Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-27 / 22. szám

XXn. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1965. JANUAR 27. SZERDA Tehetség — vidéken Április 4-re készül a fain J óformán meg sem me­legedett, máris elvá­gyik: Nyíregyházáról egy fia­tal mérnök, mondván: itt nincs mód a szakmai fejlő­désre, az igénytelenség kö­zépszerűvé alakítaná őt is. Ezzel kapcsolatban jut eszembe az a hír, amely tu­datta: nemrég tetszéssel fo­gadták a Technika Házában a Nyíregyháza fejlesztését dokumentáló kiállítást. Még korábban két nyíregyházi mérnök helyezést ért el az új Nemzeti Színház tervpá­lyázatán, legutóbb pedig az országos víztorony-család pá­lyázat hozott sikert egy nyír­egyházi tervező kollektívá­nak: munkájukat „feltűnően újnak” minősítették. Akarat­lanul is előtolakodik a kér­dés: ezek szerint tehát vidé­ken is lehet korszerű szín­vonalon dolgozni, alkotni, vagy talán igazat kell adni elvágyódó ifjú mérnökünk­nek? Igaz, Budapest és Nyíregy­háza sok tekintetben más vi­lág. Fővárosunkban pezs­gőbb, változatosabb, mozgal­masabb az élet, nagyobbak a lehetőségek is a társadalmi együttélésre, a művelődésre. De hiba volna ezeknek a le­hetőségeknek az eltúlzása, csak úgy, mint a „vidék” méltatlan elmarasztalása. A lehetőség csak objektív té­nyező a tehetség kibontakoz­tatására. Ahhoz, hogy ez va­lósággá váljék, mind a fővá­rosban, mind pedig vidéken szívósan dolgozni kell érte. Tervezőink, építészeink em­lített sikerei mellett hosszan lehetne sorolni példákat arra, hogy a megrekedésnek, a kö­zépszerűségnek főként szub­jektív okai vannak. Megírtam már egyszer Vékony Sándor gépészmérnök történetét, de most jól ide illik: Mátészal­ka és Nyírmeggyes között, egy gépjavító üzemben dolgo­zik, mindössze harmincéves, ő a vezető. Egyetemi kated­rát hagyott ott, amikor kap­ta a feladatot: szervezze meg a Diesel-motorok javítását a szálkái üzemben. Szívós küz­delem árán ezt meg is való­sította, emellett felvételt nyert az aspiranturára, két év múlva — ha sikerül — a műszaki tudományok kandi­dátusa lesz. Más. Éppen a napokban mesélte a járási könyvtár vezetője, hogy él a Nagykálló közeli Ludastó ta­nyán egy öreg pedagógus, akinek szobáját a legújabb festmények, rézkarcok díszí­tik: nem sajnálja értük a pénzt, nagy öröme telik ben­nük. Persze, a lehetőségek. Ezt sem szabad azonban felszíne­sen, egyoldalúan néznünk. Vidéken, jóllehet kevesebb az intézményes lehetőség, ugyanakkor jóval több a probléma, mint a főváros­ban. Ez pedig másik^oldalról meghatározza a lehetőséget is: v idéken a gondok, a nehéz­ségek létezésével jobban kö­zel kerül a szakember is az élethez. S ha van ereje, te­hetsége, akarata, — bár na­gyobb áldozattal — de sike­resen kiaknázhatja ezt a le­hetőséget. Ezt cselekedték azok a tervezők, kivitelezők, akik megálmodták a ma már valósággá lett új városnegye­det Nyíregyházán. így gon­dolkodott és alkotott az a fia­tal író is, aki ittmaradt szü­lővárosában, s nemrég már harmadik kötetét dedikálta. Brigádok a szocialista címért — Rendben lesznek a gépek Egyre sűrűbben hallunk fia­tal színészekről, akik a nagy lehetőségeket éppen vidéken keresik: vidéken bomlik — és bomolhat ki — igazán művészetük, itt válnak sok­oldalúvá. Önmentés csupán az érvé­nyesülés, a tehetség kibonta­koztatásának helyhez kötése. Az igazi tehetségnek, a kor­szerű gondolkodásnak nem a térkép szab határt, sokkal inkább a tenniakarás hiánya. Azok a mérnökök, akik utóbb felhívták az ország fi­gyelmét a szabolcsi műszaki értelmiségre, a különböző tu­dományos egyesületekben ak­tív munkát végeznek. Élnek a MTESZ adta lehetőséggel: külföldet járnak, tanulmány­utakon vesznek részt, szakla­pokat járatnak, irodalmat vásárolnak. Aztán összeül­nek és parázs vitákat rendez­nek a legújabb irányzatokról, s arról: hogyan lehetne ezt az országrészt is felvinni a világszínvonalhoz. Nem ön­célú, nem haszontalan volt az a vita sem, amely az itt élő festőművészek legutóbbi A nyíregyházi járás párt- és tanács végrehajtó bizottsága kedden, az Irodaház nagyter­mében a községi tanácsok, ter­melőszövetkezetek és terme­lőszövetkezeti csoportok veze­tőinek, párttitkárainak, az ál­lami gazdaságok és gépállomá­sok továbbá a járás társadal­mi és tömegszervei képviselői­tárlatáról zajlott le: érezni lehetett, hogy a vitatkozók előbbre akarnak lépni, kere­sik a művészi megformálás legjobb útját. Aligha érheti az igénytelenség vádja azo­kat az egyszerű munkásokat is, akik megalkották a „Sza­bolcs” elnevezésű motoros áruszállítót; akik éppen Nyír­egyháza peremén alakítják ki a magyar könnyűipar centrumát; akik mongol gyárba készítenek fénycsöve­ket, vagy akik Európa szá­mos országába küldik az új konzervgyár kitűnő termé­keit. ők is beletemetkezhet­tek volna gondjaik közben a vidékellenesség gondolatába. Ehelyett azonban munkához láttak, fokozták akaratukat s bizakodásuk ezek nyomán nem volt hiábavaló. A ma­guk igényéhez alakították környezetüket s most már úgy ragaszkodnak munkahe­lyükhöz, mint féltett kin­csükhöz. S ez a kincs azért kedves, mert munkájuk, ve­rejtékük s tehetségük van benne. Ángyai Sándor nek részvételével aktívaerte- kezletet tartott, A tanácskozáson megjelent és felszólalt Kállai Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára. A beszámolót a me­zőgazdaság előtt álló felada­tokról Barczi Gyula, a Nyír­egyházi Járási Pártbizottság titkára ismertette. Jó két hónap meg április negyediké, de mind több jei mutat a megyében felszaba­dulásunk 20. évfordulójának ünnepélyes várására. A város, az ipar dolgozóinak méltó ké­szülődése mellett a falvakban, a mezőgazdaságban is új el­határozások, tettek születnek, melyek hozzájárulnak a mun­ka további eredményességé­hez. A lónyai Béke Termelőszövetkezetben a KISZ-fiatailok — április 4. tiszteletére — elhatározták: szocialista cím elnyeréséért dolgozó ifjúsági brigádot ala­kítanak. A közös gyümölcsös­ben és a zöldségkertészetben a lehető legjobb eredményeket érik el, s egyéb vonatkozásban is eleget tesznek a megtisztelő cím elnyerése érdekében. A fiatalok kezdeményezése nem maradt hatástalan. A nóta-, nács tagjai ugyancsak bejelen­tették: ők is vállalják a szo­cialista brigád címmel járó feltételeket. A 15 tagú női brigád a növénytermesztés­ben akarja valóra váltani vál­lalását. Tiszakerecsenyben Varga Béla. a Dózsa Tsz el­nöke a következőket mondja: — Az a számításunk, hogy az ünnepi évfordulót jó mun­kával köszönthetjük legmél­tóbban. ősszel egy talpalatnyi fö'dünket sem hagytunk szán­taikul. Mikor nyílni kezd a tavasz, haladéktalanul hozzá­kezdünk a mezed tennivalók­hoz. Addig mindent előkészí­tünk. Az igyekezetre annál inkább szükség van, mivel ez évre a tavalyi 10 hold helyett 50 holdon lesz kertészetünk, éspedig öntözéses. Az ott ter­melt zöldséget a Nyíregyházi Konzervgyárnak szállítjuk Megnövekedett a gondunk a melegágykészítéssel, több ke­retdeszkára, molinóra van szükségünk. Február közepén megkezdjük „ melegágyak ra­kását. A Tiszaszalkai Gépál- . lomás műhelyeiben nagy a sürgés-forgás. Kosa József művezetőt nehezen le­het megtalálni a nagy zajban, gépek „erdejében”. — Huszonkilenc tsz tarto­zik körzetünkhöz, sok gépet hoztak be javításra, no meg a mieinket is meg keli repe- ráigatni. „Rá keil vernünk”, ha azt akarjuk, hogy a ta­vaszi mezőgazdasági munka indulásakor minden arra való gép a helyén legyen. Erről pártszervezeti, termelési érte- kezleti határozatunk van. No­vember. december hónapok­ban terven felül 13 erőgépet javítottunk ki a tsz-eknek, a gépállomásiak közül 12-t. Eb­ben a hónapban már 14 erő­gépet javítottunk meg a tsz- eknek. Mindenekelőtt azoknak a gépeknek a javítását helyez­zük előtérbe, amelyekre a ta­vaszi szántás-vetési munkák­ban feltétlen szükség van. Különösen ez a helyzet a munkagépekkel, ügy tervez­zük. hogy február 28-ra eleget teszünk ennek a kötelessé­günknek, és zökkenő nélkül indulhat a tavaszi munka minden tsz-ben. fa. b.) Kiutazóit a magyar küldöttség a KGST ui駧zakára Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének vezetésével ked­den este elutazott a magyar küldöttség Prágába, a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának 19. ülésszakára, s a végrehajtó bizottság soron következő üléséire. A küldöttséget a Keleti-pá­lyaudvaron Pap János, Mi­nisztertanács elnökhelyettese. dr. Trautmann Rezső építés­ügyi miniszter, valamint a Minisztertanács titkársága, a Külügyminisztérium, s több gazdasági minisztérium kép­viselői búcsúztatták. Jelen volt a búcsúztatásnál Fron- tisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete is. Nyíregyházi járási aktívaértekezlet Kiss Gábor a Fehérgyarmati Vegyesipari Vállalat laka­tos brigádjának vezetője. Ózd részére készülő gáznyomás­fokozó csőrendszer hegesztésé n dolgozik. Foto: Hammel József Munkástüntetés a szíriai fővárosban Feszült a helyzet Damaszkuszban Nép és a kormány a gazdagok és a főpapok elten A damaszkuszi rádió hétfőn este bejelentette, hogy egy Szí­riái katonai törvényszék golyó általi halálra ítélt nyolc sze­mélyt — köztük hármat tá- vollétében —, akik ellen az a vád, hogy katonai összees­küvést szőttek az 1963. már­cius 8-i forradalom megsem­misítésére és a reakciós ele­mek hatalmának visszaállítá­sára. Damaszkusz Midan-negye- dében kijárási tilalmat rendeltek el, miután üzletemberek, vallási vezetőit és a muzulmán testvé­riség szervezet tagjainak egy csoportja ott elbarikádozta magát Damaszkuszi hírek szerint a helyzet feszültebbé vált az­után, hogy vallási vezetők be­szédeikben a kormány államo­sítási rendelkezései ellen uszítottak. A Szíriai Forradalmi Nem­zeti Tanács rendeletet adott ki, amely szerint elkobozzák azoknak az ál­lampolgároknak a vagyo­nát, akik zavarkeltésre uszítanak és meg akarják akadályozni az államosí­tásról szóló törvények végrehajtását Egy AFP-jelentés szerint a kereskedők sztrájkja „ fővá­roson kívül kiterjedt az or­szág öt nagy városára is: Aleppora, Homsra, Hamára, Derára és Latakiára. Kedden rendkívül feszültté vált a helyzet Szíriában, ahol a legutóbbi államosítási in­tézkedések felkeltették az or­todox vallási vezetők és a gaz­dag üzletemberek, földbirto­kosok heves ellenállását. Reggel sokezer munkás vonult Damaszkusz köz­pontjába; a tüntetőkhöz nagy paraszttömegek is csatlakoztak. A szíriai rádió „egyenes adás­ban” közvetítette az egész tüntetést, amelynek során a felvonulók követelték a reak­ciós üzletemberek ellenállásá­nak következetes elnyomását, a forradalom vívmányainak biztosítását. A rádió közlései lelkesen támogatták a tünte­tést. a bemondók hangoztat­ták, hogy a nép és a szakszer­vezetek nagy megmozdulásáról van sző. Amikor a tüntetők az elnöki tanács épülete elé értek, meg­jelent az erkélyen Amin el Hafez altábornagy, az elnöki tanács elnöke. A tömeg üdv­rivalgásban tört ki. Haíez rö­vid beszédet mondott, kijelentette, hogy kormá­nya szétzúzza a kizsákmá- nyolőkal. az összeesküvő­ket, a vérszopókat, akik kezet emelnek a kor­mány szocialista politiká­jára, az államosításra. „Halál a kapitalista és im­perialista ügynökökre!” „Vé­rünkkel védjük meg a mun­kásság vívmányait!” — ilyen feliratú transzparenseket len­getett az éljenző tömeg a rögtönzött nagygyűlésen. A TASZSZ damaszkuszi je­lentése szerint a kormányzat ellenintézkedéseket -tesz a va­gyonosok szabotázs akciójá­nak letörésére. Egy kormányrendelet 25—30 százalékkal csökkenti a ház- tulajdonosoktól bérelt lakások és hivatali helyiségek bérét. A földreform ügyi minisz­ter elrendelte, hogy' a 34 leggazdagabb földesúr földjét ki kell sajátítani. A nagypolgárság és a „Mu­zulmán testvériség” nevű fa­natikus reakciós szervezet to­vábbra Is szabotálja a kor mány döntéseit: a legtöbb bolt zárvp van. A zárt őz! ■- teket fegyveres katonák őrzi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom