülőtereit, valamint a hetedik amerikai flotta repül őgépanya'na jóit használják fel támaszpontul, bombázzák Laosznak a Patet- Lao egységek ellenőrzése alatt álló területeit. Az utóbbi időben az ame­rikai légierő támadásai mind kegyetlenebbé, egyre barbá- rabbá válnak. így például ja­nuár 13-án 24 F—100 és F—105 típusú sugárhajtású vadászbombázp váratlanul nagyszabású támadást intézett Xieng-Khouang tartomány egyik járása ellen. A repülő­gépek bombázták a vidék bé­kés lakosságát, gépfegyverből és rakétákkal lőtték a terüle­tet. Ennek következtében so­kan meghaltak és nagy anya­gi kár keletkezett. Az ameri­kai sajtó e támadásról be­számolva nyíltan megírja, hogy Láoszban „az Egyesült Államok légierőinek újabb csapásaira lehet számítani”. Az amerikai légierő cselek­ményeit igazolni próbáló wa­shingtoni hivatalos körök azt állítják, hogy e lépésekre a laoszi kormány kérésére ke­rült sor. Felvetődik a kérdés: tulajdonképpen kinek szánták az ilyesfajta „magyarázko­dást”. Ki hiszi él, hogy egy ország kormánya saját terü­letének, saját békés lakossá­gának bombázására és gép­fegyverzésére szólít fel egy másik országot. Ha viszont va­laki a laoszi reakciós csopor­tosulások főkolomposai közül fordult amerikai pártfogóihoz ilyen jellegű támogatásért, akkor legalábbis képtelenség ezt a kérését a három laoszi politikai erőt képviselő koalí­ciós kormánynak tulajdoníta­ni. A világközvéleményt nem téveszthetik meg az Egyesült Államok arra irányuló pró­bálkozásai, hogy ürügyet ta­láljon agressziója igazolására. Valójában, amint ezt a té­nyek nyilvánvalóvá teszik, az Egyesült Államok militarista körei napjainkban visszatér­nek ahhoz a politikához, ame­lyet 1960—1961-ben folytattak, amikor durván és büntetlenül beavatkoztak Laosz belügyeibe és leplezetlenül katonai támo­gatást nyújtottak a nemzeti hazafias erők ellen harcoló jobboldali politikai csoporto­sulásnak. Napjainkban, amikor nyil­vánvalóvá lett, hogy az Egye­sült Államok kudarcot vallott dél-vietnami kalandjával, az amerikai hadvezetés azzal pró­bálkozik, hogy a Dél-Vietnam- mal szomszédos országokra, köztük Laoszra is kiterjessze a hadműveleteket. Emellett ar­ra is történnek kísérletek, hogy az Egyesült Államok mi­nél több katonai szövetségesét vonják be ebbe a kalandba. Mint az amerikai sajtó hírül­adta, a délkelet-ázsiai háború kibővítésére és a hadművele­teknek a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság Laosz és Kambodzsa területére való ki- terjesztésére irányuló terveket magas beosztású amerikai hi­vatalos személyiségek számos tanácskozáson már részletesen is megvitatták. Ismeretes továbbá, hogy Dél-Korea és a Fülöp-szigetek vezetői olyan határozatot hoz­tak, amelynek értelmében több ezer dél-koreai és fülöp- szigeti katonát vezényelnek Dél-Vietnamba Mindez világosan megmu­tatja, hogy az Egyesült Álla­mok a legdurvább módon semmibe veszi az 1954. évi és 1962. évi genfi egyezményekbe foglalt kötelezettségeit és mindent latba vet az említett egyezmények meghiúsítása ér­dekében. Ezért érthető, hogy az Egyesült Államok ellenzi egy olyan új nemzetközi tanács­kozás összehívását is, amely­nek célja a laoszi helyzet ren­dezése lenne. Az Egyesült Ál­lamok szeretné elkerülni, iogy ezen a nemzetközi fó- ■umon elítéljék cselekményeit, minélfogva ellenzi a tanácsko­zás összehívását. A TASZSZ-t felhatalmazták, logy kijelentse: a Szovjetunió erélyesen elítéli káosz ■ terüle­tnek barbár bombázását; az Egyesült Államoknak azt a szándékát pedig, riogj a há- Dorút, az egész indokínai fél­szigetre kiterjessze, veszélye» ügondol ásnak tekinti. A szó- oan forgó agresszív cselekmé­nyek lehetséges következmé­nyeiért. minden felelősség az Egyesült Államokra hárul. A Szovjetunió, mint az 1962. évi genfi tanáerisozas ígyik társelnöke, síkra' száll azért, hogy minden előzetes feltétel néikü! hívjanak össze egy Laosszal foglalkozó új íemzetközi tanácskozást, azok­nak a halaszthatatlan intéz­kedéseknek a megvitatására, amelyek az i962 évi .. genfi egyezmények szellemében elő­mozdítanák a helyzet békés rendezését ebben az ország­ban. A Szovjetunió reméli, hogy ez a javaslat támoga­tásra talál Nagy-Britannia kormányánál, amely az 1962. évi genfi tanácskozás másik társelnöke, valamint P tanács­kozás többi résztvevőjénél. A Laoszra vonatkozó egyez­mények teljesítéséért a genfi tanácskozáson részt vett vala­mennyi ország, köztük az Egyesült Államok is felelős­séggel tartozik. A Szovjetunió sürgeti, hogy az Egyesült Ál­lamok haladéktalanul szüntes­se be légierejének laoszi had­műveleteit és általában a Laosz belügyeibe való beavat­kozást, teljesen vonja ki az országból katonai és félkato­nai személyzetét, tegyen ie minden olyan kísérletről, hogy Laosz területét a déi-vietnami háború kitérj esziéséie és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen irányuló provo­káció céljaira használja fel. Erkin nyilatkozata Cemal Erkin török külügy­miniszter, a Cumhuryet című török lap tudósítójának adott nyilakozatában kijelentette, hogy a török—szovjet kapcso­latok legutóbb bekövetkezett javulása nemcsak a két or­szág számára hasznos, hanem hozzájárul az általános béke megszilárdításához is. Törökország balkáni politi­kájáról szólva Erkin megelé­gedéssel nyugtázta, hogy , ked­vező irányban fejlődnek a török—bolgár és a török,—ro­mán kapcsolatok”. Politikai gyilkosság Indiában Pénteken délelőtt ismeretlen indiai miniszterelnökkel. A tettesek meggyilkolták Partap Reuter-iroda úgy véli, hogy a Szingh Kairon-t, Punjab állam merénylet kétségkívül politi- volt főminiszterét. A töredékes kai színezetű volt. Szemtanuk jelentések szerint a gyilkos- elmondják, hogy Kairón gép- ság 35 kilométernyire történt kocsiját négy szikh férfi tá- Uj Delhitől, közvetlenül az- madta meg, s a bennülőket — után, hogy Punjab állam volt a volt főminiszteren kívül kormányfője megbeszélést még három embert — agyon­folytatott Uj Delhiben Sasztri lőtték. II TASZSZ nyilatkozata az istMínai helyzetről a folyón pedig kenun keltek át. Souvanna Phouma minisz­terelnök — a legújabb jelen­tések szerint — a puccsban va­ló részvételéért megfosztotta Phoumi Nosavan tábornokot az egységkormányban viselt tisztségétől. Szombaton estére Vientiané- ban már minden a szokásos ké­pét mutatta: a mozikban meg­kezdték az előadásokat, az üz­leteket kinyitották. A főpa­rancsnok kijelentette, hogy „a kormány teljesen ura a hely­zetnek”. A UPI mindazonáltal tudni véli, hogy hatszáz lázadó katona és rendőr bevette ma­gát a Vientiane fölött magaso­dó fennsík sziklái közé. Bangkok, (MTI): Phoumi Nosavan és a társa­sagában ..lévő Siho, a laoszi .rendőrség főnöke, szombaton — mint az AP és' a UPI jelenti — Thaiföldre szökve, politikai .menedékjogot kért és kapott a, bangkoki hatóságoktól. A laoszi szökevényeknek tu­domására hozták, hogy Thai- földön „tartózkodniuk kell bár­miféle politikai tevékenység­től”. A vientianei kormány fel­kérte szomszédját, hogy tartsa éberen szemmel őket. Phoumi Nosavan és Sió a puccskísérlet összeomlása után szánta rá magát a menekülés­re; az őserdő rejtett ösvényein jutottak el a Mekong folyóig, Csehszlovák dokumentumokat adnak át az NSZK bíróságainak Portugália egy nyugatnémet riportéi szemével A kulisszák mögött Sajnálkoznak. Az első nap után a bürokrácia folyosóján találtak egy ügynököt, olyan adószakértőfélét. Neki sem sikerült. Túl sóik a hatóság. Kétségbeesésükben pénjft ajánlottak neki. Kicsit zavar­ban voltak, de nem láttak más kiutat. Azóta minden zsinóron szalad. Száz escuuo ide, száz escudo oda. Rögtön elintéz pecsétet, aláírást, ok­mányt. Holnap reggel elhoz­hatják a vámtól filmfelszere­lésüket. Északra utazunk Tras os Montes megyébe. Az út jó. Forgalom alig van. Egy-egy autóbusz, néha-néha egy te­herautó. Két tucat privát ko­csi. Az aszfaltiútat főleg ökör és szamárkordék használják. A vidék hegyes és hűvös. Kül­földi rendszámú aiutó erre­felé ismeretlen. Tras os Mon­tes nem turista szenzáció. Célunk a vidék déli részén fekvő 3 000 lakosú járási székhely, Mogadouro. (Folytatjuk) ban vagy Düsseldorfban. A könyvkereskedésekben megle­petés ér: Hitler „Mein Kamp”- ját látjuk, Mussolini és Franco . művei mellett. És természete­sen Salazarét, a professzorét, aki 1928 óta birtokolja a hatal­mat ebben az országban. A fa­siszta irodalom találkozót adott , egymásnak a lisszaboni köny­vesboltokban. Egyenruhák Elhagyjuk a széles sugáruta­kat. Az utcák szűkebbé vál­nak, a kirakatok kisebbek. A.z óváros festői, zegzugos, szinte romantikus. Egészségügyi be­rendezés ismeretlen. Sűrűn la­kott. Szegénységről árulkodik. A turisták számára különösen vonzó — jegyzi meg útköny- vem. Lisszabon lakosságának kétharmada ezekben a festői negyedekben él. Egyenruhaüzletek tűnnek fel. Rangjelzések hivalkodnak ejtőernyős kombinációk, gom­bok, vállpántok köpenyek, csizmák, derékszíjak, csattok. Akaratlanul színházi jelmezek­re gondolok. Figyelem az egyenruhákat. Bár inkább ne tettem volna. Meg lehet zava­rodni. Van polgári gárda (Guarda Civil), nemzeti gárda (Guarda National) közlekedési rendőr, vámos, és tudja az ég (vagy Salazar) hányféle külön­böző rendőri alakulat. És mindegyik a saját egyenruhá­ját hordja. A csodatévő escudok A kávéháziban kollégákkal találkozom. Egy forgatócsoport dokumentumfilmet akar ké­szíteni. A készülékeket azon­ban még nem kapták meg. Három napja harcolnak a vámmal, vándorolnak hiva- talról-hivatalra. Nagyon szép hivatalok, a tízienkilemcedik században épült palotákban, parkok és virágoikertek kö­zepette. Nagyvonalú berende­zések, régiek és alaposak. Ma­hagoni és bársony. Előzékeny tisztviselők. Csak senki sem illetékes. gyilagos lenni. Jutalmam: 1 ajánlólevél a sajtófőnökhöz, 1 Lisszabonba; egy csomó úti- prospéktus, propagandaanyag és egy német nyelvű útika­lauz. ! — Hogy már előre képet al­kothasson. Nevetve köszönöm meg és az ajánlott tárgyilagosságra gon­dolok. Búcsúzáskor melegen megszorítja a kezem. — Remélem, Jaeger úr, ön a nyolcszázéves német—por­tugál bartság jegyében írja meg a cikkét. Számolni kezdek: 1147, ke­reszteshadjáratok, 1147, Lisz- szabont földig rombolták. En­nek azonban semmi köze Né­metországhoz, legfeljebb a kölniekhez: ők vettek részt benne annak idején. A Német Birodalmat csak 1871-ben ala­pították. Na mindegy, egy hét múlva Lisszabonban leszek, majd meglátjuk. Lisszabon Május Vége van. Nyári hő­ségre számítottam. Lisszabon­ban azonban kellemes hőmér­séklet fogadott. Az útlevél- és vámformaságokat gyorsan elin­tézték. Előzékenyek. Kinn taxi vár. Nyaktörő út vezet a belvá­rosba. Széles sugárutak, pom­pás paloták, parkok és virágok, amerre nézek. Túlnyomóan Volksvagenok és Mercedesek, továbbá angol gépkocsik. Euró­pai főváros. A sajtóhivatalban már vár­nak. Ütipi*ogj;amunk összeállít­va. Meglepődön!. A titkár ne­vet. „Gondoljon a kényelmére. Csak egy hpnapig marad itt. Sokat akar látni. Mi terminu­sokat állítottunk .össze az ön részére: népünnepélyeket, álla­mi ünnepeket.”- ★ j. Járjuk Lisszabont. Szép vá­ros. Sok utcát, teret neveztek el a szabadságról, „Liberdade”. Ez feltűnő. Az emberek jólöltö- zöttek, az'urak feketében, a hölgyek a nyári divatszerint. Mindenesetre a főutcákon. Az éttermek és kávéházak zsúfol­tak. A lisszaboniaknak van idejük, élvezik a napsütést. Luxusüzletek, akárcsak Párizs­* Portugáliában megállt az Idő”, r— ,. írja a nyugatnémet Stern riportere. Ezt az orszá­got 1928 óta Antonio Salazar •és a titkosrendőrség kormá­nyozza- Salazar barátai azt állítják, hogy a diktátor biz- tosítja.a békét és a nyugalmat. Eszerint Portugália. egy bol­dog ország lenne? A turista — .ilyennek látjá. De a Stern riportere igyekezett a kulisz- szák ’mögé pillantani. És ek­kor. olyan országot talált, amelyben „valóban, nyugalom Vein, olyan, mint a temetőben «— sok .jogtalansággal. , Erről a „nyugalomról” szá­mol be K. Jaeger riportja. Elindulás Olyan, mint egy szolid né­met üzletember. Jólszabott öl­töny, jóltáplált, gondosan ápolt körmök: MANUEL EG- REJ-A AREZ, Portugália ham­burgi alkonzulja. Támogatá­sát kértem. Portugáliáról sze­rétnek írni, az Ibériai- félszi­get nyugati partján fekvő és a NATO-hoz tartozó országról, amelyről a portói bornál, a parafálsészítményeíről és ola­jos szardíniánál alig tudunk többét. . — Remélem, nem visz bele politikát, Jaeger úr. — Nevet. Német kiejtése kifogástalan. Visszaneyetek. — Szeretném megismerni az ön országát. Olyannak, ■ dm|-.... Jyen. Se többnek, se keve­sebbnek. Válaszom nem elégíti ki. Túl általánosnak találja. — Szeretem a németeket. Becsülöm őket. Mi, Portugá­liában mind becsüljük a né­meteket. Azonban rossz -ta­pasztalataink is vannak ... Egy másodperc • szünetet tart: .. .: .>■ az újságírókkal.” N.em' értem. Nem akarom megérteni. Kicsit zavarbaj ön. ■— * Vannak. előítéletek. Jaeger úr. Érti, ugye? Portu­gália idegen önnek. Remé­lem, 'nem ítél elhamarkodot­tan. Igyekezzék tárgyilagos maradni. Mindennek két ol­dala van. Biztosítom: igyekszem tár­PJotr Seleszt cikke a Pravdában az ukresfnai új kerületi rendszer megteremtéséről Ukrajna Kommunista Párt­jának első titkára kifejezi azt a meggyőződését, hogy ezek a vezetők képesek elemezni azok­nak a hibáknak az okait ame­lyeket a pártszervezetek szer­vezeti struktúrájuktól függet­lenül elkövettek. Az olyan tűrhetetlen jelenségekről Van szó, mint például az admi- nisztrálgatás és parancsolga­tás, az állandó felesleges ér- tekezletesdi és körlevélgyártás* a kicsinyes gyámkodás és a gazdasági szervek tevékenysé­gébe való illetéktelen beavat­kozás. Az új kerületi beosztásnál — írja Seleszt — mindenek­előtt figyelembe vettük az adott terület kolhozainak és szovhozainak az utóbbi évek­ben kialakult kölcsönös gazda­sági kapcsolatait, a települések számát, a kerületi közigazgatá­si központokkal összekötő út­hálózatot. A kerületi szinten dolgozó káderek a kommunizmus épí­tése feladatainak megvalósítá­sáért vívott harc élvonalában küzdenek, ők irányítják napról napra az alsó pártszerveze­tek, tanácsi, gazdasági és egyéb szervek tevékenységét, jól is­merik azok erejét és lehetősé­geit. Moszkva, (TASZSZ). Ukrajnában befejezték az ú; kerületi rendszer megteremté­sét, befejeződött az egységes pártszervezetek és vezető szer­veik területi termelési elv sze­rint való megalakítása — írja Pjotr Seleszt, Ukrajns Kommunista Pártja Központ: Bizottságának első titkára « Pravdában. Seleszt megjegyzi, hogy i párt-, tanácsi, szakszervezeti és Komszomol szervek 1962— 1963-ban végrehajtott úgyne­vezett termelési elv szerin való átszervezése nem a: SZKP tapasztalataiból eredt nem követelte meg a politika és gazdasági szükségszerűség.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom