Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-12 / 9. szám
Expressz, ajánlott Azokra a levelekre szoktuk ráírni a lenti megjelölést, melyeket sürgősen és az elkalló- dás veszélye nélkül a címzetthez kívánunk juttatni. A hangsúly általában a sürgősségen van, melyért hajlandók vagyunk jobban megnyitni pénztárcánkat. Veszett már több is — gondoljuk — s legomboljuk a négy hatvanét. Négy forint hatvan fillér nem nagy összeg, Jpggs volt-e ezért a méltatlankodás a minap egy tanácskozáson? Elmondták: egyes vállalóiaktól napjában érkeznek „expressz ajánlott” levelek kü- lönböző jelentésekkel, gyakran egy napon ugyanattól a vállalattól több is. Miért van ez így? — tették fel a kérdést. Azért, mert az ilyen vállalatok a 24. órában, vagy azon túl kapnak a fejükhöz s feledé- kenységük, kényelmességük kárát plusz kétforintos expressz díjjal akarják kisebbíteni. Eközben arról is megfeledkeznek, hogy egy borítékban több fontos jelenetés elférne. Tizenhárom vállalat tartozik ehhez az egy osztályhoz, könnyű kiszámítani, milyen nagy ősz- szegre rúg egész évben ez a látszatra jelentéktelen formaság. Igazuk van amikor azt sürgetik: jobb munkaszervezéssel, a kényelem jeladásával vegyék elejét az ilyen és a hasonló kiadásoknak. Elgondolkodtató például a MÉSZÖV igazgatósága elnökének is a megállapítása: mióta gépkocsikat kaptak a földművesszövetkezetek elnökei, háromsz.or annyit utaznak Nyíregyházára autóval apró-cseprő ügyekben. Már szinte leszoktak az olcsóbb vonatutazásról s míg a személygépkocsi feleslegesen futkároz a megyeszékhelyen, (ifidig a távoli falvakba nagy teherautókkal visznek ki egy- egy kis ládát, pazarolva a több üzemanyagot a „jó áruellátás” jelszava alatt. Bár nőtt a feladat, mégis szembetűnő, hogy két év alatt 213 ezer forinttal emelkedett az előbbieken felül a megye földművesszövetkezeteiben az utazási-kiküldetési költség. Eddig is elég gyakran esett szó a nyilvánosság előtt a termelő üzemek takarékosságának fontosságáról s tudjuk, az 1965. érri terv újabb szigorításokat rögzít. Érdemes viszont szóvá tenni a termeléssel összefüggő közvetett kiadásokat is, hiszen ezek az apróságok ritkábban, csak az év végi mérlegekben mutatják meg magukat valóságosan. Üssük csak fel a vállalatok postakönyveit, nézzük át a telefon- beszélgetésekre, az adminisztrációra kiadott — de sokszor kidobott! — pénz igazoló szelvényeit: talán magunk sem hisszük, hogy fillérekből ilyen nagy összeg kerekedhet. Kétségtelen: az ilyen fajta kiadások többsége elkerülhetetlen, ezzel számol a költségvetés is. De nagyobb munkafegyelemmel meg lehet — és meg kell akadályozni — a végnélküli magánjellegű telefonálásokat, a személygépkocsik „szívességi” alapon történő futtatásait, az adminisztráláshoz szükséges eszközök mértéktelen felhasználását. Nemcsak szankciók útján lehet ezt elérni, bár az adminisztratív fegyelmezés elkerülhetetlen. Azt kell megértenie minden vezetőnek és be- oszlottnak, hogy az egyén pénztárcája nem független az állam, a közösség kasszájától, A fizetés, a nyereségosztalék a takarékos gazdálkodás függvénye. Következésképp a maga zsebéből húzza ki a pénzt az, alti úgy véli: bírja az állam. Az indokolatlanul igénybe vett anyagi forrás csökkenti a