Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-31 / 26. szám
Kollégisták és kollégium A középiskolás diákok egy részének négy éven keresztül a kollégium az otthona. A felnövekvő nemzedék életében ezeknek az éveknek meghatározó jelentősége van. 14 éves serdülő fiatal lép be a kollégiumba, és mint érettségizett fiatal hagyja azt el. A Nyíregyházi Közgazdasági Technikum pénzügyi tagozata Benczúr Gyula Kollégiumában lázas tanulási kedv, élénk közösségi élet, mindennapi gondok között folyik az élet. A lányok otthona a Madách utcai helyiségben van, a fiúké a Véső utcán. Mivel az Iskola az egész Kelet-Magyar- órszág pénzintézeteinek és / a tanácsok szakemberszükségle- tét hivatott ellátni, így itt tanulnak azok a fiatalok, akik e pályát választották élethivatásukul.Hogyan élnek a lányok? Már fél év telt el, és a „Na- posi jelentések'’ füzetben soksok esemény van feljegyezve. Mindjárt az első nap arról árulkodik, hogy a nagyok, a hármad-, negyedévesek;; előbb érkeztek egy-két nappal, anyujára szerelnek bent lakni. A kicsik, az elsősök meg pitye- regtek, amikor a mamák átadták csemetéiket az igazgatónak és a nevelőtanárnak. Tágranyílt szemekkel jártak. keltek uj otthonukban és ízei- gették a kollégiumi élet sajátosságait. A fiúk élete erőtől duzzadó. Az első időben, amíg össze nem szokik a közösség, elég sok nehézséget okoznak a nevelőtanároknak. De elmúltak az első napok, és megkezdődött a komoly munka. A kicsik szerető testvérekre leltek a felső évfolyamos lányokban és fiúkban. A kollégium egy nagy család harmonikus egészévé ková- csolődott. Nehéz elhinni külső szemlélőnek, hogy mekkora erő és akarat rejlik egy-egy ilyen kollégiumi közösségben. Az egész keleti országrészből verbuválódott kollégisták t\y. általános iskolákból,- a,, szülői otthonokból különböző íneny- nyiSégű tudást, ezerféle szokást hoznak magukkal. Az iskola a maga eszközeivel neveli a gyerekeket, de igazán közösségi emberré a kollégium érleli a diákokat. Helyesebben fogalmazva; az igazán közösségi vonósokat a közösség neveli ki a tanulóban. És itt van felmérhetetlen szerepe a diákönkormányzatnak. Az igaz, hogy ott van a kollégium nevelőtestülete, amely éber figyelemmel kíséri tanulói minden lépését, segíti a problémák megoldását, de a diákönkormányzat a diáktanács . munkája nélkül nem tudná feladatát ilyen eredményesen megoldani. Az iskolai K1SZ- szervezet is a diáktanácson keresztül tudja segíteni a kollégiumokban folyó ifjúsági életet. Természetesen itt a munka zöme a tanulásra esik. A legfontosabb feladat az órákra, távlataiban pedig az érettségire és az életre való nevelés. A kollégium munkatervében is ez fogalmazódik meg. Az elért eredmények e félévben is szorgalmas tanulásról és jó eredményről tanúskodnak. Álmélkodva szemléli az ember azt a segíteni akarást, mely a gyengébb tanulók korrepetálásában mutatkozik. Nem elvtelen segítés ez, nem a házi feladatok szolgai lemásolása, hanem a lényegre rávezetés, a megértés, természetes. ezután ismét az egyéni tanulás következik. A közösségen belül csak a közösség érdekeiért dolgozó van. Szinte nincs olyan tanuló, aki így, vagy úgy ne venné ki a részét a közösségért folytatott munkából. Hogy milyen józan és igazságos bírálatot kap az a tanuló, aki vét a közösség érdekei ellen, — hacsak egy rossz jeggyel is — azt csak az tudja, aki véletlenül mégis rosszabb jeggyel tér „haza”, mint képességei azt engednék. Azt lehet -mondani, hogy a diákönkormányzaton keresztül a kollégisták kezükbe vették életük irányítását. így már az iskolában önálló gondolkodásra és cselekedeti szabadságra tesznek szert. Nehogy azt gondolja valaki, hogy a diáktanács valaha is megpróbált szabadoskodni. Néni. Az iskolai KlSZ-szerve- zet segítségével és irányításával a diáktanács és a kollégium nevelőtestülete mindenben egyel, tud érteni. Mivel legfontosabb a tanulás, így a diáktanács munkájának zömét a tanulás eredményességéért folytatott erőfeszítés teszi ki. De nemcsak ebből áll. Irányítja és szervezi a kollégiumon belül a mozgalmi életet, a kulturális és spo"t- tevékenységeket. Szabályozza esetenként a kimenők és a szabad idők felhasználását. Tervezi és szervezi a kollégiumon belül a saját maguk által végzett munka meny- nyiségét, minőségét:, így a munkára nevelés terén igen hathatósan segítik az iskola célkitűzésejt is, és otthonosabbá teszik kör levezetőket. Nem lehet hallgatni arról a féltő és aggódó gondoskodásról, amivel az apróbb betegségekkel bajlódó társaikat esetenként körülveszik. Ilyenkor tapasztalhatja az ember a közösségben rejlő humanitás legmagasabb fokát. Az évek folyamán otthonossá válik a gyerekeknek a kollégium, örülnek minden egyes új beruházási tárgynak. Védik, óvják a berendezés tárgyait, hogy a következő évfolyamnak is otthonul szolgálhasson. A szülök is nyugodtan hajthatják álomra fejüket. A kollégiumi közösségek igyekszenek pótolni a családi tűzhely melegét, hisz a kollégium második otthonukká vált, ahonnan érettségivel a kezükben kirepülnek az életbe. Sigér Imre A „Győzelem állomásai44 címmel új dokumentum-műsor sorozat indul a rádióban A Magyar Rádió székhazában A „Győzelem állomásai” ; ouű műsor szerkesztője tajé- ; .oktatta a sajtó képviselőit a február elsején induló új sorozatról. A nyolc műsor a szövet. hadsereg nagy győzelmei- . ek állomásait örökíti meg és ■ izi fel a történteket. A ri- vlok azonban nemcsak a ha- . -élményeket idézik fel. hant bemutatják a háborúban . zt vett egyszerű emberek, katonák mai életét is. A műso- i ok ideje általában 50—60 perc.. Formailag eltérőek egyNyíregyházi képeslap Esti fények a Kossuth téren. Foto: Hammel J. A Déryné Színház jubileumi előadást tart Nagyliállóban Az Állami Déryné Színház két repertoár-darabja érdekes jubileum felé közeledik. Február 7-én Komádi község művelődési házában 300- szor adják elő Heltai—Bakonyi—Kairinty—Kacsőh: János 'vitéz című daljátékát. Ugyancsak jubileum felé közeledik a múlt év végén bemutatott „Édes fiam” című háromfelé vonásos dráma. Az 50. előadást február 18-án Nagykál- lóbgn ünnepük. Két felújításra is készül a társulat. Az ifjúsági előadás- sorozat keretében tűzik műsorra Mark Twain: „Koldus és királyfi” című háromfel- vonásos színművét. Magyar színpadon évtizedek óta nem játszották Donizetti „Ezred leánya” című vígoperáját. Az Állami Déryné Színház az idei szezonban műsorra tűzi a zeneművet. H ('konstruálják a Moszkvai Nagyszínházai A Moszkvai Nagyszínház nézőterme felett hamarosan befejezik egy próbaszínpad építését, amely á színpad ponlos mása lesz. A színházban most végeznek először ilyen nagyszabású rekonstrukciós munkálatokat. azóta, hogy az épületet a múlt század közepén a tűzvész után csaknem teljesen újjáépítették. A próbaszínpadot olyan különleges berendezésekkel . szerelik fel. amelyekhez lógható berendezések egyetlen más színházban sem találhatók, mondják a szakemberek. A különféle kondicionáló és világító berendezéseken kívül a rádióid vevő rendszer lehetővé leszi a színészek ’számára. hogy pihenő perceikben végighallgassák az imént játszott szerepüket. A próbaterem nem túl magas, körülbelül