Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-13 / 292. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK i XXI. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM ÄRA: 80 fillér 1964. DECEMBER 13. VASÁRNAP Kádár János beszéde az MSZMP politikájáról, nemzetközi kérdésekről rr VISZ VI. kongresszusán Szombaton reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását a KISZ VI. kongresszusa. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Nép- szabadság főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tanácskozást az elnöklő Somogyi Imre, a KISZ budapesti bizottságának első titkára nyitotta meg, majd Kurcz György, a KISZ budapesti bizottságának titkára szólalt fel. Ezután Bóna Vendel Veszprém megyei küldött a bányászíiatalok életéről, munkájáról beszéltKóczián Erzsébet Baranya megyei küldött az úttörőmozgalom és a KISZ termékeny kölcsönhatásáról, jól kamatozó kapcsolatáról szólt. Borsos György Bács-Kiskun megy.ei küldött arról beszélt, hogy a falusi KISZ-szervezetek érezzék megtisztelő, s ugyanakkor egyéb tevékenységüktől elválaszthatatlan feladatnak a tanyasi fiatalok helyzetének megkönnyítését. Államunk nagy összegeket áldoz arra, hogy ezek a fiúk és lányok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe társaikkal szemben. Baglé Mária Szabolcs megyei küldött a bakíalóráníházd járás fiataljainak helyzetéről beszélt felszólalásában. Elmondotta, hogy a Levelek községi termelőszövetkezetben ez év tavaszán ifjúsági munkacsapat alakult amelyben ma már 43-an tevékenykednek. A fiatalok a napi munka után gyakran rendeznek közös kirándulásokat, színházlátogatásokat, s közvetlen, baráti hangulati kis közösséggé alakították brigádjukat, ahol minden fiatal jól érzi magát. Hasonlóan jól dolgozó ifjúsági munkacsapatok a járás más községeiben is alakulhatnának, ha a községi és tsz-veze- tőségek nagyobb gonddal foglalkoznának a fiatalokkal. Papp Gyula Csangrád megyei küldött a többi között felhívta a figyelmet arra, hogy az ifjúsági szövetségnek a szervezeti élet kialakításában és programjának kijelölésében egyaránt a mai életnek megfelelő, korszerű módszereket kell alkalmaznia. Posch Gyula, a Magyar Optikai Művek vezérigazgatója elismeréssel szólt a MOM ifjúmunkásainak, KISZ-szerv&- zetének munkájáról. Ezután szünet következett, majd Konyoresik János budapesti küldött szólalt fel, s a fiatal kommunista művészek nevében üdvözölte a kongresszust, majd az úttörők köszöntötték a kongresz- szust. —— A kongresszusi küldöttek egy csoportja a tanácskozáson. Kádár János elvtárs: Pártunk politikája nem változik — Kedves Elvtársak! Tegnap meghallgattam a kongresszus elnöki megnyitóját, a Központi Bizottság beszámolóját és egynéhány felszólalót a déli szünetig. —Az első néhány óra alatt az az érzésem támadt, hogy ifjúságunk érti a mi politikánkat, megtanult kommunista módon dolgozni: egyszóval itt van a váltás. (Nagy taps). Ez jó dolog, s ezért jól érezzük itt magunkat. Ezután a jelenlévők nagy tapsa közepette Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra és többek között a következőket mondotta: — Elsősorban szeretnék eleget tenni a legfontosabb megbízatásomnak: a kongresszus valamennyi küldöttjének, részvevőjének és külföldi vendégének, a Kommunista Ifjúsági Szövetség valamennyi tagjának, az úttörők egymilliós táborának átadom a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szeretetteljes, elvtársi, forró üdvözletét, szívből jövő, legjobb kívánságait. (Hosszantartó taps.) Jó munkát kívánok a kongresszusnak és sikert az itt hozott határozatok végrehajtásában. (taps.) sorsnak, hogy azért harcolhattunk, amit ma itt látunk és hallunk. (Nagy taps). — Kedves Elvtársak! — Engedelmükkel szólni kívánok pártunk, munkásosztályunk, népünk harcának néhány kérdéséről. Ismert dolgokról kívánok szólni, de mégis szükségesnek érzem, mert a közelmúltban éltünk át egy olyan periódust, amikor bizonyos nemzetközi események következtében sokak számára kérdésessé vált, hogyan alakul politikánk a továbbiakban. Mondom: sokak számára, de nem mindenki számára. — Azok számára, akik igazán benne élnek a párt harcában — és meggyőződésem szerint azon fiatalok számára is, akik aktívan kiveszik részüket a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájából, vagy részesei annak a sokirányú, eleven társadalmi tevékenységnek és harcnak, amit a szocializmus érdekében és javára ma végeznek — nem lehetett kétséges, hogy politikánk nem változik. — Mi úgy tartjuk, hogy politikánk, egész tevékenységünk minden lényeges kérdését — az ideológia kérdéseitől kezdve a politikai és gazdasági kérdésekig, a munkamódszerekig — az egész párttagsággal, a párttal együtt harcoló tömegekkel, így az ifjúsággal is, kellő alapossággal és mélységben tisztáztuk, megvitattuk, s a mi álláspontunk világos és megingathatatlan. Ml a marxizmus—leninlz- mus eszméi által vezérelve a kommunista politika megalkuvást nem ismerő elveit követve és kommunista, vagyis emberi módon dolgozva harcolunk célunkért, a szocialista társadalom teljes felépítéséért. — Azt is megmondom, hogy nehéz meghatottság nélkül itt lenni a fiatalok között, önök tudják, hogy a pártban ma egy olyan nemzedék viseli a fő telhet, amelynek i i gyermekkora ‘ és ifjúsága is a Horthy-, rendszer idejére esett. Ennek a nemzedéknek a gyermekkorát elrabolta a kapitalizmus, ifjúságát felemésztette a harc a kegyetlen tőkés rendszer, a fasizmus ellen. Nehéz gyermekkor, nehéz ifjúság volt. De ma azt mondhatjuk, megérte és hálásak vagyunk a A tanácskozás szünetében Kádár János beszélget Méhes Lajossal és Nádasdi Józseffel. Ez nem egy, nem öt, nem is harminc ember politikája. Ez egész pártunk politikája, egész tudatos társadalmunk, mun.' kásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, tehát a szocializmus ügyét magáénak valló magyar nép politikája és ezt nem változtathatja meg senki sem. (Nagy taps), A békés e«ymás mellett élésért — Az élet természetesen fejlődik, a fejlődés pedig szüntelenül új kérdéseket tűz napirendre. Ezekkel az Új kérdésekkel azonban a maga idejében nem tudott foglalkozni sem Marx, sem Engels, sem Lenin, sem más nagy klasszikus, aki a mi ideológiánkat, politikánkat kidolgozta. Ök nem láthatták előre, hogy milyen kérdést vet majd fel az élet a Magyar Népköztársaságban 1964-ben, a szocializmus építésének adott szakaszában. Ezekre elveink alapján, teljes felelősséggel nekünk magunknak kell válaszolni! A kérdéseket széles körben alaposan és sokoldalúan megvizsgáljuk és együttesen adunk rájuk választ. Ezért van an, hogy alapvető kérdésben nem kell politikánkon változtatnunk. — Kedves elvtársak! Nemzetközi téren három alapvető célért harcolunk. Először és mindenekelőtt a béke fenntartásáért. Másodszor a gyarmati rendszer teljes szétzúzásáért és a népek szabad, független nemzeti fejlődéséért. Ez hosszabb időre szóló feladat, de megoldása eredményesen folyik, mert a gyarmati rendszer végóráit éli. Harmadik feladatunk: harc a szocialista társadalmi rend világméretű győzelméért. — E célokkal teljesen és jól összefér az a politikád alapél vünk, hogy békésen akarunk egymás mellett élni a kapitalista országokkal. Mély meggyőződésünk, hogy ez elősegíti ösz- szes előbb említett céljaink elérését, tehát a béke megőrzését, a gyarmati rendszer mielőbbi teljes megsemmisítését és a szocializmus világméretű győzelmét. Kedvező feltételeket teremt az osztályharc számára a kapitalista világban, s az építéshez a szocialista országokban. — Ez egybeesik az egész emberiség alapvető érdekeivel, mint ahogy a kommunizmus céljai mindig egybeesnek az emberi haladással. Ebben van győzhetetlensége és ereje, ezért nincs olyan erő, amely meggátolná a kommunizmus újabb és újabb sikereit. — *Az adott viszonyok között az emberiség érdeke azt kívánja, hogy küzdjön egymással a két társadalmi rend és győzzön a jobb! Mi meg vagyunk győződve, hogy a mienk a jobb és az fog győzni! De érvényesüljön a jelen társadalmi viszonyok között is világméretekben az ésszerű és értelmes munkamegosztás Ezért vagyunk hívei a kereskedelmi kapcsolatoknak, a kulturális cserének. Az emberiség ügyét szolgálja, ha a népek jobban megismer’1' egymás kultúráját, nemze1' sajátosságait, alapvető jellem vonásait. Alijuk a versenyt a kapitalizmussal — Érdekünk, hogy a Nyugat közvéleménye jobban megismerje a magyar nép mai életét és kultúráját. A realitás iránti éraék diktálja nekünk azt is, hogy hasznos; ha jobban és pontosan ismerjük azoknak a népeknek az életét, helyzetét, kultúráját, amelyek még kapitalista rendszerben élnek. Ezért is hívei vagyunk az utazásoknak. (Folytatás | S, oldalon)
