Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-24 / 20. szám

Nem az iskolának, hanem az életnek... Az iskolareform és a megyei gondok Hogyan valósul meg az is­kolareform? Milyen eredmé­nyek és milyen akadályok jel­zik útját? Egész oktatási rend­szerünkben központi helyet foglal el az általános alapmű­veltséget nyújtó, a társadalom minden ifjú tagjára kiterjedő általános iskola. A reform csakúgy, mint az új tanterv és utasítás pontosan meghatá­rozza a szükséges ismeretek, jártasságok és készségek elsa­játításának szintjét. Körvona­lazza azokat a pedagógiai eljá­rásokat, melyekkel elérhető, hogy a nyolc általánost elvég­zők megszerezzék a kívánt alapműveltséget, mint a terme­lőmunkában való részvétel és a továbbtanulás zálogát. Közvetlenebb viszony nemcsak munkaíogásokat, ha­nem helyes magatartási nor­mákat* avagy hanyagságot, nemtörődömséget is tapasztal­nak a tanulók, melyeket nem vehet tudomásul szó nélkül egyetlen lelkiismeretes tanító, tanár sem. Lehetővé kell tenni, hogy minden tanuló azonos körül­mények között tanulhasson, hogy ne legyenek hátrányban lévők, s minden gyerek meg­felelő képzést kapjon. — Ez is sarkalatos pontja közoktatá­sunknak. Általános iskolai vo­natkozásban ez a szakrendsze­rű oktatás kiterjesztésében jut kifejezésre. Körzetesítés, körültekintéssel nek érdekében a két éve meg­nyílt Nyíregyházi Tanárképző Főiskola. Elérendő cél az is, hogy min­den tanuló lehetőleg a tankö­telezettség ideje alatt végezze el az iskolát. Iparítanuló iskolák, kérdőjelekkel Megyei tapasztalat, hogy a relörm fokozatos bevezetésével nem csökkent a társadalmi ér­deklődés az oktatás iránt. Köz­vetlenebb lett a viszony a ne­velők és a szülök, a nevelők és a tanulók között. Ez még akkor is áll, ha egyes helye­ken ezt a viszonyt formális elemek tarkítják, ha a pedagó­gusok családlátogatásai felszí­nesek, s nem mindig tudják megtalálni a kötelező összhan­got a szülők és a nevelők. Nem ezek a jellemzőek, de nem is lebecsülendők a továbbiakban. Az oktatási reform megha­tározott anyagi fedezetet is kí­ván, az iménti szubjektív fel­tételek mellett. A korszerűbb, módszeresebb oktatás elenged­hetetlen elegendő és jól fel­szerelt tantermek, a politech­nikai képzés műhelytermek nélkül. Szabolcs-Szatmár elha­nyagolt és szétszórt felekezeti iskolahálózatot örökölt, s en­nek jegyei még ma sem tűntek el. 1961-ben 1963 tanterme volt a megyének, jelenleg 2035. Ezzel azonban nem javult lényege-, sen a tanteremellátottság, az egy tanteremre jutó tanulók aránya 55,7-ről mindössze 53,2- re javult Az országos átlag 46,6. A 2035-ből 172 szükségtante­rem, következésképp 84 sem méreteiben, sem megvilágítá­sában nem alkalmas tanterem céljára. A reform fokozatos bevezetése óta némileg javul­tak az anyagi, technikai felté­telek, azonban alatta marad- tait az igényeknek. Ismerve azt x tényt, hogy n közoktatás­ra szánt beruházások öss'zege jelentős mértékben nem fog emelkedni, feltétlenül a na­gyobb társadalmi összefogás, a helyi lehetőségek eredmé­nyesebb kiaknázása hozhat fej­lődést. Az utóbbi években, ha ki­sebb zökkenőkkel is, jól ha­ladt a megyében a körzetesí­tés. Egyes helyeken, mint Nyírlugoson és Nyírvasváriban az állami gazdaság, a tsz, anyagi áldozatokat is hozott a tanulók szállítása érdekében. Üjfehérlón. Kállósemjénben, Tyúkodon és Nyírszőlősön kol­légiumot létesítettek a tanyai iskolásoknak. Ahol alaposan előkészítették a községi szer­vek, oktatási szakemberek a körzetesítést, ott nem okozott meg nem értést sem a szülők­nél. sem a nevelőknél. Ez a munka továbbra is nagy kö­rültekintést, megértést kíván. Van még tennivaló n szak- rendszerű oktatásban, a me­gyében a felsőtagozatos tanu­lók 12,5 százaléka nem része­sül megfelelő szintű szakokta­tásban. Hatezer tanuló szak- rendszerű oktatását szükséges megoldani a következő évek­ben. Ennék előfeltétele a diák­otthonok létesítésén, a közle­kedés megoldásán kívül a sza­kos tanerő ellátottság javítása. Ez sem kielégítő megyénkben, évről évre kénytelenek voltak at oktatási szervek képesítés nélküliekkel feltölteni a hi­ányzó létszámot, örvendetes, hogy minden évben apad a képesítés nélküliek száma, ugyanis többségük tanul, sza­kosodik. így négy-öt év múlva megközelíthetjük a szakosellá­tottság követelményeit. Figye­lemre méltó munkát végez en­A megyében a VIII. általá­nost végzetteknek mindössze 35 százalék^ tanul tovább kö­zépiskolákban, 10 százaléka iparitanuló-iskolában, míg a többiek most már kötelezően a továbbképző iskolában foly­tatják tanulmányaikat. 5500 fiatalról van szó, akiknek to­vábbtanulása nem megnyugta­tóan megoldott. Ismeretes és lapunkban is foglalkoztunk a továbbképző iskolák „profilta- lanságával”. Az illetékes me­gyei oktatási szervek is java­soltak a minisztériumnak, hogy alakítsák át a mezőgazdasági szakmunkásképzés céljaira ezt az iskolatípust. Ez, a jelek szerint a következőkben elin­dul a megoldás felé. Említést érdemel azonban, hogy éppen x minden iskolaformára kiter­jedő reform nem számolt elég­gé az iparitanuló-intézetek jö­vőjével, s helyesen ugyan, de részben a feltételek hiányában hozzálátott a középiskolai há­lózat kiépítéséhez. Ez a törek­vés helyezendő, azonban a gyakorlati élet kérdőjeleket állított, az iparitanuló-iskolák elé. mi lesz velük, maradnak a mostani részben .zsákutca” formában, vagy emelni fogják x szintét, közelítve a középis­kolához, esetleg a tanulmányi időt is növelik, s lehetővé vá­lik a középiskolákba való át­menet a jelenleginél kedve­zőbb lehetőségekkel. Ez me­gyénket erősen érintené, hisz a 35 százalékon túli 5500—6000 fiatal képzése — meghatározott .szákmai igényű és középfokú műveltségi elemeket is nyújtó iskolaformával, az iparitanuló­iskolák átalakításával, megre­formálásával és létszámuk ki­bővítésével megoldódhatna. Sok eredménye van az isko­lareformnak, de sok még a tennivaló, hogy ifjúságunk ne az iskolának, hanem az élet­nek tanuljon. Páll Géza Az 1965-ös emlékév 1965-ben ünnepli a világ Dante Alighieri születésének hétszázadik évfordulóját. De ebben az esztendőben még sok más nevezetes évfor­duló is van. A legrégibb Archimedesi, az antik idők nagy matematiku­sát és mechanikusát idézi. Az idén ünnepük születésének 2250. évfordulóját. Az idei évre esik Seneca, a nagy római bölcs halálának évfordulója is. 1400 esztendővel ezelőtt halt meg. I. Justinianus császár hadvezére Belizár. aki azzal írta be nevét a történelembe, hogy legyőzte a vandálodat és keleti gotokat. Maga Justiniá- nus bizánci császár is 565-ben halt meg. Az ő uralkodása alatt kodifikálták a Corpus Jurist. Ötszázötven évvel ezelőtt halt meg Húsz János. a nagy cseh reformátor, akit Konstan- zában eretnekként máglyán égettek el. Négyszázötven esztendeje születet az ifjabbik Lucas Cra­nach nagy német festőművész és 250 évvel ezelőtt Ewald von Kleist, x költő. 150 esztendeje szenvedett végső vereséget Napoleon Wa­terloonál és száz esztendő telt el az amerikai polgárháború befejezése óta. Népszeiű téli tanfolyamok A nyíregyházi járásban is népszerűek az immár négy­éves hagyományra vissza te­kintő téli falusi gazdaságpo­litikai, világnézeti, aktuális helyi témákat felölelő kéthe­tes tanfolyamok. Hetvenkét tanfolyamot tartanak a járás­ban január 11-től február 5-ig. Az esti órákban megtar­tott tanfolyamok átlagos lá­togatottsága eddig 30—40 rész­vevő, azonban Nagyhalászon 150-en, Vencsellőn és Ibrány- ban is hasonló számban vet­ték részt. Ibrányban filmve­títéssel is kiegészítik az elő­adásit Mihail Satrov: Jó és rossz belátások, Lényeges alapelve a reform- ntézkedésnek, hogy az általá­nos iskolákban be kell vezetni i politechnikai, gyakorlati képzést. Három év alatt 15 nűhelyterem épült a megyé­jén, , 167 iskolában, az osztott skolák 86.5 százalékában fö­vik főleg mezőgazdasági jelle­gű gyakorlati képzés. Száz- íegyvenhárom végzett és száz­át venmégy most szakosodó pe- iagógus foglalkozik a gy a kor­át! oktatással. Ez az érem ígyik oldala, a másik, hogy egalább száz műhely te rém re lenne szükség a közeli évek­ben, hogy mindenütt, bevezes­sék a gyakorlati oktatást, mint sz már valóság jó néhány me­gyében, mint Hajdú-Bihar, Fe­jér, Szolnok. Szemléletbeli nézeteltérések is nehezítik „ gyakorlati okta­tást, nevelést. Még a meglévő lehetőségeket sem sikerül min­denütt kihasználni: egyes he­lyeken az iskolai gyakorlókért nem az oktatást szolgálja, nem innak tárgya, eszköze, hanem a termelési haszon együk forrása. Az üzemek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az is­kolák kapcsolata egyre gyü­mölcsözőbb. Jó lenne azonban, h;1 a gyakorlati készségek, is­meretek elemzésén túl, a mun­kakörnyezet által ért jó és rossz hatásokat is ..felfognák” x pedagógusok, felhasználnák nevelési célok érdekében, üzemi gyakorlatokon ugyanis Július ha Jelenetek egy történelmi drámából A napokban mutatták be Moszkvában j Részletet közlünk M. Satrov 'Július hatodik a című színdarabjából, amelyik a szov­jet hatalom első évének egyik legdrámaibb eseményéi ábrá­zolja. 1918. júliusában a szov­jetek küldötteinek ötödik ta­nácskozása napjában, Moszk­vában a baloldali esszerek Iá-- Zadást robbantottak ki. Azt remélték, hogy meghiúsítják a breszti békét, a baloldali essze­rek azzal a céllal, hogy Német­országot bevonják a háborúba a Szovjet-Oroszország ellen, meggyilkolták Mirbach német követet. Azt tervezték, hogy •.elfoglalják a Kreml-t, letartóz­tatják a szovjet kormányt, és megölik Lenint. A baloldali esz- j szerek Iceland ja igen nehéz j megpróbál tatást jelentett a fia­tal Szovjet Köztársaság számá­lra. Energikus, határozott lépé­sekkel, Leninnek és közvetlen I munkatársainak személyes ve­retesével a lázadást néhány óra alatt elfojtották. A színdarab „Július hatódj- lka” hiteles történelmi anyagot \ dolgoz fel. Cselekménye hu- \ szonnégy óra leforgása alatt jjúísíódifc. A darabot a napok­ban mutatták be a Moszkvai Drámai Színházban, 1918. JULIUS HATODIKA 15 ÓRA 15 PERC V. 1. Lenin dolgozószobája a Kremlben. Vlagyimir lljics hát­tal áll nekünk a két ablakközt lévő faion függő térképnél, me­lyen a katonai események pon­tosan rögzítve vannak. A tér­képen lámaló a front vonala: Ez a gyűrű Moszkvát zár ja kö­rül. Kinyílik az ajtó és az iz­gatott Bones Brujevics lép be. BONCS BRUJEVICS: Vla­gyimir lljics! Néhány perccel ezelőtt bombával megölték Mirbachot. Csicserin közölte velem. Bljumkin, a Cseka munkatársa ölte meg. Dzer- zsipszkij aláírásával ellátott igazolványai jutott be á kö­vetségre.* Egyéb még semmi nem ismeretes. LENIN: (Némi hallgatás után) Ezt kapta ön ajándék­ba Szpiridonovtól** és bandá­jától .. í BONCS BRUJEVICS: ön gyanít valamit... LENIN: Kétségbevonhatat­lan. Bljumkin nem önállóan cselekedett. Elhatározták, hogy mégis berántanak bennünket a háborúba. Vlagyimir Dmitri- javics, kérem önt, hogy nagyon gyorsan hajtasson a követség­re, tegye meg a szükséges in­tézkedéseket, a németeket meg kell őrizni minden esetleges későbbi kellemetlenségtől, és közöljön velem mindent tele­fonon. BONCS BRUJEVICS: Jó, csak előbb kiadom a legszük­ségesebb parancsokat (felve­szi a telefonkészülék kagyló­ját). Kapcsolja Berzin elv- társat. Itt Bones Brujevics. Berzin élvtárs, azonnal rendel­jen el a Kremlben harciriadót. A lett lövészek századjait ül­tesse kocsikra és hadd jöjje­nek nyitott kocsin a Kreml katonai parancsnokságának az épületéhez. Azonnal állítson megerősített őrséget az összes bejáratokhoz, ellenőrizze a Népbiztosok Tanácsa épületé­ben az őrség teljes személyi állományát, és ön sehová sem távozhat. Mirbachot meggyil­kolták. (Leteszi a telefon- kagylót és elmegy). LENIN: (Felemeli a telefon- kagylót). Kapcsolja Dzer- zsinszkijt. Itt Lenin. Felix Ed- mundovics. nemsakkal ezelőtt megölték Mirbachot. Bljunkin gyilkolta meg, az ön beosztott­ja. Az ön aláírásával jutott be a követségre. Kérem, sürgő­sen tisztázza az ügyet. Ez módfelett veszélyes. A_ kalan­dorok ránk akarták erőszakol­ni a háborút, és ön tudja, hogy ez mit jelent? Hívjon fel en­gem. Jó? Bejön Szverdlov. SZVERDLOV: (Gúnyos mo­sollyal). No, úgy látom, hogy Portré. — Pólyák László, a kisvárdai öntöde ifjúmunkása Hammel József felvétele Kilencven éves mesemondó asszony Gergelyiugornyán Szabolcs-Szatmár mégyé- közben — Csiszár Árpád, a ben több, országosan ismert vásárosnaményi múzeum mesemondó élt az utóbbi igazgatója. özv. Ducsi Jó­években. Ezék azonban mind zsefnénak hívják. Kilencven férfiak. Most azonban Ger- éves, de még ma is jól bír- gelyiugornyán asszony mese- ja magát. A meséket még fia­mondóra bukkant — népszó- tál korában tanulta, s mos- kások. hagyományok gyűjtése tanáig sem felejtette el. a Népbiztosok Tanácsától új­ból át kell térni Forradalmi Bizottságra .., LENIN: (Mélyet lélegezve). Igen, itt van önnek a kisbur- zsoá soron következő aljas in­gadozása. Ez ugyanaz az álla­pot, amiről Engels azt mond­ta: „Der rabiat geworden Kleinbürger” — ,,a kispolgár elragadtatja magát.” SZVERDLOV: A kispolgári radikalizmus tipikus mesterke­dése ez... Meg vagyok győződ­ve, hogy ez baloldali esszer ak­ció. Szpiridonov megígérte, és most beváltotta a szavát. LENIN: (Haragosan). Igen, ez már nemcsak nézeteltérés a bolsevikok és a jobboldali esszerek között, hanem ez teljes szakítás! (Leül az ab­lakpárkányra). Pontosan ki­tervezett provokáció ... Egyik aldalról — Németország szá­mára bebizonyítani, hogy a gyilkosságnak mi is részesei vagyunk, — Bljumkin úgy kö­vette el x merényletet, mint a Szovjet hatalom képviselője, hivatalos felhatalmazással a kezében .,. Másik oldalról — személyek meggyilkolása igen népszerűtlen és idegen a nép széles tömegei körében. Mir­bach — a kapitalisták, banká­rok, x megszállók képviselője, akiknek a kezére Ukrajna munkásainak és parasztjainak a vére szárad. Mirbach az, akit vad gyűlölettel utálnak a mun­kások is, a parasztok il Ö a megszemélyesítője mindannak a nyomásnak, ami Breszt ered­ményeként a vállainkra nehe­zedik... Nyílt spekulálás arra, hogy meggyilkolását örömuj­jongással fogadják, és teljes tá­mogatást kapnak... Bejön Csicserin. LENIN: Georgij Vasziljevics a Berlinbe menő német jelen­tés jellegére minden körülmé­nyek között erős befolyást kell gyakorolnunk. A katonai be­avatkozásra az ürügy megvan, különösen akkor, ha figyelem­be vesszük, hogy Mirbach va­lószínű egész idő alatt azt bi­zonygatta, hogy katonailag gyengék vagyunk, és elég egy akármilyen kis lökés és már nem is vagyunk. CSICSERIN: Megbeszélem Riclerrel. LENIN: Adja tudtára, hogy ezek messze mentek — de mi kezeskedünk. Továbbá sürgő­sen adjon fel Berlinbe a kö­vetségre olyan táviratot, hogy; Joffe azonnal menjen a Kül­ügyminisztériumba, mentsen ki bennünket és fejezze ki rész­vétünket... Jelentse ki, hogy a kormánynak nincs semmi köze az akcióhoz, levonjuk a követ­keztetéseket ebből a kellemet­len esetből, a bűnöst kézreke- rítjük és átadjuk a bíróságnak. Minden lehetőt el kell követni, hogy a németek ne ugorjának be ennek a provokációnak. SZVERDLOV: Ha akarnak — ugrani fognak... LENIN: Ez természetes —- de ennek ellenére is... (Telefoncsörgés mindkét ké­szülékben egyszerre. Lenin és Szverdlov leemelik a kagylókat és beszélni kezdenek. Ez hall­ható a dogozószobában:) _ Jó. Nem, most szünetel az ülés. Igen. Igen egyetértek. Nem.. Egyesüljenek Antonov Oszejenkóval. Jó. Feltétlenül. Forduljanak a Katonai Pa­rancsnoksághoz. Ennek én ka­tegorikusan ellene vagyok. Azonnal megyünk. LENIN: A követségre kell mennünk, kifejezni a részvétün­ket. Mégpedig sürgősen. A mi részvétünk szintén befolyásol; hatja jelentésük tartalmát Most ez a legfontosabb kérdés Megyünk mind a hárman; (Mintha mosoly suhanna át a) arcán, odamegy az íróasztalhoz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom