Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-21 / 44. szám

SZÍNHÁZI EST: Bessenyei „Ha vérem meghűl, azt u . meleget. mely most egész tes- J temben van. kibocsátja mag li­ba/, mely ittmarad e földön és más dolgot fog melegíteni az életre.” Gyertyafénynél, ludtollal íródtak e sorok. Már több •mint másfél százada. Az írót — bár a bécsi testörség egyen­ruháját viselte egykoron — nemzeti művelődésünk első nagy képviselőjeként tisztel­jük. „Bessenyei buzdító sza­vaival, méginkább példamuta­tásával munkára serkentette mindazokat. akik a nemzeti szellem süllyedését tétlen fáj­dalommal nézték. A felvilágo- sodottság szabad eszméit senki nála bátrabban és nyíltabban nem hirdette,” A virággal övezett márvány- szobor a Nyíregyházi Tanár­képző Főiskola épületében eze­ket a gondolatokat juttatja eszünkbe. S ha van még vala­mi, ami őrizni, táplálni segít az író emlékét, az a szabolcsi föld. mely Bessenyeinek bölcső­je volt. Bércéi nagy szülötte — a csalódott bécsi testőr — hoz­zánk tért vissza, mikor hátat fordított a császárvárosnak. S most mi őrizhetjük szobrát is, mely a bécsi Collegium Hun- garicumból évtizedek után ke­rült magyar földre. A Petőfi Irodalmi Múzeum érdeme, hogy Róna József al­kotása néhány hete a Tanár­képző Főiskolát díszíti. Méltóbb helyett nem is kaphatott volna. 87. í>. A megye egyetlen járása, ahol 100 százilekos a szakrendszerű oktatás, befejeződött az iskolák körzetesítése Tanulmány késiül Tisza vasvári településtörténetéről Artur Miller: Édes fiam f Az Állami Déryné Színház nyíregyházi bemutatója Nagyszerű darabbal gazda­gította az Állami Déryné Színház a nyíregyház, bemu­tatók sorát e dráma szín­padra hozásával. Az idő 1946. Színhely az Amerikai Egye­sült Államok. Jóllehet, hogy nem sike­rült a szerzőnek az amerikai élet keresztmetszetét, a hábo­rú utáni amerikai életforma enciklopédiáját adni, mégis jelentős helyet foglal el e dráma az amerikai élet fel­szín i'.ialti áramlatainak, az ösztönük emberi törekvései­nek' a bemutatásában. Az első jelenetekben rög­tön egy nagytőkés, egy gyár- tulajdonos család látszólagos nyugodt életét látja a néző. Ahogy peregnek a jelenetek úgy változik e látszólagos nyugodság mindenki számára elviselhetetlenné. Joe Keiler a háború idején a harcire­pülőgépek hengerfejeit gyár­totta társával Steve Deever- rel. Az alkatrészek hibásak voltak. Ennek következtében 21 repülő lezuhant. Joe Kel­ler és társa ezt tudták, sőt, a repedt hengerfejeket fel­hegesztették és leszállították a hadseregnek. A csalás ki­derül és a vállalkozókat vár­ja a börtön. Igen ám, de Joe Keller társára hárítja a fe­lelősséget — holott ő a fő- vállalkozó. — Steve Deever börtönbe kerül, ő maga pe­dig ismét hozzálát a gyár új profiljának a kialakításához. Joe Kellet kisebbik fia is eltűnik a, háború forga­tagában. Az anyja várja vissza. De menyasszonya, Ann Deever tudja, hogy a fiú nem jöhet vissza. mert öngyilkos lett apja gaztette miatt. Ezért úgy határoz, hogy feleségül megy vőlegé­nye bátyjához, Chrishez. Az anya ellenzi. Közben a börtönben ülő Deever fiával — aki három év óta először látogatja meg apját, közli, hogy ő ártat­lanul ül és Keiler az igazi bűnös. Ezt Keller fia Chirs is nagyon jól tudja. Köz­te és apja köaött állandó a konfliktus. Valami tragé­dia szerű mindig a levegő­ben lóg. Ann után megérke­zik bátyja is, aki feltárja a gazságot. Apa és fia között a sza­kadék mélyül. A fiú apja szemébe vágja aljasságát. Az apa, a kérlelhetetlen üzlet­ember, a kapitalista lerántja a leplet a háborún meggaz­dagodott amerikai tőkésekről. Fia, aki a háborúban túl­jut csak nagykapitalista sze­mével látás, embertelen, al­jas törvényein, egyre éleseb­ben vádol. Teszi ezt magá­ért, menyasszonya magatar­tásáért; — hisz ők önzetle­nül szeretik egymást. Teszi ezt lelkiismerete parancsa szerint. Az apa bűntudata súlya alatt összeroppan é* öngyilkos lesz, hogy a csalá­dot fojtogató légkör kitisztul­jon. Az író által tökéletesen ki­munkált alakok életrekelté- sí ben elég nehéz szerepe van a rendezőnek és színészek­nek egyaránt. Kertész László Jászai-díjas rendező elkép­zelése megteremtene azt a milliót, amiben a színészek kibontakozhattak. Emlékezetes marad Kassal Ilona Kossuth-díjas művész­nő Ann alakítása. A játéka átélt, apró elemeire bon tett, és kidolgozott motívumokból ötvöződött hiteles emberi alakká. Holla.v Bertalan Chris sze­repét árnyaltan alakítja. Kü­lönösen naggyá nő .zuktin a jelenetekben, ahol apja életfjlozófájá) a .do'láz az isten'* filozófáját kell szét­zúznia. A feleség szerepét Feleki Sári Jászai-díjas művésznő gondos játékkal formálta meg. Az együttes többi tag­jának kiérlelt játéka, a dísz­letek és a jelmezek egyfor­ma erénnyel szolgálták az est sikerét. Stgér Imre Szentmihály, a mai Tisza- vasvári egyike azoknak a községeknek, amelyek a leg­tovább megőrizték ősi, úgy­nevezett két beltelkes tele­pülés formáit. Ez abból állt, hogy a község szűkebb ér­telemben vett belterületén volt a lakótelep, amelyen csak a ház és néhány gabo­nás verem volt (a XVIII. században még a vermeket is megszüntették) és a lakó­házakat övező ölesárkon kí­vül helyezkedtek el az ólas- telkek. Ezeknek nagysága 800—2000 öl között váltako­zóit. Ott építették fel az is­tállókat, tárolták a takar­mányt, a mezőgazdasági esz­közöket. A településnek ez a formája a XVIII. század legvégén kezdett felbomlani, s a műit század végén szűnt meg teljesen. A gazdálkodók egyrészs a szűk lakótelepek­ről átköltözött a tágasabb ólastelkekre. Ott már kertek, ólak és gazdasági épületek is a házak mellett kaptak he­lyet A régi települési formáknak ma már itt is csak a marad­ványai és emlékei élnek. A falu idősebb dolgozói még emlékeznek rá. Ezeket az embereket szólaltatta meg Gombás An árts. a helyi mú­zeum vezetője, s a maradvá­nyokról pedig fényképfelvé­teleket készített. Az össze­gyűjtött emlékek, írásos do­kumentumok, valamint sze­mélyes elbeszélések alapján tanulmányt ír a falu telepü­léstörténetéről. 1965. február 21. Shaw: Sosem lehet tudni... A Csokonai Színház bemutatója Nyíregyházán korlott nőhódítót Harsány! Frigyes játszotta fiatalos en- dülettel. Finch szerepében Kiss Lászlót láttuk. Boh’.im, királyi jogtanácsos, energikus, nagyratörő és csak az élet realitásaival számoló figurája Sárközy Zoltán játékában kelt életre. Dolly és Philip alakí­tóit. Nagy Annát és Haumann Pétert nem azért hagytuk utoljára, mintha ez rangsorolá­suk is lenne, hanem azért, mert a legmaradandóbb él­ményt az ő játékuk hagyta a nézőben. — Alig kamasz lé­nyükből fakadó üdeség. nyílt­ság. kissé esetlen mozdulatok, elevenség, pajkosság a fő vo­násai ennek a két figurának és ezt Nagy Anna és Hau­mann Péter, egymást kiegé­szítve. maradéktalanul meg is valósították igen emlékeze­tes játékukkal. A rendezőé. Pos Sándoré az érdem, hogy ezt a kitűnő együttest a darab mondaniva­lójának érdekében, és szelle­mének megfelelően irányítot­ta. A díszletek, stílusok egysze­rűek (Csányi Árpád munkája), a jelmezek a szereplők jelle­méhez szabottak volték. Seregi látván velemenyalkotasa. ítéleteik­ben, gyermeki szókimondá­sukban mint igazlátó tükör­ben jelennek meg á felnőttek cselekedetei, mintegy kiegé­szítésül azokhoz a gondolatok­hoz, melyek a nézőben a fel­nőtt figurák szemlélete és cselekedetei nyomán támad­nak. A Csokonai Színház szerdai előadása gördülékenvségével segítette sziporkázni a Shaw-i szöveget. A fellegekben lebe­gő ír riand-nné alakító­jának, Loutay Margitnak igen jó partnere volt Gerbár Tibor, aki a 18 éve elhagyott férjet, a valóság talaján álló, de azt az .előítéletei miatt hamisan felfogó Cramptont vitte szín­padra. Glóriának, az anyja nevelésében csalódott, az élet valóságára ébredő és azt végül is örömmel elfogadó lánynak a szerepében Gumik Ilonát láthattuk, aki belső vívódásait sok színnel ábrázolta. Bán- györgyi Károly a bölcs pin­cér reális életszemléletet, az önmagunkban való kételkedés jogosságát tette az adott szi­tuációban hitelessé, elfogadha­tóvá, a tőle megszokott igé­nyességgel. Glória szerelme­sét, a kezdő fogorvost, de gya­Kár a benzinért Magyar filmv.gjoték Garas Dezső és Altonzo, t, következő történetben P-dig Pécsi Sándor segítségéve). Az állami kocsit használók keser­ves nehézségeit az igazgatót aiakító Major Tamás cs a gépkocsivezetőt játszó Smko- vits Imre ragyogó kettőse te­szi „elrettentővé"; míg az új kocsi tulajdonosainak „kálvá­riáját” Vass Éva és Kállai Ferenc bohózata példázza. Ki gondolná azonban, hogy a Le­beszélő tulajdonképpen maga is bukott angyal: vizet prédi­kál és bort iszik. S amikor ez kiderül, még ő kéri a néző diszkrécióját! Mindezen azonban jól szóra­kozunk .sokat nevetünk. A szellemes rendezői ötletekkel párosul a kitünően megválasz­tott színészek játékos, móká­zó kedve, Hegyi Barnabás jól sikerült felvételei és Bágya András hangulatos muzsikája* Bencsik Imre forgatókönyve napjaink egyik sajátos jelen­ségét, az autókultuszt állítja reflektorfénybe. A téma szinte kínálja a vígjátéki feldolgo­zást, s az alkotók élnek is a lehetőségekkel. Már a film indítása is frappáns, azt ígéri, hogy tökéletesen lebeszéli a nézőt az autóvásárlásról. S hogy ez minél eredményesebb legyen, a rendező. Bán Fri­gyes egyik legjobb komiku­sunkra. Kibédy Ervinre bíz­ta a lebeszélő nehéz felada­tát. íme a modern „arkangyal**, alti vésztjcsló arccal óvja ha­landó embertársait a sátán csábításaitól, az autószalonok csillogó kirakataitól, az autó­tulajdonosok veszélyes gyö­nyöreitől. És megkezdődnek a példabeszédek, s mivel az arkangyal modem, példázatait is a mai esendő embernek oly kedves formában, bur- leszkben, vígjátékban, szatí­rában és bohózatban mondja el. Természetesen belelát az emberek zsebébe, s ezért el­sősorban a használt kocsik vásárlóit igyekszik lebeszélni Ma már sem Angliában sem nálunk nem olyan probléma a női egyenjogúság ügye, mint volt 70 évvel ezelőtt, amikor Shaw ezt a vígjátékot írta, amely a múlt század végén Angliában játszódili. Ebben a darabban az író a legmulatsá­gosabb helyzetekben megnyi­latkozó humorral, sőt iróniá­val mondja el, nogy milyen eredménytelen és ésszerűtlen az apa — és férfi „jogainak”, sőt „előjogainak” merev han­goztatása. „védelme”, mind- pedig ennek az ellenkezője: a női egyenjogúságnak olymó­don történő megvalósítása, amely elzárkózik az élettől, amely „felül akar emelkedni” azon, amely kizár minden nőiességet és racionális gép­embert, kékharisnyát formál a nőből. Ma már nálunk az ilyen szélsőséges nézetek nem tipi­kusak. ezért inkább az a ta­nulság érdekes számunkra a darabból, ami általánosabb ér­vényű: minden elv, felfogás, amely haladó volt az adott körülmények között (jelen esetben a női emancipáció el­ve), élettelenné merevedik idővel, ha nem igazodik a kor követelményeihez, ha nem vál­tozik, korszerűsödik, és ha —j ami ezzel jár — az élettől el-1 rugaszkodott módszerek akar- j nak diadalra segíteni dogmá­vá merevült felfogást. El­mondja a darab azt is, hogy az élettelen előítéletekhez va­ló merev ragaszkodással (a legjobb esetben) nevetségessé válik nemcsak az elv képvi­selője, hanem maga az elv is. Mintahogy ez történik e da­rab feminista hősnőjével, az írónő Clandonnével is. A gya­korlat próbakövén kicsorbul­nak, megbuknak azok a ri­deg, merev nevelési elvei me­lyeket idősebb lánya egyéni­ségének formálódásában re­mélt kiteljesedni, testet ölteni. A2 élet — és annak tsme- rete hiányzik ezekből az el­vekből, ezért bukik meg ez a felfogás, ezért mondhatja Gló­ria az anyjának: „Nem taní­tottál meg semmire.” orrnál inkább eredményesek a Wil­li am-nek szólított pincér ne­velési elvei, mert neki sike­rült fiából királyi jogtaná­csost nevelnie, mert jobban ismerve az életet, az adott körülményekhez igazította szemléletét, és gyakorlatát. E párhuzam mellett még egy fonál biztosítja a kont­rasztot és pellengérezi ki a megcsontosodott életszemléle­tet és az ahhoz való ragaszko­dást: Dolly és Philip, a két kisebbik gyerek ténykedése, rekek felügyeletéről, reggel a korábban érkezőkre pedagógus vigyáz, a délutáni, esti haza­járók is tanári felügyelet mel­lett tanulhatnak. Némely köz­ségből a tanító együtt jár át a gyerekekkel az új helyre. Körültekintően, de merészen bonyolították le a körzetesí­tést ebben a járásban. Nem­csak a íelsőtagozatösok szak­rendszerű oktatását oldották meg. Hét helyen — Fülpösda- rócon. Nyírkáta-Gólyaszállá- son, Nagydobas-Perényi. Hjo- dász-Tamai tanyán. Mátészal- ka-Ujfalun, Kocsord-Puszta- sándoron. „ tiborszállási Hal­moson — az alsó osztályokat körzetesítették, megszüntették az osztatlan egytanítós kisis­kolákat. Ezzel korszerűbb fel­tételeket teremtettek mintegy száz gyereknek. Az egytanítós osztatlan iskolában mindert tantárgyat egy nevelő tanított. A körzetesítés az első nem is kis lépcsőfok. Több éves oktató-nevelő munkát jelent azonban tudásban. általános kulturált magatartásban oda nevelni a bejáró kisdiákok, rrjindegyikét, ahol a bentiek vannak. Ennek olyan módja, formája Is lehetséges. hogy diákotthonban éljenek, tanul­janak egyes távolról bejáró gyerekek. Étkezésük is meg- nyugtatóbbá válik így Ebben az évben Fábián,házán létesí­tenek általános iskolai diák­otthont, elsősorban községfej­lesztési hozzájárulással. Ké­sőbb Kántorjánosiban válik időszerűvé de Hodász Is ott van ?z igényjogosultak között. A járás 11600 iskolása ma már egyenlő mértékben része­sülhet a tudásból. Páll Géza került megértetni a nevelők­kel ezt a fontos feladatot. A benti nevelők sem fogad­ták egyöntetűen a tanyákról bevándorolt gyerekeket. Fel­hígul az osztály a gyengébb alapképzettségű gyerekekkel, külön munkát okoznak a be­járók, — ilyen és hasonló ér­vek hangzottak el. Ezt csak tetőzte a szülők idegenkedése, aggodalma, sőt néhol határo­zott ellenkezése. A bejárás körüli közlekedési gondok is napirenden voltak, — az ek- hós szekértől. a fedett stráfig, majd az autóbuszig minden eszközt igénybe vettek. Erdős Jenő, a járási tanács művelődési osztályának veze­tője csatározásnak nevezte a körzetesítést. Több száz gye­rek. több száz szülő hadako­zása volt ez valóban önma­gukkal, a kételyekkel, a szo­katlannal, s az úttörő munkát végző pedagógusokkal. Ma már az első közös iskolai év derekán megnyugtatóan ta­pasztalják; érdemes és szük­séges volt. Kialakult az egy­séges osztályközösség, nevelő­közösség — a tanulmányi eredmények jók. Külön felhívta a járás, az iskolák nevelőinek figyelmét; körültekintően bánjának a ta­nyákról bejáró gyerekekkel, árnyaltabban foglalkozzanak velük, segítsék leküzdeni a kisebbségi érzést, a korábbi kisebb tudásból származó buk- . tatókat. Gondoskodtak „ gye­Nemrég kisfilmet láttunk arról, hogyan küzdenek a ta­nulással a tanyákról, kültel­kekről a községekbe bekerült gyerekek. A tanyai iskola nem adhat olyan alaptudást, mint az osztott és szakrendszerű belterületi, ezért sok tehetsé­ges gyermeket fenyeget az el- kallódás veszélye. Mindez azonban ma már egyre in­kább műit időben értendő, napjainkban lehetünk tanúi az iskolareform megvalósulásá­nak. a tanyai, kültelki iskolák körzetesít ősének. Szabolcs-Szatmárban a sa­játos települési viszonyok miatt az átlagosnál nagyobb munkát ró az oktatási dolgo­zókra a kis osztatlan iskolák beolvasztása az anjraiskolába, a szülök és nevelők meggyő­zése. a bejárás közlekedési, étkezési és elhelyezési gond­jainak megoldása. A megye egyetlen járása a mátészalkai, ahol az elmúlt évben befejeződött az általá­nos iskolák körzetesítése, száz­százalékosan biztosított a szakrendszerű oktatás. Egy­formán , részesül korszerű alapfokú képzésben minden általános iskolás gyerek, lak­jon tanyán, vagy a község­ijén. Ebben a járásban a leg­magasabb a szakképzett ne­velők által leadott órák ará­nyaiét százalékkal felülmúlja „ megyei átlagot. Bár mint­egy hetven képesítés nélküli nevelő tanít a járás iskolái­ban. az órák tanítási színvo­nala állandóan emelkedik. A képesítés nélküli nevelők fő­iskolán, „ felsőfokú tanító­képző levelező tagozatán ta­nulnak, előmenetelüket Lg' e- lemmel kísérik. Több éves szívós munkával érték .el a mátészalkai járás­ban. hogy p szülők, a neve­lők, a gyerekek, minden ér­dekelt megértse: elsősorban saját érdek fűződik ahhoz, hogy a tanyavilág is megkap­ja a korszerű tudást. Ne kell­jen bajlódnia olyan tárgyak­kal, melyeket nem tanult a tanyai iskolában, de a tovább­tanulásban nélkülözhetetlen. Először a pedagógusokat kel­lett meggyőzni. Egyikük, má­sikuk úgy vélekedett, miért kell $ gyerekek ellen tenni, fárasztani őket a bejárással, miért nem .jó ezután is úgy. mint eddig. Másokat anyagilag érintett az anyaiskolába való behelyezés, elestek a tanyai pótléktól. Sok érdeket kellett összeegyeztetni, sok szempon­tot figyelembe venni, míg si­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom