Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-04 / 29. szám

Koncentráltabb építkezéseket 18 000 új traktor­vezető 400 gép- és gépjavító állo­máson, állami gazdaságban és termelőszövetkezetben kezdőd­tek meg januárban a 3 hóna­pos traktorvezetői taníolya- J mok. A tervek szerint az idén I 18 200 felnőtt mezőgazdasági I dolgozót képeznek ki traktor- i vezetővé. A mezőgazdasági gépészet szakmunkás-bizonyít­vánnyal járó négy szakmáját az idén 6500-an' sajátítják el. 450 gépész és 700 gépszerelő már el is végezte az 5 hónapos iskolai tanfo’yamot. a többiek nagyrésze több mint 100 üze­mi tanfolyamon tanul. A közelmúltban országos fel­mérés készült a traktorvezető- képzés eddigi eredményeiről és további lehetőségeiről. Az utóbbi 10 év alatt összesen 101 000 mezőeazdasági dolgozó szerzett alapfokú traktorveze­tői vagy ennek megfelelő ké­pesítést. Az 1954. óta kiképzett mezőgazdasági gépészek szá­ma 22 500. a génszerelőké 9300, az öntözőgépészeké 2600 rz elektromos berendezés- szerelőké 830. A tényleges munkaerőhelyzet azonban nem ilyen jó. A 124 000 alapfokú traktorvezető és — elsősorban ugyancsak traktorvezetésre képzett — mezőgazdasági gé­pész közti! jelenleg csak mint­egy 60 000-ren dolgoznak eb­ben a szakmában. üetvetiKiiüliés értékes termeltek tavaly megyénk kisiparosai Újabb 214 iparengedély — Javul a szatmári, beregi rész ellátása — Termékkiállítás májusban Kosztul Sándorral, a KIOS2. megyei titkárával arról be­szélgettünk, milyen mértékben Vesz részt megyénk lakossá­génak ellátásában a szabolcsi kisiparosság Jelenleg megyénkben 2760 kisiparost tartanak nyilván, hetven szakmában dolgoznak, s mintegy 820 ipari tanulót fog­lalkoztatnak, oktatnak. Részvételük az ipari ter­melésben számottevő: 1981-ben 70 millió terme­lési értéket állítottak elő, leginkább a szolgáltatás során. i Ebben az évben — a tervek szerint — a lakossági szol­gáltatás bővülése újabb 6 mil­liós termelési érték emelke­désre ad lehetőséget. Az ipar­politikai terv megyénk kis­iparosságára is jelentős fel­adatot ró: elsősorban azokon a he­lyeken számít aktív mun­kájukra. ahol nincs jelen az állami, vagy a szövet­kezeti ipar. Ilyen szempontból nem a leg­szerencsésebb a területi meg­oszlás: a szatmári és a beregi részen több olyan község ta­lálható, ahol egyáltalán nincs szakember, s „ túra járatos módszer csak részben segít. Éppen a múlt évben megje­lent 22-es törvényerejű rende­let ad lehetőséget e fehér fol­tok fokozatos felszámolására. Amíg az elmúlt évek során si­került előbbre lépni a me­gyében a szállítási, fuvarozási szolgáltatásban új engedélyek kiadásával, addig az idén fő­leg a csengeri, a fehérgyarma­ti, a mátészalkai, a vásáros- naményi és a baktalóránthád járásokban igyekeznek pótolni a meglévő ellátási hiányokat, 1985-ben huszonöt szak­mában 214 új ipari, illet­ve működési engedélyt terveznek kiadni, elsősor­Slefania Grodzienska A TELEFON ban azokban a községek­ben, ahol egyetlen szak­ember sincs. Meggyorsult az utóbbi időben az engedélyek kiadása, s ked­vezőbbek leitek a körülmé­nyek is. Korábban ugyanis a 3 ezer lélekszámom aluli köz­ségekben engedélyezték a csak szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők legális ténykedé­sét. Jelenleg már 5 ezer lélek­számúm aluli községekben is kérhetik működési engedélyü­ket a mesterlevéllel nem ren­delkezők, s az építőipart ki­véve, joguk van ipari tanuló tartásra is. Évente 280—300 új szak­embert jut a megye, az ország szocialista iparának s szabölcs-szatmári kis­iparosság. Kedvezően csökken azoknak a mestereknek a száma, akik törvényellenesen bánnak az ipari tanulókkal. Dúrva Bánás­mód. jogtalan igénybevétel miatt a múlt évben csupán há­rom mestertől vonták meg az ipari tanuló tartás jogát Ilyen esetben a KIOSZ mész- szemenően gondoskodik az ipari tanulóról, gyorsan új he­lyen ad módot szerződéskö tésre. Egyúttal vigyáznak ar­ra is. hogy a megyében élő kisiparosok ne maradjanak e! a korszerű követelmények mögött. A téli hónapokban a járásszékhelyeken továbbkép­ző tanfolyamokat szerveznek. Szorgalmazzák azt is. hogy minél többen készüljenek fel , mestervizsgára: az ilyenek előnyben részesülnek a tanu­lók felvételénél Ez év májusában — a me­gyében élő kisiparosok készít­ményeiből helyiipari termék­kiállítást rendeznek Nyíregy­házán, amely jól példázza majd munkájuk sokrétűségét, gazdasági hasznosságát (as) fl cigánylakosság helyzetéről tárgyalt a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága A cigány lakosság helyzeté­ről tárgyalt keddi ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Felmé­rések szerint a város belte­rületén és tanyavilágában el­szórtan, valamint a Ságvári telepen összesen 206 cigány- család él. Gazdasági, kultu­rális, szociális körülményeik között nagy eltérések mutat­koznak. A város belterületén lakók — 80 család — többsé­ge más munkáshoz hasonló anyagi és kulturális körül­mények között van. Állandó munkahelyük, megfelelő la­kásuk van. Tanköteles gyer­mekük rendszeresen jár is­kolába. s nyolc osztály el­végzése után közülök nem egy tanul toyább iparitanuló- intézetekben, gimnáziumok­ban, vagy technikumokban. Ezzel saemben azok, akik a telepen laknak, vályogvetés­sel foglalkoznak, vagy alkal­mi munkát várainak. A vá­ros különböző üzemeiben pe­dig minden munkaképes ta­lálhatna elfoglaltságot. A cigánylakosság helyzeté­nek megváltoztatásában leg­nagyobb eredményt az isko­lázásban érték el. í A város bel- és külterületén — né­hány esettől eltekintve — ez a kérdés már nem okoz külö­nösebb gondot. A telepen élő családokban viszont ko­rábban még sok volt a túl­koros iskolás. E célból 7 évvel ezelőtt a telep mellett külön iskolát nyitottak a túlkorosok részére. Az Iskola azóta megszakítás nélkül mű­ködik. Jelenleg 52 tanulója van. Tanulmányi eredményük 3,2. A tanács szervei anyagi segítséget nyújtanak az isko­la működéséhez, figyelemmel kísérik a gyermekek előmene­telét. A végrehajtó bizottsági ülé­sen a vita lezárása után a cigány lakosság életkörülmé­nyeinek megváltoztatása ér­dekében határozatot hoztak» E munkában felhasználják a kecskeméti tapasztalatokat Korábban ugyanis Nyíregy- házáról küldöttség járt Kecs­keméten. Tanulmányozta a tanács tevékenységét, s meg­állapította, hogy Kecskemé­ten megtalálták a helyes utat a cigánylakosság életkörülmé­nyeinek gyors javítására. Első feladatként még eb­ben a hónapban Nyíregyhá­zán — a párt, tanács, társa­dalmi szervek, cigánylakos­ság képviselőiből, és pedagó­gusokból — bizonyos intézke­dési joggal is felruházott bi­zottságot alakítanak. A bi­zottság feladata lesz a ko­rábban készített távlati ter­vek felülvizsgálata, továbbá javaslatok kidolgozása a ház­helyek kijelölésére, típuster­vek elkészítésére, bontási anyagok és pénzforrások fel­kutatására, az építési fel­tételek meghatározásúra. Az anyagi lehetőségektől függően néhány lakást már az idén felépítenek, s azokba elsősor­ban olyan családokat költöz­tetnének. akik rendszeresen dolgoznak. A tanács végre­hajtó bizottsága felhívja a vállalatok vezetődnek is a fi­gyelmét, hogy nyújtsanak na­gyobb segítséget a cigány­munkások elhelyezéséhez és neveléséhez. A hatméteres „C44 s ‘az ..alkimista44 műhely Gyoi »fénykép Tóth László neonodról Két, műhelynek berendezett pincehelyiség van a nyíregy­háza Kálvin téren. Az egyik­ben bádogosok, lakatosok ko- pácsolnak, fúrnak, vágnak, reszelnek — formálják a hatalmas bádogbetűket. Itt, a Vegyesszerelő Szakipari Ktsz neonos részlegében ké­szítik a megye üzemeinek neonfeliratait. A Corvintól a csárdáig A belső műhelyben gáz­láng nyaldossa az üvegcsö­veket, készül az Állami Biz­tosító" felirat. Tóth László üvegtechnikus keze nyomán hajlanak a vékonyabb-vasta- gabb üvegcsövek. Tóth Lász­ló a múlt évben jött Nyír­egyházára dolgozni, egy bu­dapesti ktsz-ből. Az alig 25 éves, de nyolc évi szakmai gyakorlattal rendelkező fia­talember, akiről nyugodtan mondhatjuk, hogy szakmája szerelmese, de mestere is. Nincs még 1 éve, hogy ittvan. A Kálvin téri műhelyben sokat mesél pesti munkáiról. Me­sél a hatméteres C betűről, — ő készítette 58-ban a Cor­vin áruház feliratát — s a hatalmas transzparenseiéről. Amióta ittvan, sok ezer méter üvegcsövet formált betűvé. Az újfehórtói fmsz áruház^ a tokaji halászcsárda, a fehér- gyarmati, a csengeri fmsz boltok és számos más me­gyénkben üdét, étterem fel­iratait mind ő készítette. Nyolc óra a gázláng fölött Saját kezűleg színezi a csöveket kékre, pirosra, zöld­re, fehérre, így olcsóbb és sokszor tökéletesebb is a színezés — nagy megtakarí­tást jelent a ktsz-nek. Most a Gorkij mozi vász­na köré hajlítgatja az üveg­csöveket, a Béke cukrászda falára poharat formál üveg­ből, az autóbuszállomás épü­lete fölé kerülő „Biztosítás — biztonság Állami Biztosító'’ leiiratot is most készíti. Na­ponta nyolc órát hajol a ké­keslila gázláng fölé, kezeli a bonyolult műszereket, vegy­szereket, — amelyek a nem szakavatott szemnek megis- merhetetlennek tűnnek. Ha műhelyét valamihez ha­sonlítanánk, legtalálóbb ha­sonlat az „alkimista” műhelye lenne. Üvegcsövek, porok, fo­lyadékok. A korszerűtlen ha­sonlat annál is inkább illik a helyiségre, mert pincében van, több méterrel a földszint alatt Itt gázzal tilos lenne dolgozni. Néhány hónap múl­va, egy új helyiség ezt is megoldja majd. Vargha, az utód.., A korszerű esti városkép egyik kialakítója Tóth Lász­ló. Bár meg maga is fiatal, már neveli az utánpótlást Vargha József első éves ipa­ri tanulót vezeti be ritka és érdekes szakmája titkaiba. Prospektusokkal, szakköny­vekkel ismerteti meg ir.ua- katársait, akik a betű alap­ját a fém, vagy bádogteste- ke£ — az úgynevezett szabó- nákat — készítik az üvegcsö­vek alá. Esténként, amikor Tóth László befejezi munkáját, a város központján megy át — hazafelé, az albérletbe. Ilyen­kor kedvenc szórakozása a neonfeliratok böngészése. Ha másnak nem is, de neki azon­nal szemet szúr, hogy a Kossuth téri könyvesbolt fel­iratából csak Bessenyei György neve világít, — hó­napok óta. Pedig de szívesen megjavítaná, csak Igényelné a könyvesbolt. Szilágyi Sz. ban akarják felda,tulíat végre­hajtani. A múlt hibáinak elemzésére azért van szükség, hogy meg­felelően tudjunk belőlük kö­vetkeztetéseket levonni, hogy ne ismétlődjenek meg. Sok építőipari munkás­sal, műszakival, adminisztra­tív dolgozóval tárgyaltuk már meg eddig is a feladatokat. tizeknek a tárgyalásoknak a sora még folytatódik. Minden­kinek előrelátónak kell lennie, s "ff^csak a munkakörének határáig. Hiszen azt, hogy a mátészalkai almatár ólához még két hónap múlva is érke­zett anyag a befejezés után, nem lehet figyelem nélkül hagyni az egyszerű munkásnak sem. Ezek is a munka termelé­kenységének emelése ellen hat­nak. A Központi Bizottság határo­zata kiemelte, hogy a pártszer­vezetek két irányban erősítsék tevékenységüket. A terv jó végrehajtása érdekében egy­részt ellenőrizzék a gazdasági vezetés szervező-irányító mun­káját. a párthatározatok, kor­mányhatározatok végrehajtását másrészt fokozzák a dolgozók közötti szervező munkájukat. A pártszervezetek sokat tehet­nek a tervek végrehajtásáért. Az építőipari tervek teljesítése közvetlen módon segítheti pártunk gazdaságpolitikájának és általános politikai vonalá­nak valóra váltását, az ipar és a mezőgazdaság fejlesztését, népünk — megyénk — kultu­rális. szociális, egészségügyi el­látásának tervszerű javítását. Végh János, a megyei pártbizottság munkatársa vállalatok előkészítő osztályára is nagy feladat vár, a munkák jobb megismerésében, a kivite­lezés jobb előkészítésében. Az építőipar gépeit is jobban ki lehet használni. A népgazdaság a lehetőséghez mérten rendel­kezésre bocsát gépeket, azo­kat igyekszik a ÉM útján megfelelően szakosítani is. De « munkahelyektől függ, hogyan törekednek a kihasználás foká­nak növelésére. Az állami építőiparban a gépek kihasználása nagyon alacsony. Figyelembe véve, hogy a megyei építőipari vál- 1 lalatoknái általában egyműsza- kos termelés folyik, a gépki­használási foknak optimálisan 30—33 százalékosnak kell len­nie. Ezzel szemben a gyakorlat­ban 1964. I. félévben az aláb­biak szerint alakult: autódaru 19 százalék, összeszerelhető to­ronydaru 14,2 százalék, födém­daru 10,5 százalék, toronydaru 9,8 százalék, portáldaru 0,8 szá­zalék. A gépek rossz kihasználásá­nak ilyen mérvű alakulása ' csak részben kereshető a mun­kahelyek szétforgácsolásdban _ 1 bár kétségtelen jelentős rész. j Sokszor az emberek felelőtlen­sége, hanyagsága is közreját­szott. A munkahelyi vezetők felelőtlensége miatt „sétált" például egy földmunkagép 1 Nyíregyházáról Sátoraljaúj­helyre és vissza, majd megint Ujhelyre. Másik munkahelyen egy dömperrel szolgáltak ki (öt helyett) egy földmunkásé- ■ pet. Építőipari munkások mondják el ezeket, akik más­képpen akarnak dolgozni, akik szervezettebben, gazdaságosa b- ! ____________________ Megyénk építőipara elé az 1965. évi népgazdasági terv komoly feladatot állít. Üze­meink rekonstrukciója, felújí­tása, a mezőgazdasági épüle­tek megvalósítása várja az építőipari dolgozok, műsza­kiak munkájának jobb szerve­zését. Tekintettel arra, hogy az építőipari termelés felfutását a munka termelékenységéből kell biztosítani, szükséges megnézni azokat az okokat, amelyek e célnak a megvalósítását az el­múlt években akadályozták. Ilyen probléma egyike volt az építőipar műszaki elmara­dottsága és lassúsága. Készben az építkezések hiányos — tér­beli és időbeli — koncentráció­ja idézte elő. Az országos ja­vulás ellenére megyénkben igen változatosan alakult az egy munkahelyre jutó munkás- létszám. 1961 második ne­gyedév végére egy mun­kahelyre jutó építőipari munkáslétszám 16,6 fő; 1962- ben 20,2, 1963-ban 22,4, 1964- ben 15,1 fő. Az építőipari mun­kások ilyen megoszlását szá­mos körülmény és több szerv együttes rossz munkája idézte elő. Nem volt elegendő műszaki tervdokumentáció. 1964-ben értünk el odáig, hogy rendeletileg szabályozták a tervdokumentációk határidejét. Ma érvényes rendelkezés van arra, hogy az 1965. évben meg­valósítandó építési feladatok műszaki tervdokumentációit az építőipari vállalatoknak 1964. december 31-ig meg kellett kapniuk. Sajnos ezt a rendel­kezést sem hajtották végre a gyakorlatban megfelelően. Az 1966-ban megvalósítandó építé­si munkák műszaki terveinek 1965. VIII. 31-ig kell az illeté­kes építőipari vállalathoz eljut“ ni. Er már gyökeres változást fog hozni és reálisabbá teszi az építőipari vállalatoknál a kivi- t zés előkészítését. A kon­centráció ellen hatott az a körülmény is, hogy egyes vál­lalatok — a mi vállalataink is — a befejező munkákra csak a: elmúlt év végén összponto- si ottak. Azt megelőzően a ren­delkezésre álló munkaerőt nagy termelékenységet biztosító szerkezetekre Irányították, amelyek a vállalatot ugyan hozzásegítették ahhoz, hogy ál meneti jelleggel a forintban mért termelési tervét köny­nyebbeh végrehajthassa, a va­lóságban azonban a vállalati erők szétforgácsolódását hozta. Ebben a törekvésben segítette a prémiumrendszer Is a mun­kahelyek vezetőit, hiszen em­lékszünk az ÉM. Vállalatnak gy ’9641. félévi jól alakult mu- ta1 óira. Az építőipari munkák koncentrálása érdekében többet tehetett volna a megyei ta­nács tervosztálya is. Elsősorban a beruházási programok ész­szerűbb kialakításával, más­részt pedig a befejezési határ­időnek (főként lakásépítkezések tevén) nem decemberben törté­nő megállapításával. Ebben az évben, amikor me­gyénk építőiparának hétszáz- milliós forint tervet kell vég­rehajtani, jobban kell töreked­ni a KB. határozatából adódó koncentrálás megfelelőbb kia­lakítására. Ahhoz azonban, hogy ebben az évben változás menjen végbe nagyobb együtt­működés megvalósítása szüksé­ges a kivitelező, a beruházó, tervező között A beruházó vállalatoktól elvárjuk a fel­adatok összevonását, mert. a termelésszervezés feltételeit ez­zel is segíthetik. Az építőipari — Mire 8: „Ha bejön, majd negtudja, hogy érdemes-e be- löiinie. Én nem vagyok tudako­ló, hogy itt üljek a telefonnál is tájékoztassam. E.gész tömeg vár kinn, mindegyik azért jött, hogy megtudja, érdemes-e be­jönnie, maga meg azt hiszi, hogy így is elintézheti, a dol­got: otthon hever a díványon, földimogyorót eszik és közben telefonálgat. Itt az emberek órák hosszat állnak, hogy ér­deklődjenek, én meg telefonon tájékoztassam magát, mintha az angol királynő lenne?!” Azzal leteszi a kagylót. — Sőt talán le is csapja. Hát mondja meg őszintén, kell ez magának? — nézett mélyen a szemembe az ismerősöm. — Igaza van — szomorodtam el. De rögtön újra felvidultam: — Látja, mindez úgysem fe­nyegeti. Az utcai telefonok rosszak, az üzletekből kinéz­nek, ha telefonálni akarok. _No lám, milyen szerencsés! — Hiába, nálunk minden az emberért van — suttogtam meghatottságtól párás szem­mel és beálltam a sorba a buszmegállónál. Ford: Murányi Beatrix 7 menyasszonyának, két kötet- y ben.” j — No de legyük fel, hogy y végre maga is sorra kerül — ( folytatta ismerősöm. — Busz- y kén bevonul a fülkébe, bedob- , ja a pénzt, tárcsáz, aztán hosz- , szasan verj a telefont ököllel, , mert az érme nem jön vissza. , — Persze, a tárcsázás sem , megy olyan egyszerűen — ve­tettem közbe. — Téves kapcso­lás... ■ — Engedje meg, hogy megjó­soljam a beszélgetés egyetlen i lehetséges kimenetelét — mondja ismerősöm. > — Nem felejtette el, ugye, hogy az ügyem elintézése ' után akarok érdeklődni — se­gítek neki. — Természetesen. Nos. « tisztviselő azt fogja mondani: „Jöjjön be, akkor majd meg­tudja." — Én meg azt felelem: „Ép­pen az iránt szeretnék érdek­lődni, hogy erdemes-e bejönni. R ossz az utcai telefon. A másik is rossz. A har­madik is. Több nincs. Kétség- beesetten toporgok. Arra jön örök optimista ismerősöm. — Miért van úgy elkesered­ve? — kérdezi. — Szétverték. Teljesen szét­verték ezek a huligánok — pa- naszkodom. Fontos elintézni valóm van. Egy hivatalba kell telefonálnom, hogy megkérdez­zem, elintézték-e már az ügye­met. — Na látja. Hat most tegyük fel, hogy ha meg sokáig gya­logolunk, találunk egy működő telefont. — Akkor odaállunk a sor végére, persze hosszú sor lesz, hiszen több telefon nincs a környéken — ismertem be. — Aztán bekapcsolódunk a szerencsés telefonáló kofTektiu kritizálásába — folytatta is­merősöm. — „Ez az űr, úgy látszik, a Háború és békét meséli el «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom