Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-25 / 47. szám
Ä mezőgazdaság három éve leliér Lajos elvtárs előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján szerdán Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, m.- niszterelnök-helyettes, „A mezőgazdaság három éve” címmel előadást tartott. Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában rendezett előadáson megjelent Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, továbbá a párt Központi Bizottságának, a forradalmi munkás—paraszt kormánynak és az Elnöki Tanácsnak több tagja, politikai és társadalmi életünk számos ismert képviselője. Jó három év telt el azóta, hogy befejeztük a falu szocialista átalakítását. Joggal foglalkoztatja közvéleményünket az a kérdés: a mezőgazdaság szocialista álszervezése mennyiben váltja be a hozzá fűzött reményeket, mit értünk el három év alatt a mezőgazdaság fejlesztésében, hogyan váltjuk valóra c területen a kongresszus által, ezt követően a Központi Bizottság múlt év februári határozatában Iájelölt feladatokat. Meggyőződéssel elmondhatjuk — mert ez felel meg az igazságnak —, hogy fiatal szocialista mezőgazdaságunk, ha kezdeti eredményekkel is, de mér bizonyít. Az átszervezés befejezése óta, 1961-hez viszonyítva, a mezőgazdaság teljes termelése három év alatt 10,1 százalékkal emelkedett. Az évi növekedés 3,3 százalék. A felvásárlásé 6 százalék. Az alapvető cikkek közül a háború előtti évekhez viszonyítva a húsfogyasztás csaknem 30 százalékkal nőtt, sertéshúsból a jelenlegi fogyasztás több mint kétszerese az akkorinak, a cukorfogyasztás háromszorosára. a tojásé kétszeresére nőtt, a tejfogyasztás pedig negyedannyival nagyobb. Annak ellenére, hogy ma egv- millióval több lakost kell ellátni, az o.gy lakosra eső fogyasztás jelenleg lisztből 1-0, cukorból 29. húsból 50 kg. tejből — vajjal együtt — 135 liter, zsiradékból 21, zöldségféléből 77. burgonyából 88. gyümölcsből 66 kilogramm. Magyarország nyersanyagban szegény ország. A szocialista országokba irányuló mezőgazdasági és élelmiszer- exportunk nagy része a nyersanyagok importjának ellentételeként szerepel. A fejlett lökés országokból való behozatalunk körülbelül felét mező- gazdasági termékek exportjával egyenlítjük ki. Az össznépgazdaságl exporton belül a mezőgazdasági termékek részaránya 1961-ben ) 9 százalék volt, tavaly 21 százalék: abszolút értékben 3,1 milliárd devizaforint körül alakul. 1964-ben mezőgazdasági exportunk 52 százaléka baráti országokba. 43 százaléka pedig tőkés piacra irányult. Ezután arról beszél; Fehér Lajos, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel és behozatal egyenlege jelentősen aktív, s az átszervezés befejezése óta 1981-hez viszonyítva kereken 32 százalékka' nőtt. Majd rámutatott: A mezőgazdaság belterjesí- tésének fő célja és kö?.vétlen feladata: az egységnyi területre jutó termelési érték növelése a nagyobb hozamok. a gazdaságosabb ráfordítások, tehát, a termelékenyebb munka révén. Igaz az, hogy a KGST tagországok között az egy lakosra jutó mezőgazda- sági teljes termelést tekintve — az. 1959—62-es évek átlagos indexei alapján — a magyar mezőgazdaság első helyen áll, az egy hektár szántóterületre jutó termelés alapján pedig a harmadik helyen. Ennek ellenére a mezőgazdasági munka termelékenységét tekintve mégis jelentős mértékben el vagyunk maradva a fejlett mezőgazdasággal rendelkező oz-szágok színvonalától. A mezőgazdasági munka termelékenysége — különösen, ha hosszabb időtávlatot veszünk összehasonlítási alapul — lassabban fejlődik, mint az iparé. A korábbi helyzettel szemben javult és változott a kép a mezőgazdaság átszervezése után. amikor az egy ipari dolgozóra jutó bruttó és nettó termelés 1901-től számítva 1964-re 13,2, illetve 12,9 százalékkal nőtt, az egy mezőgazdasági keresőre számított bruttó és nettó termelés 21,3, illetve 18 százalékkal növekedett. Ebben benne Van mindeneke’őit az, hogy a faluról való eiáramlás következtében kevesebb mező- gazdasági kereső állítja elő a nagyobb termelési értéket. De a munkatermelékenység növekedésében már jelentkezik a nagyüzemi mezőgazdaságba három év alatt befektetett műszaki anyagi eszközök és a gazdálkodás javulásának termelésnövelő hatása is. közvetlenül termésfokozó tényezőnek. Szeretném a figyelmet felhívni arra is, hogy az átszervezés befejezése óta 3 év alatt, a 10 százalékkal emelkedő bruttó termelési értéket, egyidejűleg a 13 százalékos felvásárlási növekedést a mezőgazdasági dolgozók számának jelentős csökkenésével értük el. A mezőgazdasági ború házások megtérülésének kérdése tehát igen bonyolult probléma. Bonyolulttá teszik a fennálló árviszonyok is, amelyek pozitív hatása és fogyatékosságai természetesen nagyban meghatározzák, milyen mértékben térülnek meg a mezőgazdasági beruházások. Fő feladat a járulékos beruházások megépítése Cél: 12 13 mázsás búzatermés E fejlődés ellenére a mező- gazdasági munka termelékenységén állandóan és sokat kel! még javítanunk. A múlt évben a szántóterület 26,7 százalékán termeltünk kenyérgabonát, s az elért 10.7 mázsás búzatermés, ha szűkösen is, fedezi az ország kenyérgabona-szükségletét az új termésig. Ehhez hozzájárult a felvásárlás hatásfokának örvendetes növekedése: az összes kenj- érgabona-termés 62 százalékát sikerült központi készletbe vinnünk. A továbbiakban az a feladat, hogy ezt az eredményt állandósítsuk, Közvetlen célunk, hogy a jelenlegi vetésterület tartásával, a búza termésátlagát mielőbb 12—13 mázsás, a rozsét hétmázsás szinten állandósítsuk. Nem alakult kielégítően ta- karmánytermeiésünk. Főleg emiatt az utóbbi években jelentős mennyiségű abrakimportra szorultunk, és szorulunk még egy darabig. Fiatal szocialista mezőgazdaságunk ugyanis — s ezt be kell látni — 9 millió holdnál is kisebb szántóterületen mindent egyszerre nem képes megoldani. A jelenlegi vetésszerkezet változatlanul hagyása mellett tan lehetőség a takarmány- termelés növelésére az átlaghozamok emelésével. Ez az útja a takarmányozási gondjaink megoldásának. A kertészeti kultúrák fejlesztésének, nagy biztonságot ad a hosszú lejáratú magyar —szovjet államközi egyezmény. Ennek eredményeként 1970-ben friss gyümölcsből tizenegyszer annyit szállíthatunk a Szovjetuniónak mint amennyit tavaly szállítottunk. Hasonlóképpen jóval többet exportálhatunk más kertészeti termékekből és konzervek- ből is. A második ötéves tervben av eredetileg előirányzott 34,4 milliárd forinttal szemben ténylegesen — * vízüggyel és az erdőgazdálkodással együtt — 43.5 milliárd forintot használunk fel mezőgazdaságfejlesztési célokra. Az utóbbi négy évben mintegy 13 milliárd forintot fordítottunk á mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen nagyüzemi erő- és munkagépek beszerzésére. E nagy ösz- szeg a második ötéves terv időszakában kereken 40 000 darab új traktor, 6500 darab kombájn és sok ezer munkagép termelésbe való állítását jelenti. Ennek eredményeként az egységnyi traktorra jutó szántóterület az átszervezés befejezése óta 172 ka- tasztrális holdról 105-re csökkent. 1963-tól ez év végéig 700 millió forintot fordítunk a gépjavító állomások fejlesztésére, felszerelésére. AZ előbb elmondottak hang- súlyozását azért láttam szükségesnek, hogy közvéleményünk kellő türelemmel tekintsen a mezőgazdasági beruházásokra. Szükségesnek látom a probléma másik oldalának hangsúlyozását is. Azt, hogy a mezőgazdaság dolgozói és vezetői mindent kövessenek el a nagy népgazdasági erőfeszítésekkel eszközölt drága beruházások eddiginél sokkal jobb kihasználására. Az elkövetkezendő években egyik fő gazdaságpolitikai célunk legyen: az elmaradt, halaszthatatlanná vált kiegészítő járulékos beruházások megépítése az istállóknál, az Öntözésben, a burgonya-, a dohánytermesztésben, a nagyüzemi zöldség, gyümölcs-, szőlőtermesztésben. Ugyanezt meg kel) építeni a kapcsolódó népgazdasági ágazatokban és a felvásárló kereskedelemben is. Halaszthatatlanná vált elmaradott mezőgazdasági gépiparunk bizonyos korszerűsítése, szükség van a hazai műtrágyagyártás és növényvédőszerek gyártásának erőteljes továbbfejlesztésére, az élelmiszeripar korszerűsítésére. Tovább nem odázható feladat a felvásárlás jelentős technikai elmaradottságának megszüntetése. A népgazdaság minden érintett, a mezőgazdasággal kapcsolódó ágazaténak céltudatos együttműködésére, összehangolt fejlesztésére, tervküteiezetteégeik hiánytalan, jó minőségben és időben történő teljesítésére van szükség ahiioz, hogy a nagyüzemi szocialista mező- gazdaság a belterjes gazdálkodás útján bátran előrehaladva. eredményesen teljesíthesse uz ország ellátásában, az ipari nyersanyagok megtermelésében, a baráti es tőkés exportban reá háruló növekvő feladatokat. Fehér Lajos ezután az állami gazdaságokról szólva kiemelte: Az állami gazdaságok irányítási rendszerét korszerűsíteni kell olyan értelemben, hogy növekedjék a helyi vezetők önállósága. jogköre és felelőssége. A túlzott mértékben elszaporodott tervmutatók számát csökkenteni kell, úgyszintén a felduzzadt adminisztrációt is. A bérezést úgy lenne helyes továbbfejleszteni, hogy a dolgozót nemcsak a munkaművelet mennyiségi teljesítésében tegyék érdekeltté, hanem a termelési eredményekben, a hozamok növelésében és a termelési költségek csökkentésében is. A gazdaságokban — a túlzások elkerülésével az eddiginél megfontoltabban — tovább kell folytatni az üzemen belüli koncentrációt és a szakosítást. Javultak a termelési feltételek 15 milliárd értékű épület A második ötéves terv idö- szákában 15 milliárd forint értékű épület. létesül a mezőgazdasági üzemekben. Ez kb. 400 000 új szarvasmarhaférőhelyet, 1,5 millió sertés- férőhelyet, 710 000 juhférőhe- lyet, 220 000 négyzetméter alapterületű baromfiólat, 38 ezer vagon magtárt és 65 000 ragon górét jelent. Mezőgazdasági építkezéseinknek általános és nagy fogyatékossága az, hogy az épületek gazdaságosabb üzemeltetését szolgáló járulékos beruházások igen sok helyen nem épültek meg. A mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki megalapozásában fontos helyet foglal el a kemizálás. Az idén a műtrágyafelhasználás a tavalyi szinten mozog: mintegy 1,6 millió tonna áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Minden egyes megművelt katasztrális hold földre az idén 175 kg. vegyes műtrágya jut, szemben az 1961. évi 103 kg-mal. Mindjobban elterjed a me- ^gazdaságban a növényvé- dőszerek használata is. Ta- valv több mint 4 millió katasztrális hold területen végeztek nálunk növényvédő munkát. Az utóbbi négy évben 026 ezer kát., holdon végeztünk talajjavítást. Az idén további 200 ezer kát. holdnyi talajt kívánunk megjavítani. A múlt év végéig 480 ezer kát. holdra nőtt az öntözésre berendezett terület nagysága. Az öntözőberendezések azonban nincsenek kellőképpen kihasználva. Az utóbb: évek nagyarányú mezőgazdasági beruházásai során közvéleményünk többször is felvetett« és felveti ma is: vajon megtérül-e a mezőgazdaság fejlesztésére fordított sok milliárd forint? Vagy nem fordíthattuk volna- e ezt az összeget más hasznosabb beruházásokra? Mélységes meggyőződésem, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődésében, az ország élelmiszerrel való ellátásában, a gyorsan fejlődő mező- gazdasági exportban az utóbbi években elért kezdeti eredmények ismeretében — minden meglevő nem kevés baj és nehézség ellenére — marás igennel lehet és kell válaszolni erre a kérdésre. A kérdést nem is lehet úgy feltenni, hogy érdemes-e, szabad-e mezőgazdaságunkba beruházni. A kérdés eleve csak úgy vetődhet fel, hogy e nagyarányú befektetések segítségével, azok teljes kihasználásával hogyan lehet olcsóban, gazdaságosabban megtermelni a mezőgazdasági terményeket és termékeket. Továbbiakban kifejtette: világviszonylatban 25 év alatt a mezőgazdasági termeim 40 százalékkal nőtt. A modern mezőgazdaság megteremtése és az üzemeltetése nagy beruházásokat igényel. Eddigi beruházásaink nagy része még fnindig a kisparaszti gazdálkodásból a nagyüzemire való áttérés költsége, amely nem jelent abszolút termelői kapacitásbővítést, hanem lényegében csak a régi kisüzemi kapacitások pótlását. Lényegében az öntözött területek növelésére, a talajjavításra, talajvédelemre, a kémizálásra, a nagyüzemi árutermő gyümölcs- és szőlőtelepítésekre fordított összegek, valamint a gépesítésből, az építkezésekből származó agrotechnikai és technológiai előnyök tekinthetők Fehér Lajos ezután a termelőszövetkezetek gazdálkodásával foglalkozott. Mezőgazdaságunk teljesítő- képessége döntő módon a szántóterület csaknem 80 százalékán gazdálkodó tsz-ek megerősítésétől, termelési színvonalának továbbfejlesztésétől függ. A tsz-ekben tovább javultak a termelés növeléséhez szükséges feltételek, erősödcVtt a vezetés, nőtt a tagság önbizalma, munkakedve, összhangja, az elvégzett munka minősége. Mindezek eredményeként a közös gazdaságok termelési és gazdálkodási színvonalának fejlődése gyorsabb az egész mezőgazdaság fejlődési üteménél. Szövetkezeteink beruházott vagyona a múlt évben csaknem 5 milliárd forintnyi gyarapodással együtt, jelenleg meghaladja a 31 milllárdot. Bebizonyosodott, s három év távlatában a falu népe meggyőződhetett a gyakorlatban arról, hogy a paraszti boldogulás valóban biztos és legcélravezetőbb útja a szövetkezeti gazdálkodás! A gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ek fokozatos megszilárdítását kormányunk továbbra is egyik elsőrendű gazdasági és politikai feladatának tekinti. E szövetkezetek nagy része természeti- leg mostoha körülmények között: homokon, sziken vagy hegyvidéken gazdálkodik. E vidékek termelőszövetkezeteinek azt lehet és kell javasolnunk, hogy az eddiginél határozottabb lépéseket tegyenek a termelési szerkezet egyszerűsítésére. Ennek alapján nagyobb gondot kell fordítani a hagyományos növények és állatfajták termelésének fejlesztésére. Szövetkezeti gazdaságaink egészséges továbbfejlődése azon múlik, milyen a vezetés: bírja-e a tagság bizalmát, erőskezű, határozott-e, s a tagsággal együtt intézi-e a közös ügyeit. Erőskezű, határozott vezetés és a szövetkezeti demokrácia nincs ellentétben egymással sőt — kiegészíti egymást. Az a jó termelőszövetkezeti elnök, az a jó Vezetőség, aki, illetve amely a közgyűlésen é* a brigádmegbeszéléseken rendszeresen megtanácskozza a tagsággal a szövetkezet ösz- sr.es fontosabb tennivalóit. Kikéri annak véleményét, megszívleli észrevételeit, felkarolja a jó kezdeményezéseket. A szövetkezeti demokráciának azonban van egy másik oldala is. Éspedig az. hogy a tagság a saját, maga által, saját soraiból választott vezetőség rendelkezéseit, a közgyűlési liatározatokat hiánytalanul hajtsa végre. Ezután rámutatott Fehér Lajos: A vezetésnek a tagság türelmes nevelése mellett, nagyon fontos eszköze az anyagi érdekeltség megfelelő alkalmazása. Fejlettségük mai színvonalén a tsz-ek legszívesebben és legeredményesebben az úgynevezett kombinált munkadíjazást alkalmazzák. Nem a forma, a módszer a döntő, hanem a tartalom: az, hogy az alkalmazott módszerek a közös gazdaságok megerősödését segítsék és a tagok is elvégzett, becsületes munkájuk alapján találják meg számításukat. A háztájival való törődés ugyancsak nagy figyelmet követel a tsz-vezetéstől. Ezt a törődést nagyban megkönnyíti és elősegíti a háztáji bizottság megszervezése. Helyes lenne, ha valamennyi szövetkezetünk megszervezné a háztáji bizottságot. Ahhoz, hogy a mezőgazdaságban a tervfeladatokat megvalósíthassuk. a tartalékokat jobban feltárhassuk, meg kell Javítani a gazdasági vezető# hatásfokát, az irmiym, </ervelc munkájában i6. Fehéi Lajos a for: es a felvásárlás kérdéseiről szOiva hangsúlyozta: a tervszerű beioiyuscid* gazdaságpolitikai eszközei Közül leghatékonyabbnak a tol- Vásárlási árpolitika bizonyult. A mezőgazdasági felvásárlási árrendszer rugalmasságának’ továbbfejlesziésc mellett nagy gondot keú iuru.- tanl a jövedelmi staminas fenntartására. Különösen azokban az ágazaioKoan, amelyek a mezogazeiasagi üzemektől több év aiatl megtérülő jelentős befektetéseket kívánnak. Ezeknél a termékeknél célszerű fokozottabban rátérni a több éves szerződés módszerére. Tudjuk, hogy a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásara legjobban a mezőgazdasági termelői árak hatnak. De azzal is tisztába kell lenni mindannyiunknak, hogy a fel vásárlási árszint. növelésének határt szab az, hogy az alapvető élelmiszerek fogyasztói árát jelenleg nem változtathatjuk és nem is akarjuk megváltoztatni. A mezőgazdaság által felhasznált iparcikkek árának niérsekléséoen viszont az utóbbi időben született néhány jelentős intézkedés. Így került sor a gyomirtószerek, a takarmánykiegészítö szerek árának csökkentésére, ez év január 1-től a mezőgazdasági gépek árának 20 százalékkal való mérséklésére. Valamivel nagyobb mérvű, 25—30 százalékos arszintcsökkentést, s ezzel együtt árarányosítást jelent a inezőgazdusugi gépek pótalkatrészeinek végrehajtott árrendezése. Gazdaságpolitikai eszközeink továbbfejlesztése céljából tett eddigi intézkedéseink azt az alapvető célt szolgálták, s azt kell szolgálniok a további intézkedéseinknek is, hogy a mezőgazdaságban a termelés alakulásával összefüggésben olyan jövedelmi színvonal alakuljon ki, hogy a mezőgazdasági üzemek nagy többsége bevételeiből fedezni tudja kiadásait. « a termelés bővítéséhez Is megfelelő alapot tudjon képezni. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében, a tsz-ek megerősítésében vezető szerepük van a falun és a mezőgazdaság irányításában, a tanácsoknál dolgozó kommunistáknak. Pártbizottságaink, pártvezetőségeink azonban nem vehetik át a tanácsi vezetők, az állami gazdasági igazgatók, szakemberek, tsz-elnökök tennivalóit. Akkor dolgoznak helyesen, ha elsősorban párt- politikai eszközökkel, politikai felvilágosító és szervező munkával igyekeznek segítséget nyújtani a gazdasági vezetésnek, de nem sajátítják ki azok feladatkörét. Ennek a munkának egyik igen fontos területe: a termelési versenymozgalmak szervezése, a szocialista brigád- mozgalom erősítése. A mezőgazdaságban előttünk álló feladatok megvalósításénak igen fontos fettétele, hogy erősödjenek a falusi pártszervezetek is. Pártszervezeteinknek is igen fontos feladatuk, hogy politikai, idológai és kulturális nevelömun- kával a szövetkezeti parasztság eszmei fejlődését segítsék, meggyorsítsák. Nem csekély eredményeket értünk el a három év alatt, de nagyok a feladataink is. Az út jóval nagyobbik része, mezőgazdaságunk szocialista nagyüzemi rendszerének teljes kiépítése még előttünk van. Ahhoz, hogy eredményesebben haladhassunk előre ezen az úton, szövetkezett parasztságunk szorgalmas munkája mellett az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is egész társadalmunk hatható} erőfeszítésére és támogató«*' ra van szükség.
