Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-29 / 24. szám

XXn. ÉVFOLYAM 24. SZÁM ÄRA: 50 fillér 1965. JANUAR V>. rPVTEK Megnyílt a KGST 19. ülésszaka Hazánkba érkezett dr. Bruno Pittermann osztrák Párga, (MTI): Csütörtökön délelőtt Prágában ünnepélyes külsőségek között meg­nyílt a KGST 19. ülés­szaka. Az ülésszakon a nyolc tag­állam kormányküldöttségén kí­vül jelen van a KGST külön­böző szerveinek munkájában tevékenyen részvevő Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság kormányküldöttsége Jozse Brilej miniszter. a külföldi kapcsolatok bizottsága elnöké­nek vezetésével. Megfigyelő­ként képviselteti magát a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság és a Kubai Köztársa­ság. A 19. ülésszak napirendjén a következő főbb témák szere­pelnek: a végrehajtó bizottság beszámolója a tanácsnak a 18. és 19. ülésszak közötti tevé­kenységéről; Jugoszlávia rész­vétele a KGST különböző szer­veinek munkájában; a 20. ülés­szak előkészítése és időpontjá­nak meghatározása. A tanácskozást a vendéglátó csehszlovák kormány nevében Otakar Simunek miniszterel­nök-helyettes nyitóttá nieg. „A KGST 19. ülésszaka olyan idő­pontban kezdi meg munkáját, amikor a tagállamok egyeztetik az 1970-ig szóló távlati tervei­ket. Ezek a tervek számottevő hozzájárulást jelentenek a köl­csönös együttműködés bővíté­séhez. Az élet bebizonyítja kö­zös erőfeszítéseink helyességét, s azoknak az eszméknek teljes realitását, amelyeken a KGST- ben egyesült államok gazdasá­gi együttműködése alapszik. A békés együttélés elveinek megszilárdulása « különböző társadalmi rendszerű államok közötti gazdasági kapcsolatok fejlődése alkotja a KGST-ál- lamok politikájának egyik alapját. Mindez elősegíti a bé­kéért folyó harc fokozását, a nemzetközi politikai feszültség enyhítését. Természetesen kénytelenek vagyunk tekintet­be venni az imperialista erők agresszív terveinek veszélyét, ami abban is kifejezésre jut, hogy több nyílt és lappangó háborús tűzfészek van Ázsiá­ban, Afrikában, Latin-Ameri- ká’oan és Európában is. Erre a veszedelemre hívta fel a fi­gyelmet a minap a Varsói Szerződés tagállamainak politi­kai tanácskozó testületé, amely ismét megmutatta országai egységét, felvázolta a világ­problémák konstruktív megol­dásának útjait —, mondotta Simunek, majd hangoztatta: — A KGST nagy és felelős­ségteljes munkájának jelentő­sége többek között abban rej­lik, hogy lehetővé teszi a gaz­dasági fejlődés legfontosabb kérdéseinek részletes megvita­tását A többoldalú és kétolda­lú együttműködés kombinálása a KGST tevékenységének egyik pozitív vonása. Otakar Simunek ezután mél­tatta a szocialista országok ál­tal létesített nemzetközi gaz­dasági szervek, így a KGST be­ruházási bankja, az Interme- tall, a közös vagonpark, stb. jelentőségét. Beszédében alá­húzta a tudományos-műszaki együttműködés fontosságát. A csehszlovák miniszterel­nök-helyettes megnyitó szavai utón a KGST 19. ülésszaka megkezdte az egyes napirendi pontok megvitatását. úr A KGST 19. ülésszaka alkal­mából csütörtökön délután a prágai Technika Házában meg­nyílt a KGST-országok szab­ványosított termékeinek kiállí­tása. Ez évben tovább növekszik a magyar—szovjet áruforgalom Nyolcszáxkilencvenmillió rubel értékű áru cseréjére készül fel külkereskedelmünk Az ez évi magyar—szovjet órucsereforgalomról, és az or­szágaink közötti kétéves szer­ződés jelentőségéről a Külke­reskedelmi Minisztériumban a következő tájékoztatást kap­tuk: — ötéves tervünk utolsó két évére megkötött szerződésnek főként az volt a célja, hogy le­hetőséget nyújtson a hosszabb gyártási átfutási időt igénylő nagyobb gépek, berendezések szállításának előkészítéséhez, a vállalatok közötti magánjogi szerződések létrehozásához. A múlt év szeptemberéig a ma­gyar—szovjet árucsereforga­lomba tartozó termékek 70 százalékára aláírták a magán­jogi szerződéseket. Ez segítsé­get nyújt az iparvállalatoknak a gyártáselőkészítés jobb meg- szerv azéséhez, az ütemesebb, jobb minőségű munkához. — Az 1963 végén megkötött kétéves szerződés 1965-re 830 millió rubeles forgalmat irány­zott elő. Már ez az összeg is 5*3 százalékkal felülmúlta a hosszú lejáratú szerződésben er­re az időszakra tervezett for­galom értékét. Miután azonban 1964-be o az országaink közötti gazdasági' kapcsolatok újabb eredményeket hoztak, a közel­múltban a két ország külkeres­kedelmi minisztere levélváltás útján az árucsere további bőví­tésében állapodott meg. ily módon az 1965. évi forgalom az 1964 év'nél 7,5 százalék­kal magasabb lesz, s el­éri m^já a 890 millió ru­belt. Az éves és a kétéves államközi S gáílapödás ugyanis módot jjt arra, hogy év közben is Bővüljön az árucsere s ezzel a lehetőséggel rendszeresen élnek küfkerc,»védelmünk vezetőt. — Népgazdaságunk számára döntő jelentőségűek a Szovjet­unióval kialakult " gazdasági kapcsolatok. Hazánk legjelen­tősebb külkereskedelmi partne­re a Szovjetunió. A Szovjetunióval bonyo­lódik le külkereskedel­münk forgalmának egy- harmad része. Iparunk számára nélkülözhe­tetlenek azok a Szovjetunióból érkező alap- és segédanyagok, amelyek a teljes nyers-, alap- és fűtőanyag importunknak 40 százalékát képezik. A Szovjet­unióból származik ugyanis a vasérc, a különböző színesfém, a koksz, a nyersolaj, a gyapot, a faanyag jelentős része. A Szovjetunió komplett gyárberendezések szállítá­sával Is nagymértékben segíti iparunk fejlesztését. Ebben az évben különböző be­rendezések érkeznek a Duna- menti Hőerőmű és vegyipari üzemeink számára. A Dunai Vasmű hideghengerművi be­rendezéseinek többsége már a helyszínen van, a teljes beren­dezés szállítása azonban ebben az évben fejeződik be. Vásárol­tunk a Szovjetunióból ezer kombájnt, több ezer traktort, a közlekedés számára ez évi szállításra lekötöttünk 32 két­ezer lóerős Diesel-mozdonyt, vásároltunk teherautókat és a szokásos éői kétezer Moszkvi­csot is lekötöttük, de tárgyalá­sok folynak továbbiak szállítá­sáról is. A választékcsere cél­jából érkező és a belkereske­delemben forgalomba kerülő szovjet gyártmányú közhaszná­lati cikkek is szerepelnek az idei importban. Érkezik pél­dául 300 000 karóra, 14 000 vil­lanyborotva, 16 500 porszívó, 20 000 evőeszköz-garnitúra és 10 000 család szerelheti fel háztartását szovjet hűtőszek­rénnyel. A Szovjetunióból a belkereskedelem számára érke­ző szállítmányokban vodka, pezsgő, és 200 tonna tea is lesz. A Szovjetunióba irányuló magyar exportnak több mint 50 százalékát ez év­ben is a gépipar adja. Hajókat, műszereket, híradás- technikai berendezéseket, tex­tilárut, cipőt, konzerveket és gyógyszert készít iparunk szov­jet megrendelésre. A Szovjet­unió gyógyszerimportjának 40 százalékát hazánkból szerzi be. A magyar exportcikkek között található az automatikus, elek­tromos motorház megmunkáló gépsor, a kétezer lóerős toló­vontató hajó, amelyet a Szov­jetunió kérésére szibériai fo- lyókra alkalmas kivitelben iparunk gyárt. Uj exportcikk­nek számítanak az ipari varró- és szabásgépek, amelyek szállí­tását ' ez évben kezdi meg kül­kereskedelmünk. Szintén elő­ször exportálunk a Szovjet­unióba baromfinevelő berende­zéseket Ugyanakkor szakembe­reink kialakítanak a Szovjet­unió számára olyan univerzális baromfifeldolgozó telepeket, amelyek hűtőberendezésen kí­vül melléktermékfeldolgozó üzemekkel is rendelkeznek. — 1965 a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok még szorosabbra fűzésének az éve lesz. Ebben az évben folytatódnak az aluminíumegvezmény és a nemiég megkötött gyümölcs­zöldség szállítási egyezmény végrehajtásának az előkészüle­tei. Ezek azonban csak egy ré­szét képezik a Szovjetunióval kötendő újabb ötéves hosszú le­járatú egyezménynek, amely nagy segítséget nyújt a most készülő harmadik ötéves ter­vünk megalapozásához.. kancellár Fock Jenőnek, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének meg­hívására csütörtökön este ha­zánkba érkezett dr. Bruno Pit­termann osztrák alkancellár és kíséretében dr. Otto Gatscha, a kancellári hivatal államosított ipari főosztályának vezetője, valamint a legnagyobb osztrák államosított ipari üzemek ve­zérigazgatóinak és vezető mun­katársainak egy csoportja. Az alkancellárral Budapestre érke­zett Sebes István, hazánk bé­csi nagykövete és Erdei István kereskedelmi tanácsos. Az al- kancellárt és kíséretét Fock Je­nő, miniszterelnök-helyettes, Bíró József, külkereskedelmi miniszter, dr. Lévárdi Ferenc, nehézipari miniszter, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes és Baczoni Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes üdvözölte a Keleti pályaudvaron. A pá­lyaudvari fogadáson jelen volt dr. Simon Koller, osztrák nagy­követ is. Fock Jenó miniszterelnók-he- helyettes, az osztrák delegáció megérkezése után vacsorát adott dr. Bruno Pittermann al­kancellár tiszteletére. fl Minisztertanács Slése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csüt’öjtö- kön ülést tartott. A kormány elnöke beszámolt a Varsói Szerződés politikai tanácsko­zó testületének legutóbbi ülé­séről és az ülésen vezetésével részt vett küldöttség tevé­kenységéről. A Miniszterta­nács a beszámolót jóváhagyó­lag tudomásul vette. A külügyminiszter jelentést tett a kormánynak franciaor­szági hivatalos látogatásáról és a francia külügyminiszter­rel folytatott tárgyalásainak eredményeiről. A kormány a beszámolót elfogadta. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést tett annak a vizsgálatnak megállapításairól, amelyet több ipari üzemben a gyárt­mányok minőségével kapcso­latban folytattak. A Minisz­tertanács a jelentést elfogad­ta. majd egyéb ügyeket tár­gyalt A magyar békemozgalom ta­valyi jubileumi esztendejének munkájáról és az 1965-ös fel­adatokról tanácskoztak csütör­tökön a Parlamentben az Or­szágos Béketanács kibővített ülésének részt vevői. Részt vett az ülésen politikai, gazdasági és kulturális életünk sok kivá­lósága, köztük számos neves író, művész, tudós és más köz­életi személyiség. Ott volt Heinz Altschul, az osztrák bé- ketnács főtitkára, valamint a faji megkülönböztetés ellen küzdő ausztráliai mozgalom hazánkban tartózkodó küldöt­tei: Gloria Meitzer és Beverley Walsh. Szakasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Javaslatá­ra az ülés részvevői néma fel­állással adóztak Bóka László, Pór Bertalan és Tóth László, az Országos Béketanács el­hunyt tagjai emlékének. Ez­után dr. Dezséry László főtit­kár terjesztette elő a múlt évi munkáról szóló beszámolót és az idei program tervezetét. Elöljáróban többek között hangsúlyozta: — Közvéleményünk egységes abban, hogy az emberiség iga­zi biztonságát nem hatalmi és a fegyverkezési versenyben, hanem a leszerelésben kell keresni. A leszerelési hónap nagyszabású esemenysorozata- nak gyűlésein, összejövetelein csaknem két és fél millió em­ber foglalt állási a fegyverek és háborúk nélküli világ meg­teremtése mellett. A továbbiakban részletesen foglalkozott a békemunka kü­lönböző területeivel. — Békemozgalmunk idei te­vékenysége lényegében öt je­lentősebb eseményhez kapcso­lódik. Megemlékezünk hazánk felszabadulásának és a máso­dik világháború befejezésének 20. évfordulójáról, foglalkozunk az ENSZ nemzetközi együttmű­ködési évével összefüggő fel­adatokkal, nagyobb szabású akciót tervezünk a július 10 és 17 között Helsinkiben sorra kerülő béke-világkongresszus méltó magyarországi előkészí­tésére és jelentősebb megmoz­dulásokra készülünk a hirosi- mai és nagaszaki atomkataszt­rófa 20. évfordulója alkalmá­ból. Részt veszünk az előkészítés alatt álló dunai nemzetközi béke-hajóúton. s széles körben megemlékezünk a béke-világ- mozgalom ünnepeltjeiről —, mondotta többek között befeje­zésül Dezséry László. Ezután dr. Sik Endre, az Or­szágos Béketanács alelnöke a nemzetközi helyzet néhány idő­szerű kérdéséről tájékoztatta az ülés részt vevőit. Az ülés részt vevőinek nagy tapsa, meleg ünneplése közben Manolisz Glezosz emelkedett szólásra. Köszönetét mondott a meghívásért és azért a sokolda­lú támogatásért, amellyel né­pünk a görög hazafiak igaz ügye mellé állt Életére hivat­kozva kifejtette, hogy milyen nagy erő a népek összefogása, segíteni akarása. — Megmentettek a haláltól, — mondotta többek között — kiszabadítottak a börtönből, s most itt lehetek önök között a tanácskozáson. Szabad va­gyok! — mondotta. — De nem tudom elfelejteni, hogy 120 testvérem még mindig rabság­ban sínylődik, s egyikük már 25 éve fogoly. Elmondhatom: közös cél, a fasizmus elleni és a békéért vívott harc fűzi Ö6z- sze népeinket — fejezte be be­szédét Manolisz Glezos. A hozzászólásokra Dezséry László, az Országos Béketanács főtitkára válaszolt, majd az elnöklő Szakasits Árpád javas­latára az ülés részt vevői egy­hangú határozattal elfogadták a magyar békemozgalom múlt évi munkájáról szóló értékelési és az Országos Béketanács ez évi programját Elutazott hazánkból a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártjának küldöttsége Csütörtökön elutazott ha­zánkból a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártjának küldöttsége melyet Tullio Vecc- hietti a párt főtitkára vezetett. A küldöttség az MSZMP Központi Bizottságának meghí­vására néhány napot töltött ha­zánkban. Megbeszélést folyta­tott a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságával a két párt tevékenységéről, va­lamint a nemzetközi munkás- mozgalom időszerű kérdéseiről. A megbeszéléseken olasz rész­ről Tullió Vecchietti, a párt főtitkára, Salvatore Corallo, a Politikai Bizottság tagja, a szi­cíliai tartomány PB titkára, Umberto Zurlini, a Központi Bizottság tagja, a modenai pártszervezet’ titkára, és Giu­seppe Tagliazucchi, a Központi Bizottság tagja, a külügyi kap­csolatok osztályának vezetője, magyar részről Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, Púja Fri­gyes, a Központi Bizottság kül­ügyi osztályának vezetője és Garai Róbert, a Központi Bi­zottság osztályvezető helyettese vettek részt. Az olasz küldöttséget fogad­ta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, aki szívélyes, baráti beszélgetést folytatott a kül­döttség tagjaival. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Nemes Dezső az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bi­zottság osztályvezetője. Ülést tartott az Országos Béketanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom