Kelet-Magyarország, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

xxn. Évfolyam, l szám ÄRA: 80 fillér 1965. JANIJAK 1., PÉNTEK | N XHTE G Y irj'A Z A 1 Az ötödik év sikeréért Boldog új évet — mond­juk és írjuk ezekben a na­pokban hozza tartozóinknak, barátainknak, kívánjuk isme­retlen honfitársainknak és minden népnek egyaránt. Boldog új évet — milyen ré­gi és régóta ismétlődő sza­vak. de mennyire . változó tartalommal! Az idősebb és középkorú nemzedék emlék­szik: mát értettünk boldog új év alatt kerek 20 eszten­dővel ezelőtt, mikor a szov­jet» hadsereg az utolsó csa­pásokat mérte a Magyaror­szágot bitorló német és ma­gyar fasiszta hordákra. Az­tán a következő években, amikor megindult az űjjáéle- dés a romokból és kibonta­kozott társadalmunk átalaku­lása a szocializmus útján. Hosszú lenne felsorolni e kö­szöntés tartalmának változá­sát. Ma nemzetünk szabad, nem nyom bennünket a tár­sadalmi osztályok heves ér­dekellentéte, törvényes rend­ben élünk, az egyes ember megbecsülésének alapja töb­bé nem a régi privilégium, a családfa, a származás, ha­nem az odaadóan végzett munka és magatartás. A boldogabb életben a magyar munkásnak nem kell megütköznie a tőkéssel, a dolgozó paraszt sem tart ki- szipolyozóitól. Magunk for­máljuk életünket: országunk gazdagságát gyarapítjuk, a órsadalmi haladást támogat­juk az egész világon és har­colunk a békéért Hazánk gazdasági fejlődése és ezenbelül az egyes ember életkörülményeinek javulása két rajtunk múló feltételén múlik: egyrészt azon, hogy a kitűzött, gazdasági felada­tok mennyire helyesek és előrevivők, másrészt azok végrehajtása miként valósul meg. Az elmúlt évek tapasz­talatai azt mutatják, hogy \ ki lűzött gazdasági felada­tok helyesek, a gazdasági fej­lődés számottevő, ami éle­dünk úgyszólván minden te­rületén érezhető. Ezt bizonyltja gazdasági fejlődésünk egésze. Az ipari termelés mennyi­sége négy év alatt 40%-kal emelkedett. Leggyorsabban éjlődött a vegyipar, azon- <elül a műtrágyagyártás, _ a gyógyszertermelés, a műa­nyaggyártás. Új ipari kombi­nátok épültek, a régi üze­mek nagy része korszerűsö­dött. Fejlődött iparunk telje­sítőképessége. Előreléptünk a megkezdett ú'on a nálunk iparilag fejlettebb országok színvonala felé. A mezőgazdasági termelés — egyes évek kedvezőtlen időjárása ellenére — négy év alatt kb 10%-lcal emelkedett. Erősödtek termelőszövetkeze­tünk. A mezőgazdaság sok ezer géppel, szállítóeszközök­kel, új gazdasági épületekkel gazdagodott. Terjednek az új technikai eljárások, nő a felhasznált műtrágya, a nagy hozamú vetőmag és növény- vódőszer mennyisége. Ekép- pen évről évre terebélyesedik nagyüzemi mezőgazdaságunk anyagi-műszaki bázissá. Jelentősen emelkedett a lakosság életszínvonala, amely megközelíti az ötéves terv végére előirányzott mértéket. Feltűnő a bérek és különö­sen a béren felüli juttatások gyors növekedése. A kifize­tett nyugdíjak összege pél­dául 1960-ban 4,5 milliárd forint volt, 1964-ben 7 mil­liárd. A fogyasztási árak — az idény cikkek és* néhány, táplálkozásban nem elsőrendű élvezeti cikk kivételével — szi­lárdak. ■ A parasztság jövedelme megközelíti az ötéves terv vé­gére tervezett színvonalat, bár a mezőgazdasági terme­lés a tervezettnél lassabban emelkedett. Ebben az idő­szakban valósult meg a pa­rasztság állami, egészségügyi ellátása, új szocialista -el«ne a paraszti életformának, a nyugdíjellátás is. Rendszeresen bővül a la­kosság kulturális ellátása, emelkedik műveltsége. Szo­cialista rendszerünk maga- sabbrendüsége nyilvánul meg abban is, hogy nálunk a munkaképes korú fiatalok na­gyobb hányada tanul közép­iskolákban, szakiskolák­ban és egyetemeken, mint a fejlettebb iparral és mezőgazdasággal, rendelkező kapitalista országokban. 1964- ben 60%-kal többen érettsé­giztek, mint 4 évvel azelőtt. Az egyetemi és főiskolai hall­gatók száma majdnem meg­kétszereződött. A televízió­előfizetők szórna 1960-ban 103 ezer volt Most) több mint 650 000. A megtermelt javak elosz­tása pártunk politikájának megfelelően úgy történik, hogy rendszeresen emelked­jék az életszínvonal és ugyan­akkor ne feledkezzünk meg a termelés bővítéséhez szük­séges beruházásokról sem. Az elmúlt 4 évben sok létesít­ménnyel gazdagodtunk; Sok milliárd forint értékű beren­dezés és gép üzembe állítása tette könnyebbé, eredménye­sebbé a munkát. Az iparban az egy munkásra jutó gépek értéke négy év alatt átlago­san 26%-kal növekedett Gazdasági eredményeink te­hát számottevőek, és a jövőt tekintve is biztonságérzet tölt­het el bennünket. Gyáraink, szövetkezeteink, közigazgatási irányitó szerveinek tevékeny­sége azonban nem mentes fogyatékosságoktól, hibáktól sem. Milyenek ezek? _ A munka termelékeny­sége nem emelkedik tervsze­rűen, sok helyen nem kielé­gítő a termelés szervezettsé­ge és a munkafegyelem; —- a termékek önköltségé­nek csökkenése lassúbb a tervezettnél; — a takarékosság élve a gyakorlatiban megcsorbul, sok a pazarló építkezés és az egyéb költekezés; — a műszaki haladás elma­rad a követelményektől, sok termékünk minősége kifogá­solható. Az új esztendő egyben öt­éves tervünk utolsó éve. Az ötéves terv időszakában nép­gazdaságunk töretlenül és je­lentősen fejlődött 1965-ben mint eddig pártunk gyakor­latban kipróbált, és bevált politikáját folytatjuk a gaz­dasági munkában is. Folytat­juk az ötéves tervben kitű­zött feladatok végrehajtását Emeljük az anyagi javak ter­melését, de nagyobb gondot fordítunk a termékek körsze­rűségére, minőségére, a mun- sét úgy kell megvalósítanunk, ka termelékenységének eme- hogy a dolgozók létszáma az lésére és a termékek önkölö- elmúlt évekhez mérten las- ségénela csökkentésére, a ta- sabban emelkedjék, s a ter- karékosság elveinek betartó- melókenység fokozásából sára. Egyszóvel, ahogy mon- származzon a termelés növe- dani szokás, javítjuk a gaz-, kedésének nagyobb része, dasági tevékenység hatásío- mintegy 70%-a. Ez a cél ke- kát Tehát; mény munkát igényel. Ilyen — Megíszálárdítjuk és kis- eredményt az ipar még egyet­mértékben tovább emeljük a len évben sem ért el. A lakosság eddig elért életszín- munkatermelékenység növe- vonalát, még több erőfesz!- lését „frontálisan” kell elő- tést teszünk a megfelelő áru- mozdítanunk: kultúráltabbá ellátás biztosítására. tenni a termelés szervezettsé­— Gondolunk a jövőre is, gét, előrelépni a műszaki ha­ennek megfelelően tovább ladás útján, fokozni a mun- építjük az országot. Bővülnek kateljesítményt. A tapaszta- a meglévő termelőüzemek, az latok azt mutatják, hogy építők és szerelők szorgos ugyanazért a keresetért nyúj- munkája révén új gyárak tott munkateljesítmények na­kezdik meg a termelést. Új gyón különbözők. Itt az ide- lakótelepek, középületek, utak je a teljesítménynormák fe- könnyitik és szépítik az éle- lülvizsgálatának és megszigo- tetf rításának ott, ahol azt az el­— Fejlesztjük gazdasági múlt években elhanyagolták, kapcsolatainkat a testvéri Egyes munkaterületen a mun- szocialistó országokkal. És kaidő kihasználása, a munka változatlanul törekszünk gaz- intenzitása a teljesítményben dasági kapcsolataink széle- dolgozók munkája kielégítő, sítésére a nem szocialista or- de a gyár eredményét mégis szagokkal. lerontja.- a szükségtelenül Az ipari termelés mennyi- nagy segédüzemi és admi- ségét a terv szerint 4,5%- njszttratív létszám. Ezek fe- kal kell emelnünk. Az elmúlt lülvizsgálatát a vállalatoknak évnél kisebb mértékben, no- ebben az évben el kell végez- ha általában a termelés nö- niük. A felesleges létszámot vetésének ennél gyorsabb olyan helyre kell átcsoporto- ütemére törekszünk. Most sítani, ahol erre a népgazda­mégis aá „inkább kevesebbet, ságnak Jfüksége van Na­6 ” ................ , ponta láthatjuk ezo a fonak­de jobbat” elvitt kell elsosor- hogy amig az egyik ban hangsúlyoznunk. Vagyis üzemben létszámhiány miatt a kitűzött mennyiségi feladat akadozik a termelés, másutt mellett, kedvezőbb feltételek „szociális” okokra hivatkoz- teremthetők a termékek mi- va pazarolják a munkát. A nőségének javítására, a tér- termelékenység emelése, a fe- melékenység emelésére, az gye lem javítása megkövetel önköltségcsökkentésre. Mind- néhány munkajogi intézke- ezt figyelembe véve ipari dől- dóst. Például a munk&helyü- gozóink feladata 1965-ben két indokolatlanul gyakran nem lazább, hanem feszesebb, változtatóktól meg kell von- Egyes iparágakban, üzemek- ni bizonyos kedvezményeket ben pedig a termelés mennyi- és egy időre megtiltani, hogy ségét is jelentősen, 8-10%- az új munkahelyen magasabb kai vagy nagyobb mértékben bért kaphassanak. Hatáso­kéi! emelni, különösen az sabb intézkedések bevezetése exporttermékekben. is indokolt: a fegyelmezet­Az ipari termelés növelő- lenek, a hanyagul dolgozok, a selej tgyártók alacsonyabb munkakörbe helyezése, eset­leges elbocsátása a közösség érdeke. Ezek a rendszabályok — a munkáját lelkiismerete­sen végző nagy többség igaz­ságérzete és akarata alapján — a fegyelmezetlen és ha­nyag emberek nevelésére és büntetésére szolgálnak. Ugyanakkor anyagilag és er­kölcsileg jobban becsüljük meg a jól és hosszú időn át egy helyben dolgozókat. Azo­kat továbbá, akik nemcsak a megszokott munkaművelete­ket végzik el, hanem újat visznek a munkába, aktív ko­vácsai a szocialista munka­erkölcsnek, önzetlen segítői munkatársaiknak. Erre lehe­tőséget teremt az is, hogy ebben az évben a szokásos béremelési lehetőséget — kb 1% lesz — csak a jól dolgozók teljesítményének honorálásá­ra használjuk fel. Az önköltség csökkentése, a termékek minőségének ja­vítása a vezető beosztásban és a munkapad mellett dol­gozók közös erőfeszítésével valósítható meg. A szerkesztő mérnöké az első szó az új termék megalkotásában, majd az egyes munkaműveleteket végző százezernyi munkáskéz dicséretes munkája adja a kifogástalan terméket. De sajnos gyakran látható fo­gyatékos munka, kifogásolható munkadarab és áru. A minő­séget nem a MEO-tól, hanem az egyes munkaműveleteket végző munkástól és felettesei­től kell kérni. A MEO már csak megállapíthatja a bajt, de tőlük is nagyobb szigorú­ság követelhető. Iparunk ter­melése megnőtt, hatalmas mennyiségű anyagi érték és munka áll mögötte. Ma már az önköltségcsökkentés terén nem az egész százalékokért, hanem a tizedszázalékokért folyik a kemény fizikai és szellemi munka. Egytizedszá- zalék költségmegtakarítás az iparban ma már meghaladja a 200 millió forintot, 1965- ben az ipar önköltségcsökken­tési feladata 0,6% , ami több mint egymilliárd forintos megtakarításnak felel meg. E feladatok megoldása, elen­gedhetetlen feltétele a nép­gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének, az életszínvo­nal biztos megalapozásának. Ezért kell a gazdasági tevé­kenység hatékonyságát hang­súlyozni. A lakosság jövedel­mének színvonala 1965 végén kissé meghaladja az ötéves terv végére kitűzött színvo­nalat. Ugyanakkor az önkölt­ségcsökkentés feladatát, a munkatermelékenység eme­lését, a mezőgazdaság terme­lési feladatát hiánytalanul még nem teljesítettük. Jelen­leg ezért nem tűzhető ki a jövedelmek további jelentős növelése, hanem azok meg­szilárdítása és kismértékű emelése reális. Nem erőltet­jük a beruházások növelését sem, itt is az elért színvona­lat stabilizáljuk. Azt is fi­gyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt években a lakossá" fogyasztásának biztosítósa a beruházások megvalósítása céljából igénybevettünk bi­zonyos népgazdasági tartalé­kokat, ami csak átmenetileg engedhető meg. Fő feladatunk tehát a ter­melés mennyiségének olyan növelése, amely együttjár a gazdaságosság javulásával. Enélkül az anyagi javak fel- használása — az eléírt, élet- színvonal megszilárdítása és emelése, a beruházási felada­tok megvalósítása — nem le­het megalapozott. Bálint József, az MSZMP KB államgazdasági osztályának helyettes vezetője Szlovák György grafikája

Next

/
Oldalképek
Tartalom