közvetett juttatásokra — a lakásokra, az iskolákra, az utakra, a művelődési intézményekre — fordítható összeget. Pedig ezek is érzékenyen érintik az egyént. Amikor az 1965. évi népgazdasági terv nagyfokú takarékosságot ír elő a termelés, az élet minden területén, azt kívánja elérni, hogy szilárdabb gazdasági alapról induljunk újabb terveink megvalósítására. Angyal Sándor Kaselák, Forgó, Lovas és a festőszakma » (Jjbót megjöfl « kedvük — Jó keresetve ran kilátás Hideg téli szél söpör végig az utcákon. A cipők alatt recseg a jégszilánk. Mindezt alig veszik észre a víztorony szomszédságában húzódó házsorok munkásai. A faiak készen áljngk, a szobákban kellemes meleg van. Legalább is ott, ahoi a három féstőtanuió dolgozik. Kaselák János, Forgó József és Lovas István alig 15—16 évesek. Szeptemberben kerültek a megyei építőipari vállalathoz, s már kaptak némi ízelítőt az építőipari szakmából. Az apa nyomában Kaselák Jánost családi tradíciók vonzották. Édesapja évek óta itt dolgozik, most fia is nyomdokaiba lép. Az apa kőműves, ő festő lesz. Fiatal fiúk. Ruhájukat mész- foltok tarkítják, de hát. ez elkerülhetetlen. — A kezdet szokatlan Volt. — mesélik. — Mindhárman vidékről jöttünk Nyíregyházára. Más otthon, a családban, ps egészen más az itteni rend. Kissé félszegen mondják milyen szigorú volt az otthon igazgatója. Nem engedte őket tv-t nézni, két és fél hónapon keresztül haza sem mehettek. Minden géphez legyen nkí«8í«‘siiSm*«‘ Önálló traktoros tanfolyam Szomosszegen A szamosszegi Dózsa Tsz- ben annyi volt „ jelentkező, hogy önálló traktoros tanfolyamot hoztak létre a gazdaságban. Ilyen tanfolyam eddig még nem volt a megyében. Ha hozzátesszük, hogy a gazdaság nem nagy, szántóföldje nem sokkal haladja meg a 3000 holdat és a gépesítéshez mégis maguk képzik a szakembereket, még értékesebb a kezdeményezés. A tagok is, a vezetők is azt vallják, hogy inkább legyen öt vagy tíz traktoros, aki pillanatnyilag nem ül gépen, mint egy traktor képzett vezető nélkül. Fovatosból traktoros A tanfolyam hallgatói észre sem veszik, hogy a hőmérő higanyszáía mínusz két l’pk alá süllyedt, úgy figyelik Bódé Bél„ szavait, aki a gyújtó- kábel felszerelését magyarázr za. — Gyakran ketten is alig győzünk a sok kérdésre válaszolni — mondja később a melegedőben. — Huszonnyolc taggal végezzük a községi traktorostanfolyamot, s valamennyien nagy kedvvel tanulnak. __ Gergely Gusztáv fogatós is a traktorral ismerkedik. — A bátyáim gépészek, mellettük kaptam kedvet a tanuláshoz. Meg aztán a ^sz" ben is egyre több „ gép, csak jó az, ha lépést tartunk a fejlődéssel. Kópis László és Déner Menyhért gyümölcskertész, már régebben „kacsintgatott” a traktorvezetés félé, míg rászánták magukat a.tanulásra. Az eltelt két hónap alatt any- nyira megszerették a gépeket, hogy máris elhatározták: a két év gyakorlat megszerzése után a középfokú tanfolyamra is jelentkeznek. — A gyakorlati foglalkozásokat szeretjük jobban — mondják — de a KftESZ-ok- tatás is sok újat hozott sm- munkra. A gyakorlatokon újra vesszük az elméletet, apró darabokra szedjük az alkatrészeket és az elnevezéseket is jobban megjegyezzük, mint az elmé etben. Már nagyon várjuk, hegy gépre kerülhessünk. — És mi lesz, ha tavasszal mégsem kerülnek traktorra? — Jól gépesített tsz a miénk. Elkel a szakember a szénaszárífőknál, öntözőberendezéseknél is. Nem lettünk hűtlenek az eddigi munkánkhoz sem. De ha a traktor vezetéséhez is értünk, hamarabb kerülhetünk a több szakértelmet kívánó munkára. A két- müszakos munkához is több traktoros kell majd. A növényápolótól az elnökig Parragh István, a K1SZ- tjtkár — szerelő — a gyakorlatok vezetője mondja: — A tsz-tagokat elkapta a tanulási vágy. A növényápolótól a fogatodig, az ácstól a brigádvezetőig minden munkaterületről van a tanfolyamnak hallgatója. A vezetőségből is többen vesznek részt áz oktatásban. Kettős haszon ez: segítséget nyújt n nagyüzemi szemlélet fejlesztéséhez, és a felmerülő műszaki problémákban is gyakorlatiasabban tudnak majd eligaaodni, segítséget adni. Marik Sándor Két fiatal a Sándor-brigá dból. Szekretár József lakatos cs Hegye6 István lángheg esztő, a Nyíregyházi Gépjavító Vállalat kétszeres szocialista brigádrímet nyert együttes fiatai tagjai: Teljesítményük 1964-ben átlag 115 százalékos volt. Pedig nagyon jó lett vpjpa legalább egy nap szabadság. Az iridokölatlan katonás fegyelem kissé elvette a kedvüket, már arra is gondoltak, jobb lenne az egészet itthagyni. Azóta más igazgató lett. — Nem mondom, — meséli Lovas István, — most is van fegyelem, ébresztő, reggeli torna, takarítás, stb. De van tv- nézés, kollektív mozilátogatás is... Lakás, étkezés havi 20 forintért A fiúknak megjön a hangjuk, — Az első napokat ismerkedéssé} töltöttük. Nem egymással, hanem egyes szerszámokkal ismerkedtünk. Azt tanultuk, hogyan kell megfogni, hogyan kell bánni velük. Nagyjából ugyanezt a céít szolgálja az iskola is hetente három alkalommal. Csak ott egy kicsit bővebb ismereteket kapunk. A tanulók már meszelnek, gipszelnek. Heggel nyolctól délután háromig, fél négyig. A mester mindenre megtanítja őket, amit egy festőnek tudni kell. S már egy kis zsebpénzt is kapnak. — Havonta 88 forint. Ez tiszta pénz. Az ellátásra 20 forintot levonnak — mondja egyi kük. — És mit kapnak a 20 forintért? — Lakást, ágyneműt, reggelit, ebédet, vacsorát. — Miért éppen a festőszakmát választották? A tanulók egymást nézegetik. Bíztató pillantások: kezdjed te. Nyílván alaposan átgondolták már, nem is egyszer. — Ez a szakma viszonylag könnyű. Miránk csak akkor kerül sor, ha a falak már állnak. Akár nyár van, akár tél, kényelmesebb, mint például a kőművesek munkája. Továbbra is maradni — Beszélgettünk idősebb mesterekkel. Jól keresnek, megvan a havi 2000 forint. A műit é! kik vizsgát tettek, azok közül többen otthagyták a vállalatot, kiás munkahelyet kerestek maguknak. — Nekünk nincs ilyen gondolatunk. Mire letelik a három év. annyi ismei'őst, barátot szerzünk, hogy fájna meg- vállni a vállalattól. De van másik ok is. A mestereink mindent elkövetnek, hogy jó szakember tegyen belőlünk. Nagy az anyagi áldozat, s mindezt nem lehet, figyelmen kívül hagyni. Nyilván azért papunk ilyen nagy kedvezményeket, mert a vállalat sokat vár tőlünk. Mi nem hagyjuk itt. Továbbra is maradunk... Bogár Ferenc Szinte hihetetlen, hogy mennyire hat az emberre az anyagi ösztönzés. Többszöri figyelmeztetés, megtorlás, jutalomból való kizárás és a lehető legszigorúbb módszerek sem oldották rpeg a munkaidő betartását. De hála a Vendéglátónak! Feltalálta a lángost. Azóta — és mai nap is — már nyolc óra előtt mindenki a munkahelyén yőít, hogy törhetetlen buzgalommal lásson hozzá — no nem a munkához, — hanem teljes erejének bedobásával vesse magát á létért — akarom mondani — a lángodért való küzdelembe. Csataordítástól hangos á munkahely. Egy lángost ketten is ciháinak, akár a Gut- mann nadrágot. Csorog a vér, illetve az olaj. Valaki éppen a másik fejére ejti a kiharcolt lángost, közben kétségbeesetten keresgeti a lábak között a leszakadt kabátgcsm- bot. lluska, — a titkárnő — valakinek észrevétlenül „ kabátjába töröd olajtól csöpögő aranyozott körmeit, miután már túl van az ötödik lángos elfogyasztásán. A főnök csak nézi, nézi a. Dante tollára méltó pokoli jelepetet. Még a csoportvezető szeme is kigyullad, mint a TÜKER-alá- gyujtós. — Végre csend lett. Mennyi fogyott el? Sfafiszfikus le fiam — Kereken száz darab, főnök kartárs. De már újabb ellátmányért mentek — vigasztaltam. — Magából jó statisztikus lenne úgy érzem. T ud j a mit? Mától kinevezem statisztikusnak. Itt a papír és állítsa ki ezt a statisztikát — adta ki az utasítást'. ügy látszik, hogy észrevette a kedélyemben bekövetkezett reakciót, mert elkezdte magyarázni, hogy miért is jó ez a statisztika, meg hogy csak akkor lesz belőlem igazi statisztikus. ha erős a hasfalam. Legjobban az indított meg, amikor ezt mondta: — Ebben a rengeteg számban benne van — mint csepp „ tengerben — az a hallatlanul kicsinyke kis munka is, amit maga csinál, Csuda büszke lettem. Végre látható az én tevékenységem is. Annyira fellelkesültem, hogy elhatároztam: átképzem magam igazi statisztikusnak. Táblázatokat és grafikonokat készítettem arról, hogy Katika hányszor rúzsozza a száját Feljegyeztem, hogyan ismétli naponta barátom: Az a hogy hívják volt-e hogyhívjukolni hogyhívjákkal a hogy- hívjákba. Megfigyeltem, hogy Csörgő kartárs hányszor hívja fel feleségét naponta. Hányszor főznek feketét naponta a 6 főzővel és epnek elfogyasztása mennyi időt vesz igénybe. (Érről gyűjtőt is készítettem ) A válószínűség- számhás segítségével, no meg a sok évi átlag alapján kiszámítottam, mikor fogok prémiumban, vagy fizetésemelésben részesülni. (Ezt nem volt nehéz kiszámítani.) Hogy hány órát vesz el a sport? Érről nem voltam képes statisztikát készíteni. Ha a Spartacus veszített, akkor órák hosszat az okát keresték. Ha pedig győzqtt, az örömben teltek el hosszú órák. De a totp, vagy lottószelvények kitöltésének ideje is belefér, illetve beszámít a nyugdíjba. A bevásárlás?! Az is megy, csak engedélyt kell kérni. A nők szeme pedig varázsként hat. Nehezebb volt kiszámítanom, hogy egy-egy értekezletről hányán tűntek el, mint azt, hogy hányán vettek részt azon. Statisztikám még azt is kimutatta, hogy egy hónap alatt egy „bemutatott” kiscsizma 35 csinos hölgyet volt képes hatalmába ejteni. A merészebb kartársak? Csupán .Jcartársiasságból” egyre többször és egyre hosszabb ideig „cserélik ki nézeteiket” „ kartársnőkkel. Ezek a kartársak nem öntudatosak. Nem nyolcra jönnek és nem 19 órakor távoznak A hónap végén pedig szükséges a túlóra. De vannak olyan munkahelyek is, ahol igen sok öntudatos dolgozó van. Egyik helyen például 50 „öntudatos” dolgozót számoltam meg egyik nap. Pontosan érkeztek a munkahelyre — azaz pontosan 8 órakor és pontosan 17 órakor távoztak. Ebből kiszámííot- tam. hogy ez egy hónap alatt kb 40 munkanápkiesést jelent. ügy látszik, hogy a főnököm is megelégelte statisztikai búzgóságomat, mert egy szép napon ezt kérte: Készítsek statisztikát arról, hogy mennyi Idő jut munkanapomból maszek statisztikára és mennyit foglalkozom hivatali ügyekkel. Ezt nem vállaltam ábrázolni. Ugyanis ő ezt jobban tudja. Ekkor azon kezdtem gondolkodni: Vajon hol található olyan munkahely, ahol nem lehet mindezekről statisztikát készíteni? Nemes Gyula, Megjegyzés: Közöny Aporliget tisztelt pedagógusa, a falutól mintegy négy kilométerre lévő Új tanyai iskola vezetője Munkács# Antal csak áll a tsz-iro- i nában, s arra vár. hogy meghallgassa a tsz elnök- helyettese, Majtényí Sándor. Az idő rohan, esteledik, s a tanyán kezdődne a tanítás. Tizenkét tsz-tag, a dolgozók iskolájának hallgatói várják a pedagógusokat. Mennének is, ha lenne mivel. Az utak járhatatlanok, ha gyalog indulnak el. sok időbe telik, s fordulhatnak vissza. Kocsit kér, de a tsa elnökhelyettese ezt válaszolja: „én nem adhatok.’* Nincs itthon a tsz-elnök. Nem az első eset. A pedagógusoknak minden esetben szinte könyörögniük kell, adjanak- biztosítsanak részükre kocsit, hogy az iskolába beiratkozott felnőtt parasztembereket taníthassák. A közöny miatt, a tehetetlenség miatt ezen az estén is elmaradt a felnőttek oktatása Űj tanyán. Hiába várták az emberek a tanítókat, nem érkeztek meg. Vajon meddig tűrhető e fejetlenség? Mert Új tanyán is rend a rend, itt is emberek élnek, s nem vet jó fényt sem a tsz-re, sem a tanácsra, hogy ilyen mostohán kezelik őket. Csak egy kocsiról vgn szó? Nem! Sokkal többről! (f. k.) Zöldségterm elési szerződések A Szabolcs-Szaímár megyei termelőszövetkezetek egyre nagyobb területeket hasznosítanak zöldségtermeléssel, az eddig mostoha adottságúnak tartott mocsaras földekből. Kihasználják a megye területét átszelő Tisza, Szamos, Túr, Kraszna folyók és csaknem harminc bő vizű csatorna vizét. így a legsilányabb területek is alkalmasak vízigényes növények termesztésére. Az idén mintegy tízezer hold földön táplálják a növényeket a mesterséges és természetes vízforrásokból Szabolcsban. A zöldségtermelési lehetőségek módot, s biztonságpt nyújtanak a nagyüzemeknek arra is, hogy több éves szerződéseket kössenek a kereskedelmi szervekkel. Már eddig 35 termelőszövetkezet kötött ilyen megállapodást a Mezőgazdasági Növényeket Értékesítő Központtal. A tiszanagyfalui Uj Élet Tsz például 100 holdas eddig „Haszontalannak” tartott földön létesített zöldséges telepet, s több éves szerződést kötött a MÉK-kel a várható termésre. Vegyes zöldségeket, többek között ételízesítő, gyökérféléket és úgynevezett vitamin növényeket paprikát, paradicsomot, káposztát szállítanak majd a főváros és az iparvidék piacaira. A több éves szerződéses termelés lehetővé teszi, hogy a szabolcsi gazdaságok, — amelyek eddig csak a saját szükségletüket termelték meg zöldségekből — az idén és ezután folyamatosan jelentkezhetnek áruikkal a hazai és külföldi piacokon1965. január 12.