hét méter. Mégis minden levonás ugyanúgy lejátszható, technikailag ugyanúgy kivitelezhető, mint a rendes színpadon. Az új próbaterem akusztikájában vajmi keveset .különbözik a nézőtértől. ni. Itt nem modern vonalú kiállítótermek vannak, hanem magában a házban helyezik el — korhű berendezéssel — a használati tárgyakat és más muzeális értékű eszközöket. Mit jelentett a kutyabőr? A sóstói szabadtéri múzeum anyagát is előbb gondosan megtervezik. A fő szempont, hogy az illető épület mennyire hagyományos. Csak olyanokat hoznak be, amelyeket általánoson használtak. A másik szempont: megyénk valamennyi tájegysége — a Nyírség, Rétköz, Mezőség, Szamoshát, Erdőhát, Beregi Tiszahát, Ecsedi-Iáp — egyenlően legyen képviselve. Így kerül a múzeumba egy kandallós tüzelésű ház, amely a középkorban szinte mindennapos volt, napjainkban pedig már alig néhány van belőle. A kőoszlopos kisnemesi házakon láthatjuk majd, hogy mennyit is jelentett a kutyabőr. A legtöbb kisnemesnek ugyanis ugyanolyan rozzant parasztviskpja volt, mint a vidéki szegénységnek. De az oszlopot, azt kőből rakatták. Új film: őlejúbíttHi és elhagyatna mástól az adások, hiszen mind egyik műsort más-más riporterek készítették. A „Győzelem állomásai " című dokumentum-sorozat február elsején elhangzó első adásának címe: „Ballada a városról, mely helyt állt Európáért". A kpt riporter. Bánkúti Gábor és Vajda Ferenc, a Volgograd) harcokat idézte fel. azoknak az embereknek a segítségével,] akik részesei voltak a történelmi eseményeknek. A műsor többi adásai háromhetenként jelentkezne!! majd. A sorozat követkéz! műsora „Háború a sivatagban']. Továbbiakban „Szicíliai partraszállás" ..Leningrad" ..Ballon : partizánharcok’’ Normadifi partraszállás" „Berlin" és „T |- vol-Kelet" címmel hangzanak majd el dokumentum-műsorok. Szicília, éppúgy, mint Nápoly. az olasz filmrendezők egyik legkedveltebb színhelye. Am Szicíliát azért választják gyakrabban a társadalmi tabuk kipellengérezésére, mert Szicíliával szemben megengedhetnek maguknak minden merészséget, amelyet egyébként tiltana a cenzúra, és rajta keresztül elítélhetik a képmutatás és korlátoltság gyengéit. Másrészt ez a sziget impozáns keretet nyújt a történetekhez, hiszen témák szerint tudja cserélni arculatát — ha tehetséges filmesek kívánják ezt tőle. Pietro Germi, a Hétköznapi tragédiák, A szalmaözvegy, s a Válás olasz módra kitűnő rendezője most újra bebizonyította rendkívüli tehetségét. Az elcsábítva és elhagyatva, legújabb alkotása, szintén Szicíliában játszódik, mint a Válás olasz módra. Mostani filmjében a gyilkos szatíra eszközeivel állítja története középpontjába a becsületben megőszült apát. Ez az apa kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy 16 éves, elcsábított leányát sikerü.ljön botrány nélkül férjhez adnia megrontójához. Nagyszerűen leplezi le az emberi képmutatást, a család becsületéhez való görcsös ragaszkodást, sokszor kisebb aljasság elkövetése árán is. Joggal kérdezhetjük, közben hová tűnt maga a becsület? Mindezt a mondanivalót a komédia elemeivel fűszerezi, úgy, hogy a téma komorsága nem ronthatja el a nevetés ízét- Csak a film végén forr a torkunkra a kacagás, amikor Ágnesét, az állapotos leányt durva suhancok támadják meg, végigkergetik az utcán, gúnyolják, majdnem megkövezik- Itt a történés tragikuma elsöpör minden jókedvet. Germi a fiatal leány alakjában a társadalmi, ősi előítéletektől meggyalázott tisztaságot. szépséget és ártatlanságot álljtja elénk. Csábítója, az intellektualitást affektáló szépfiú, aki eleinte nem hajlandó feleségül venni őt, mivel már nem érintetlen. Az a tény, hogy a leány a bűnt éppen vele követte el, nem befolyásolhatja elhatározását, hiszen Szicíliában ez becsületbeli kérdés: tisztességes férfi csak szűzleányt vehet el. S végül a családja hírnevéért aggódó zord atyát mutáljuk be. Temperamentumos, érzékenyen védi házi tűzhelyének jó hírét, ahelyett, hogy őszintén szembenézne a tényekkel. Először fiát parancsolja fegyverrel a kezében a gazember után, majd végső, . s egyben a legjobb elintézési módként megtervezi a leány- szöktetési komédiát. A cselekmény tehát bonyolult, a szicíliai mentalitást nem ismerők számára valószínűleg kissé megfoghatatlan, de mindenképpen nagyon elgondolkoztató Germi, miközben emberi mivoltukból kivetkőzött élőlények sokaságát vonultatja fel. leleplez eay olyan társadalmat is, amely nem csupán Szicíliában található meg. Kitűnőek a színészi alakítások. Saro Urzi, az apa szerepében elbűvölően eleveníti meg a látszatok megóvásáért küzdő embert. Ezért az alakításáért kapta az idei Cannes-i fesztiválon — Páger Antallal megosztva — a legjpbb férfi- alakítás díját. Stefánia Sand- rolli, az elbukott leány angyalian ártatlan figuráját egyszerre megindítóan és humorosan, nagyon tehetségesen formálja meg. Ugyancsak sokat nevetünk a csábítón (Aldo Pug- lisi). a Paola Bio alakította leánylestvéren, s a tönkrement, meghalni készülő bárón (Leopoldo Trieste). Abora, esztaváta, fazsindelyes harangláb A panyolai méhest valaha sem asszony, sem idegen belülről nem láthatta, mert a néphiedelem szerint az elvitte volna a gazda szerencséjét. A szabadtéri múzeumban egy ilyet is behoznak. Itt láthatjuk, majd a szabolcs- szatmári jellegzetességek közül a beregi aborát, amely a szénaszárításnál volt használatos, az esztoyátát és kellékeit, valamint egy fazsindelyes haranglábat is. Marik Sándor Méhes, amit nem láthatott asszony Százezer lelet aranyból, bronzból, régmúlt korok emlékeiből szőttesekkel gyarapodott. Tyúkodról az Ecsedi-láp életét • szemléltető gyékénytárgyak és , eszközök kerültek a múzeum birtokába. 1 IS éprajzi falu A múzeumok kedvelői néhány év múlva újabb iátvá- ' nyossággal gazdagodnak: szabadtéri múzeumot létesítenek a Sóstón. A szabadtéri múzeum gondo• lata nem új, hiszen a század- forduló óta Európában már több helyen foglalkoztak a kér■ déssel. A millennium évében Magyarországon is létrehoztak egy néprajzi falut, amely az országrészek házait mutatta be, ■ de a kezdeményezést később nem fejlesztették tovább. A • törekvések a közelmúltban ■ kezdtek nagyobb mértékben i realizálódni. Az új múzeológiai irányzat szerint az életet nem részeiben, . hanem teljes eredetiségében, í összefüggésében kell bemutatTíz éve kezdték szakosított leltárba rendezni a Megyei Jósa András Múzeum állományát. Akkor húszezer leheteti a leletek száma, ma már a százezret is meghaladja. Évről évre szaporodik a régészeti, néprajzi gyűjtemény. Az elmúlt év különösen eredményes volt a múzeum számára. Nyírpazonyban korabronzkori díszített edénytöredékek százával kerültek a napvilágra. 60 darab későbronzkori szerszámot hoztak be Nap- korról és itt történt az is, hogy az egyik tokosbaltából arany karperectöredékek, drótok, aranyrögök hullottak ki. A tavalyi feltárások közölt előkelő helyet foglal el a Ti- szadob szigetén végzett kutatás. A jelentős mennyiségű emlékanyag jellege a Tisza jobbpartjának anyagával mutat rokonságot. Ennek tudományos vizsgálatán jelenleg is dolgoznak a múzeum munkatársai. A néprajzi gyűjtemény Ti- szavasvárlból származó régi
