Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 26. szám

Hz anyagi érdekeltség eszköz a termelés fokozására Di. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb. Jgt ■ «SäSfSÄ elnökhelyettese a tsz-ek premizálásáról maga dolgozza ki. ' premizálás mértékét megálla­pítani, figyelembe véve a vegyszeres gyomirtás, a gépi munka és más korszerű eljá­rás hatását. Fontos, hogy a tsz-ekben külön gondot fordít­sanak a szakmunkások, trá­gyakezelők — talajerőfenntar­tók — anyagi érdekeltségé­nek a jó kimunkálására. Ar­ra hívjuk fel a tsz-vezetők figyelmét, hogy majd a köz­gyűlés által törvényként jó­váhagyott munkaegységnor­mákon, a premizáláson és cél- jutalmazáson — amelyeket meg is terveznek — év Közben semmi változtatást ne eszkö­zöljenek. — A vezető szakembe­rek javadalmazására megjelent a Földműve­lésügyi Minisztérium ja­vaslata. Miként oldható ez meg a szabolcsi kö­zös gazdaságokban? — Amig a növénytermesz­tésben és az állattenyésztés­ben a fentiek figyelembe vé­telével továbbra is a tavalyi megyei javaslatot tartjuk alapvetőnek, s azt ajánljuK ál­talánossá tenni, a szövetkeze­ti vezetők és szakemberek ja­vadalmazását az FM. által ki­adott elvek szerint kívánjuk megoldani. A vezetőket és szakembere­ket az alapjavadalmazáson fe­lül eredményességi prémium illeti meg. Az elnök, a főme­zőgazdász, a főkönyvelő és a gépészmérnök, az elmúlt 3—5 év bázisidőszak átlagmutatóit alapnak véve, a halmozott ter­melési érték, a bruttó jövede­lem és az áruértékesítés egy- egy százalékos növekedése után egyenként az évi alap­javadalmazásuk egy, kettő, illetve egy százalékát kaphat­ják eredményességi prémium­ként. Az így elérhető premizálási összeg 10—10 százalékkal csök­kentendő: ha a bázisidőszak­hoz képest a bruttó jövede­lemből a felhalmozás csök­ken; ha a felhalmozás azonos szintű vagy magasabb is, de a kötelező tartalékolásnak nem tesznek eleget, ugyanak­kor a tagok abszolút jövedel­me növekedett; ha a balese­tek száma azonos szintű vagy növekedett; ha a tűz- és bal­esetelhárítási feladatokat nem látják el; ha a járás által elő­irányzott szakmunkás — szakmunkás tanuló — létszá­mot nem biztosítják. A többi szakemberek, gya­kornokok, beosztott könyvelők és ezen túlmenően az egyéb területeken dolgozó tagok A kidolgozott, majd jóvá­hagyott anyagi ösztönzőknél az legyen a legfontosabb, hogy minden tsz-dolgozót a több- termelésre, a minőségi mun­kára, családtagjainak a bevo­nására serkentsen: feleljen meg a szocialista elosztás el­vének; buzdítson a korszerű eljárások alkalmazására, az egyéni kezdeményezés és a verseny széles körű kibonta­kozására, és végül; legyen a tagok számára könnyen érthe­tő áttekintése, s tegye lehetővé á pontos nyil­vántartást. Ne feledje egyet­len tsz vezetősége sem. hogy az ötéves terv utolsó esztendejében a mezőgazdaság előtt lévő feladatok nagyok; a tervek teljesítésének és túl­teljesítésének igen-igen fontos eszköze a jó bérezés, az anya­gi érdekeltség megoldása. Samu András Zöldell a burgonya, egye lőre még csak a Nyírségi Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet kisvárdai melegházában. A képen: Peíles Borbála ellenőrzi a tény .'»-cserepek alatt fejlődő gumók zöldjét és gyö körzetéi. Hammel felvétel Ügyek, emberek a TE. 15 elolt Riporterszemmel a tárgyalásokról Tárgyal a TEB. Luczai Menyhért, az elnök kérdezi a Szeszipari Országos Vállalat jogi képviselőjétől, dr. Pus­kás Endrétől: — Fenntartja-e a vállalat a fellebbezését? — Igen —válaszolja a jo­gász. Tanúznak a régi munkatársak Puskas Endre mellett egy idősebb hölgy* ül. Varga Jú- iia. a Demecseri Burgonyake­ményítő Gyár munkásnője. Arcán meglepődöttség tükröző­dik. Peregnek a kérdések es a válaszok. Miről is van szó? Varga Júlia sérelmesnek érezte, hogy az üzem igazga­tója elutasította a jubileumi jutalom kifizetés iránti kérel­mét. Ezt a döntést azzal indo­kolta. hogy Varga Júliának a 25 éves munkaviszonya folya­matosan nincs igazolva. — Tessék, ezt bizonyítani is tudjuk — teszi az asztalra az iratokat a jogász. Megvizsgálják. — A vállalat egyeztető bi­zottsága — mondja Luczaj Menyhért, a TEB. elnöke — ennek ellenére is helyet adott a panasznak. Czinke Lajos gyári dolgozó és a VEB . két tagja, Baráz Péter és Szabó Aladár írásban is igazolják, Öregszik a ház hogy Varga Júlia 1939 októ­ber 30-tól a mai napig, meg­szakítás nélkül a gyár dolgo­zója. ■— A felszabadulás előtti időkből származó iratok azon­ban azt mutatják, hogy nem volt folyamatos Varga Júlia munkaviszonya — érve] a jo­gász. Elfogadható érv-e ez? Kinek higgyenek, a papírnak vagy az . embereknek? Ugyanis a gyár régi, 25—30 éves dolgozói egybehangzóan és írásban is igazolják, hogy Varga Júlia igen is állandó alkalmazóiban állt a demecseri üzemben. Bár igaz, hogy a tulajdonos akkor manipulált a munká­sok társadalombiztosítási be- és kijelentéseivel. Alaposan mérlegeli a hely­zetet a TEB. A munkások ta­núvallomásait figyelembe ve­szi. Luczai Menyhért, az elnök kihirdeti a határozatot, mely szerint igen is megilleti a 25 éves hűségjutalom Varga Jú­liát, s a fellebbezést elutasít­ja. A döntés jogerős és végér­vényes. Az emberiesség segít Idős, nagyszót halló ember, Hegedűs Miklós a következő, aki arra vár, hogy igazságo­san döntsenek ügyében. Ö a Betonútépítő Vállalat kisvár­dai íőépítésvezetőségénél volt alkalmazva, mint éjjeliőr. Er­re alkalmatlannak találták és felmondtak neki. — Mivel indokolják az al­kalmatlanságot? — kérdezi a TEB elnöke a vállalat képvi­selőjétől. — Nem látta el megfelelően az éjjeliőri teendőket. Több­ször előfordult, hogy nem ta­lálták a munkahelyén, vagy aludt — magyarázza az. — Nem igaz kérem — szól közbe Hegedűs Miklós. — Ne mondjon ilyet, hisz jegyzőkönyven is elismerte, s ; még írásbeli fegyelmi bünte- . test is kapott — válaszolja rá . a vállalat képviselője. 1 Hegedűs Miklós egyszerű • ember. Meglehet, hogy nem ’ tudta, mi ennek a következ- ■ ménye, s mit kell cselekedni^. ; De a tényeken nem lehet vál­toztatni. Igaz az is, hogy hi­bájából hiányt nem állapítot­tak meg a telepen, de ez is kevés. Mulasztott, s mint éjje­liőr nem dolgozhat. — Hajlandó lenne-e valami­lyen más munkát vállalni? — kérdezi tőle a TEB elnöke. — Hogyne kérem, hisz a fe­leségem beteg, még hosszú ideig nem is dolgozhat, s há­rom gyermekünk van. Hegedűs Miklós 1983 ápri- lis óta éjjeliőr. Nagy szót hal­lott már akkor is. Ez is kizár­olyan termeléstechnikai ténye­ző vonult be a gazdálkodásba és hódított tervet, amelyeknek hatását a megváltozott viszo­nyok között figyelembe kell venni. A tsz-ek erősödése, ezen túl a gépesítés, az öntö­zés, a kemizálás és egyéb új eljárások alkalmazása szüksé­gessé teszi a munkaegység­normák és az anyagi ösztön­zők csiszolgatását. A korábbi években, amikor a tsz-ek szervezeti és gazdál­kodási feltételei nem voltak ilyen kedvezőek, a közös gaz­daságok egy részében a mun­kaegységnormákat fellazítot­tuk. Például burgonyánál, ku­koricánál és napraforgónál. Azóta a növénytermesztésben kialakult az össztermésből va­ló 15—17 százalékos részese­dés prémiumként, de a laza normák megmaradtak. Ennek következtében voltak tsz-ek, ahol e növényeknél a tagok munkabér és prémium címén a termelési érték 35—55 szá­zalékát kapták meg. Súlyosbí­totta a bér, illetve munkaegy­ség gazdálkodást az is, hogy év elején megállapították az egységnyi területre fordítható munkaegységet, s azt jóváír­ták, függetlenül attól, hogy a tag jó minőségben elvégez­te-e a szükséges termelési műveleteket. — Milyen főbb elvekre gondolnak a bérezés és a premizálás további javításánál? Más közös gazdaságokban viszont a túlzott szigorítások okoztak belső feszültséget, így egyrészt a lazítások — la­zaságok —, másrészt, figye­lembe nem véve a szervezeti feltételeket, a szoros normák növelték az • aránytalanságot az egyes termelési ágakban dolgozók keresete.!között.-~El­sősorban azt értjük csiszolga­tás alatt, hogy jó összhang alakuljon ki a munkaegység jóváírása és prémium aránya között valamennyi termelési ágban. Éppen ezért fontos, hogy a járási vezetők minden tez-ben, a helyi adottságok alapos ismeretében segítsék a sajátosságoknak legjobban megfelelő bérezési rendszer kidolgozását úgy, hogy az ta­lálkozva a közös és áz egyén együttes érdekével, feltétlen segítse elő a terméseredmé­nyek fokozását. Igen fontos­nak tartjuk, hogy a tagok többirányú — ne csak például növényápolási — közös tevé­kenységet vállaljanak. A végzett munka mennyisé­gének, minőségének, értéké­nek megfelelően kell a bére­zést kialakítani, ezenbelül m Az anyagi ösztönzők alkal­mazása a termelés minden ágában eszköz az eredmények fokozására, a munka ésszerű­sítésére, az adott lehetőségek jobb hasznosítására, a rejtett tartalékok feltárására. Munka­társunk arról beszélgetett dr. P. Szabó Gyulával, a megyei tanács vb. elnökhelyettesével, hogy a premizálás mennyire segítette és segíti a termelő­szövetkezetek megerősödését. — Hogy értékeli elnök­helyettes elvtárs a múlt évben alkalmazott anyagi ösztönzők hatá­sát a terméshozamok alakulására? — Megyénkben számottevő mértékben javult a termelő- szövetkezetek erősödéséhez az évek óta alkalmazott és folya­matosan tökéletesített premi­zálási rendszer, amelyet a megyei párt- és tanácsvezetők javaslatára vezettek be és al­kalmaztak mind szélesebb körben eredményesen. A ja­vaslatok a fejlődés adta kö­rülmények figyelembe vételé­vel módosultak annak az elv­nek az alapján, hogy tovább fokozódjon a termelés, gya­rapodjon a közös vagyon, és a tagok a lehető legigazságo­sabban részesüljenek az álta­luk előállított javakból. Az elmúlt év tapasztalatait értékelve megállapítottuk, hogy a munkaegységes vagy pénzben garantált alapjava. éamazást kiegészítő összter­mésből való részesedés vált be legjobban, ezt alkalmazta a termelőszövetkezetek het­ven százaléka úgy, hogy ©mel­lett, néhány kultúra esetében — dohány, zöldség, nyári gyü­mölcs, szálas takarmány .— a részesművelést vezették be. — Az idén ad-e a me­gyei párt- és tanács végrehajtó bizottsága a termelőszövetkezeteknek üj__premiMlási>javasla- tnt? — A megyei pártbizottság es a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága értékelte a tava­lyi javaslattá! alapján alkal­mazott anyagi ösztönzők ta pasztalatait, s megállapította, hogy a munkaegységet kiegé­szítő, össztermésből való ré­szesedés a legcélravezetőbb: ennek alapján javasolja az idei javadalmazás kidolgozá­sát. Azonban, amíg az anyagi ösztönzésnek ez az eddig leg­általánosabban alkalmazható formája kialakult, néhány ja, hogy e minőségben dolgoz­zon. Akkor mégis mint éjjeli­őrt foglalkoztatták. Ez már viszont a vállalat vezetőinek a hibája. Most már csak az emberies­ség segíthet. Az. hogy tud­ják-e, akarják-e más munka­körben foglalkoztatni. Tekin­tettel lesznek a vezetők csa­ládi körülményére. Csak a jogi oldala? Egész csoport van jelen a következő ügy tárgyalásán: a panaszos, Koncz Sándor asz. talos szakmunkás, Kun Ist­ván, a Szatmárvidéki Faipari Vállalat igazgatója, Nehéz Im­re főmérnök, Képiró Sándor szb. munkavédelmi felügyelő, dr. Bartha Sándor a vállalat jogásza és Varga Endre, az SZMT munkavédelmi főfel­ügyelője. Az idős asztalos munka köz­ben a gépműhelyben lábát törte. Mivel munka közben történt a baleset — ami miatt 4 hónapig volt táppénzen! — írásban arra kérte a vállalati egyeztető bizottságot, hogy a táppénz és az átlagos munka­bére közötti fizetést megkap­ja. Ezt a vállalat elmulasztotta. Az igazgató kijelentette- ön­hibából eredt a baleset, s így a követelés nem jogos. — Hogyan történt a baleset? — kérdezi az elnök Koncz Sándortól. Az sorolja. Varga Endre, az SZMT munkavédelmi fő­felügyelője megállapítja, nogv igen is a vállalatot terhelj ezért a felelősség, mert a rendszabályokat nem tartotta és nem tartatta be. Hibák voltak a munkaszer­vezésben. — Tudtak erről a vezetők is? — kérdezi az elnök. — Tudtak. — Megtiltotta magának a főmérnök, hogy a gépműhely­ben ezt a munkát végezze? — Nem. Hisz látták, s tud­tak arról, hogy a kombinált szekrény fiókjainak a teljes elkészítéséhez át kellett men­nünk a gépműhelybe, s ilt es­tem el a hulladékkupacban, a gép mellett. A TEB igazat adott Koncz Sándornak. Megkapja a i észé­re járó pénzt. De vajon ez-e a lényeg? Aligha. Egy ember, egy kiváló szakmunkás — akit az igazgató és a főmérnök it tisztel — különböző óvó rend­szabályok, fegyelmezetlensé­gek, a technológiai előírások pontos be nem tartása miatt törte el a lábát, s feküdt. A pénzt kifizeti részére a vállalat. így döntött a TEB. De vajon, mindig csak a jogi Oldalát kell látni a dolognak? t. fc eve költöztem be a házba, és köztudomású tény, hogy azóta semmit sem változtam. Ezt mondják barátaim, ismerőseim és azok barátai és ismerősei. De ezt mondom én magam is, aki naponta többször is bele­nézek a tükörbe, hogy ellen­őrizzem arcom jól ismert, 1 kedves vonásait. Naponta meg­■ állapítom, hogy nincs semmi baj, éppen olyan fiatal vagyok mint az előtte való napon. 1 Akár húszévesnek is mondhat­■ nám magam, ha a ház lakói nem emlékeznének rá, hogy már akkor is hosszúnadrágot > hordtam, amikor beköltöztem. i Tehát, hogy úgy mondjam, az ■ idő nyomtalanul röppent el a , fejem fölött. El tudják képzel- f ni. milyen kellemetlen ez?- Örök fiatalságban élni egy ház- 1 ben. amely körülöttem állan­■ dóan öregszik?! Hová vezet l ez? Mi lesz ennek a vége? ■ Nincs más megoldás, el kell i költöznöm ebből a házból,- amelyet ingerlő fiatalságom 7 egyre jobban fog idegesíteni. i Olyan házba fogok költözni, r ahol senki sem ismer, és ahol i nyugodtan kiadhatom magam s húszévesnek, amennyi túlaj- z donképpen vagyok. És ott, a ;• hároméves kislányoknak is ’ kezét csókolomot fogok kő­it szönni. Nem akarok zavarba tj jönni, ha megnőnek. és karfák, ablakramak es fa­lak öregszenek, amit még könnyen el tudunk viselni én is és a HKI is, hanem az em­berek is, akik benne laknak. A szép Harsamé, akinek formás lábikráját annyiszor megcso­dáltam, amikor elöltem szaladt fel a lépcsőn, ma minden lép­csőfordulóban pihenőt tart, ét kezét szívére szorítva szidja a teli szatyrot, amelyet a kezé­ben visz. A daliás Pongracz aki nemrég még három litert szedett be naponta és kizáró­lag tizenhat éves kislányokról beszélt, ma nyugdíjba van. te­jet iszik, és reumáján kivü, semmi sem. érdekli ezen a föl­dön. És Krucsikné, Úristen, c kacér Krucsikné, akinek viha­ros férfiügyei nemrég méi alapjaiban rendítették meg i házat, ma száz kiló, és alig bt, totyog- i az Unokája után, ak hegyes orrú cipőben jár, é; minden valamirevaló nőrt megjegyzéseket tesz az utcán.. Igen, a ház öregszik, sajnos és nem is ez a legkínosabb A legkínosabb az, hogy éi nem öregszem vele. Tizennégy lem és visszatettem ráncos kis kezébe. Meg is simogattam dundi arcocskáját, nagyon ara­nyos csöppség volt. Éviké, most, amikor megláttam, ép­pen a kapu előtt' búcsúzkodott egy főhadnagytól, akinek tö­mött, fekete bajusza volt. — Viszlát, Feri... — mondta neki kedvesen és elfogulatlanul csókra nyújtotta kesztyűs ke­zét. Majd kipirult arccal elro­bogott mellettem és dallamosan odavetette: — Jó napot... — és kacéran vágott a szemevei. Mit lehet itt csinálni? Most jutott hirtelen eszembe, miért volt olyan ismerős az a szép ■ szál rendőr, aki a múltkor, • amikor szabálytalanul mentem át az úttesten, kedélyesen rám­■ intett, mondván: „Ej, ej, Béla, ■ hát szabad eztAz a Hor- . váthék Jóskája volt, akit a ■ házban mindenki Kákának hi­■ vott, mert még haiéves korá- : ban sem, tudta tisztán kimon- i dani a nevét. i Egyszóval, szembe kell néz- > nem a rideg tényekkel: a ház - öregszik. Nemcsak a lépcsők A ggasztö és különös tüne- n teket észlelek a házon, amelyben lakom és amelyet szocialista megőrzésre évekkel ezelőtt átvettem. Megjegyzem, figyelmetlen és szórakozott em­ber vagyok, a dolgok csak ne­hezen jutnak el a tudatomig, de akkor aztán belevágnak, mint a bicska. Ez történt: Mentem lefelé a ház lépcső­jén, és az első emeleti fordu­lóbán találkoztam egy csinos, fiatal hölggyel. A hölgy isme­rősen rámmosolygott, majd kedvesen biccentett és így szolt: — Kezét csókolom... Rövid habozás után, kissé tartózkodóan így válaszoltam.: _ Jó napot! — majd továbl haladtam elgondolkozva, é: csak a földszintre érve, vágott belém a bicska: — Szent Isten! Hiszen ez e Faragóék Zsuzsája, aki a múl héten nekemszaladt a roller rel... Vagy ez nem is a múlt hé ten volt, hanem tíz éve? Azóta, hogy Faragóék Zsuzsi kajával találkoztam, élesen fi gyelem a házat és lakóit Mondhatom, kétségbeejtő dől < okát tapasztalok. Néhány nap a rá találkoztam a Kutaséi zvikéjével. Amikor legutolján tártam, ha jól emlékszem. i mamája kocsiban tolta. Évik leejtette csörgőjét, én felemel Gádor Bélo:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom