Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-26 / 48. szám

A rosszul kezelt gyümölcsösökért felelősségre vonják a tsz-ek vezetőit A Szőlő- Gyümölcs Ültet­vénytervező és Kivitelező Vál­lalat kirendeltségének megyei területén a tervezett csemeték 87 százalékát ültették el, ösz- szesen 1778 katasztrális holdon, 1964-ben. Ennek okai: elhúzódtak az őszi betakarítási munkák és a terület nem volt kellőképpen előkészítve az ültetéshez. Sok volt a tíz százaléknál nagyobb lejtésű terület és ezek egyen- getési munkálatait a Karcagi Talajjavító Vállalatnak kellett volna elvégezni, de azok nem készültek el az ősz végére. A terv teljesítése — arányaiban — így is felülmúlta az előző évek átlagát. Problémát okoz a kipusztult ültetvények pótlása. Az ültet­vények pusztulásának oka a gyenge ápoltság, talajerőhiány és a rágó kártevők elleni vé- iekezés elmulasztása a tsz-ek- bon. Előfordult, hogy a cseme­ték bekötözését csak decem­berben hajtották végre, de volt több példa arra is, hogy rosszul vagy egyáltalán nem kötözték be azokat. Sok esetben elfagy- tc'- az oltványok. zeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölésére rendszeres ellenőrzéseket végeznek a me­gyei szakvezetők és amennyi­ben az elültetett oltványokból gondatlanság miatt számottevő a pusztulás, nem kielégítő a gyümölcsfák fejlődése, akkor felelősségre vonják a tsz-ek vezetőit. A tsz-ek egy részében ez már meg is történt. Egye­di esetekben előfordul, hogy a pusztulás 85—90 százalékos. Ebben az esetben az ültetvé­nyeket kiselejtezik. Az ilyen ültetvények száma az utóbbi években jelentősen csökkent. Javult az előző évekhez vi­szonyítva a gondozás színvona­la, de még sok hiba adódik a kártevők elleni küzdelemben, gyenge a hajtásfejlődés és a talajerőpótlás, ami a trágyázás hiányosságában mutatkozik meg. Az ültetvények fejlődését gátló köztes növények termesz­tését most már rendelet sza­bályozza és az ilyen ültetvé­nyekre nem is adnak művelési hitelt. A vállalat terve eddig _ beleértve Békés és Hajdú me­gyéket is — 7—8 ezer hold volt évente. A harmadik ötéves tervben elsősorban az ültetvé­nyek minőségjavítása, a telepít- vények pótlása, gépek és táro­lóhelyiségek létesítése lesz az elsődleges feladat, s az ültetés­re kisebb ütemben kerül sor, mint eddig történt. S. F. Baleset elleni védelem és elsősegélynyújtás a Vöröskereszt idei munkájának középpontjában Biztató az első két hónap eredménye Beszélgetés az Állatforgalmi Vállalat főosztályvezetőiével A népgazdasági tervekben I előkelő helyet foglal el az | állattenyésztés fejlesztése I mellett a szervezett felvásár- I lás. Ezzel kapcsolatban intéz­tünk kérdéseket Lénárt István­hoz, a megyei Állatforgalmi Vállalat áruforgalmi főosztály- vezetőjéhez. — Hogyan alakult a vál­lalat idei terve? Lényegében azonos a tavalyi­val. A kövér sertés és a vá­gómarha tekintetében nincs változás. Ebben az évben 93 ezer hízott sertést, 34 ezer vá­gómarhát, 37 ezer süldőt, 5500 vágóborjút és 1500 lovat kell felvásárolnunk. Az év eleji indulás kedvezőbb, mint az elmúlt évben volt, vagy­is szerződéskötéseink eredmé­nyesebbek. Ez idő szerint sertésből — hizlalásra — 55— 56 ezer között tartunk, a tava­lyi 52 ezer darabbal szemben. Hízó marhából közel 10 ezer van szerződéses értékesítésre lekötve, süldőből pedig 15 500 darab, ami megint csak jobb eredmény a tavalyi induláshoz képest. Természetesen, az éves feladat sikeres végrehajtására minden lehetőséget igénybe kell vennünk. Fegyelemre, he­lyes szervezésre, és nem utolsó sorban a szállítókkal bizalmas légkörre van szükségünk. Ezek­kel a feltételekkel tudhatunk feladatunknak eleget tenni, amit remélünk, sikerülni fog. — Milyen eredmények­kel kezdődött a felvá­sárlás? —Eléggé kedvezőkkel. Pél­dául kövér sertésből már 10 ezret vettünk át. Ebből a szin­te legfontosabb cikkből, nem­csak az első negyedévi, de az egész esztendei tervünk is tel­jesen biztosított. A fontossági sorrendben utána következő vágómarha felvásárlási tervünk teljesítése nehezebbnek látszik, de reméljük, jó munkával sike­rül elérnünk. Az egyéb álla­tok felvásárlása ugyancsak a vártnak megfelelően alakul. — Melyek azok a körül­mények, amelyek befo­lyásolják a szerződéskö­téseket? — A különböző kedvezmé­nyek, akciók — amelyek szin­te már közismertek — változat­lanul fennállnak, kedvezően hatnak. Ilyenek termelőszövet­kezeteknél, termelőszövetkezeti csoportoknál a nagyüzemi felár juttatása. Sertéshíz'/ lás eseté-i ben például, kívánt súly és | mennyiség leadása esetében ! tsz-ek kilogrammonként 2, tszcs-k 1,50 forint felárat kap­nak. Szarvasmarhánál 1 forint a kilónkénti nagyüzemi felár. Ez a kedvezmény jelentős ősz- szeget ad a szövetkezeteknek. Háztájiból szerződött serté­sek és szarvasmarhák után ka­matmentes előlegek, akciók ke­retében — állami felvásárlási áron — takarmányok juttatása jár. S emellett, természetesen, biztosítottak az átvételi árak. Hallottuk, bővült a vál­lalat feladatköre. A megyei Vöröskereszt 1963 évi programjában széles körű egészségügyi felvilágosító mun­ka szerepel. Tervük szerint a megyei sajátosságot figyelembe véve 1600 egészségügyi elő­adást, elsősegélynyújtó és más közegészségügyi tanfolyamot tartanak. A színvonalasabb fel- világosító munka érdekében 22 témájú filmet is levetítenek. Az egészségügyi felvilágosítás­ban és ismeretterjesztésben ha­tékonyan együttműködnek a megyei Tudományos Ismeret- terjesztő Társulattal, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsával és más tömegszervezetekkel. A szervezeti mozgalom megerősítését és a feladatok megoldását segíti az alapszer­vezetek és a taglétszám terve­zett növelése. Az év végére — tervük szerint — 338 alapszer­vezet működik, amely több mint 18 ezer tagot számlál majd. Ez a jelenlegi taglétszám 20 százalékos emelését jelenti. Nagyobb gondot fordítanak az állami gazdaságok és tsz-ek Vöröskereszt alapszervezetei­nek létrehozására és megerősí­tésére. Fő feladatnak tartják a mezőgazdasági üzemekben is az egészségügyi munka szélesí­tését, a baleset elleni védel­met. E munkába bevonják az agronómusokat, traktorosokat és az egészségügyi felelősöket. A növekvő gépesítés fokozot­tabb elővigyázatosságot igé­nyel a mezőgazdaságban is. Ennek érdekében egyhetes egészségügyi tanfolyamokat szerveznek a járási székhelye­ken. ügyi ismereteket, főleg az el­sősegély nyújtás tennivalóit. Az üzemekben az egészség- ügyi és elsősegélynyújtási tan­folyamokat az egyes iparágak sajátosságainak megfelelően szervezik. Az eddigi tapasztala­tok azt mutatják, hogy ahol jól működött a szervezet, ott ke­vesebb volt a baleset is. Ezért az év során el akarják érni, hogy minden üzemben, ktsz- ben Vöröskereszt, vagy egész­ségügyi állomás működjék, melynek patronálására felkérik az egészségügyi intézmények dolgozóit. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmával az Országos Vöröskereszt emlék­érmet létesít. Azok a Vörös­keresztes aktívák kapják meg, akik 5, 10, 15 éve tevékeny­kednek a mozgalomban. <b. 1.) Szavalóverseny Nyíregyházán Immár hagyományos, hogy minden évben felszabadulá­sunk tiszteletére szavalóver­senyt rendeznek a kisipari termelőszövetkezetek. Ez év­ben az VI. országos szavaló­versenyre kerül sor. Az or­szágos vetélkedőtt megyei és területi döntő előzi meg. A megyei döntőt február 27-én szombaton délután 2 órakor a József Attila Művelődési Ház bábtermében rendezik meg. A megye minden részéből mintegy ötven szavaló ma élő írók verseivel vetélkedik a továbbjutásért. Egy-egy sza­való 2—2 verset ad elő. A területi döntőre 5-en jutnak tovább, amelyet Egerben áp­rilis 17-én rendeznek. Az országos döntőt Szolnokon tartják meg május 9—40-én. — Vállalatunkhoz került a j TEGI-től a nem törzskönyve- j 1 zett tehenektől származó, de a ! megyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség által jó pontozású, I továbbtenyésztésre megfelelő üszőborjuk szerződésileg bizto­sított nevelése, yemhesítése és felvásárlás utáni kihelyezése. Ezek az üszők héthónapos vemhességi korukban kerülnek átvételre, s velük a háztáji gazdaságokban kiöregedett, tartásra már nem megfelelő teheneket pótoljuk. Legnagyobb részt a háztáji gazdaságokból kerülnek ki, gazdáik leszerző- désükkor két részletben 400 fo­rint kamatmentes előleget kap­nak, majd az üsző vemhessé- gének bizonyításakor további 1100 forint előleget. S mind- ! emellett 4 mázsa abraktakar- | mány-akciót is igénybe vehet- ; nek. Jelenleg, az ilyen szerző­déses üszők száma a megyében meghaladja a 10 ezret. Ebben az évben még legalább 5 ezer­re várható szerződés kötése. A. B. Jelentősen szélesítik az ön­kéntes véradómozgalmat is. Az év végéig 145 kiszállásos vér- adónapot szerveznek a megyé­ben. A véradómozgalom foko­zottabb jelentőségét tekintve, az önkéntes véradókat kitünte­téssel, oklevéllel jutalmazzák és létrehozzák a véradó körö­ket, ahol rendszeres kapcsolatot tartanak velük. Központi feladatnak tekintik 6 fiatalok, különösen a közép- iskolások bevonását a vöröske­resztes munkába. Fő cél, hogy a fiatalok minél jobban elsajá­▼éradás a Nyíregyházi Almatárolóban Elkészült a gimnáziumok idei érettségi vizsgaanyaga A szóbeli a-tételeit március 15-ig ismertetik a n(gyedihete .kel A Művelődésügyi Miniszté­riumban kidolgozták és vala­mennyi gimnáziumnak meg­küldték az idei szóbeli érett- j ségi vizsgaanyagot, amelyből a szaktanárok állítják ö-sze a I tételeket. A közoktatási főosz­tályon a szóbeli érettségi vizs- . ga lebonyolításáról elmond­ták: — Magyar nyelv és iroda­lomnál fontos követel­mény. hogy a jelö't tájé­kozott legyen az irfelaolm­történetben. A vizsgán különös gonddal kísérik figyelemmel a fiatalok olvasottságát, irodalmi mű­veltségét, sőt előadókészségét is. Mivel az idei oktatási év­ben a diákok már tankönyv­ből tanulhatták a stilisztikát, a tételek között — újdonságként — stilisztikai kérdések is he­lyet kapnak. — Történelemből általában elsősorban az egyetemes és a magyarországi történelmi fej­lődés főbb vonalait. 1 gfonio- sabb eseményeit, jelensé­geit összefüggéseit, általá­nosításait, következteté­seit és tanulságait kérik számon az érettségin a tanúlóktól. — Az idegen nyelveknél a szóbeli vizsga célja mind- az általános tanterv, mind a .-za- kosított — tagozati — osztá­lyokban a jelölt beszédké-zsé- gének, ezenbelül idegen nyel­vi kiejtésének, hallás utáni megértési és szóbeli kifejező- készségének megállapítása — Matematikából o’yan fel­adatot tűznek a tanulók elé, amely alkalmas arra, hogy megítéljék önálló gondolko­dásának szintjét, a feladat- megoldásban való jártasságát, Á vizsgán fontos követelmény, hogy a jelöltek a biztos és gyors számolást lehetővé tevő egyszerűsítések és el­járások ésszerű alkalma­zásával végezzék szóban es írásban is a műveleteket. Kijelölték a tételek alakjául szolgáló anyagot és meghatá­rozták a vizsgával kancso'.a- los főbb szempontokat kémiá­ból, biológiából, fizikából, átv rázoló geometriából, földrajz­ból és testnevelésből is. Az a-tételeket a hivatal©* rendelkezés érteimében már­cius 15-ig közük az érettségi­re készülő tanulókkal. Hemmingway barátai Kauzsay-tanyán Egy este a művelődési kocsival Kauzsay-tanyavilág. A mű­velődési autó — amellyel utaztunk — tömve könyvek­kel, filmtekercsekkel, hang­szóróval és vetítőgéppel. Csak szűkösen maradt benne hely az utasoknak. Körülöttünk hideg csend. A telep kihaltnak látszik, ami­kor kocsink megáll. Néhány perc múlva két 8—10 éves fiú jön, kinyitják az iskola ajtaját, majd elszaladnak tu­datni a többiekkel megérke­zésünket. A kocsiirányító Pet- raskó Zoltán gondban van. A tanító t-alán nem értesítet­te a tanya lakosságát...? Könyvcsere Pakolás a jégszekrény hő­mérsékletű tanteremben. Vetí­tőgép, hangszóró és így to­vább. Majd kezdődik az első „napirendi pont”, a könyvcse­re. Többnyire 10—15 éves gyer­mekek jönnek kisebb csopor­tokban. Első egy kislány. Re­gényt és meséskönyveket kér. — Te olvasod ezeket? — Anyunak viszek egy re­gényt, magamnak pedig há­rom meséskönyvet. — Anyukád nem szokott el­jönni ide? — Hát... Néha elküld és viszek neki egy-egy Jókai, vagy Mikszáth művet. Jön a kis Moróz Jancsi, az egyik legaktívabb olvasó, s hozza apukája könyveit is. Szintén meséskönyvet kér. — Édesapád milyen köny­veket szokott kérni ? — Helyette Petraskó Zoltán válaszol: — Három évvel ezelőtt még az apja is a meséskönyvek­nél tartott, de most már élénken érdeklődik a mai magyar irodalom iránt szere­ti Hemmingway-t, Doszto­jevszkijt, olvassa a XIX. szá­zad klasszikus íróit. A művelődési kocsi Herczkó Anna Németh Lász­ló „Lányaim” című művét j — Anyukán! hallotta a ba­rátnőjétől, hogy jó könyv, ne­ki viszem, de elolvasom én is. Három éve jár ki ide a mű­velődési kocsi. Eleinte gyér volt az érdeklődés iránta, ké­sőbb, talán a vetítés hatására, mind többen jöttek. Volt idő, mikor 130—140 ember vett részt az előadásokon, vetítése­ken. — Foglalkozunk a KISZ- korú fiatalokkal is. Klubdél­utánokat tartottunk. Magnó­ról tánczenét szolgáltattunk a fiatalságnak. Az ilyen alkal­makkor rendezték a KISZ- gyűléseket ts, mert máskor nem igen jöttek el a fiatalok a foglalkozásokra — mondja Petraskó Zoltán. Vetítéshez sötétítüúk. Mai műsor egy lengyel film a „Nincs többé válás”. Jobbára 16 év alattiak nézik. Mozi után egy kis ráadásfilm kö­vetkezik, felszabadulásunk 20. évfordulójának alkalmából. Hazafelé. Nyolc óra van mire elin­dulunk Nyíregyházára. Az utat közben befújta a hó, még nehezebb visszafelé. Elaka­dunk. Ilyenkor télen ez is hozzátartozik a programhoz. Ki kell szállni, tolni a kocsit. 3 ez így megy legalább egy fél órán át, míg felkapaszko­dunk egy lejtőn. Onnan már nyugodtan mehetünk tovább. Elvesznek a tanya fényei. A szél kgvarja a havat a kocsi előtt. Lassan hazaérünk. A kis Kovács Zsuzsika, talán épp most lapozza fel a „Fü­les Mackó kalandjai” című frissen szerzett könyvet Kau- zsay-tanván, és Moróz Jancsi édesapja Hammingway-jel barátkozik. S. F, títsák a legfontosabb egészség­kért. (Hammel felv.) 1965. február M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom