Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-17 / 14. szám

Sikkasztás a létező“ nyíregyházi Halászcsá Mi tette lehetővé a bűnci-eJekménvek sorozatát? A múlt év augusztusában a Magyar Nemzeti Bank pénz­táréi lenórzést tartott a nyír­egyházi „Alkotmány” Halá­szati Tsz-nél, és hiányt álla­pított meg. Széles körű vizs­gálat. majd nyomozás indult, mert alapos volt a gyanú, hogy a feltárt szabálytalansá­gokkal nagyobb összegű kár érte a társadalmi tulajdont. A Beloiannisz téren lévő Halászcsárda leltározásakor Adami István üzletvezető rosszul lett, a nagykállói ideg­klinikára kellett szállítani. Itt megállapították róla, hogy idült alkoholista, de nem elmebeteg Adami István 6 elemit vég­zett. Valamikor gebines volt a vendéglátóiparban, itt szer­zett némi gyakorlatot, más szakképzettsége azonban nincs. Hogyan tudta ellátni a vi­szonylag nagy vendéglátóipa­rt egység vezetését? Az igaz­ságügyi könyvszakértő — aki hónapokon át tartó alapos munkával elemezte Adami te­vékenységét — így vélekedik róla: Képzettségénél, illetve képességénél fogva ilyen ko­moly állás betöltésére nem volt alkalmas. Adami Istvánnál azonban nem a képzettség hiánya volt a legfőbb hiba. Kihallgatása során beismerte, hogv nagy­mértékben ivott, főként pálinkát. Már reggel fel­hajtott néhány decit a csárda söntésében, s ki sem józanodott egész nap. Ilyenkor aztán lefeküdt az irodában és aludt. Adami Ist­vánt széles baráti köre rend­szeresen meglátogatta a csár­dában. Velük is mindig fo­gyasztott szeszes italt. Amikor Adami rendelt, a pincérek azt is leblokkolták. A napi el­számolás alkalmával a főpin- cér pénz helyett ezeket a számlákat adta le. Persze Adami azokat sohasem egyen­lítette ki. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy vezetői fel­adatait képtelen volt teljesí­teni. Előfordult, hogy egyet­len heti lottószámláját, 500 forintot — is a pénztárból vette ki. Ezenkívül permete­zési díjat, kölcsönöket, mind a csárda pénztárából fizette. A pénzösszegekkel sajátja­ként rendelkezett, tehát sik­kasztást követett el. Az ad­minisztrációt maga nem tudta elvégezni, ezért felfogadta Jónás András nyugdíjast, akit saját zsebéből fizetett. Növel­te még bajokat, hogy — bár a csárda két műszakban tartott nyitva — Adami mel­lé nem neveztek ki vezető he­lyetteseket. Bonyhárd Pált adminisztrátorként alkalmaz­ták és gyakorlatilag ő helyet­tesítette Adamit. Legszembetűnőbb volt a csárdában a rendkívül ha­nyag pénzkezelés. A pincérek „ napi bevételt a vezetőnek adták le, erre azon­ban gyakran nem kerülhetett sor. Ilyenkor egymás között számolták el a beszedett ösz- szegeket, a pénzt egy sörös po­hárba tették. Megtörtént, hogy a csárdát maguk zárták le és az udvaron előre megbeszélt helyen dugták el a kulcsokat. A bevételeket mindennap be kellett yplhß fizetni a banknak. Erire azonban csak ritkán került sor. Leginkább „ csárda irodájá­ban lezáratlan kazettában tar­tották. Ebbe bárki belenyúl­hatott és soha senki nem el­lenőrizte mennyi van benne. Ezek a szabálytalanságok újabb. . az előbbieknél lénye­gesen, Tarcsi Károlynak szüksége volt a pénzre. Szerelmi vi­szonyt tartott fenn egy több gyermekes asszonnyal, akinek közlése szerint két gyermeke tőle származik. Tarcsi igyeke­zett a szeretője anyagi igényeit kielégíteni. Két év alatt hu­szonnyolcezer forintot fizetett ki neki. de vállalta, hogy 1966. első feléig további harminc- ezret ad át. Ezenkívül házat épített, autót vett. és általában nagyobb lábon élt, mint ami­lyent fizetése engedett. Bonyhárd Pál adminisztrá­tor tudott a rengeteg szabály­talanságról és visszaélésről, de azok ellen nem tett semmit. Maga is igyekezett eltüntetni a hiányokat, okiratokat hami­sított és ezzel Ad amiék bűn- | társává vált. Sikkasztással és a közös tu­lajdon hanyag kezelésével j Adamiék összesen kétszázhatvan• ezer forint kárt okoztak. Evek óta szabadon folytatták cselekményüket, és annak csak előzetes letartózta­tásuk vetett véget. Nem min­dennapi okokra vezethető visz- sza, hogy idáig fajulhatott az ügy. A Megyei Főügyészség I nyomozó csoportja a bűn­cselekményt lehetővé tevő \ tényezőkről szignalizációt küldött a Földművelésügyi Minisztériumnak. Ebben , kiemelte: „Az Alkotmány Halászati Tsz hét éve áll fenn. Vezetősége ez idő alatt az alapszabályt nem hagyatta jóvá a megyei ta­náccsal, tehát a nyilván­tartásba vétel is elmaradt. Ezért a tanácsok hivatalo­san nem szereztek tudo­mást létezéséről.” súlyosabb visszaélésekre vezettek. Tarcsi Károly a ha­lászati szövetkezet főkönyve­lője feladatainak szándékosan nein tett eleget. A csárda el­lenőrzését elmulasztotta, s végül maga is olyan utasítá­sokat adott, amelyek elősegí­tették a hanyag munkát. A Halászcsárdában fél­évenként leltárt tartottak, de ez csupán formaság volt. mert Tarcsi sohasem egyeztette a tényleges készlettel a befizetett ösz- szeget. Mivel ez nem történt meg, a leltár eredményét — azaz, hogy hiány van vagy többlet — nem tudhatta pontosan. Tarcsi ennek ellenére félrevezette a szövetkezet vezetőségét, azzal áltatta őket, hogy a csárdában minden „ legnagyobb rendben megy, hiány nincs, sőt inkább többlettel zártak. És mi volt a tényleges hely­zet? — Ott létem alatt — mondta Jónás András, — ál­landóan hiányt észleltem, amely egyre növekedett. En­nek okát én nem tudtam megmagyarázni. 1962-ben az év végi pénztár- záráskor harmincötezer forint készpénz hiánya volt a csár­dának. Erről Tarcsi nem tett jelentést, és nem intézkedett a kár megtéríttetésére, s Ada­tni felelősségre vonására sem. Ehelyett új pénztárkönyvet nyittatott, amelyben a hiányt nem jegyezték be. Ezzel a hiány egyszerűen eltűnt. Mire volt jó Tarcsinák eny- nyi szabálytalanság? Úgy ren­delkezett, hogy a napi bevé­telek egyrészét alkalmanként ne a banknak, hanem közvet­lenül a központnak adják, mi­vel ott is sörgős szükség van a pénzre. Rendszeresen meg­jelent a Halászcsárdában és saját kezűleg vette fel ezeket a pénzösszegeket, esetenként négy-öt, egyszer tizenegyezer forintot. Ezekről az összegek­ről bonokat adott, amelyeket Jónás András gondosan be­vezetett a pénztárkönyvbe, mint befizetést a központba. A havi záráskor maga Tarcsi egyeztette a csárda pénztár- könyvét a szövetkezet fő­könyvével, s kipipálta a befizetéseket, ezzel is jelez­vén, hogy azok beérkeztek. A szakértői vélemény sze­rint: „A Halászati Tsz zár­számadásait sohasem vizsgál­ták felül. A gazdálkodás rend­jének és módszereinek kidol­gozásához, vagy a szervezet irányításához senkitől nem kaptak segítséget.” Ilyen megállapítások után joggal vetődik fel a kérdés, hol voltak az ellenőrzésre hivatott megyei és városi szintű szervek. Miért nem tettek hosszú évek során eleget ellenőrzési kötele­zettségüknek, miért nem akadályozták meg a bűn- cselekménysorozat elköve­tését. Hol volt a tsz ellenőrző bi­zottsága és elnöke. A nyomozás erre a kérdésre is választ adott. A megyei, vá­rosi és járási tanács mezőgaz­dasági osztályai vitatkoznak ma is azon, hogy kihez tarto­zott és tartozik az ellenőrzés. A tsz elnöke és ellenőrző bi­zottsága ellenőrzési feladatai­nak ellátására képtelennek bi­zonyult, az ellenőrzést komoly formában meg sem kísérelték. Ezután Adami, Tarcsi és Bonyhárd utasították Jó­nást, ho"y különböző ma­nipulációkkal tüntesse el a hiányt. Mivel ő ezt kifogásolta és nem hajtotta végre, — maga Tarcsi vállalta el a pénztár- könyv havi zárását. Tette ezt annak ellenére,- hogy „ zárás a vezető feladata, neki viszont a lezárást ellenőrizni lett volna kötelessége. Csoda-e ha a nyomozás során egyetlen Tarcsi ál­tal kiállított bont sem találtak meg. Azokat meg­semmisítette. Kétségtelenül meglehet azon­ban állapítani, hogy Tarcsi a halászcsárdában felvett het­venezer forintot meghaladó összeget, nem fizette be a központi pénztárba, azt saját céljaira fordította. A főügyészség az ellenőr­zést elmulasztó személyek felelősségét is megállapí­totta és velük szemben felettes szer­vük fe*íé a fegyelmi eljárás le­folytatására az indítványt megtette. Dr. Vadon Béla nyomozó csoportvezető ügyész. Állami gazdaságok, termelő­szövetkezetek, földművessző- vetkezetek figyelem! A Nagy­kállói Gépállomás mérlegja­vító részlege rövid javítási idővel vállalja: mindenfajta bolti mérlegek, tizedes toló­súlyos mérlegek, állat- és hídmérlegek, súlyok javítását, pontosítását, hitelesítését. Ter­melőszövetkezetek 50 %-os árkedvezményben részesülnek. Állami Mezőgazdasági Gépál­lomás, Nagykálló. (4767) Több éves gyakorlattal ren­delkező autóvillamossági sze­relőt felvesz a Nyírségi Álla­mi Erdőgazdaság Műszaki Er­dészete. Jelentkezés Nyíregy- ! háza, Kótaji út 11. szám. (15) Építőipari technikust, vagy építőipari mestervizsgával rendelkezőt azonnal felvesz a Demecseri Vegyes Ktsz. (4749) Fővárosi 3. számú Építőipari Vállalat ielvesz épiíűipari szakmunkásokat és kiszolgáló segédmunkásokat Jelentkezés Bp., VIII., Cső- j konai u. 6, Munkaügyi ősz- l tály. (Bp 4761) I Perlitelemgyár keres vegyész­technikust (vegyésztechnikus nőt) laboránst, esztergá­lyost Nyírtelek-belegrádi (íze­imébe. Jelentkezés: Nyíregyhá­za, Rákóczi u. 7. sz alatt. (42618) T. L, F. TÍPUSÉ PANNÓNIA motorkerékpárok OTP hitellevélre is KAPHATÓK A NAGYECSEDl (Szabolcs megye) Szatmár Áruházban APRÓHIRD ETÉSEU Beköltözhető ház nagy termő gyümöl­csössel eladó. Márton, Gödöllő, Antalhegyj Út 28. (Bp Ml2) Jóhangú zongora, rövid, márkás bérbe­adó. Érdeklődni: Vé- csey köz 15. <42576) Egyszoba konyhás kertes ház beköltöz­hetően eladó. Himes u. 55. (42615) Egy kisebb méretű PÁNCÉL- SZEKRÉNYT KERES M -GVÉTELRE az Alkotmány Halá­szati Termelőszövet­kezet Nyíregyháza. Széchenyi út 26. (42603) ]■ Hízott sertés hasi U'a is eladó. Soltész Mi­I háiv u. 42. (4748) 210 kg-os príma ; zsírsertés egészben : vagy felerészben ia | eladó. Pusk'n u. 59. | tjj cseh hájé el­adó. Érdeklődni lét- ; utáni órákban Vci- ; röshadsereg u 2. Bé •:né. (42-624* Kössön étkezési szárazba b ra szerződést ! Fehér lapos bab 650,— Ft/qFehér cukorbab 650,— Ft/q Fúrj bab 650,—Ft/qFehér szokványbab 550,— Ft/q Részletes felvilágosítást a földművesszövetkezetek helyi megbízottja ad. (42619) szerződéses hizlalással! Ét Ó-Sftöa SERTÉSHIZLALÁSI SZERZŐDÉST am Altatforgalmi Vállalattal Leütött ember négyéves álma John Brookhous chicagói taxisofőr majdnem négy évig, pontosabban 1318 napig fe­küdt eszméletlen állapotban, miután kocsijában leütötték. Már családja is lemondott róla. Néhány nappal ezelőtt aztán, csodák csodájára ma­gához tért- Az orvosok sze­rint ez valóságos csoda, s ettől csali az lesz nagyobb csoda, ha teljesen felépül. Körülbelül négy évvel ez­előtt, egy ködös decemberi éjjelen a Szent Adalbert templom közelében, Chicagó­ban egy járókelő egy taxira figyelt fel. A kocsiból várat­lanul két férfi ugrott ki, s elrohant. A dolog éjfél után egy óra tájban történt. A kormánykerék mellett John Brookhous taxisofőrre akadtak eszméletlen állapot­ban. Valaki össze-vissza ver­te, s mire feleségét értesítet­ték, már a műtőasztalon volt. Műtétet hajtottak végre raj­ta, ám nem nagy sikerrel. — Miért akarták megölni — jaj vészekéit a szerencsét­len asszony — hisz csak tíz dollár volt nála. — Hamarosan ki fog de­rülni — nyugtatták meg a nyomozók. Legyen türelem­mel. Férje hamarosan ma­gához tér, s maga mondja majd el, mi történt. Igenám, de a beteg nem tért magához, s a magyará­zat majd négy évig váratott magára. A napok teltek, múltak- Hónapok, majd évek lettek belőlük. Brookhous állapo­ta semmit sem javult. Moz­dulatlanul feküdt kórházi ágyán, s csak olykor-olykor nyitotta fel szemét, de sen­kit nem ismert fel. Ügy lát­szott semmiről sincs tudomá­sa és azt sem érzi, ha az or­vosok szándékosan okoznak neki fájdalmat. Amikor aztán már min­denről lemondtak, John Brookhous. 1318 nap után vá­ratlanul magához tért. Sze­mét felnyitva néhány érthe- telen szót mormolt. Lassan visszanyerte emlékezőképes­ségét is és hamarosan olyan állapotban volt, hogy el­mondhatta tulajdonképpen mi történt azon a bizonyos decemberi éjszakán­Elmúlott éjfél amikor, a kikötő közelében, két bőrön- dös férfi ült kocsijába. Nem sokkal később egy harmadik is csatlakozott hozzájuk. Azonban hamarosan civa­kodni kezdtek. Az egyik azzal vádolta a másikat, hogy ő az oka, amiért nem érte el a ha­jót. „Az árut idejében be kel­lett volna rakni” kiáltotta dühösen. Brookhous megértette, hogy utasai valamilyen csempész­ügy miatt civakodnak. Ezért megállította kocsiját és azt mondta, hogy sürgősen tele­fonálnia keli lakasara- A kocsiból azonban már nem volt ideje kiszállni, az utasok nekitámadtak és össze-vissza verték. Amikor eszméletét vesztette, elmenekültek nyil­ván, abban a hitben, hogy meghalt. Most, hogy a szerencsétlen ember mindezt elmondta, a rendőrség ismét munkához látott és négy nap alatt tisz­tázta az ügyet. A támadókat letartóztatták. Brookhous ál­lapota továbbra is javul, s az orvosok szerint megvan » remény, hogy felépüljön. Azt azonban sehogyan sem tudja elhinni, hogy önkívületien állapé a majdnem négy évig tartott. Neki úgy tűnik, a tá-; madás óta egyetlen éjszak» telt csak el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom