Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-22 / 18. szám
MEGJEGYZÉS: „Csak“ 87000 forint A takarékosságról van szó. Fül és szemtanúja voltam egy vitának és a szóharc végső kicsengése nem hagy nyugodni: Megint kitaláltak valamit! Kitalálták, hogy takarékoskodni kell. És, aki ezt zokon vette, azért fortyant fel, mert rászóltak, ne égesse feleslegesen a villanyt az irodában. Mit számít az, ha ég a villany? Az ember szinte nem is gondolná, hogy sokat, nagyon sokat. Megyénk lakossága és ipari üzemei együttesen évenként átlag nyolcvan—százmillió kilowatt villamos energiát fogyasztanak. Egy 100 wattos izzó egy órai fogyasztása nem eok, csupán egytized kilowatt és ha nem égetik feleslegesen a megtakarítás sem horribilis összeg, mindössze 24 fillér. De hány 100 wattoe égő van a megyében, és hány ég feleslegesen? A legminimálisabb számot vegyük, ezer égőt. Ezer villanykörte egy óra alatt 100 kilowatt áramot, vagyis 240 forint értékű energiát fogyaszt. Ha csak ennyit takarítunk meg naponta a megyében, egy év alatt a végösszeg 87 ezer forint Ettől azonban bízvást mondjuk, többet lehet, többet lehetne megtakarítani. Nem egy üzemben pl. ötlóerős munkagépet, 10 lóerős villany- motorra! üzemeltetnek. Nem ritka a gépek üresjárata sem és az energia fogy, vele együtt a forint is haszontalanul. A kisvárdai öntödei vállalat főtechnológusa elmondotta. hogy a temperöntvénvek beömlő rendszerének a le- kerítésével minden egy kiló folyékony vas után, egy dekát megtakarítanak. Egy deka vas, mennyi az?! Ott, ahol tonnában számolnak egy deka vas csupán porszem, vajon megéri-e a fáradságot, ilyen porszemekért hadakozni? Megéri, mert a sok egy deká vas egy év alatt 14 tonna folyékony vasat jelent, 28 ezer forint megtakarítását. Ezek után gondolkozzunk. Az egytized kilowatt áram, az egy deka vas, ha naponta megtakarítjuk, év végére 113 ezer forintot jelent, egy családi ház árát. De a takarékosság nem korlátozódik csak egyes anyagokra, egyes területekre. Cementet, téglát, benzint, olajat, papírt és ki tudja még az anyagok sokaságát felsorolni, amely- lj'el dolgozunk, amelyekből sok deka. deciliter folyik el, használódik feleslegesen. Takarítsuk meg ezeket az anyagokat, becsüljük a filléres értékeket, mert forint lesz belőlük. (seres) TUrpe vízmű épül Rakantazon Az utóbbi években sokat csinosodott. több hasznos beruházással gazdagodott Raka- maz. A gyökeres változás azonban a törpevízmű-tár- sulás megalakulásával vette kezdetét a községben. A több mint 1300 család közül 1100 tagja a társulásnak. A rakamazi törpe vízmű költsége mintegy hat és fél millió forint lesz. A költség egyharmadát a társulás tagjai fizetik be tíz esztendő alatt, közel egymilliót a községfejlesztési alapból biztosítanak és igen jelentős az az összeg is, amit a községben lévő üzeURH állomásokkal is, hogy szükség esetén hathatósan, gyorsan tudjunk intézkedni. Mindezeken kívül a szovjet és román szakaszokkal is megteremtettük az együttműködést előrejelzés és védekezés szempontjából. — Igen nagy gonddal figyeljük a jégviszonyokat, mert a tavaszi olvadáskor, ha megindul a jég, jégtorlaszok keletkezhetnek, melyek árvízvédelmi veszéllyel fenyegethetnek. S a tiszalöki erőmű szempontjából is lényeges, hogy biztosítsuk a zavartalan jégvonulást. Megszerveztük, hogy szükség esetés jégrobbantó járőrök álljanak rendelkezésünkre, s megteremtettük — Tokaj térségében — a jégtörő hajókkal való együttműködést is. — A belvizi elöntések ellen. — Folyik a csatornák, átereszek hótalanítása. ezek vízlevezető képességének biztosítása. E téren igen komoly feladatot látnak majd el a helyi tanácsok és vízgazdálkodási társulatok is. Enyhíti a helyzetet, hogy a csapadék jelentős része a megépült víztárolókba folyik. — Milyen előjelekkel várják a tavaszi olvadást? — Ősszel és télen elég bő séges csapadék hullott. Azonban nincsenek még pontos értesüléseink, hogy a hegyekben milyen vastagságú a hótakaró. Az időjárás is hozhat jelentős változást. Egy bizonyos: igaz gatóságunk felkészült, s jelenleg nincsenek komolyabb problémáink. Aggodalomra nincs okunk, mert felkészülésünk olyan mérvű volt, hogy esetleges nehéz helyzetben is helyt tudunk állni. eső évi tejmennyiség átlagosan alig éri el az 1900 litert. Elgondolkodtató adatok. S tanulságként annál inkább szólni kell róla, mert nem csupán a nyírbátori járás esetéről van szó: hasonló jelenség többé kevésbé található a megye minden járásában. Nemesek a nyírbátori járásban Nemrég ismertük meg az idei népgazdasági tervet, amely igen nagy gondot fordít a költségek csökkenuseie. Neon szorul különösebb magyarázatra, hogy a gazdasági fejlődés egyenletes emelkedésének kulcsa a termelékeny- *ség állandó növelésében, a költségek csökkentésében van. Ez érvényes a mezőgazdaságra is: termelvényei előállításának alakulása kihatással van a fogyasztói árakra. Csak dicsérni lehet az olyan szövetkezeteket, amelyek mindent megtesznek az olcsóbb, és mégis bőségesebb termelés érdekében. A közös szüntelen, tudatos erősítésében az ország és a saját boldogulásukat látják. S ez nem is lehet másképp. Nem véletlen, hogy éppen az ilyen tsz-ek a legjobbak, tagjaik elégedettek, közös fáradozásuk nyomán megtalálják számításukat. Tapasztalható is, hogy egyébként hasonló feltételű, de bizonyos oknál fogva gyengén fejlődő szövetkezetek rájuk hivatkoznak, mondván: könnyű nekik, van pénzük. Ha... nálunk is úgy lenne... Nincs egyetlen szakmunkás És nem lehet? De bizony igen! Csak el kell űzni a bizonytalanságot. Nem csoda dolga, hogy a jó termelőszövetkezetek százezer és millió forintokat vételeznek be a célszerű, nagyüzemi állattenyésztés után. S végső soron Itt is, ott is a saját zsebén érzi meg a tagság az olcsó vagy drága termelés közötti különbséget. Minden előállított Egyiptomi megrendelés Tízmilliós export egy nyíregyházi üzemben Nem mondható valami Ideális munkahelynek, a Nyíregyházi Vas és Fémipari Ktsz egyes üzemrészlege. A műhelyek szűkek, zsúfoltak, néhol mozogni is alig tudnak az emberek. Szinte elismerésre méltó az a türelem és megértés, amellyel a munkások tudomásul veszik a nehéz körülményeket. — Közel öt éve húzódik az új üzemtelep kijelölése, de- hát valahol mindig megakad — mondja Hajdú László termelési részlegvezető. A ktsz termékeivel, a lakosság szolgáltatási igényelnek kielégítésével már nem egyszer magára hívta a figyelmet. A természetes létszámváltozástól eltekintve, évek óta állandó a gárda. Naprakészen tudják, mit kell tenniük. A műszerészrészleg elég szűk, sötét helyiség. Itt készítik a ktsz híres termékét, az infraszárftó kemencék bonyolult elektromos vezérlőszekrényeit. A nagy precizitással készülő vezérlőasztal darabonkénti értéke meghaladja a 100 ezer forintot, amiből hat—nyolc darabot készítenek évente. — Jó kezekre van bfzva a vezérlőasztalok készítése — jegyzi meg a részlegvezető, miközben egy fiatal svájci- sankás férfire mutat. Virág György, a részleg brigádvez.etőie még fiatal, de máris kitűnő szakmunkás hírében áll. Több mint tíz éve dolgozik az üzemben, itt kezdte az életét. A brigád valamennyi tag’a hozzá hasonlóan fiatal, többségük érettségizett. ..Van bennük fa'nté- zia.” Többségük szakipari technikumokban tanul. De nem marad le mellettük a szomszédos műhelyben a trofóállomásokat készítő brigád sem. Fedig nekik nehezebb a helyzetük. A vezérlők és kapcsolótáblák készítése egyedi. Nem tudják megmondani, hány darabot készítettek már. de egy és ugyanolyat még soha sem. Ha valahol szükség van a leleményességre, találékonyságra, hát itt igen. Kevesen tudják például, hogy az ő szorgos munkájuknak köszönhető egy sor balatoni üdülő bekapcsolása az • elmúlt év nyarán, mert terven felül vállalták a trafóállomások és kapcsolótáblák elkészítését. Az üzemrészben most nagy az izgalom. A tízmillió forint értékű exporttermék előállítását latolgatják. Bár készítettek már exportra ilyen terméket, ez most különleges feladatot ró rájuk is. Kis makett kerül az asztalra. Ez lesz az új gyártmány — mondja Hajdú László. — Szétszedhető, szállítása köny- nyebb, minőségileg jobb, mint az előző gyártmányok. Húsz—hüsaonöt százalékkal kevesebb anyag és munka szükséges az előállításához. Meg jól bírja a sivatagi homokot és a forróságot. Az Egyiptomnak készülő, új megoldású kapcsolótáblák és trafóállomások gyártását csak akkor tudjuk igazán értékelni, ha figyelembe vesz- saük, hogy több nyugati céggel versenyezve kaptak megbízást készítésére. Nem alaptalanul. Bátor próbálkozások Vemcsellőn Bemutatkozik a fekete ribizke — A Szenga Szengane és a San Marsano bálája A vencsellői Szabadság Termelőszövetkezetben mindinkább kibontakozik a növénytermesztés egészséges szerkezete. Ez elősegíti a jobb munkaerőgazdálkodást, s fokozza a tsz jövedelmét. A szövetkezet elsőként kezdett a szőlőoltvány készítéséhez és szaporításához. Tavaly 12 holdon 1,2 millió forint értékű oltványt termettek. Emellett volt több mint két és fél millió darab gyö- kereztetett sima szőlővesz- szőjük is. Az oltványokat helyben készítik, ezzel hatvan tagnak biztosítanak téli elfoglaltságot. Másik nagyértékű növényük a Szenga Szengane nevű szamóca. Tavaly tíz holdon termelték. Az első termésből 5ő eZer forint volt a bevételük. Ennél sokkal jelentősebb a szaporítóanyag: holdanként százezer forint értéküt adtak el, amellett biztosították újabb hatvan holdra a dugványokat. Ezt a telepítést tavaly ősszel elvégezték. A szamócán kívül ebben az évben hozza az első teljes termést a 40 hold málna és a 15 hold fekete ribizke is „bemutatkozik”. A Szabadság Tsz tavaly 100 holdon termelt paradicsomot és 40 holdon konzervipari uborkát. A S3n Marsano paradicsomfajta egyes területeken háromszáz mázsa termést is adott holdanként. Az idén bővítik a zöldségtermő területet. Előzetes tervek szerint 200—250 holdon a hálás San Marsano paradicsomot, 200 holdon zöldborsót szerződnek a nyíregyházi konzervgyárral. Az utóbbihoz szeretnék, ha fejtőgépet biztosítana a konzervgyár. A tsz mintegy hárommillió forintos beruházással palántanevelő telepet létesített. Az átadási határidő elhúzódott, s noha már néhány hónapja elkészült az épület, a műszaki átvételt még nem tudták megejteni. Ez hátráltatja a palántanevelő próbafűtését, s azt, hogy megkezdjék a primőrzöldség haj tatását, később a paradicsom nevelését. Tavaly hat öntözőberendezést üzemeltettek a Szövetkezetben jó eredménnyel. Az idén nyolcat állítanak a jobb terméseredmény szolgálatába. Öntözött területük 400 hold lesz. így a zöldség, a szamóca mellett a burgonya- földeken és esetleg más növényeknél is sikerül majd önfözni. Több víziszárnyas kerül 244,5 vagon baromfit vásárolt fel tavaly a Baromtifel- dolgozó Vállalat. Naposcsibéből ötmilliót adott ki nevelésre. Az 1965-ös esztendő kedvezően kezdődött a felvásárlásnál. Már január 20-ig 11,5 vagon baromfit és 600 ezer darab tojást vásároltak fel. Az idén jobb lesz az ellátás víziszámyasokbóL A Nyíregyházi Baromfikeltető Álloa konyhába más is keltet már rajnai ludat. Hajdú-Bihar megyéből 25—30 ezer rajnai ludat kap Szabolcs megye, ezt csaknem teljes egészében a háztáji gazdaságokba helyezije ki nevelésre. A Barmofifeldolgozó Vállalat a felvásárolt baromfi ez'J részét a népi demokratikus államokba exportálja. Angliának pulykát. Olaszországnak tojást és házinyulat, Svájcnak tojást szállítanak. Hit ígér a télutó ? URH az árvízvédelemre — Jelentős mennyiségű belvizet felfognak a víztárolók — Készenlétben a jégrobbantók lyi felett zajlik. A Túr Sonkád és a torkolat között ugyancsak beállt, s Sonkád fölött jégmentes a folyó. — Milyen intézkedések történtek, melyek a téli és tavaszi védekezést szolgálják? — Már novembertől kezdve működik 57 fővel a jégjelentő szolgálat, & embereink naponta adnak pontos jelentést a folyók jégviszonyairól. Igazgatóságunk minden szükséges előkészületet megtett. Bejártuk megyénk 537 kilométer hosszú árvízvédelmi vonalát. Megszerveztük, hogy szükség esetén, a veszélyes szakaszokon megfelelően kiképzett segédőri gárda álljon rendelkezésünkre, feltöltötíük a védőanyagkészleteket. A védvonalak mentén árvízvédelmi távbeszélő hálózat van kiépítve, s emellett rendelkezünk (Munkatársunktól:) Fognak-e „makrancoskodni” megyénk folyóvizei, mit igér a télutó, a tavasz beköszöntése, milyen intézkedésekkel készültek fel az esetleges árvízveszély elhárítására? E kérdésekkel fordultunk J^ncsó Gyulához, a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatójához. — Az idei tél aránylag későn köszöntött be, s ennek következtében később fagytak be megyénk folyói is. A Tiszán például január 8-án kezdődött meg a zajlás — mondta. — A Tiszán jelenleg Szatmárcseke és Tokaj között összefüggő jégtakaró van, helyenként síkvízzel. A jék vastagsága 10—14 centiméter. A Kraszna is beállt., azonban e folyón is vannak síkvizes szakaszok. A Szamoson Szamossályi és a torkolat között áll a jég, Szamossámek. intézmények arányosan biztosítanak. A tervek elkészültek, as építő vállalat a munkát már tavaly áprilisban megkezdte és elkészítette a kutat. A vízmű csőhálózata 16 és fél kilométer lesz. A csöveik lefektetését is megkezdték a múlt évben: összesen. 12 kilométer hosszan végezték el ezt a munkát, amiből 4 kilométer teljesen elkészült; a nyomáspróba is megtörtént. A munkát február elején folytatják Remélik, 1966-ban üzemel a vízmű. Ä puszta szó nem elég Termelékenység az állattenyésztésben kiló hús, liter tej — és bánr . — után „lefaragható” fillérek, forintok „ közös javára maradnak. A nyírbátori járásnál maradva, a tanácsülés elemezte a kérdéssel kapcsolatos visszahúzó okokat. Megállapította: elsősorban azokban a közös gazdaságokban gyenge az eredmény, amelyek régi módon, kisüzemi „hagyományokkal” akarnak nagyüzemi állattenyésztést folytatni. Aszerint nevelnek, gondoznak és etetnek. Márpedig a nagyüzemnek éppen az a — ha lehet úgy mondani — hivatása, hogy bebizonyítsa felsőbbrendűségét. De úgy nem lehet, hogy a járás gyönge tsz-ei állattenyésztésében mind ez ideig például egyetlen szakmunkás sincs! És jelenleg is csak hárman végeznek ilyen tanfolyamot. A beosztott vezetők között mindössze aégy technikus van, főiskolát végzett nincs. Nincsen semmilyen fokon állattenyésztési szakos ösztöndíjas sem. Hasznosítani kell a jó példákat így tehát nem véletlen, hogy az ilyen tsz-ek ben egyoldalúan maradi áz állatokkal való bánásmód. A meglévő legelők, rétek célszerű hasznosítása elmarad. A fokozódó állategészségügyi intézkedések ellenére is, különösen a tél végével, magas az állatelhullás: 1963 első felében 115 szarvas- marha pusztult el, s ez a szám 1964-ben sem csökkent. A tanácsülési határozat értelmében a szakigazgatási dolgozóknak fokozottabb segítséget kell adniuk az arra szoruló tsz-eknek. és felelősségteljesebb ellenőrzést kell gyakorolniuk. Ennek elkezdéséhez épp most kínálkozik a kedvező idő: a következő hetekben a | zárszámadási, később a torv- i tárgyaló közgyűlések egész sora fog zajlani. A puszta szó i ezúttal sem fog segíteni. Na- i gyobb tervszerűségre, határo- | zott cselekvésre van szükség. Asztalos Bálint A Nyírbátori Járási Tanács legutóbbi ülésére készített mezőgazdasági tájékoztatóban az áll, hogy több tsz-ben túlzottan magas egy kiló hús előállítási költsége. Különösen vonatkozik a megállapítás a szarvasmarha-állomány súlygyarapítására. így például van a járásban olyan termelőszövetkezet, amelyben a 30 forintot Is meghaladja egy kiló marhahús „termelése", másokban 20 forint fölé nő a ráfordítás. Nem sokkal különb a helyzet a tejtermelésnél sem. Amellett, hogy termelési költsége szintén drága, súlyosbítja a helyzetet az igen csekély hozam: az egy tehénre Mintegy kétmillió személyi igazolványt cserélnek ki ebben az évben megkönnyíteni. A mezőgazdasági településeken nem nyáron, a nagy munkák idején, hanem főleg a téli hónapokban bonyolítják le a cserét. Nagyobb községekben, városokban, sőt a nagyobb üzemekben is a helyszínen adják ki az új igazolványokat. A csere megkönnyítésére a városokban a hivatalos időn túl is tartanak ügyeletét a rendőrhatóságok, hogy a munkából hazatérők rendelkezésére álljanak. Lehetővé teszik azt is, hogy aki lakóhelyétől száz kilométernél messzebb dolgozik, ideiglenes lakóhelyén is megkaphassa új igazolványát. Az új adatok igazolásához szükséges okmányokat az igazolvány kiállításakor be kell mutatni. A zavartalan lebonyolítás érdekében a csere időpontját ütemterv szerint előre meghatározzák, s arról idejében értesítik az érdekelteket Az idén mintegy kétmillió í magyar állampolgár személyi < igazolványának érvényességi i ideje jár le. I 1 Az idén elsősorban a Tiszántúlon, valamint Bor- j sód. Heves és Nógrád me- : gyékben látják el új iga- ] zoivánnyal az állampolgárokat. Az igazolványokat nem a bennük feltüntetett érvényességi idő lejártának napján cserélik ki, hanem december 31-ig. s így a régi igazolványok az újak kiadásáig érvényesek. Természetszerűleg az idén is érvényes az a rendel- , kezés, hogy 1 aki a személyi igazolványhoz csatolt betétlappal kíván külföldre utazni, s utazásának időpontjában igazolványának érvényessége már lejárt, soron kívül kérheti a kicserélését. A rendőrhatóságok a csere lebonyolítását igyekeznek
