Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-28 / 23. szám

A vezetők felelőssége Mint hírt adtunk róla, ked­den tartották meg a nyíregyhá­zi járás tsz, tszcs, tanács és más gazdasági vezetők részvé­telével a járási párt- és ta­nács vb által szervezett aktíva­ülést, amelynek előadója Bar- czi Gyula, a Nyíregyházi Járá­si Pártbizottság titkára volt. Az előadó, majd a vitában számos felszólaló a járás mezőgazdasá­ga előtt álló termelési, szerve­zeti kérdésekkel foglakozott. A beszámoló röviden érintet­te a járás mezőgazdaságának a termelésben elért eredményeit, a fejlődést gátló szervezeti, ve­zetési gondokat. — A nyíregy­házi járás a megye legnagyobb területi egysége. — Természe­ti adottságai _ kevés kivétel­től eltekintve — nem rosszak. A kenyérgabona mellett nagy feladata van a járásnak a bur­gonya, dohány, zöldség, a ta­karmánynövények termesztésé­ben, az állati termékek előállí­tásában. A tnúlt években, a sorozato­san sújtó aszály ellenére a ter­melőszövetkezetek összességé­ben esztendőről esztendőre gyarapították a közös vagyont, lassan bár, dé nőtt a termelési érték, a tagoknak kiosztható jövedelem. A termelési feltéte­lek ugrásszerűen nőttek: a tsz-ek beruházott vagyona 1962-ben 213, a következő év­ben 305 millió forint volt, ta­valy újabb 91 millióval gyara­podott. Ma már 181 holdra jut egy traktoregység, egy év alatt 29-cel 125 kilóra nőtt az egy holdra felhasznált műtrágya mennyisége, ötven öntözőbe­rendezéssel rendelkeznek, ki­lencezer holdat készítettek elő öntözésre. Biztosított a pajta- szükséglet. És még sok más fel­tétel megvan ahhoz, hogy foko­zódjon a termelés. Mégis lassú az előrehaladás a termelésben, az áruértékesítésben. Az áru- értékesítés 1962-től kezdve évenként 170, 188, és 220 mil­lió forint volt. Minden év­ben alatta a tervezettnek. Annak, hogy a javuló gaz­dálkodási feltételek arányában nem nőtt a termelési érték, egyik fő oka az esetek többsé­gében a vezetés, a terme lés­szervezés gyengeségében keres­hető. A nyíregyházi járásban éveken keresztül húsz fölött van a mérleghiányos tsz-ek száma. Még tavaly is sok ve­zetési, szervezési gond volt Nyírpazonyban, Kemecsén, Sé- nyőn, Nyírturán, Nyírszőlősön az ibrányi Béke és ezeken kí­vül néhány közös gazdságban. A vezetés megjavításának az eredménye lemérhető Balsán, a nyírteleki Dózsa, az ibrányi Hunyadi, az újfehértói Kos­suth tsz-ekben. Számottevően javult a vegy­szeres gyomirtás, az őszi mély­szántás, az öntözés aránya, he­lyenként a termelési költségrá­fordítás, de több helyen ko­moly hiányosságok tapasztalha­tók. Az öntözés termésfokozó hatása nyilvánvaló, és olyan példák vannak, mint az ibrá­nyi Béke Tsz-nek burgonyából a 76, a tiszaberceli Bessenyei Tsz-nek szemes kukoricából a 24, a nyírbogdányi Rákóczi Tsz-nek lucernából a 40 má­zsás átlagtermése, mégis sok helyen rosszul használják ki az öntözőberendezéseket. A ven- csellői Szabadság és nagyha­lászi Petőfi tsz-ekben jóval ezer fölött volt a berendezések hasznos üzemórája, de például Kótajban ez a szám csak a 608-at, a tiszateleki Vörös Ok­tóber Tsz-ben a 273-at érte el. Aránytalanul nagyok a rá­fordítási költségek, rossz a ta- karmányhasznosítás. a gépki­használás. Például az egy trak- toregységre jutó normálhold teljesítmény több tsz-ben fö­lötte van az ezernek, a tiszate­leki Vörös Október, a vasme­gyeri Micsurin, az újfehértói Kossuth és a kálmánházi Petőfi tsz-ekben ennek felét vagy ne­gyedét sem érték el. Drágán állítják elő sok tsz-ben a húst és más állati terméket. Néhány szövetkezetben — Szabolcs, Tí­már — már négy kilogramm alatti takarmánymennyiséggel biztosítanak egy kilogramm sertéshúst, a nyírteleki Dózsa Tsz-ben 7,3 kiló abrakot hasz­nálnak fel. Ez a helyzet a tej­termelésnél is. A rossz tartási viszonyok között nagy a nö­vendékállat elhullás; legtöbb gond van a kemecsei Uj Ba­rázda, a nyírszőlősi Jókai, a besztereci Uj Barázda Tsz-ek­ben. Több helyen nincs hasznosít­va az állatféröhely. Az újfehér­tói Vörös Hajnal Tsz-ben fe­le annyi tyúk van a tojóházban mint amennyi annak a kapaci­tása. Üresen áll a kálmánházi Petőfi, a nyírszőlősi Jókai Tsz- ek 120—120 férőhelyes hizlaldá­ja, a paszabi Petőfi Tsz nö­vendékistállója, a kemecsei fiaztató. De baj van olyan fon­tos beruházások védelmével is mint a fiatal gyümölcsösök: Napkoron, Vasmegyeren, Kó­tajban. Baj van még a pénzügyi fe­gyelem, a bizonylati rendszer betartásával, a törvényességgel, a tsz-demokráciával, nyolc tsz- ben lehetett súlyos hibát ta­pasztalni az anyagi érdekeltség alkalmazásánál. Nyírszőlősön például 20 százalékod részese­dést határoztak el. a kukorica össztermésének mégis 56 szá­zalékát osztották ki — ugyan­akkor a közös abrakhiánnyal küzd. Az eredmények mellett fel­sorolt problémák alapján hatá­rozta meg a járási értekezlet az 1965. évi feladatokat. A ve- %rezetés kérdését érintve meg­állapították, hogy ma már való­ban csak az maradhat mun­kakörében, aki jól érti felada­tát, a nehéz körülmények kö­zött is helyt tud állni, bátran intézkedik a közösség haszná­ra, a tsz terveit törvénynek te­kinti, nem sérti meg a szövet­kezeti demokráciát. Szorgalmazni kell az ösztön­díjas tanulók szerződtetését, s fokozni a szakmunkásellátott­ságot a gyümölcs, az öntözéses kultúrák mellett a dohány bur­gonya, és más nagyfontosságú növények termesztéséhez. A termelési Célkitűzések va­lóra váltásában, a termelési tervek teljesítésében és túltel­jesítésében az anyagi eszközök célszerű hasznosításával leg­alább hatvanmillióval kell nö­velni 1964-hez képest a terme­lési értéket, hogy komoly elő­relépés legyen valamennyi tsz- ben és előre lépjenek a mérleg- liiányos gazdaságok. A beszá­moló reálisan elérhetőnek je­lölte meg kenyérgabonából a 10—12, burgonyából a 60—65, kukoricából a 15—17, cukorré­pából a 180—200, dohányból a 8 mázsás termésátlagot. Foko­zott gondot kell fordítani a szántóföldek és a gyümölcsö­sök növényvédelmére, a lehető legnagyobb műtrágyaadagok al­kalmazására fontossági sor­rendben, a tőszámnövelésre, a rét- és legelőgazdálkodásra. Az állattartásban a tanács­kozás 2200 literes évi tejátla­got, a 90 százalékos borjusza- porulatot, kocánként 15 mala­cot, 7—8 hízót, a saját takar- mányellátást elérhető célkitű­zésnek tartotta. Nagy figyelmet fordítottak a háztáji bizottságok megalakí­tására, amelyek mind a háztá­ji területek végleges rendezé­sében. a termelésben, mind az áruértékesítés szervezésében és a helyi ellátás kilakításában igen sokat segíthetnek. Elhangzott az aktíván, hogy az anyagi érdekeltség alkalma­zásában a legreálisabb mód­szert, az össztermésből való ré­szesedést kell mint fő formát alkalmazni. Ugyanis azokban a tsz-ekben lett tavaly is mér­leghiány, amelyekben a kiadott megyei javaslatoktól alapve­tően eltértek. Mind a beszámolóban, mind a vitában elhangzott a párt- szervezetek fontos politikai feladata: a termelés szolgála­ta. Hatékonyabban kell ellen­őrizni és segíteni a gazdasági vezető, szervező munkát, betar­tatni a tervfegyelmet, a ta­karékossági elveket, a szövet­kezeti demokráciát, az anyagi érdekeltség elfogadott formájá­nak a maradéktalan valóra váltását; szigorúan fellépni minden lazaság, nemtörődöm', ség ellen mind a vezetők, minit a tagok körében. Samu András A balsal Petőfi Termelőszö­vetkezet idei hízott sertés értékesítőéi tervét már 33 százalékra teljesítette, a ső­rének több mint felét ugyan­csak átadta a vállalatnak. A szabolcsi Szabadság Ter­melőszövetkezet az öntözött szántóterületéről tavaly 19,30 mázsa szemes kukoricát, cu­korrépából 220, lucernából 35 ■v'-zsat takarított be holdan­ként líjafib Állomás Kékről Beszterecre — Becsületbeli ügy — „Nem panaszképpen* Bakosi Mihálynak eszébe sem jutott 1961 telén, amikor a Demecseri Gépállomás szak­embereként amolyan tsz-meg- szilárdítóként Kék községbe került, hogy évekig tart majd „ különben rövid megbízatás. Addig ügyködött P kéki Bú­zakalász Termelőszövetkezet szilárdításában, míg végül ottragadt: kihelyezett mező­gazdászként. Persze, számosán jártak hoz­zá hasonlóan. Nem is ez az ér­dekes, hanem az, hogy most a besztereci Uj Barázda Ter­melőszövetkezetben lehet meg­találni. „SZINTE TANÁCSTALAN VOLTAM“ .— Kéken közös erővel ki­másztunk a vödörből, most én újra csöbörbe estem — mond­ja a fiatál mezőgazdász nem kevés öniróniával. — Ez így van szó szerint — folytatja. — Kéken az első. 1961-es esz­tendőt 16 és fél forintos mun­kaegységgel zártuk. Hiába volt meg a gyakorlatom a gépállomáson, a termelőszövet­kezetben szinte tanácstalan voltam. Nem a szakmával, hanem az emberekkel, az ak­kori állapotok közt. Az első évi tandíj után az­tán merészebben nyúltak a dolgokhoz, öt évre meghatá­rozták a tagok háztáji terüle­tét. a közöst meg családokra osztották ki. Felkarolták a régi, egyéni gazdaságokban jövedelmező tájtermelést: mind nagyobb területre ve­tettek zöldségfélét, magken­dert. A zöldségféléknél mór 1962-ben alkalmazták a ké­sőbb másoknak is ajánlott ré­szesművelést. — Akkor még kikaptunk ezért — emlékszik vissz-, Ba­kosi Mihály —. de a sok sár­garépa, petrezselyem húzott ki bennünket a kátyúból. Hogy mennyire? Hatvankettőben már közel negyven forintot oszthattunk egy-egy egységre egy évre rá hatvanegyet most szintén hatvan forint értékű vagy valamivel több is a munkaegység értéke. Éppen csütörtökön tartják „ kékiek a zárszámadó közgyűlést. — Hát így másztunk ki a vödörből Kéken három-négy év alatt. Beszterecen pedig, min­dent összerázva, harminc fo­rintjával adagolják az egysé­get... De nem akárhogy ám, hanem mögötte körülbelül másfél milliós mérleghiánnyal. Ez sokkal több mint tavaly volt. Ide csöppentem én. Nem panaszként mondom, mert végeredményben a jövedel­mem két-háromszáz forinttal lesz itt kevesebb. „IDE ÁLLÍTOTT AZ ÉLET" — Az emberek mások Besz­terecen. Nem úgy mint ná­lunk, Kéken. Vagytshát nem nálunk — igazítja ki magát —, mert én Nvírbogdányban élek ó családommal, onnan jártam Kékre is, és így járok Besz­terecre is. De négy év alatt otthon voltam a Búzakaláss Tsz-ben. — Úgy van azzal az ember, hogy az új állomás a munká­jában, életében mindig szo­katlan. Hogy nagyon szive :en jöttem-e át? Örömmel dolgoz­tam volna még sok-sok ven keresztül Kéken, állami ?!ze- tés nélkül. Viszont most ide állított az élet. és ha így van, akkor újra kezdem az lPö^-es évet — Beszterecen. Az pedig már nem csunán kötelessé^m, öanem becsületbeli ügyem is, hoffv itt legalább olyan szor­galommal. mögöttem egv sor jó-rossz tapasztalattal lássak munkához, mint annak id^sn •i kéki Búzeka,'ászban. Sok vándorlója van ezekben az években p termelös-övetke­zeti mozgalomnak. Kértük olyanok is. akik nem rm'" '"ti esetben érdemelték ki - !ri- helyezett szakember ie'-őt. Bakosi Mihály ennek az a "nn- kezőjét bizonyította, s mtot mondta, szeretné, ha « i'esz- tereci Csöbörből is mielőbb kikerülnének. A dolgozók egy harmada szakmunkás Yencsellőn Ahogy a községi tanácsel­nök elmondotta, Vencsollőn gondot okoz a dolgozók nagy­arányú érdeklődése a tudo­mányok iránt. Egyre szűkö­sebbek azok a helyiségek, ahol a különféle politikai, is­meretterjesztő előadásokat, szakmunkástanfolyamokat, a szakkörök foglalkozásait, a kihelyezett technikumi osztály előadásait zavartalanul meg tudnák tartani. Vencsellőnek — furcsa — nincs művelődési háza. A gondokon azzal tudnának se­gíteni, ha a megszüntetett gépállomás központjában lé­vő kastélynak néhány arra alkalmas termét kibérelhet­nék a kulturális rendezvények lebonyolításához. Vencsellőn a tél folyamán tizennyolcán végzik a dolgo­zók általános iskolájának a 8. osztályát. Jövőre már 7. és 8. osztály is lesz, amikor a termelőszövetkezet vezetősé­gének több tagja befejezi szakmai tanulmányait. A nő­tanács védnöksége alatt — népi hímzési szakkörrel egy­bekötve — évek óta 40—50 asszony és lány jár ismeret- terjesztő és politikai előadá­sokra. A kéthetes téli tanfo­lyamnak hatvan hallgatója volt. A Szabadság termelőszövet­kezetben 30 dolgoaó kezdte meg a gyümölcs-szőlő szak­munkásképző első évfolya­mát, ezenkívül öten öntözé­ses szakmunkás iskolába jár­nak, egy dolgozó növényvé­delmi szakmát tanul. A ve­zető dolgozók sem maradnak ki a tanulásból: a vencsellői központtal kihelyezett mező­gazdasági technikumba ti- zenketten járnak. Most har­madévesek. A Nyírteleken megnyílt ilyen jellegű techni­kumba hárman iratkoztak be Vencsellőről. De tanulnak a tsz tagiai közül felsőfokú me­zőgazdasági technikumban ketten, közgazdaságiban hár­man. Két ösztöndíjas hallga­tója a tsz-nek már végzett, négyen most tanulnak. A vencsellői Szabadság Terme­lőszövetkezetben már koráb­ban nagy figyelmet fordítot­tak a szakmunkások oktatá­sára; szükség volt rájuk a gépparknál, az öntözésnél és más munkáknál. Növényter­mesztő szakmunkásuk 65, ön­tözési 25, traktoros és szere­lő 90—95 van. Vagyis: a teav melőszövetkezet aktív dolgo­zó tagjainak az egyharmada már szakmunkás, illetve most szerzi meg bizonyítványát. Tolibs*«* hold a fiatalok kezén A nagyhalászi Petőfi Ter­melőszövetkezetben évek óta gondot okozott a fiatalok ott­hon tartása. Tavaly aztán a ifjúság többségét alkotó bri­gádra komoly feladatot bíztak: a több száz holdas fiatal gyü­mölcsös kezelését. A brigád munkája után havonta meg­kapta járandóságát. A fiata­lok szorgalma már az első évben megmutatkozott az eredményeken. A fák jól ápol­tak, a terület gyom tálán. A közösbenmaradás szándékát nem csak jó munkájukkal bi­zonyították. A negyventagú brigádból huszonnégyen a gyümölcstermesztő szakmun­kásiskola második évfolyamát végzik, tizenhármán pedig speciális szakmunkástanfo- lyamokrp mentek távolabbi oktatási intézményekbe. A szocialista brigádmozga­lom is p fiatalok körében bontakozott ki először Nagy- halá'zban. Hét fiatal traktoros és három álilattenvésztő ala­kított egy-egy brigádot, a szo­cialista cím elnyeréséért. A közgvűlés nemsokára dönt: meeérdemlik-e az ifjak a szo- ciaKsta brigád cím. viselését. A fiatalokra az idén is szá­mítanak az Aranykalásszal nemrég egyesült Petőfi Tsz- ben. A szövetkezet például 210 holdon termel az idén do­hányt és 30 holdon zöldségfé­lét. Bíznak abban — és elő Is segítik —. hogy az egyesült tsz fiatalság ezeknek a fel­adatoknak a megoldásából is kiveszi maid a részét. Most a melegágyak előkészítését végzik, és megkezdték a ter­mő gyümölcsös metszését is. 45 általános iskolás gyerek vesz zongoraleckéket a deme­cseri községi művelődési ház­ban. Sportpálya és öltöző létesí­tésére a nyírszőlősnek 120 ezer forintot költenek község­fejlesztési alapból. S ezt a lakosság 30 ezer forint érté­kű társadalmi munkával is segíti. A tiszanagy falui Űj Élet Termelőszövetkezetben a si­keresen működő paradicsom- termesztő szocialista brigád mellett Bertli József húsz­tagú dohánytermesztő brigád­ja is elhatározta a megtiszte­lő cím megszerzését. Tizenkéttantermes gimnázium épül Demecserhcn Demecser az. utóbbi évek­ben állami segítséggel és köz­ségfejlesztési alapból szépen gyarapodott. Korábban saját erőből közel két­milliós értékű művelődési házat építettek. Tavaly, ugyancsak községfejlcsz- tési alapból és kevés ál­lami segítséggel létesítet­tek egy kéttantermes is­kolát, közkút felújítást és villanyhálózat bővítést vé­geztek. Az idei saját beruházásban szerénynek tartják az egy ki­lométer betonjárda és az új tűzoltószertár építését. Pén­züket nagyobb dolgokra tarta­lékolták. Első és legfontosabb a tizenkét- tantermes gimnázium épí­tése, ami esetleg az idén, vagy jövőre épülne, hogy 1967-ben átadják rendel­tetésének,. A másik „ köz­ségi egészségház. Ez közel egymilliós község­fejlesztési beruházás lesz, benne orvosi, védőnői lakás­sal, három rendelőhelyiség­gel. A létesítmény tervdoku­mentációit rbár készítik. A villanyhálózattal is előbb­re lépnek: saját erőből 300 méter bővítést végeznek. • egy kilométer lesz állami be­ruházásból. A község már villamosí­totta a Borzsova-tanyái, ha a rendezés során a most Gégényhez tartozó Mező ,i-ta­nyát hozzájuk csatolják, ak­kor oda vezetik be a villanyt* 22 öntözőberendezést kaptak a nyíregyházi járás közös gazdaságai. Az új öntözőká- pacitást elsősorban a zöldség­termesztésben, a korai és a másodvetésű burgonyánál akarják hasznosítani. 4000 élő nyulat cs 2200 da­rab foglyot kerítettek háló­ba a tél folyamán a keme­csei vadrezervátumban. Az élő vadakat exportra szállí­tották. A később befogásra kerülő nyulak az ország más részeibe, tánsgazdaságokba kerülnek. A digitalis (gyapjas gyűszűvirág) szerződéssel vaM termesztése komoly jövedelmet jelent. FELVILÁGOSÍTÁS ÉS SZERZŐDÉSKÖTÉS A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEKNÉL. (HK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom