Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-29 / 24. szám

Események sorokban Raul Roa kubai külügymi­niszter jegyzékben figyelmez­tette az ENSZ Biztonsági Ta­nácsát, hogy Kuba függetlensé­gét és biztonságát újabb csel­szövések veszélyeztetik. A ku­bai külügyminiszter jegyzékét Fernando Alvarez Tabio, Kuba állandó ENSZ megbízottja szerdán nyújtotta át U Thant főtitkárnak. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a mongol minisztertanács elnöke csütörtökön vacsorát adott az SZKP küldöttsége tiszteletére, amely Selepinnek, az SZKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével vendégeskedik a Mongol Nép- köztársaságban. A norvég lapok közlik. hogy Nyugat-Németországban letar­tóztatták Reinhardtot, az egy­kori oslói Gestapó-főnököt. Reinhardt álnéven élt Nyugat- Németországban és 20 éven át ügyvédi gyakorlatot folytatott. Todor Zsivkov miniszterel­nök, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára fogadta Rodney Arismendit, az Uruguay-i Kommunista Párt Országos Bizottságának Bulgáriában tartózkodó első titkárát. A nemzetközi politika időszerű kérdéseiről folytattak eszme­cserét. Párizsban nagyszabású ün­nepségen emlékeztek meg ar­ról, hogy a szovjet hadsereg 20 évvel ezelőtt szabadította fel az auschwitzi haláltábort. Az ünnepségen jelen volt Jean Sainteny, a hadviseletek ügyei­nek minisztere, a különböző antifasiszta ellenálló szerve­zetek és a franciaországi zsidó hitközség képviselői, Kocsa Popovícs jugoszláv külügyminiszter, aki hivata­los látogatáson tartózkodik Szófiába n, csütörtökön több mint három és fél órás meg­beszélést folytatott Ivan Ba­se v bolgár külügyminiszterrel. Khanh diktál - Taylor helyzete kényes A tábornok kinevezte a legújabb dél-vietnami miniszterelnököt Saigon, (TASZSZ, AFP): Khanh tábornok a dél-viet­nami fegyveres erők főpa­rancsnoka csütörtökön Nguyen Xuan Oanhot nevezte ki ügy­vivő miniszterelnökké a szer­dán elűzött Tran Van Huong helyett. Phan Khac Suu ed­digi államfő ideiglenesen megtartja tisztségét, Oanh harmadik minisz­terelnök-helyettes volt a Huong kormányban. Khanh tábornok szeptember­ben, miniszterelnökségének utolsó napjaiban, amikor az ellene irányuló buddhista tün­tetések nyomán — betegségé­re hivatkozva — Dalatba utazott, Oanh-ot nevezte ki ügyvivő miniszterelnöknek. Khanh tábornok azonban öt nap múlva visszatért és is­mét átvette a hatalmat — hogy aztán október végén további buddhista tüntetések nyomán ismét leköszönjön. Oanh a Harvard egyetemen és más amerikai főiskolákon tanított, s tíz évi amerikai tartózkodás után 1964-ben tért vissza Dél-Vietnamba. Khanh tábornok sajtóér­tekezleten válaszolt az új­ságírók kérdéseire. Kije­lentette, nem kívánja át­venni a kormányt. Arra a kérdésre, hogy mi az Egyesült Államok álláspontja a katonák akciójával kapcso­latban, kijelentette: „Ez belső kérdés”. Egy tudósító meg­kérdezte: biztos-e abban Khanh tábornok, hogy a buddhisták nem fognak a jö­vőben beavatkozni az állam­ügyekbe. Mint az AP jelenti, Khanh türelmét vesztve így felelt: „minden megoszlási keltő akció és nyilatkozat árulást jelent”. Az AP rámutat, hogy t puccs után gyakorlatilag sorban az a lehetőség kelt aggodalmat, hogy megnő a buddhisták befolyása a kor­mányra Mint ismeretes, egyes buddhista vezetők ellenzik a felkelők elleni harcot. Az AFP megjegyzi: ugyanazok a buddhisták, akiket Washington oly erőteljesen támogatott a Diem elleni kampányban, ma az Amerika-ellenesség élére álltak. A puccs nyomán rendkívül kényessé vált Taylor tábornok, dél-vietnami amerikai nagykö­vet helyzete. Taylor a december 20-1 puccs után minden tekin­télyét latba vetette a pol­gári kormányzat helyreál­lítására — erőfeszítései az újabb katonai hatalomát­vétellel kudarcba fullad­tak. Közismert, milyen rossz a személyi viszony közte és Khanh tábornok között, ezen­kívül a buddhista tüntetők is Huong távozása mellett első­sorban Taylor visszahívását követelték. Csou En-lccj Bandungba látogat fl közalkalmazottak sztrájkja megtiéníloita a francia gazdasási élete! Párizs, (MTI): Franciaországban csütörtör- kön folytatódott a közalkal­mazottak kétnapos sztrájkja. A vasúti forgalom csak a dé­li órákban állt .helyre, miu­tán 36 órán át csupán a nemzetközi vonatok és a bel-r földi járatoknak egy kis ré­sze közlekedett. Hasonló volt a helyzet a légiközíLekedésben is. A villamos- és gázművek dolgozód szerdán este kezd­ték meg 24 órás sztrájkju­kat. Az áramellátás nem szü­netelt teljesen: a szakszerve­zetek ugyanis elhatároaták, hogy csak az ünnepnapokon szokásos árammennyiséget szolgáltatják. A sztrájkoló munkások Rouenban, Rennesben. St. Etienneben, Toulouseban, Pá­rizs külvárosaiban tüntető menetben vonultak végig az utcákon. Követelték, hogy a kormány kezdjen tárgyalá­sokat a szakszervezetek kép­viselőivel. John Bull és kereskedelmi deficit — viadalra készül— Die Zeit karikatúrája. Gerencsér Miklóst TANÚK NÉLKÜL 17. Kisregény — Egy herélni való kéjenc. Jódolgában szűz lányokon kell keresztül gázolnia. És te vele élsz, mert nincsenek erkölcsi ambícióid­— örült... őrült... — nyöszö­rögte Homok és kimenekült a lakásból. Zsupán utánalendüit. A lépcsőházban beérte. Ho­mok egy utolsó kísérletet tett, lecsillapítására. —- De kérlek, hallgass meg... a szerelembe nem szokás belehalni... Zsupán már nem méltatta több Szóra. Rávetette magát., püfölte, ahol érte. Homok hátrált előle, az orvos pedig pofozta lefelé, emeletről eme­letre. ★ Sintér Hannes álruhában dalol önmagáról a kocsmában, évődik a borozgató falusiak­kal, közben oda-odakacsint a I960, január 29. bársonyzekés, kacérkodó pin­cérlányra. Az orvos számára rég megszakadt a képek ösz- szefüggése, nem tudja követ­ni a cselekmény fordulatait, ehelyett belső feszültségére kénytelen figyelni. Most villan fel benne elő­ször az a gondolat, hogy tu­lajdonképpen nagyon egyolda­lú kapcsolat fűzi a társada­lomhoz, a Homok Lajos féle embereket. • Számtalan, meg nem szolgált előnyükért csu­pán az adóbevallási kötele­zettséggel fizetnek. Ennek fe­jében szabadon kiélhetik ösz- szes kártékony hajlamukat. Ha olyan személy próbál csi- bészkedni, aki valamely kö­zösség erkölcsi ellenőrzése alatt áll, egy idő után feltét­lenül megüti a bokáját, és sokáig foghatja fejét a követ­kezmények miatt. Ha ellenben ugyanezt teszi a senkihez sem tartozó magányos kalóz, aki nemcsak pénzszerzésben, ha­nem a költekezésben is a tár­sadalom ártalmára van, soha nem veti kockára egziszten­ciáját a kevésbé belátható zu­gokban véghezvitt szédelgései­vel. Mert ime, Homok Lajos is a legjobbkor érkezett, hogy egy lányt a sír felé taszítson, s bűnéért a kutyák sem ugat­ják meg. Három éri küzde­lemre tett gyászos pontot, ab­ban a pillanatban, amikor az orvos már bizonyosra vehette, hogy betegét megmentette az életnek. A meg nem torolt felelőt­lenség, az élet fonákján zajló piszokságok oly súlyosan meg­feküdték Zsupán gyomrát er­re a napra, hogy ültében kó­vályog az egyensúlya, szédülés émelyegteti mintha csak­ugyan gyomorrontástól szen­vedne. Ráun a mozira, betér a vá­ros legelegánsabb éttermébe. Tágas, fényesre glancolt he­lyiség, de amilyen hivalkodó, olyan sivár. Az orvoson kívül egyetlen vendég sincs benne. Egyszerre három pincér áll szolgálatára. Zsupán elgondol­kodva méregeti ókét, majd fáradtan mondja: — Mindegyikük hozzon fél­deci barackot. Miután magára marad, ká- bultan nézi a táncparkettet, amely kínosan tiszta, érintet­len-ragyogó, mintha sohasem táncolnának rajta. ★ A táncparkett zsúfolva volt párokkal, szűknek bizonyult az egész étterem, annyian szó­rakoztak benne. Farsangot idé­zett a hangulat, amelyben a betérő józan idegennek hatott. Zsupán remekül érezte magát a feleségével. Twisztelni pró­báltak és mulattak azon, hogy milyen ügyetlenek. Nevetve abbahagyták, asztalhoz ültek. — Mikor megyünk Pestre? — kérdezte vidáman az asz- szony. Zsupánnak megtetszett az ötlet. — Azonnal! Hajnalig mu­latunk, reggelire itthon va­gyunk! — De nem úgy... — Hát? — Végleg. Az orvos töltött, közben csó­válta a fejét. — Még most is ez jár az eszedben. — Csak tréfáltam — szeret­te Volna másra terelni a szót az asszony. Zsupán viszont ragaszkodott „ témához. — Ho'hó, ez nem tréfa. Ta­pasztalatból tudom: minden komoly, ami jókedvében is, álmában is eszébe jut az em­bernek. Éppen azért, mert most jó a kedvünk, beszél­jünk komolyan. Mi bajod van tulajdonképpen,? — Semmi. De te... — Mindig csak én. Hát te? Miattam ne aggódj, édes Git­ta. Hátha a lehető legjobban érzem magám. Hátha soha többé nem akarok visszamen­ni kutatónak. — Ezt nem mondhatod ko­molyan. — Tételezzük fel. — Nagyon rosszul esne. — Tehát nem egészen ró­lam van szó. Kár örökké azt a pesti dolgot emlegetni. Miért s/eménneskedsz? Be­szélj nyíltan a magad vá­gyairól. — Számítással vádolsz? XX. A beszélgetés észrevétlenül komolyra fordult, s noha nvu- godt maradt, kezdett vitává érdesülni. — Édes Gittám, egymás között ilyen szavakat nem használhatunk. De igenis olyan látszatot adsz a dolog­nak, mintha egyedül én len­nék a fontos. Lásd be, nincs jogom elmenni. — Nem vagy rabszolga! — Ha rab nem is, de szolga igen. Nincsen ebben a szóban semmi féleriietes. Magam is kívántam ezt n szolgaságot, sőt gyerekkoromtól lelkesed­tem érte. Szeretek magamnak parancsolni, szeretek magam­nak engedelmeskedni. Ha egy­szer úgy szói a parancsom, hogy falun kell gyógyítanom, akkor kötelességem állni a szavam. — Ez póz, ne haragudj. — Talán az is van benne, ki tudja. Majd elmegyek egy pszichológushoz, hogy csináljon rólam jellemanallzist. De a lényegen ez nem változtat. Amíg két falu, nyolcezer em­ber, meg huszonnégy tanya tartozik egy körzeti orvoshoz, addig nincs jogunk viccelni a felelősséggel. A törvény iga­zán jóindulatú. Feltételezi, hogy minden orvos hévül a hivatásszeretettől. Ezért nem kötelez senkit hálátlan fel­adatra. Mehetnék, ugyan ki kényszeríthetne maradásra? Hát nem. Igen, igen nyomo­rultak lennénk, ha csak azt csinálnánk, amire kényszeríte­nek. — És ha húsz évvel előbb öregszel meg, mert agyonhaj- szoíod magad1’ Ha elkallódik egy fontos felfedezés, ami éppen rád vár? — Már megint én! Az a gyanúm, hogy kár ezért a magasröptűségért. Sokkal szimplább ügyről van itt szó. Hiányzik neked a nagyváros, a mozgalmas élet, szeretnéd, ha a jómódunkból „ csillogás sem hiányozna. Ez sem kevés, tudom méltányolni, miért ta­gadod le? (Folytatjuk) Khanh kezében van a hata­lom, bármit is mond ő maga. Jelenleg semmiféle polgári kormány sem kormányoz­hat engedélye és ellenőr­zése nélkül. Az amerikai fővárosban nagy visszhangot keltett az újabb puccs híre, bár — mint a nyugati hírügynökségek jelen­tik — „nem érte teljesen váratlanul” a külügyminiszté­riumot és nem okozott vál­sághangulatot. Ennek az az oka — írja az AP —, hogy az elmúlt hónapokban már megszokták a fordulatokat Washingtonban. A TASZSZ tudósítója idézi az újságíró körökben szájról szájra járó élcet: „Dél-Victnamban gyorsab­ban változnak a kormá­nyok, mint az Egyesült Államokban a női kalap- divat”. Washingtonban Tran Van Huong eltávolítása után első­A szocialista országok küldöttségeinek nyilatkozata Csatorday Károly jelölése ügyében Károly „vissza kívánja von­ni” jelöltségét. A szocialista országok küldöttségei már többször kategórikusan kije­lentették. hogy helyeslik és szilárdan támogatják Csator­day Károly jelöltségét A nyilatkozat egyúttal rá­mutat, hogy a közgyűlés ko­rábbi határozata értelmében a kelet-európai földrajzi térség egyik képviselőjének is joga van a bizottság elnöki tiszté­re. Ennek ellenére -ól" egyetlen kelet-európai ország képviselőjét sem választották meg e bizottság elnökié „A Hallatéi n-d ok Irina már régóta korhadt46 Nyugat-berlini la\ o *. Walter Ulbricht kairói látogatásáról Kairó kapcsolataiban döntc erőpróbára kerül sor. A lap vezércikkében így ír „Az a pálca, amelyet Hallste- in-doktrinának neveznek, > amellyel a szövetségi köztársa­ság évek óta sakkban akarj« tartani a semleges nemzeteke' már régóta korhadt,. Most pe­dig Nasszernek a bonni fenye­getések ellenére Ulbricht cí­mére küldött meghívása arrs mutat, hogy a szövetségi német diplomáciának ez az antik re­meke véglegesen széttörik és porba hull.” Johnson elnök éri «gazdasági Jelentése New York. (MTI): Az ENSZ-tagállamok több­sége Csatorday Károlynak, Magyarország állandó ENSZ- megbízottjának jelölését tá­mogatja a közgyűlés politikai bizottságának elnöki tisztségé­re. A magyar diplomata meg­választása ellen azonban az utóbbi időben különféle mes­terkedések folynak az ENSZ folyosóin. Csütörtökön a szocialista or­szágok küldöttségei közös nyi­latkozatban cáfolták meg több polgári lap találgatásait, amelyek szerint Csatorday A csütörtöki nyugat-berlini lapokból nyilvánvalóan kitű­nik. hogy Walter Ulbricht feb­ruárban esedékes kairói láto­gatásának híre nagy megdöb­benést és zavart okozott Bonn­ban és Nyugat-Berlinben egy­aránt. Valamennyi nyugat-berlini lap első oldalán nagybetűs cí­mekkel foglalkozik a látogatás hírével és annak várható poli­tikai kihatásaival. A szociálde­mokrata Telegraf ezzel kezdi bonni tudósítását: — Úgy látszik, hogy Bonn és Washington, (MTI): Johnson amerikai elnök csütörtökön a kongresszus elé I terjesztette szokásos éri gaz­dasági jelentését. Az Egyesült Államok gaz­dasági fejlődésiét összegező jelentés lényegesebb eleme Johnsonnak az a javaslata, hogy biztosítsanak nagyobb „mozgékonyságot” a dollár­nak és ebből a célból szün­tessék meg a 25 százalékos „aranyfedezet” követelményt. Az elnök becslése szerint 196ö-ben a nemzeti összter­melés értélre meghaladja a 660 milliárd dollárt, a mun­kanélküliek száma az új esz­tendőben 3 700 000 lesz, hoz­zájuk csatlakozik majd 1 300 000 újonnan állást ke­reső dolgozó és csaknem egy­millió „rejtett munkanélküli”. E hatmillió ember munkába állítása lesz az -új esztendő egyik legfontosabb gazdasági és szociális problémája. Befejezésül Johnson sür­gette a nemzetközi kereske­delem fejlesztését, a nemzet­közi pénzügyi rendelkezések megjavítását, szükség esetén további adócsökkentéseket és a dollár kiáramlásának meg­akadályozását. Hozzávetőleges becslés sze­rint az állami üzemek, hiva­talok és intézmények mint­egy két és fél millió dolgo­zója vett részt a sztrájkban, amely 48 órára úgyszólván megbénította a gazdasági élet vérkeringését. k-........................ ......... ■ ................... '■ ■ meghívására Indonéziába láto­gat. A közlemény leszögezi, hogy ha az imperialisták háborút kényszerítenek az indonéz nép­re, a kínai nép nem marad tét- • len. Az indonéz kormány han- ■ goztatta, hogy továbbra is el­tökélten küzd Malaysia ellen. A közlemény megállapítja, . hogy Kína támogatja Indoné- : zia kilépését az ENSZ-ből. Peking, (Uj Kína): Subandrio indonéz külügymi­niszter négynapos hivatalos lá­togatás után csütörtökön el­utazott Pekingből. A két fél tárgyalásain közös közleményt írtak alá. A közle­mény bejelenti, hogy Csou En- laj és Csen Ji áprilisban as afro-ázsiai országok bandung értekezletének 10. évforduló]« alkalmából Sukarno elnöi

Next

/
Oldalképek
Tartalom