Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-25 / 302. szám

A gazda felelősségével bőszig 5 idom Kubának Januárra befejeződik az üzemrészek gépesítése A Könnyűbeton és Szigete­lőanyagipari Vállalat nyír­egyházi (belegrádi) perlitgyá- rának dolgozói 1964 évi ter­vüket november 29-ére telje­sítették. A forintterv7 sikeres teljesítése után a vállalat dolgozói úgy határoztak, hogy a készárutervet december 10-óre teljesítik. Vállalásukat túl is teljesítették, mert de­cember 8-ára legyártották a a tervezett 56 ezer köbméter duzzasztott perlitet. valamint a 695 ezer hőszigetelő idomot. Az év még hátralévő ré­szében terven felül több mint 10 ezer köbméter duzzasztott perlitet készí­tenek, ami 2 millió fo­rintos túlteljesítésnek fe­lel meg. giai és tecnikai változásokat vezettek és vezetnek be 1965 január közepére be­fejeződik az üzemrészek gépesítése, es a félautomata rendszer teljes egészében megszünteti a gyártás korábbi manufaktu­rális jellegét. Gépesítik a szállítást, az idomok prése­lését és szárítását. Ezzel el­érik, hogy a jelenleg gyár­tott napi 3500 szigetelő idom­nak a két és félszeresét ké­szíthetik, a gyártmányok ön­költsége 20—25 százalékkal csökken és teljes egészében megszűnik a nehéz fizikai ; munka. fc. e.) Abapuszta Sár, iskolai tv-szoba, vasútállomás és hetven rádió A tanyaközpont nié« szerencsés, de a távoli tanyák ... Sürgetően vár a megoldás! . . és vártuk a mm ffos, bundáé dámákat. • /* Ezüstkalászban és Vasmegye- ren. A termelőszövetkezetek vezetői intézkedéseikről még a párttagokat sem tájékoztatják idejében. Fontos döntések előtt nem kérik ki a véleményüket. A párttagság elvárja mindenütt hogy ne csak végrehajtója le­gyen a határozatoknak, hanem kialakitója, véleményezője is. A helyes vezetés egyik oldala ez, amit demokratizmusnak nevezünk. A tervek tudatos végrehajtói, szószólói csak úgy lehetnek a szövetkezeti tagok, de az üzemek dolgozói is, ha azt idejében ismerik, annak kialakításában maguk is részt vesznek. Egyes szövetkezetekben nem­csak a demokratizmussal, ha­nem a centralizmussal is baj van. Többek között a piricsei Uj Élet Termelőszövetkezet­ben azért bírálták a vezetősé­get, mert nem tart fegyelmet, nem törődik a határozatok vég­rehajtásával. Tiszaeszláron a közös vagyon védelmére nem fordítanak megfelelő gondot. A fegyelem megsértése az is, amikor a vezetőség elnézi, hogy munkaidőben a tagság egy része az italboltban tölti idejét. Még fokozottabb hiba, és rossz példa, ha a vezetőség folytát ilyen életmódot. Ezért bírálták a taggyűlésen a komo­rói, orosi és nyírbogdányi szö­vetkezetek néhány vezetőiét. Megyénkben a mezőgazdasági balesetek többsége is italozás következménye. A rendhez, a nyugodt mun­kához hozzátartozik, hogy a vezetőség az állami törvénye­ket és az alapszabályt minde­nütt egyértelműen, a tagság, a termelés érdekében igazságo­san alkalmazza. Legtöbb pa­nasz a taggyűléseken a háztá­ji kiosztása körüli kivételezé­sek, a szülő nőkkel és az öre­gekkel való bánásmód miatt vetődött fel. Az alapszabályban lefektetett járandóságot sem a szülő nőktől, sem pedig a bete­gektől önkényesen egyetlen ve­zetőség sem vonhatja meg. Szinte nem volt taggyűlés, ahol a politikai, szakmai to­vábbképzésről ne esett volna szó- Barabáson a párttagok vállalták, hogy valamennyien elvégzik az általános iskola nyolc osztályát. Máshol, mini a csengeri, nyíregyházi járás szövetkezeteiben javasolták a vezetőségnek, többet törődje­nek a szakember utánpótlással Elsősorban a nyíregyházi ipari üzemekben, de állami gazdasá­gokban is majdcsak mindenüti vita tárgya volt a szocialista brigádmozgalom kiterjesztése, és az ifjúsággal való fokozot­tabb törődés. Csak néhány gondolat, abból a hatalmas vitaanyagból. amil a vezetőségválasztó taggyűlése­ken a gazda felelősségével vi­tattak a párttagok. Mintegy célt adva ezzel saját tevékeny­ségüknek, útravalót az új ve­zetőségnek, tapasztalatot a felsőbb szerveknek a földekről a munkapadok mellől. Cs. B. Belpolitikai életünk fontos szakasza volt az elmúlt két és fél hónap. Társadalmunk leg­haladóbb, legtevékenyebb és legszilárdabb magja, a kommu­nisták mondtak véleményt az elmúlt évekről, s fejezték ki akaratukat a jövőt illetően. A \ ezetőségválasztő taggyűlések nyílt légkörében megyénkben is ezrek szólaltak fel az el­múlt nyolc év politikájának helyessége mellett. Ha nem is ezekkel a szavakkal, de a lé­nyeg minden egyes taggyűlé­sen ez volt: tovább esen az úton. önteltség és öndicsérge- tés nélküliek az MSZMP po­litikája iránti bizalom szimbó­lumai voltak ezek a taggyűlé­sek, hiszen történelmi mércével mérve is eseményekben gazdag évek vannak mögöttünk. Ez az időszak az, amikor az ellen- forradalom káosza után, a kommunisták vezetésével sike­rült a mezőgazdaságot átszer­vezni, a szocializmus alapjait lerakni úgy, hogy közben még szilárdabb lett a munkás—pa­raszt szövetség, egységesebb az egész nép, mint bármikor va­laha. Ezeken a taggyűléseken nem kívülről dicsérték, bírálták a párt politikáját, hanem az egész társadalom sorsáért való felelősségérzettel beszéltek a teendőkről, arról, hogy a he­lyes úton miként, haladhatunk még gyorsabban. A politikai érettség, a szakmai hozzáértés jellemezte, ahogyan a legfon­tosabb kérdésről, a termelésről beszéltek. Az exportra termelő üzemekben, mint például a Tisza vasvári Alkaloidában, a nyíregyházi ruhaüzemben és a cipőgyárban az exporttervek teljesítése volt a vita központi .kérdése. A Nyíregyházi, VA- GÉP-nél, felajánlották; a kotn- ipunisták, hogy egy vasárnap külön műszakot tartanak az éves terv teljesítése érdekében. Sok termelőszövetkezetben el­mondták a kommunisták, mi­ként lehetne még most is nö­velni a jövedelmüket. A csá­szárszállási Uj Alkotmány Ter­melőszövetkezetben a dohány­termelést nagy gonddal vég­zik, amíg az a pajtába kerül. Szépen meg is szárad a do­hány, de amikor a csomózásra, osztályozásra kerül a sor, — gondatlan válogatás miatt — ott lesz az elsőből másod, vagy harmad osztályú. Kiszámolták a taggyűlésen: szakszerű mun­kával több tízezer forinttal nö­velhetnék bevételüket­Élesen bírálták a termelőszö­vetkezetek vezetőit Balsán, Ti- szarádon, Gáván. Tiszaeszláron és még jó néhány szövetkezet­ben, amiért megtűrik a lazasá­got. nem törődnek úgy a ter­meléssel, ahogyan a tagság tő­lük elvárná. Jogos kívánsága a kommunistáknak, hogy a veze­tők jobban támaszkodjanak a párttagság egészére. Nagyobb figyelemmel kövessék a pártta­gok észrevételeit. A párt- és a szövetkezeti de­mokrácia megsértése miatt bí­rálták a vezetőket a gacsályi Dózsa Tsz-ben, a demecseri A buckák összefutó teknöjé- ben szétszórt házak. Csak a beton villanyoszlopok sejtetik a majdani főutcát. Vadcsapáshoz hasonló ösvények kígyóznak a tanya felé — sok kisebb tanyá­ról. Gyerekek dagasztják a sarat, az iskolába igyekeznek. A Kis-Kecskésről, Finánqtag- ból, Kis-Mogyorósról kosárral a kezükben a környék egyet­len boltjához tartanak- Bevá­sárolni. Abapuszta a balkányi kiter­jedt nagy tanya világnak ez idő szerint legszerencsésebb része. A települést félezren lakják, de közvetlen körzetével együtt körülbelül ezer főt számlál. Abapusztának bekötő útja nincs, de van régi és új iskolája, összesen öttanterem­mel. Ebből kettő szükségtante­rem, egy pedig — önálló, egy- termes nagyobb épület — a mindenes. Itt találkoznak- a tszcs tagjai gyűlésen; a helybe­li és még 5—6 kisebb tanyából a fiatalok és idősebbek vasár­naponként filmvetítésen. Ez a tv-szoba, az iskola fizika-ter­mészetrajz szertára, a téli po­litikai és mezőgazdasági össze­jövetelek színhelye. És van a pusztának egészen közel, a kertek alatt, vasútállomása. Zsadányi elvtárs, a mindenes A távolabb eső apróbb ta­nyák népe, inkább á fiatalabb- ja. vágyainak beteljesülését, látná abban, ha hasonló hely­zete lenne. Abapuszta egy7 esz­tendeje élvezi „kiváltságos" helyzetét. Tavaly, amikor jó­váhagyták a település községgé fejlesztését, lehetővé tették községfejlesztési alapból a vil­lany bevezetését. Ezekben a napokban múlt egy éve, hogy kigyúlt a fény. Nem kellett már agregátorért könyörögni, hogy a film belopja magát az emberek közé. Volt iskolai ve­títőgép, júniusban mozigépet állított be a MOKÉP. És Zsa­dányi István, aki kilenc éve él, tanít Abapusztán, az iskola igazgatója, a „művelődési ház,! vezetője, a település párttitká­ra, most már mozigépészkénl is tevékenykedik. Aztán a tv! Szinte közelharcra mentek még a járási tanácson is, hogy az a balkányi általános iskola kapja-e a tv-t. amelynek van — és ahol a községben is solí van — vagy az az abapuszta: iskola, ahova a tv-vel vonulhai be a távoli világ! Az évszázados semmi után — áradat Az évszázados semmi utár szinte áradatként hullt Aba- pusztára 1964 sok eredménye A technika — ha éppen csal mutatóban is jelent meg — hatalmas csapásokkal nyitott utat a kultúrának. — Ólyar emberek jönnek el más ta­nyákról moziba, tv-nézésre akikkel kilenc év alatt sohr nem találkoztam — mondja aj iskola igazgatója. Het\7en rá­dió a településen: egy részt telepes, ott, ahova nem ért e a villanyhálózat. Közelebb kerülnek az embe­rek egymáshoz, a világhoz. Dt nem annyira közel, hogy meg­gyorsíthatnák a közös előbbre jutást. Az iskola termében né pes társaság gyűlt össze. Ot volt néhány pedagógus, háron tszcs-gazda, a községi tanáé: elnöke. — Mi lesz a fejlesz téssel? _ szögezték a kérdés a tanácselnöknek. — Készül ; település részletes térképe, ta Ián 1965 közepén kézhez kap juk. Akkor véglegessé válna! az utcák, kiderül, hogy az álla mi tartalékban és a magánkéz b^n Ipvri mc*nn v telket lehet kimérni- Azokat a tartalékterületeket, amelyek a villanysor mellett vannak, az OTP tavasszal áruba bocsátja, A magánkézben lévőket pedig majd a tulajdonosoktól kell megvenni. Fiatalok és a perspektíva Ha van is beltelek a község kiépítéséhez, a házhely meg­szerzése gond: négyszögöle 16— 20 forint, Igen kevesen vettek az idén házhelyet Pedig a fia­talok örömest hagynák ott a távoli kis tanyákat. Csak a patriarkális családi-anyagi vi­szonyok a régihez kötik őket: az öregek ott akarják leélni hátralevő éveiket a kietlen pusztában. A legkisebb válto­zástól is félnek. A tehetősebb­je távolabb néz, Abapusztán is: van családfő, aki három házhelyet biztosított gyerekei számára — Debrecenben. Több mint kétszáz gyerek jár az abapusztai iskolába. Serdült és felnőtt fiatal mégis kevés van a település körzeté­ben. Eljárnak távoli iparvi­dékekre, a közeli állami gaz­daságokba dolgozni- A tanyai KISZ-szervezet ma többszörö­sét adja a kulturális és szóra­kozási lehetőségeknek, mint tehette két: évvel ezelőtt, de ez nem elég ahhoz, hogy a tanyá­ból kiszabadult fiatal a köz­séggé válás első lépését meg­tevő Abapusztán meglássa a holnap perspektíváját. Márpe­dig, ha nem is veszik észre, az kezd bontakozni. A tszcs- nek több mint 130 hold közös, fiatal gyümölcsöse van, minő több a gazdálkodásban , az egyéb, együttes tevékenység. A nekirugaszkodás gyors volt az 1964-es évben, de igen sok az égető gond. Nincs a településnek egy mélyfúrású kút ja. Az ásott kutak jódsze- gények. A gyerekek' egyne- gyed-egyharmada strűmás! Van egy vegyesbolt Aba­pusztán. Egyetlen helyiség: bolt és raktár. Belül hallatlan összevisszaság: liszt, só, fes­ték, cukor, petróleum vegyes garmadákban. A pulton gyer­tya pislog, pedig az épület fa­lába beszerelték a villanyve­zetéket. Az fmsz egy év alatt nem volt képes megoldani a világítást! Átalakítással bolt­nak alkalmas épületet ajánlot­tak fel az fmsz-nek. Elfogad­ták, végül nem adták meg az összeget a felújításhoz. Ui bolt építése is ígéret maradt Hét tanya népe vásárolt Aba­pusztán! A Balkányi Községi Tanács néhány nagyobb tanyán béreli házban szerette volna megol­dani az orvosi rendelést. A; egészségügyi szervek nem fo­gadták el, mondván: legalábl kétszobás, padlós-köves épület­re van szükség, várószobával Igaz, de ahol még semmi sem volt eddig, ott legalább egy helyiség legyen! ígéret régre van, hogy Abapusztán, Balogh - tanyán 1965-ben létesítenek rendelőt. ...a tanácsappa­rátus bizonytalankodik Kint. a tanyákon — mint .Szántó János tanító mondotta — a megyei pártbizottság hoz­zájuk is eljutott határozata kezd egyre inkább motozni az emberek fejében. Várják az azonnal adható segítséget, azo­kat. amelyek nem járnak nagy anyagi áldozattal. De maguk is felajánlják társadalmi össze­fogásukat, mint tették az aba- pusztások a megígért- bolt épí­téséhez. Megvan a készségük saját sorsuk jobbra fordítására — csak még igen ritkán nyúl feléjük a segítő kéz. Csepelyj Tamás, a Nagykállói Járási Pártbizottság titkára így érté­kelte: megalakult a járási bi­zottság. felmérte a tanyavilág jelenlegi és távlati fejleszté­sét Ezt az értékelést a párt- és tanács vb januárban megvitat­ja. De a tapasztalat az, hogy a tanácsapparátus bizonytalan­kodik, mintha nem látnák vilá­gosan a tanyavilág megoldásra váró, égető problémáit. S. A. Szökőkút, kótaji víz a parkokban Amikor beállt a meleg, í száraz idő, a Kertészet: Vállalatnak komoly felada­tot jelentett a parkok öntö­zése. Bu.itosról hoztak vi­zet kocsikkal. Ez a módszer rendkívül lassú. nehézkes volt. Jogosan panaszkodtak az emberek, ha kiégett a pázsit, elhervadtak a virá­gok. Az öntözést jövő tavasz- szal már a kótaji vízzel old­ják meg. Néhány hónappal ezelőtt hozzáfogtak a víz­vezetékcsövek lerakásához a nyíregyházi parkokban. Egyelőre csak a legfonto­sabb helyeken. Bessenyei, Kossuth, Beloiannisz, Ben­czúr és a Szabadság téren fektetik le a csöveket. A munkálatok mintegy 600 ezer forintba kerülnek. A vállalat vezetői aszal a gondolattal is foglalkoznak, hogy az említet parkokban szökőkutat építsenek. Mái több elképzelés született, de a konkrét terv még nem készült el. hat év alatt az ipar. fő­leg az építőipar alap­anyagellátásának egyik je­lentős és nélkülözhetetlen bázisa lett, A gyár évről évre fejlődik, ezt szemléltetően bizonyítjá, hogy az alapítás első évében mégcsak 14 ezer köbméter perlitet készítettek, jelenleg ennek ötszörösét. 1959-ben áz egy főre jutó termelési érték 60 ezer forint volt, most 450 ezer forint. Tahi Gáspár, a gyár veze­tője elmondta, hogy jövőre az eddigieknél is nagyobb termelési felfutásokra lehet számi tani. Jelentős technoló­A perlitgyár idén először gyártott export megrendelés­re. Csehszlovákiának, az NDK-nak, Romániának és Ausztráliának november vé­géig 2480 köbméter duzzasztott perlitet. Kubának 13 ezer 600 hőszigetelő idomot szállítot­tak. A gyár dolgozói export­tervüket is túlteljesítik. De­cember végéig' terven felül Csehszlovákiának 300 köbmé­ter duzzasztott perlitet. Ku­bának 35 ezer hőszigetelő idomot szállítanak. Duzzasztott peritet és per- tit hőszigetelő idomokat, az országban egyedül csak Nyír­egyházán készítenek. A gyá­rat 6 évvel ezelőtt alapítot­ták. lés — Egyedül voltam mindig Nekem nem volt még igazi bol­dog karácsonyom — mondja at ősz hajú, meleg szívű, jóságot tekintetű ötvenyolc esztendői Csajkovics Eszter. A helyszín Nyíregyháza, Se­lyem utca 38, Eszti néni ottho­na. Népi hímzésű térítővel le­takart ágy, előtte asztal, rajta virágváza, mellette székek, s a sarokban duruzsoló kályha. A másik szobában gyerekek zsi­vaja, kacagása. Állami gondo­zottak: Eszti néni szerettei. Juhász Klárika a legna­gyobb, már elsős. Eszti nénit tartja édesanyjának. Ő tanítja a betűvetésre, kíséri az iskolá­ba, a két kisebbet Varga Sa- nyikát és Pirikét pedig óvodá­ba. Mikor elérkezik az este takaróval megy értük, s melei szobával, vacsorával várja ki csínyeit. _ Az apám olyan ember volt mint ezeké a gyermekeké. Csal az italnak élt. Amit napszám ból keresett, leengedte a tor­kán- Sokszor menekültünk elő le. Ha anyánkat nem érte el, bennünket ütött. Mi tanította és nevelte a szeretetre? Az, hogy neki eb­ből kevés jutott. — Tizenhat éves koromban már kepébe jártam, részes ara­tó voltam. Nem bírtam a mun­kát, s az apám kijelentette: aki nem tud kenyeret keresni menjen a házamtól. És Eszter nyakába vette a világot. Húsz esztendeig volt mások cselédje. — Férjhez se mentem. Dt álltam bebocsátásért, alamizs­náért az úriasszonyok szobája előtt, egyetlen egyszer kaptam ajándékot karácsonykor. Az urak ilyenkor megkérdezték a cselédet: mit kívánna Eszter' Anyám abban az esztendőben halt meg, s egy dunnát örököl­tem tőle. Erre kértem huza­tot. Mikor átadták, befutottam a cselédszobába, és sírtam. Falun túrószűrőnek használt anyagot kapott ajándékba. — Az ünnepen álltunk a Va- léria-telepen felállított kará­csonyfa mellett. Ha látta volna a sok rongyos, csenevész gye­reket, a munkanélküliségtől le­soványodott apákat, a szikkadt munkásasszonyokat. — És vár­tuk a muffos, bundákba öltö­zött, illatfelhő kísérte dámákat. Egy-egy nyütt holmi átnyújtá- sa után csókra tartották kezü­ket. Húsz esztendő cselédsorsról tanúskodna a szégyenirat, ha megőrizte volna Csajkovics Eszter. —. Tűzbe vetettem, elégettem a cselédkönyvet 1945-ben. Meg­szabadulni örökre a megalázó bélyegtől- Aki nem élt abban az időben, nem is érezheti iga­zán, mit jelent most nyugdíjas­nak lenni. Sokszor úgy érzem, amikor a postás hozza a havi 505 forintot, hogy ezért én nem most dolgoztam meg. — Ez lesz a második igazán boldog ünnepem, amikor nem leszek egyedül. Klárikával vá­sároltuk meg a fenyőfát, sü­töttem rá mézest, vettem csíl- lagszórót, gyertyákat. Ne emlékezzenek majd szo­morúan a gyermekkorukra. Farkas Kálmán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom