Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-24 / 46. szám

S. 0. S! Képviselők — zárszámadásokon Már a lapban egyszer szó­v.'tettiik, hogy a Petőfi utca S'rkún fel van szakadva a \ vezeték, s elfolyik a f Ta pénzen Kótajból be- v eteti ivóvíz. Ez a pazarlás n rengedhetctlcn, hiszen k"-.tudott, hogy városunk »•«•'■szegény. Érthetetlen szá- > nkra — már mint az itt ! ' ók számára — hogy a t -ábbi figyelmeztetések el­lenére sem történt intézke­dés. Meddig keli még erre várni?.’... D. Gyuláné, Petőfi u. 4. sz. A napokban a nyírbátori járás két képviselője részt vett egy-egy tsz zárszámadó közgyűlésén. Sárfi Rózsi kép­viselőnő a teremi Ifjúsági Termelőszövetkezet közgyű­lésén szólalt fel. Beszámolt az országgyűlés munkájáról és eredményesebb gazdálko­dásra ösztönözte a tsz tag­jait és vezetőit. Dr. Hornung Mátyás kép­viselő a nyírgyulaji Petőfi Termelőszövetkezetbe láto­gatott el. Ez a szövetkezet, szép eredményekről adott számot. Több mint 3 millió forintot osztottak ki a tagok között, az egy munkaegység­re eső érték 64 forint. Ehhez jó termelési eredmények Is voltak, az I-es számú brigád, a szárazság ellenére is, hol­danként 104,3 mázsa burgo­nyát, 15,4 mázsa napraforgót takarított be. A Kerekhalmi brigád 31 mázsa kukoricát és 10,7 mázsa dohányt termelt holdanként. Veress János Nyírbátor Vezetőségválasztás Besenyődön A baktalórántházi járásban elsőként Besenyődön gyűltek össze vezetőségválasztásra az asszonyok. A nagy érdeklő­désre jellemző, hogy a 900 lakosú kis községben 200 asz- szony vett részt. Megjelent és felszólalt Tukats Sándor- né, a járási nőtanács titká­ra is. A megválasztott hétta­gú vezetőség élére ismét G Puskás Isvánné tsz-tag ke­rült, aki már több éve tevé­kenykedik a nőtanácsban. A járási nőtanácsba Molnár Já­nosáét választották. A jelenlévők versenyre hívták ki a férfiakat a ta­vaszi mezőgazdasági munkák eredményes elvégzésére. A gyűlés után az általános is­kola tanulói kultúrműsort ad­tak, majd a termelőszövetke­zet' látta vendégül az asszo­nyokat. K. B. A felszabadulás 20. évfordulójára készülnek a nyírtéti iskolások Felelnek a felnőttek Tanulok, mert nem akarok mindig segédmunkás lenni Anyukám több munkát vállal magára Megkapjuk a tanulmányi szabadságot, de . . * Lelkes készülődés folyik az úttörők között felszabadulá­sunk 20. évfordulójának mél­tó megünneplésére. Községük helytörténeti dokumentuma­it dolgozzák fel, valamint díszes albumot állítottak ösz- sze Nyírtét fejlődését bemu­tató fényképekből. A fizikai szakkör pedig maketten szem­lélteti a község villamosítá­sát. Ugyancsak tevékenyen kap­csolódtak a tanulók az or­szágos fásítási programhoz. Akácmagot gyűjtenek, s már is tíz kilóval teljesítették túl a 16 kilós maggyűjtési tervü­ket. Láczai Györgyné nevelő ve­zetésével eredményesen mű­ködik a kultúrcsoport is. A közelmúltban másfél órás népdal és néptánc esten szó­rakoztatták a község lakóit. | A színjátszók Révész Dezső nevelő irányításával öt egy- felvonásos vígjátékot tanul­tak be, amelyek bemutatója február 20-án volt. Rricsfalussy Béla 15 éve a község postása Tisztelet és szeretet övezi Büte Gyulánét, aki 15 éve látja el a postási teendőket községünkben. Nap, mint nap járja az ismerős utakat, sok száz levelet és újságot juttat el A címzettekhez. Csak ilyen­kor félidőben panaszkodik néha em a hidegre, különben örömmel, felelősséggel végzi napi feladatát. Nem fél a sok munkától, sőt állandóan szervezi a sajtó olvasóinak táborát, hogy községünkben minél többen olvassanak új­ságot. Király Béla Szamos tatárfalva A termelőszövetkezetek terve és a biztosítás A termelőszövetkezetek most készítik 1965 évi ter­veiket. A termelési költségek között csaknem valamennyi termelőszövetkezet tervében szerepelt a vagyonbiztosítás dija is, hiszen tavaly a közös gazdaságok 9S százalékának volt már biztosítása és mert ez folyamatos biztosítási jog­viszonyt jelent, a biztosítást fietn kell újra megkötni. A közös gazdaságok min­den évben fejlődnek, gyara­podnak, nagyobb a vagyonuk, szaporodott az állatállomá­nyuk, a gépesítés és a fej­lettebb agrotechnika követ­keztében jobb termésre szá­míthatnak. A helyes terve­zés, a pontos adatszolgálta­tás meghatározza a terme­lőszövetkezetek egész évi munkáját és kihat a tagság jövedelmére is. Az Állami Biztosító dolgo­zói az összevont vagyonbiz­tosítás ez évi adatait a ter­melőszövetkezetek által ké- p’üett és felsőbb szerveik ál­tal jóváhagyott tervezetek­ből írják ki. Ebből számítják ki a tűz-, jég-, stb. biztosí­tási diját, majd a kitöltött adatfelvételi lapot aláírás és jóváhagyás végett bemutat­ják a termelőszövetkezetek vezetőségének. AZ Állami Biztosító min­den jogos kárigényt kielé­gít. 1964-ben Szabolcs-Szat- már megyében 35 millió fo­rint kártérítést fizettek ki a közös gazdaságoknak. A kárbecslés, a kártérítés összegének kiszámítása a tervézett hozam alapján tör­ténik. Ha a tervek, a meg­adott számok hűen tükrözik a közös gazdaság vagyonát, várható termését, akkor a biztosítás betöltheti hivatását, lehetőséget nyújt az elmaradt jövedelem pótlására, a káro­sodott vagyontárgyak helyre- állítására, s jól szolgálja a termelőszövetkezetek anyagi biztonságát. f. P. Olvasóink panaszára válaszol az illetékes Lapunk február 3-i számá­ban a Fórum rovatban közöl­tük Cserepes Jenő sóshóhegyi olvasónk többek nevében elő­adott panaszát, a Sóstó­gyógyfürdő MÁV állomásnál lévő villamosmegálló ügyé­ben. A panaszra a MÁV Debreceni Igazgatósága a kö­vetkező választ küldte: „A Sóstógyógyfürdő—‘Be­loiannisz tér között közlekedő villamosjáratok a MÁV meg­állónál, sem az elmúlt évben, sem az idén menetrend sze­rint nem állnak meg. Ugyan­is a villamoskocsik állapota nem teszi lehetővé a megál­lást a híd előtti emelkedő miatt' Ezeket a feleleteket nem osztályozta a tanár a Nyíregy­házi Közgazdasági Techni­kumban. A mondanivaló, a vélemény volt a lényeges, miért tanul 65 felnőtt „diák”, hogyan segíti őket a munka­hely, a család, mennyire elé­gedettek az iskolai módsze­rekkel, végül: emelkedett-e a & fizetés a nagyobb tudás után, s akar-e továbbtanulni? HOGY LEGYEN EGY SZAKMÁM Hatvanötből 25-en azért ta­nulnak, mert nem akarnak le­maradni a többiektől. „Min­dig nagy tisztelettel voltam azok iránt, akik tanultak” — írja az egyik dolgozó. Ketten unalomból fogtak könyvet a kezükbe, hogy „az élet köny- nyebb legyen a számomra a munkán keresztül”. Mások az életben jobban akarnak tá­jékozódni — ezért tanulnak. Egészséges törekvés, példamu­tatás, magasabb fizetés, más beosztás iránti törekvés is meghúzódik a sorok mögött. „A munkatársaim már (érettségiztek, én sem vagyok H- bbvaló náluk.” „Példát árok mutatni a gyerme- mnek”. „Egyszer úgyis kö­telező lesz az érettségi, miért az utolsó percben kapkodjon az ember...” „Több fizetés...” Így sorakoznak a feleletek, őszintén, álszerénység nélküi. Tízen fejlődni akarnak, egy­úttal szakképzettséget szerez­ni, húszán határozottan a ma­gasabb beosztás, a más mun­katerületre való átmenet szándékával ültek az iskola­padokba. Hárman a munka­körüket akarják nagyobb szakképzettséggel ellátni, * mindössze hat dolgozót köte­lezett a munkahely a közép­iskola elvégzésére. Hárman az udvarló, a vőlegény, a meny­asszony kérésére iratkoztak be a technikumba. Figyelmet érdemel, hogy mindössze egytized tanul kényszerből, hivatali unszo­lásra, a többség a magasabb tudás, a szakképzettség meg­szerzéséért Csupán egy vá­lasz húzta alá háromszor a forint szót, mint a tanulás egyetlen rugóját. Ellenben kendőzetlenül megírták töb­ben is, természetesnek tart­ják, hogy a nagyobb tudás, nagyobb anyagi hasznot is hoz majd a házhoz. „Nem akarok mindig segéd­munkás lenni” — fogalmazta meg eredeti tömörséggel egyikük. A 90 SZÁZALÉK ÉJJEL TANUL De az osztályzási jegyeket, az érettségi bizonyítványt és a szakképzettségről szóló ok­levelet nem adják könnyen. Erről tanúskodnak a válaszok is: a 65 felnőtt tanuló kilenc­ven százaléka késő este, éjjel és kora réggel áldozza fel óráit. Mintegy tíz százalékuk elsősorban az iskolai órákon sajátítja el az ismeretek zö­mét. Mások utazás közben, ebédszünetben, elvétve mun­kaidő szünetében. „A családban mindenki ta­nul édesanyán kívül. Aztán az utolsó óráról el kell men­nem, mert megy a busz” — olvastuk az egyik választ. „Vidéki vagyok és az utazás nagyon sok időt elvesz, rá­adásul a vonaton nem tudok tár ulni” _ panaszolja egy másik. „Míg az iskolában va­gyok, addig a feleségemre há­rul minden családi gond. h>s'. ahol három gyerek van, ott van munka bőven” — folyta­tódik egy másik mondat. Minden második családban általában segítenek a tanuló felnőtteknek, leginkább azzal, hogy nyugodt légkört terem­tenek számukra. „A férjem a tanulásban sokat segít azáltal, hogy a háztartás vezetésében nagy jártassággal rendelke­zik.” „Anyukám több munkát vállal magára otthon, hogy én tanulhassak.” MEGADJÁK, DE... És hogyan segít a munka­hely? Megkapja-e mindenki a törvényesen előírt tanulmányi szabadságot? A megkérdezet­tek kétharmada időben és csorba nélküi megkapja a ta­nulmányi szabadságot. Elég sokan azonban oda szúrták a „de” szócskát. Megkapom, de huzavona után. „Megadják, de nem mindig engednek el az órákra, mert többször kell túlórázni,” „Kiadják, de ké­sőn, vagy csak a év végi vizs­gára..” A sok „de” figyelmezteti a munkahelyek vezetőit, csak­úgy, mint az elmarasztaló vélemények: „A munkahe­lyem eddig, ha délutános vol­tam nem engedett el, segíteni nem segítenek, ami jár azt sem kapom meg.” „Azzal se­gítettek, hogy engedtek be­iratkozni az iskolába, egyéb­ként semmivel.” „Nem veszik tekintetbe, hogy iskolába ji* rok. Sőt. sokat kell utána túl­órázni." Névtelenül címezték a bí­ráló megjegyzéseket, de nem a névtelenségbe... CSÖKKENT A KERES 1EM Érlékelik-e a tanulását olyan formán is. hogy anya­gilag elismerik, ösztönzik er­re? — kérdeztük a továb­biakban. Egy dolgozót léptet­tek elő kiváló tanulása után, hatnak emelték a fizetését, míg a többiek Keresete vál­tozatlan maradt Néhányuk« nak megígértek, a sikerei érettségi után sor kerülhet i fizetés emelésére. Egy dolgo­zónak csökkent a fizetése, ép­pen a tanulás miatt: „Mivei állandóan változtatják a mun­kát, a ezzel a keresetem csökken”. A kevesebb kereset nem szegi kedvét azonban ennek a dolgozónak sem. sőt azt ír­ja: tovább akar tanulni, ha sikerül leérettségiznie. Külön­ben a C5-ből kilencen döntöt­tek a továbbtanulás mellett, tízen mostani tanulmányi elő­meneteltől tették függővé ■ további tanulásukat. Kilencven százalékuk elé­gedett a felnőttoktatás kor­szerűsített és egyre tökélete­sedő formájával. Helyeslik • megkívánt komoly tanulást, a magasabb követelményeket. Többen megemlítették, hogy az osztályozás nem mindig reális. „Van olyan tanár — írja egyikük, aki keveset ad, de sokat követel”, összes­ségében a tárgyilagos értéke­lés olvasható ki a felnőtt tanulók és a tanárok viszo­nyából. Többen jegyzik meg helyesen: nem lehet csodál­kozni, ha olykor a fáradság­tól idegesebb a hallgató is, a tanár is, hisz mindketten a napi munka után vannak már.H Páll Géza BALESETBIZTOSÍTÁS ÉLETBIZTOSÍTÁS TÁMASZ A BAJBAN KÉRJEN FELVILÁGOSÍTÁST munkahelyén A BIZTOSÍTÁSI MEGBÍZOTTÓL Vásároljon rendszeresen lottószelvényI! Hetenként naßyösszegű készpénzt, havonként értékes tárgyakat nyerhet! IKERSZEL = DUPLA SZERENCSE!

Next

/
Oldalképek
Tartalom