Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-23 / 19. szám

Milyen állami támogatást kapnak az idén a tsz-ek? A szakemberei lútús új rendszere A 5004 7 számú kormányha­tározat kimondja: az állam to­vábbra is segítséget nyújt a .Sz-eknek megfelelő képzettsé­gű mezőgazdászok, könyvelők és egyéb szakemberek alkal­mazáséhoz. A tsz-ek szakem­berellátásának új rendszeréről .tűlön kormányhatározat ,1024/1964) intézkedik, amely­nek végrehajtási utasítása a 16/1964. számú földművelés- ügyi miniszteri rendelet. Az említett határozat , meg­szünteti a szakemberek ter­melőszövetkezetbe irányításá­nak eddigi rendszerét. Ennek legfőbb oka az, hogy a legutób­bi években végrehajtott átcso­portosítások után már jóval Kisebb a lehetőség másutt dol­gozó szakemberek tsz-be he­lyezésére. Most mindenekelőtt új szakemberek kiképzésével kell gondoskodni arról, hogy elegendő és megfelelő agronó- mus, könyvelő legyen minden zsz-ben. Azok azonban akik 1965 január elseje előtt kerültek tsz-be, aszerint része­sülnek különféle kedvezmé­nyekben, ahogyan annak ide­jén a rájuk vonatkozó szabá­lyok előírták. Ezek érvényes­sége az átirányításuk alkalmá­val megállapított határidő le­jártáig tart. vesz igénybe, akkor a munka- szerződés megkötéséhez a já­rási tanács előzetes hozzájáru­lása szükséges. A rendelet ja­vasolja, hogy a munkaviszony­ba lépő szakember munkaszer­ződésében kölcsönösen legalább hathónapos felmondási időt ál­lapítsanak meg. Ezt a megol­dást a mezőgazdasági termelés sajátosságai indokolják. Letelepedési segély A tsz-ek szakemberellátásá­ról szóló rendelet lehetőséget ad arra, hogy társadalmi ta­nulmányi ösztöndíjak adomá­nyozása céljából állami támo­gatást kapjanak a gazdaságilag meg nem erősödött és kivételes esetben a közepesen működő tsz-e'k. Az ilyen Címen igény­be vehető támogatás mértékét a járási tanács állapítja meg. Az állam magára vállalta azoknak a kezdő szakemberek­nek a fizetését akik gyakorló Idejüket az előbb említett ka­tegóriába tartozó tsz-ekben töltik. Annak a kezdő szakem­bernek, aki szakmai gyakorla­tának befejezése után a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által kijelölt tsz-ben legalább öí évi működésre kötelezettsé­get vállal, letelepedési segélyt adnak. A segély összege 10 000 forint, ha pedig a szakember­nek vele együtt élő házastár­si;, van, akkor 15 000 forint. A közgyűlés hozzájárulásával levelező oktatásban részt vevő termelőszövetkezeti tagokat ugyanazok a tanulmányi ked­vezmények illetik meg, ame­lyek a Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszonyban lé­vő dolgozóknak járnak. A ta­nulmányi szabadság idejére a tagnak az előző naptári évben elért átlagos részesedését kell jóváírni. Az a szakember, aki a Mezőgazdasági Mérnökto­vábbképző Intézet által vagy felügyelete alatt szervezett továbbképző tanfolyamon vesz részt, kiegészítő javadalmazá­sul a tanfolyam ideje alatt is megkapja. Ha kiegészítő java­dalmazásban nem részesülő szakemberről van szó, akkor kiküldetési költségtérítés illeti meg. A Munka Törvény- könyve szerint Előírja a rendelet, hogy Lenoö szakembert a termelő- szövetkezet közgyűlése elsősor­ban az arra alkalmas tagok közül jelöli ki, illetőleg a szak- mberjelijltet annak kérésére ágként felveheti. Ha ez nem .ehetséges, akkor felkérés, il­letve pályázat útján munka- szerződéssel lehet szakembert alkalmazni. Ha állami, társa­dalmi vagy szövetkezeti szerv­nél munkaviszonyban áll, ak­kor a tsz kérheti a munkálta­tótól a szakember népgazdasá­gi érdekből történő áthelyezé­sét. Az így áthelyezett szak embert akkor is megilletik az ilyen esetben járó kedvezmé­nyek, ha tagként kerül a tsz- be. Szakembert munkaszerződés­sel csak előzetes közgyűlési ha­tározat alapján lehet alkalmaz­ni. Ha a tsz a szakember java­dalmazására állami támogatást A javadal­mazás Fontos intézkedése a rende­letnek az is, hogy a tagként működő szakembernek — ké­résére — ugyanolyan mértékű szabadságot kell engedélyezni, mint amennyit a Munka Tör­vénykönyve a hasonló beosz­tásban munkaszerződéssel al­kalmazott dolgozóknak bizto­sít. A rendelet részletesen fog­lalkozik a termelőszövetkezeti szakemberek javadalmazásával. Megállapítja az alap java­dalmazás mértékét és kimond­ja, hogy az eredményességi ja­vadalmazás egy naptári évben elérheti a szakember évi alap­javadalmazásának 40 százalé­kát. Ha a termelőszövetkezet anyagi helyzeténél fogva nem képes a szakembernek legalább a rendeletben javasolt munka­díjat elérő alap javadalmazást nyújtani, akkor az alapjavadal­mazást állami támogatásból kiegészíthetik. Ilyen kiegészí­tésre csak gazdaságilag meg nem erősödött és — kivétele­sen — arra rászoruló közepe­sen gazdálkodó termelőszövet­kezetben kerülhet sor. A kie­gészítő javadalmazást három évig folyósítja az állam, s utána, kivételes esetben, még két évre meghosszabíthatják. Legfeljebb havi 800 forint erejéig terjedő kiegészítő ja­vadalmazást lehet engedélyezni olyan szakembereknek, akik állami gazdaságban, kutató- intézetnél, vagy másutt alkal­mazásban vannak és ottani munkájuk mellett valamelyik, még meg nem erősödött tsz- ben vállalják a szakmai veze­tést, illetve annak segítését. Azt a szakembert, akit álla­mi, társadalmi vagy szövetke­zeti szervtől önkéntes jelent­kezés alapján termelőszövetke­zetbe áthelyeztek, állami támo­gatásból különféle költségtérí­tések, segélyek illetik meg. A rendelet pontosan meghatároz­za ezeknek a kedvezmények­nek a feltételeit és mértékét. Lakásépítés A termelőszövetkezetek hosz- S7Ö le járatú hitelt kaphatnak arra, hogy szakemberek ré­szére készenléti lakást építse­nek. Típusterv szerint épített, 2—3 szobás, közművesített la­kás esetében 80 000 forint visz- sza nem térítendő állami tá­mogatást vehet igénybe a tsz. Lehetőség van arra is, hogy a szakemberek — évenként meghatározott keretben — csa­ládi lakóház építésére kölcsönt kapjanak. Mindezek és a rendeletben részletezett, de most nem említett intézkedések inén elő­nyösek a termelőszövetkezetek­nek és a tsz-ekben dolgozó szakembereknek. Lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy to­vább javuljon a tsz-ek gaz­dálkodásának szakmai irányí­tása, ez pedig alapvető feltéte­le a nagyüzemi társas gazda­ságok eredményesebb működé­sének. Udvariatlanig az autóbuszon Január 13-án a Vásáros- riamény—Beregdaróc üivo- lon közlekedő autóbusszal utaztam. A 17,30-kor induló kocsir„ négy diáklány is fel­szállt, akikkel a jegykezelő olyan hangnemet használt, amely nem engedhető meg, és valamennyien felhábo- radtunk rajta. Először nem is akarta őket felengedni a kocsiba. Azután azt a kije­lentést tette, hogy „azért nem jártok haza a diákbusz- szal, mert csavarogtok, ran­diztok” A bérletüket elvet­te, s csak akkor adta vlss- sza, amikor az autóbusz ve­zetője határozottan figyel­meztette, hogy ezeknek a diákoknak engedélyük .van arra, hogy az esti jár.ital menjenek haza. Az is fel­tűnő volt, ho.gy a jegykezelő a 17—18 éves lányokat egy­szerűen letegezte, s látszott, hogy azok nagyon szégyell­tek - kalauz viselkedését. Utólag megtudtam •> jegy­kezelő nevét: Kányán' Jó­zsefnek hívják, és azt is, hogy a diáklányoknak va­lóban van engedélyük az esti járat Igénybevételéi-e. mivel a gimnáziumban dél­utánonként érettségi előké­szítő folyik. Gerzscnyi Fereiicné, Barabás Nyírkáíai fordulat Túlteljesítették a termelési tervet — Félmilliós tartalék Négy- éven át mérleg hi­ányos volt a nyírkátei Rákóczi Tsz. Előbb a jégverés tette tönkre, majd a vezetési, szer­vezeti kapkodás. Az 1964-as esztendőt új vezetőséggel kezdték a nyír- kátai szövetkezeti gazdák. El­nöknek Szovéti Gusztávot hívták meg, a jóhírű hodászi Béke Tsz főkönyvelőjét, aki eleget tett a kérésnek. Sze­mélyváltozás történt a főag- ronómusi és a főkönyv-élői poszton is, s a tagság akara­tából átszervezték a vezető­séget. NEM ÖNCÉLÚAN At új vezetőség nagy len­dülettel látott munkához. A már elkészült termelési és ér­tékesítési tervet — a dotáció adta lehetőségek figyelembe vételével — átdolgozta. A mó­dosítás a tagság kezdeménye­zésével a gondosabb munká­ra, a korszerűbb módszerek alkalmazására épült. Egyben növelték a várható termelési eredmények tervét is. A tervmódosítást nem ön­célúan hajtotta végre az új vezetőség: alaposan megvitat­ta a tagsággal. A felelősség megoszlott kinek-kinek a sajiát munkájáért. NŐTT A TAGOK JÖVEDELME Az almatermelés korábbi 930 ezer forint bevételi ter­vét — bár 1 millió 440 ezer­re módosították — ténylege­sen 2 millió 240 ezer forint­ra teljesítették. Kenyérgabo­nából 1 mázsa 10 kilóval, burgonyából 10, hevesi do­hányból (zölden) 25, kukoricá­ból 5 mázsával (májusi mór- Zsoltban), napraforgóból 60 kilóval termeltek többet a terveaettnél. A prémiumot — a megyed javaslat alapján — folyama­tosan megkapták a tagok. A vezetőkönyvelő, Komo- róczi János, kartonokat szed elő, számol. BIZTONSÁGI ALAP Már véglegesnek tekint­hető adatok szerint, a tava­lyi év eredménye: mintegy kjláncszázezer forint terven felüli bevétel. Az egy tagra eső kereset csaknem három­ezer forinttal növekedett. A sikert egyáltalán nem te­kintik hihetetlennek a falu­ban, csupán a reális terve­zés, a jó munka, a vezetés és a tagság összhangjának va­lóra válását látják benne. — Határoztunk is a terven felüli pénz sorsáról — ma­gyarázza Komoróczi elvtérs. — Negyven százalékát a munkaegység utáni járandó­ság javítására szánjuk. Ez­zel harminc forintnál többet ér égy egység. Hatvan százai- lékát — félmillió forintot — biztonsági alapba helyezzük. Ez lehetőséget ad arra, hogy még szilárdabb- alappal, ren- dezetebb pénzügyi helyzettel kezdjük az évet: fedezet le­gyen az előlegezésre és álta­lában tovább szilárdítsuk a közös vagyont. Asztalos Bálint Szállítják a lápi meszet Naponta 12—18 vagont rak nak meg Nyírbélteken a Pe­nészleken kitermelt, kiváló talajjavító lápi mésszel. Éliás László a rakodást dózerral könnyíti úgy, hogy a lefa­gyott földet a rakodó szóiéig tolja. A szokatlanul enyhe januári időjárást a kórícmjéni Úttörő Tsz tagsága úgy hasznosítja a munkában, hogy már ezek­ben a napokban hozzákezdett a gyümölcsfák metszéséhez. Ugyancsak a napokban hord­tak át a vasútállomásról 20 ezer darab kis hűtőládát, amelyek majd a következő al- matermés betakarításához szükségesek. A vagonok kira­kása éjszaka is foljd, sürgetett a munka, melyben Balogh Sándor, Lakatos Árpád, Szűcs Sándor kertészeti dolgozók jártak élen. Munkakedvüket minden bizonnyal serkentette az is, hogy most már bizo zonyossá vált, a munkaegysé­gek értéke meghaladja a 40 forintot. Tóth Béla A lap megírta, az illetékes szerv válaszol Áramellátás Január 13-én jelent meg lapjukban Mészáros Mihályné görögszállási lakos panasza az áramszolgáltatással kapcsolat­ban. Megállapítható, hogy a hálózaton történt olyan üzem­zavar, amely több fogyasztót érintett, néhány napon ke­resztül. Ilyen esetekben nem volt világításuk. Miután a nyírteleki körzetszerelőség há­rom községből és 19 település­ből áll, de e szerelőik száma mindössze három fő, „ meghi­básodásokat azonnal kijavítani nem tudják. Különösen rend­kívüli időjárás esetén nem, amikor gyakoriak a panaszok, így, sajnos, nem tudunk ér­demben intézkedni Mészáro6 Mihályné panasza ügyében. Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat Felvétel a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Teehnikumha A Nyíl-egyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum szőlő-, és gyümölcstermeszté­si szakján olyan szaktechni­kusokat képez, akik népgaz­daságunkban egyre nagyobb jelentőségű termelési ág irá­nyítói lesznek. Az intézetben a tanulmányi idő két év. A hallgatók termelőszövetkeze­tekből, állami gazdaságokból egész tanulmányuk idejére pénzbeni támogatást kaphat­nak (társadalmi tanulmányi ösztöndíj), vagy tanulmányi eredményük alapján általános tanulmányi ösztöndíjban ré­szesülhetnek. Felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves ta­nulói és azok az érettségivel rendelkező dolgozók, akik 35. életévüket még nem töltöt­ték be. A felvételi kérelmet annak a középiskolának az igazgatójához kell benyújta­ni, amelyben a tanuló érett­ségizett. A három éve, vagy annál régebben érettségizet­tek egyénileg jelentkezhetnek az iskola tanulmányi osztá­lyán. Jelentkezési határidő; 1965. június 1. 1965. január 23. 400 fiold magkender lesz Gödényben petrezselyem, 5ü hold káposz­ta és ugyanannyi dohány, va­lamint 400 hold magkender termelésére kötöttek szerző­dést. J965-ben növekszik a tsz gépparkja is; tíz erőgép és négy pótkocsi segíti majd a tagok munkáját. Ugyancsak ezen az ülésen tárgyalták azoknak az újrafel- vételi kérelmét, akik koráb­ban kiléptek a termelőszövet­kezetből. (lován József, Kisvárda Részt vettem a gégényi Ady Endre Tsz vezetőségi ülésén, amelyen az elmúlt óv tapasz­talatai alapján az idei munkák gazdaságosabb, jobb módsze­reit és lehetőségeit vitatták meg. Örömmel hallottam, hogy az 1964-ben elért ered­ményeik lehetővé tették, hogy áz adósságukból több. mint 1 millió forintot le tudtak tör­leszteni. Minden talpalatnyi föld sorsáról nagy körültekin­téssel döntöttek, hogy az mi­nél nagyobb jövedelmet adjon a közös gazdaságnak. 80 hold sárgarépa, 30 hold Moszkvába utazna&i a legjobb baromfitenyésztők moszkvai utazás. A dombmdi Baglyos József né nyerte el a másodok díjat, egyhetes harkányfürdői üdülést; 321 ki­ló baromfit és 4600 darab tojást értékesített. A harma­dik díj, egy háztártási kisgép Berkeszre került; Ari Boldi- zsárné 205 kiló baromfit és 2500 darab tojást adott el háztáji gazdaságából. M. József Metszik a gyümölcsfákat t * Kérsemjénben A napokban értékelték Kis­várdán az országos nőtanács, a Földművelésügyi Miniszté­rium és a SZÖVOSZ által 1964. elején meghirdetett ba- romfitenyósztési és értéke­sítési verseny járási eredmé­nyeit. A hattagú bizottság a községekből érkezett ered­ményekből állapította meg. hogy a legjobbak között is kik legyenek érdemesek a kitűzött három fődíj elnyeré­sére. Az első helyezett Be- rencsi Lászlóné nyírtass! asz- szony lett, aki 398 kiló ba­romfit és 10 ezer 200 darab tojást adott át a földműves- szövetkezeteknek. Jó munká­jának jutalma; egyhetes

Next

/
Oldalképek
Tartalom