Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-29 / 24. szám

„Karai apuka!... Fiú/” Aki hatodszor ül ifi - Jön a madám: még mindig semmi - Meglepetés zsebpénzből A kórházi szülészet előszo­bájában, a hosszú fehér lócán hárman ülnek: két fiatalabb és egy hajlottabb korú férfi. Az idősebb, Báti Ferenc szó­val tartja két sorstársát. — Ne idegeskedjenek, min­den rendben megy, meglát­ják. Én már hatodszor ülök itt. Karai Bélát nem nyugtat­ják meg a szavak. A padra tertt gyufásdobozban gyűlnek az elnyomott cigarettavégek. Minden kis zajra, gyereksí- rásra, ajtónyikorgásra — pillantása a szülőszoba lengő ajtajára rebben. ..csak egészséges legyen...“ —Négy lányom és egy fi­am van — folytatja Báti, a borbányai lakatos. —> Remé­lem, ez is fiú lesz. — Mi is fiút várunk — kapcsolódik be a beszélgetés­be I. Nagy János, hármójuk közül a legfiatabb, felhajtott gallérú, télikabátos férfi. — Nekem mindegy. Nálunk ez az első gyerek, csak egész­séges legyen — mondja Ka­rai Béla, s még valamit hoz­zá akar fűzni, de kicsapódik a szülőszoba ajtaja és a há­rom leendő apa abbahagyja a beszélgetést. — Még mindig semmi? — kérdi félénken Karai a ran­dámtól — ugye nem lesz semmi baj? A fehérruhás asszony meg­nyugtató s megértő mosoly- lyal válaszol, s ismét eltűnik egy szobában. Nincs nagyobb öröm a gyereknél Néma csend ül a várószo­bára. A három férfi elgon­dolkozva várakozik. A fel­gyűld kabátos a tej üvegen átvilágító lámpát nézi. Karai ujjaivaj cigarettás dobozát babrálja, a borbányai lakatos tenyerébe fekteiá homlokát, aztán megtöri a csendet: — Nálunk már nagyon várják a gyerekek a kistest­vérkét. Esténként a kalen­dáriumot böngészgettük együtt: milyen nevet adjunk az öcsikének, vagy a hugocs- kának? — Nincs is nagyobb öröm a gyereknél — bizonygatja I. Nagy Imre. — Mi is alig vár­tuk már. Hónapok óta tervez­getünk, rendezgetjük a la­kást. Ide jön a kiságy, oda a babamérleg, itt szárítjuk majd a peűenkákat... De hisz maguk is tudják, hogy van ez... — Én meglepetést készítet­tem az asszonynak — veszi át a szót Karai. — Régóta gyűjtögetem a zsebpénzt, hoz­zátettem két negyedévi pré­miumomat és tegnap alapo­san bevásároltam; megvettem a kiságyat, átutaztam Debre­cenbe gyerekkocsiért. És vet­tem egy tv-t is. Most úgy is sokáig otthonülők leszünk. A várószoba áltálén svájci­sapkás. kék overállos férfi lép be. Leül I. Nagy mellé. — Na, mi van? — Még semmi. A munliaruhás férfi a szülőszobában vajúdó kis­mama öccse. Zsebéből üres táviratblankettákat húz elő. — Majd ha megjön a gye­rek, egyet-egyet a nagyszü­lőknek, a harmadikat a Pes­ten élő bátyámnak adunk fel itt a kispostán. Már ők is nagyon várják a hírt — ma­gyarázza I. Nagy Imre, lát­ván a másik két apa csodál­kozó tekintetét. A kórtermek folyosóját üvegfal választja el a váró­szobától. Egy középkorú asz- szony. leendő anya időnként kipillant a várószobába:. .,— hátha mégis?!” Aztán vissza­sétál a kórterembe, nehéz terhével leül az ágy szélére, aztán újra jön az üvegfalhoz. De akire vár, még mindig nincs itt. — Szegény asszony, hiába várja a férjét — morogja Báti Ferenc a bajusza alatt — amíg az utalsó kocsma be nem zár, addig úgy is ott ül, aztán inkább hazamegy... is­merem... egy hónapig együtt dolgoztam vele az építőknél. Rohanás a lépcsőn Gyermeksírás hasít a szülé­szet csendjébe. Nem sokkal később kipattan a szülőszo­ba ajtaja, s a fehérruhás mo­solygós asszony kiszól: — Karai apuka...! Fiú! Az újdonsült apa válaszol­ni sem tud. Köszönés nélkül, ragyogó arccal fut le a lép­csőn. Siet haza, a szüleihez, megmondani az örömhírt. Szilágyi Sz. Magyar—német barátsági nap Szabolcsban A Hazafias Népfront rende­zésében magyar—német barát­sági napot tartottak csütörtö­kön Szabolcs-Szatmár megyé­ben. Ez alkalomból Szabolcs­ba érkezett dr. Hans Gerhard Müller, a Jelenkori Német Történeti Intézet munkatársa, aki délben a Nyíregyházi Ker­tészeti Technikum hallgatói előtt ismertette a Német De­mokratikus Köztársaság harcát az egységes, békeszerető Né­metország megteremtéséért. Délután a Bessenyei klubban a város értelmiségi dolgozóival találkozott. Ezt követően a Nagykállói Művelődési Házban a járási és községi párt és népfrontbizottság által szerve­zett magyar—német barátsági esten vett részt. Radóczi Já­nosnak, a járási pártbizottság másodtitkárának megnyitója után dr. Hans Gerhard Müller tájékoztatta a megjelenteket az NDK békeszerető poll ti te ■'■ Írói és az idei népgazdaságf„.i' r-sz- tési tervéről. Nagy érdeklődés­sel fogadott beszéde után a helyi gimnázium énekkar?» *s irodalmi színpada adott mű­sort. KIVONAT A MAGYAR FORRADALMI MUNKÁS—PARASZT KORMÁNY 37,1962. (IX. 29.) számú rendeletéből a közúti közlekedési szabálysértésekről „A gépjármű hatósági jelzéseinek visszavonása 14. cikk. 1. A rendőrhatóság a gépjármű hatósági jelzéseit visszavonhatja, ha e) ...az üzembentartó a kötelező szavatossági biztosítási díjat az esedékessé­get követő 60 napon belül nem fizeti be.” Felkérjük a szövetkezeti és magántulajdonban levő gépkocsik és motorkerék­párok üzembentartóit, hogy a kötelező szavatossági biztosítás január 1-én ese­dékessé vált díját — saját érdekükben —mielőbb fizessék be. Negyven szalon unlfásCcépzö fanfolyam A Vásárosnamányi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága csütörtökön ülést tartott. Na­pirenden a téli mezőgazdasági szakoktatás megvizsgálása sze­repelt. A járásban jól előké­szítették a téli oktatást, ezt mutatja, hogy negyven szak­munkásképző tanfolyam műkö­dik csaknem ezer hallgatóval. Közülük ez évben több mint kétszázan szerzik meg a bizo­nyítványt. Megállapították, hogy a múlt évekhez képest ja­vult a szemléltetés, s az elő­adók általában jól felkészülten vezetik a foglalkozásokat. To­vább kell azonban javítani az ellenőrzést. A járás tervében szerepelt, hogy az idén 150 traktorost képeznek ki. A Ti- szaszalkai Gépállomáson — hely hiányában — az ősszel csak hetvenöt embert iskoláz­hattak be, de februárban még egy traktorvezetőképző tanfo­lyamot indítanak. Ugyancsak szó van arról, hogy rövidesen szerveznek egy hathónapos gé­pészképző tanfolyamot Is. Ezen alapfokú traktoros tanfolyamot végzettek vesznek részt. Az első egység Balfonynná! lépte át ii határt Közreadják hazánk felszabadításának katonai történetét A Hadtörténeti Intézet és Múzeum újabb szovjet doku­mentumok alapján közreadja Magyarország felszabadulásá­nak hiteles katonai történetét. A több mint 300 oldalas kötet számos új mozzanatát világít­ja meg a felszabadító harcok­nak. Beszámol például arról, hogy a szovjet hadsereg alaku­latai közül elsőként Battonyá- nál a IS. önálló harckocsi had­test egy felderítő zászlóalja lé­pett magyar földre Birjukov hadnagy vezetésével. A legújabb hazai kutatások és a szovjet hatóságok által rendelkezésre bocsátott doku­mentációs anyagok mind telje­sebb képet adnak a történelmi jelentőségű harcok más részle­teiről is. Bebizonvosodott pél­dául, hogy a horthysta magyar hadsereg katonái közül jóval többen álltak át a szovjet fel­szabadítók oldalára, mint az eddig ismeretes volt. A Kárpá­tokban, Szojva környékén 1914 őszén például a 6. és 18. gyalog hadosztály 2. és 3. zászlóalja teljes egészében a szovjet csa­patok oldalára állt. A 7. szov­jet pórdahadsereg arcvonalún, Aszódtól az Ipoly vidékig ter­jedő szakaszon 1944 decembe­Felvilágosítást fiókjaink adnak. Állami biztosító (31) i ermészet(udoinát) vi Közlöny januári száma A Természettudományi Közlöny januári számában ér* dekes elemző írások ismerte­tik a tudománytörténeti ku­tatások szerepét a tudomá­nyok belső fejlődése és gya­korlati kihatásaik szempont­jából; a genetikai tanács­adás működését; az űrrepülés mai ismereteinek alapján megvonható végső határait, amelyek elénk vetítik Tejút­rendszerünk elhagyásának lehetőségét is; a sejtek fi­nomszerkezetéről rendelkező- zésünkre álló új ismereteket; bemutatja Kelet-Afrlka nagy­vad-állományút, Bulgária ter­mészeti kincseit, Budapest levegőviszonyait, a magyar- szovjet timföld-alumínium- egyezményt, a parkjainkban előforduló idegen cserjéket és fákat, a harthai csillag- vizsgálót. Gazdag híranyaga és fo­lyóiratszemléje foglalkozik a Szovjetunióben , folyó termo- íuziós kutatásokkal, a ten­gervíz sótalanításával, a Mars-szondák útjával, Kö- zép-Antarktisz természetével, s még mintegy 20 más ér­dekes kérdéssel. JégkáráéváI, pályaválasztási tanácsadás, tavaszi hangverseny A megyei úttöröház programja A termelőszövetkezetek tartalékolási kötelezettségéről A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójának nyilatkozata tagok személyes jövedelmét, * akkor a tartalékolás a szüksé- 1 gesnél kisebb legyen. 1 A tartaléknak azonban az . elmúlt évihez képest leg­alább olyan mértékben kell 1 növekednie, mint amilyen ; arányban a személyes jöve­delem emelkedett és nem ; lehet kisebb, mint amennyi 1 1964 elején volt. Ezeknek az előírásoknak megfelelően a termelőszövet­kezetek nagy többsége a zár- 1 számadásnál biztosíthatja a szükséges tartalékokat. A mezőgazdasági termelés növeléséhez, a korszerű nagy­üzemi gazdálkodás fejleszté­séhez elengedhetetlen, hogy a ter­melőszövetkezetek elegendő és évről évre növekvő mennyiségű takarmánnyal, vetőmaggal és egyéb forgó­eszközzel rendelkezzenek. Ezért hívtuk fel már koráb­ban a termelőszövetkezetek figyelmét, hogy 1965. évi ter­melési terveik készítésénél az eddiginél nagyobb gondot for­dítsanak a vetőmag- és a ta­karmányalap biztosítására. •— A termelőszövetkezetek forgóeszköz-gazdálkodásának fejlesztése érdekében meg kellene fontolni néhány, a következő években megvalósí­tandó elképzelést is. Az egyik az, hogy a termelőszövetkeze­tek évi termelési és pénzügyi I tervükben összegszerűen tér- | vezzék meg az év végi forgó­eszköz-állományt és annak tehermentes részét is. Egy másik elgondolás szerint le kellene szögezni, hogy a for­góalapok részét képező pénz- beni biztonsági alapot a Ve­tőmag- és a takarmányalapok biztosítása után kell létre­hozni. A biztonsági alapban lévő összeget a termelőszövetke­zet ezután szabadon hasz­nálhatja fel, így például ebből pótolhatja a követke­ző években az esetleges be­vételi vagy jövedelemká- esést. — Végül: meg kellene ha­tározni az álló- és forgóalapok felhalmozásának kötelező mi­nimális mértékét, a termelő­szövetkezeti törvény most csak azt írja elő, hogy az ál­lóalapokat jelentő fel nem osztható szövetkezeti alapot minden évben legalább a ki­osztott részesedés 10 száza­lékának megfelelő összeggel kell növelni. A felhalmozási kötelezettsé­get a jövőben ki kellene ter­jeszteni a forgóalapok növelé­sére is. Ezek szerint együtte­sen kellene meghatározni az álló- és forgóeszközök fel­halmozásának kötelező leg­kisebb arányát, ami vélemé­nyük szerint a rendelkezésre álló bruttó jövedelem 20—22 százaléka körül alakulhatna ki. Az országszerte most készü- 1 lő termelőszövetkezeti zárszám­adások során a közös gazda­ságok egy részében problémát okoznak az idei termeléshez szükséges tartalékolásra vo­natkozó rendelkezések. Az MTI munkatársa ezért tájé­koztatást kért dr. Kovács Sán­dortól, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójától a termelőszövetkezetek forgó- eszközriartalékolási kötele­zettségéről és az ezzel kapcso­latosé jogszabályokról. — Minden termelőszövetke­zeti tag saját korábbi tapasz­talatából is tudja, hogy a ter­melés folyamatossága érdeké­ben a jövedelemből először a következő évben szükséges ve­tőmagot és takarmányt kell tartalékolni, s csak az ezen felül megmaradó termény, il­letve ennek pénzbeni értéke fordítható személyes felhasz­nálásra. A termelőszövetkeze­tek működését szabályozó 1959. évi törvényerejű rende­let is ennek a nyilvánvaló és logikus követelménynek az értelmében állapította meg a szövetkezetek ez irányú kötele­zettségét. Eszerint szövetkezeteknek éri jö- edeimükból — a személyes jövedelmet megelőzően — kell tartalékolniuk, termé­szetben vagy pénzben a következő évi termeléshez szükséges forgóeszközöket, ezen belül a megfelelő meny- nviségú X'etómagot és takar­mányt. Az elmúlt években azonban, amikor a termelőszövetkezetek egy része még n közös gaz­dálkodás megalapozásának ne­hézségeivel küzdött, a tartalé­kolásra vonatkozó törvényes előírások sok helyütt nem ér­vényesültek maradéktalanul. A szövetkezetek egy része nem előrelátóan, hanem szinte má­ról holnapra gazdálkodik évi bruttó jövedelmének túlnyo­mó többségét, egyes esetekben több mint 90 százalékát sze­mélyes részesedésre fordítja és csak elenyészően kis részét tartalékolja. Az ilyen gazdaságokban azután mindig problémát okoz a takarmány, a vető­mag és a termeléshez szük­séges más eszkózíík hiánya, c ez károsan Hat a követ­kező évi gazdálkodásra és jövedelemre. — Az 1964. évi zárszám­adásról szóló miniszteri utasí­tás — a termelőszövetkezeti törvénynek megfelelően — is­mét megállapítja a forgóesz­köz-tartalékolási kötelezettsé­get. De mivel ezt nem lehet mindenütt egyik napról a másikra teljes egészében meg­valósítani, az utasítás bizo­nyos könnyítéseket is tartal­maz. Átmenetileg lehetővé te­szi. hogy ha a következő év termeléséhez szükséges tarta­lékolás erősen csökkentené a „Földönjáró csillagok66 íebruár 18-án kezdődik a tv kétéves irodalmi vetélkedője akik hivatásszerűen foglalkoz­nak irodalommal természetesen nem vehetnek részt a vetélke­dőn. Jelentkezni lehet a Sza­bó Ei'vin könyvtár minden me­gyei és budapesti fiókjában. A versenyzők segítségére minden adáshoz bibliográfiát bocsáta­nak ki, amely az ajánlott Iro­dalmi munkák címeit tartal­mazza. rében több mint 6,5 ezer ma­gyar katona és tiszt ment át a felszabadítókhoz. Az értékes hadtörténeti ki­advány számos más eddig nyil­vánosságra nem került adatot, harci parancsot, harci intézke­dést, jelentést stb is közöl. A Magyar Televízió művé­szeti osztályának és a könyv- barátmozgalom szervező bi­zottságának rendezésében új irodalmi vetélkedőt indít a tv február 18-án, csütörtökön. A „Földön járó csillagok” című vetélkedő iránt országszerte nagy az érdeklődés. A főváros­ban és a megyékben már meg­rendezték az elődöntőket. Az elődöntőkből az öt legjobb fő­városi és a tizenkilenc megye' győztese jutott tovább az írás­beli középdöntőbe. Innen az írásbeli dolgozatok alapján vá­lasztották ki azt a hat legjobb versenyzőt, akik a képernyő előtt részt vehetnek a döntő­ben. Az irodalmi vetélkedő célja bemutatni a világiroda­lom legkiválóbb alakjait, az irodalomtörténet különböző korszakait, s azok képviselőit. A sorozatot a görög drámairo­dalommal kezdik, az utolsó adásban pedig a szovjet iroda­lom Ismeretéből vizsgáznak a hallgatók. A műsor összesen 12 adásból áll és két évig tart. Az egyes adásokra kéthavonta ke­rül sor. A vetélkedő első három té­mája: a görög dráma — kö­zéppontjában Euripidész-szel; a római költészet középpontjá­ban Vergilius-szal és Firenze irodalma, középpontjában Danteval. Először tehát február 18-án a görög drámából „vizs­gázik hat versenyző.” A „Földönjáró csillagok” cí­mű vetélkedőt a felnőttek ré­szére rendezik, tehát csak 18 éven felüliek jelentkezhetnek. Márciusban az eseménysoro­zatot a másodiki játékverseny vezeti be, majd hatodlkán 15 órai kezdettel nagyszabású szellemi vetélkedőt tartanak hazánk felszabadításáról. ..Szálljon a dalunk” címmel a zeneiskola és a csapatok leg­jobb csoportjai tavaszi hang­versenyt rendeznek március 14-én délután, majd 18-án a megyei úttörőházban találkoz­nak a magyar pajtások szovjet katonákkal és pionírokkal. Áp­rilisban az ünnepi műsoron kí­vül kiemelkedő esemény lesz a KISZ-tagok és az úttörők ta­lálkozója, s a város vezetőivel tartandó beszélgetés arról: mi­lyen lesz Nyíregyháza 50 év múlva. Gazdag programot készítet látogatóinak a tél végi és í tavaszi hetekre a ..Szamuelj ribor” megyei Úttöröház. Feb­ruár másodikán jégkarnevál rendeznek, ll-én a lányok nap- ja keretében érdekes tudniva lókról lesz előadás, majd dl- vattanácsadás. Két nappal ké­sőbb. február 13-án szombator délután 5 órai kezdettel jelme- ses farsangi karnevált tarta nak. „Séta a felhőkarcolók kö­tött” címmel 16-án az expedi :iós őrsök találkozóját tartják majd február 22-én egész na; pályaválasztási tanácsadái színhelye lesz az úttörőház Február hónap utolsó jelentős eseménye a 23-án délután sor­ra kerülő expediciós különpró- ba lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom