Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-24 / 20. szám
Máté Györgyi Ez is Járvány?! Négy egyest kaptam, de influenzát egy csöppet se! Ellentmondás T ervíeljeslf és Népgazdasági szántról tekintve nagy fontosságú üzem volt. ■ Korántsem lehetett csak úgy labdázni vele. Nem véletlen hát, hogy következő évi tervének vitájához Mucsi, az iparigazgató és Kettessi a városi pártbizottságról is megjelent. Először Kettessi kért szót. — Én bizonyos mértékig ke- j vésnek tartom az előirányzott húsz kompresszort. Tudják, magam is itt dolgoztam valaha, eléggé ismerem hát a gyár adottságait. Érdemes lenne gondolkozni azon, nem volna-e lehetséges a mai eszközökkel, de a termelékenység jelentékeny emelésével hu- szonketőtt előállítani. Zugéber, az Igazgató csak fejét rázta. — Lehetetlenség — mondta komolyan. — Nyolc évvel ezelőtt más volt a helyzet, ma megint más. Azóta disszidált két technikusom, maszek lett két művezetőm, tsz-gépész két lakatosom, katona két marósom. Ez a húsz is már olyan maximális erőfeszítést követel, hogy álmatlan éjszakáim vannak miatta. —Talán szedjen akkor altatót — mondta erre ridegen Mucsi, — én roppant reálisnak látom azokat a célkitűzéseket, amelyeket Kettessi elvtárs is említtet. De hogy lássa, milyen belátó vagyok, tekintetbe veszem személyi problémáit és engedélyezek még némi munkaerőkeretet. — Mindenesetre ezt is köszönöm — szóit Zugéber kissé megenyhültem, — megértése mindenesetre végtelenül jólesik nekem. Ugyanakkor őszintén meg kell mondanom, hogy nem a munkaerőcipő szorít engem elsősorban, hanem a nyerasnyag- hiány. — Sajnos, azt a mai nemzetközi helyzetben nem adhatok — így válaszolt Mucsi. — Kérem, ne tessék összetéveszteni a kompresszort az agresszorral — éképp kérlelte őt összekulcsolt kézzel az igazgató. A gyártmányhoz elsősorban anyag kell, függetlenül a nemzetközi helyzettől. Kérve kérem, valami kicsit adjon. ■— Értsen meg, nincs — ezzel zárta le Mucsi a vitát. — De el kell ismernie, ez a létszámemelés is jelentős segítség ■népi államunk részéről. Ezzel meg' tudják maguktól is oldani a problémát. Szóval, ugye meglesz a huszonkét kompresszor. Na, viszontlátásra. A minisztériumi főosztály- vezető, amikor utóbb kézhez- vette az üzem tervét, mindjárt behívatta magához Zugébert. — Ügy tudom — mondta, — maguk huszonkét kompreszHosszüfávfutás szarban állapodtak meg az előzetes megbeszéléseken. Itt meg csupán tizenkilencet 'átok. Ez kevés, ennyivel nem elégedhetünk meg az önök gyára részéről. Az igazgató vakaródzott: — Valaha talán megtehettem volna, de már elmondtam, hogy 1956-ban disszidált két technikusom, később maszek lett két művezetőm, tsz-gépész két lakatosom, a haza védelmére jelentkezett két marósom. Ez a tizenkilenc is már hatalmas erőfeszítést követel tőlünk. Igv görbüljek meg. ha egy darabba] is többet ki bírunk hozná. Erőszakoskodni lehet, de a reális adottságokkal mégis csak én tudok számolni. — Hiszen egyszer már megállapodtak — mondta a főosztályvezető, nem minden harag nélkül, bár nem emlékezett pontosan, hány darabról is szólt a megegyezés. — Főosztályvezető kartárs nyilván összetéveszti a kompresszort a kompromisszummal — mondta ekkor Zugéber. — Ha tetszik, megállapodhatunk bármennyiben, de mit ér vele, ha nincsenek embereim hozzá, és főként, ha hiányzik a nyersanyagom. Egy óra .múlva az igazgató jókora pótnyersanyag-kiutalás- sal 3 zsebében tért haza a minisztériumból. Kijavította a tervet és visszaküldte a minisztériumba. Teltek-múltak a hetek, egyszercsak jelentette a titkárnője, hogy megérkezett hozzá maga a miniszterhelyettes. — Nem tartom elégnek ezt a tizennyolc kompresszort, amelyet bevettek a jövő évi-tervbe — mondotta az igazgatónak. — Megállapításom szerint önök ennél többre képesek. — Ezzel az agyonnyúzott j gépparkkal? Ezekkel az esztergának vagy fúrógépnek csúfolt romhalmazokkal? Lehetetlen kiáltotta Zugéber és könnyek patakzottak az orra alatt. — Egész jók viszont még a marógépeik — mondta idegesen 3 miniszterhelyettes. — Elvtársam — harsogta Zugéber és szemét az égre emelte, — ön összetéveszti a marógépet a marógúnnyal. Az úttörők már két évvel ezelőtt mindet be akarták vinni a MÉH-hez, mert ócskavasnak nézték. Egy félóra múlva hat vadonatúj forgácsológép ütötte a megpuhított miniszterhelyettes jóvoltából Zugétoer markát. Megígérte, hogy ennek alapján módosítja majd a tervét, bár kifejtette, hogy az előfeltételek még távolról sincsenek így sem biztosítva, — Oldják meg ezt már maguk — mondotta a miniszter- helyettes. — én mindenesetre megtettem a magamét ezzel a soron kívüli gépparkfeljavítással. Amikor aztán a minisztérium és a tervhivatal együttes ülésén értékelte a szakma következő évi tervét, szóba került a kompresszorgyártás is. — Minden üzemünknek hazafias kötelessége e nehéz időkben, hogy „ kompresszor gyártásában megtegye a magáét és többet, teljesítsen, mint amenyit ígért — mondta felszólalásában a tervhivatal vezető munkatársa. Ha ez így lesz az elismerés nem fog elmaradni. Miután a kompresszor ma oly fontos, kettős prémiumot fizetünk n vezetőknek arra az esetre, ha túlteljesítik 8 tervet. Zugéber kért szót. — Mi a tervben eredetileg tizenhét kompresszor elkészítését ígértük — mondotta. — De a tervhivatal kiküldötte oly ékesszóió érvekkel ecsetelte, mily nagy szüksége van a hazának a kompresszorokra, hogy felajánlom: tizenhét helyett huszonhét kompresszort adunk jövő esztendőben népgazdaságunknak. Nem is kérünk ehhez felülről semmiféle segítséget, megoldjuk a többletet magunk. saját erőből. Nagy taps fogadta a lelkesítő bejelentést. Hatására egy sor hasonló felajánlás született.. A végén felállt a minisztérium küldötte: — Példamutató az a mód, ahogyan Zugéber kartárs itt a dologhoz hozálátott. Ez egyébként, az ügv fogadtatásán is tükröződött. Hadd mondjam azonban meg, a minisztérium úgy döntött. Zugéber elvtársék gyárát jövőre átprofilírozzuk. Ezáltal a következő esztendőben nem kompresszort, hanem nukleáris orvosi műszert gyártanak majd. — De nincs hozzá munkaerőnk, nyersanyagunk, gépparkunk, kapacitásunk — így kiáltott közije az igazgató. — Aki a tervezett tizenhét helyett huszonhét kompresz- szort tud gyártani, az majd megoldja valahogyan ezt is, saját ereiéből — szólt nyugodtam az előadó. KERESZTREJTVÉNY írók és művek. Beküldendő sorok: Vízsz.: 1, 36, 61, függ.: 15, 16, 17. Vízszintes: 1. Az „Elveszett illúziók” című regény írója. 13. Becézett fiúnév. 14. Angol főnemesi cím névelővel. 16. Gyötörj. 18. Tervszerű Megelőző Karbantartás. 19. Pokol szélei. 20. Kugli ékes névelővel. 21. Kínai államférfi. 23. Kellemetlenség. 24., Ritka női név. 25. Sziget a Földközi-tengerben. 26. Színművésznőnk. 27. MST. 28. Váci gyárunk. 30. Fel betűi keverve. 31. Ékes határozott névelő. 32. Hímállat. 33. Szélhárfa. 35. Mássalhangzó kiejtve. 36. A „Szent Johanna” című színdarab szerzője. 37. JE. 39. Hiányos öltözék! 40. Fordított kéz! 41. BN. 42. Erdélyi folyó. 44. Kisebb fiútestvérem. 46. Testi sérülés. 47. Púpos tulok. 48. Bolti eladó munkaeszköze. 49. Végtelen időpont jelölése írásban! 50. SMC. 52. Helyhatározó szó. 53. Hír továbbításával megbízott gyorsan közlekedő személy. 54. Német tojás. 55. Végtag. 57, A szputnyik teszi a Föld körül. 58. Kihívó viselkedésű nő. 60. Magas, nyúlánk, derékban vékony. 61. Ki volt az a rab, aki a börtönben írt röpiratot a sajtószabadságról? Függőleges: 2. Fülgyulladás orvosi nyelven. 3. Kilenc hangszerre írott zenei mű. 4. A fiam gyermeke tájszólással. 5. Vissza: két szó, határozott névelő, nyugat-európai nép. 6. Kéz betűi keverve. 7. Igen oroszul. 8. Helyhatározó rag. 9. Női ónekhang. 10. Fakorona. 11. Néma zárka! 12. Juttat. 15. A „Vihar” qímű nagy regény írója. 16. A „Fanny hagyományai” című naplóformájú regény írója. 17; Az „Ivanhoe” írója. 19. Fagyasztott gyümölcsléből és tejszínhabból készített édesség. 21. Most, azonnal. 22. Vissza: nagymultú magyar sportegyesület rövidített neve. 23. Az egyik oldal. 25. Ruhát tisztítana. 28. Nagy nyilvánosság. 29. Könnyelmű optimizmussal élő jókedélyű ember. 32. Kerület rövidítése. 33. Város Horvátországban. 34. Kis ház. 38. Alapvető, egyszerű. 41. Szöveget bemagol (+). 43. A tuberkulózis közismert rövidített neve. 44. Gyilkolja. 45. SKT. 46. Vissza: az álmosság külső megnyilvánulása. 49. ...... -marsch, kártyában minden ütés megszerzése. 51. Kifőtt kávé. 53. Becézett férfinév. 55. Hím. 56. Keskeny nyílás. 57. KAM. 58. Mássalhangzó kiejtve, 59. Sír. 60. Kés szélei. A megfejtéseket legkésőbb február 1-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk eL Január 10-i rejtvénypályázatunk megfejtése: Georg Friedrich Händel. Auber: A portiéi néma. Fidelio, Casals, Velencei gondolás dal. Nyertesek: Kennyei Zoltánná, Korsós Imre, dr. Nádassy Andrásné, Ormos Antalné és Takács Lázslóné nyíregyházi, Mónus Ilona csengett, Erdélyi Mária hodászi, Kosa Gyuláné szamosszegi, Szűcs Ilona tá- kosi és Hőgyes Ágnes újfehértói kedves rejtvényfejtőink. A könyveket postán elküldtük, 1965, január 24.
