Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-10 / 289. szám

XXL ÉVFOLYAM, 2^9. SZÁM ÄRA: 50 fillér 1964. DECEMBER 10. CSÜTÖRTÖK Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Moszkva Pirityi Sándor, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Szerdán délelőtt 10 órakor a moszkvai Kremlben meg­nyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka. A Szö­vetségi Tanács a nagy Kreml- palotában, a Nemzetiségi Ta­nács a Kreml színházában meghallgatta a mandátum­vizsgáló bizottság jelentését, majd elfogadta az ülésszak napirendjét. A két ház szerda délelőtti, alig félórás külön ülése után 11 órakor megnyílt a Szövet­ségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülése, ame­lyen az első napirendi pont előadója Leonyid Brezsnyev, ass SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára, megvita­tásra és jóváhagyásra ter­jesztette elő a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek ez év október 15-i tör­vényerejű rendeletét N. Sz. Hruscsov felmentéséről a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöki tisztségéből, va­lamint A. N. Kosziginnek, a minisztertanács elnökévé va­ló kinevezéséről. Rövid beszédben utalt ar­ra, hogy a Legfelső Ta­nács Elnöksége eleget tett Nyikita Hruscsov kérésé­nek és felmentette őt, előrehaladott korára és egészségi állapotának rosszabbodására való te­kintettel, a kormányelnö­ki tisztségből. Az SZKP Központi Bizottsága annak idején ajánlotta a Leg­felső Tanács Elnökségének, most pedig ajánlja az ülés­szaknak, hogy Alekszej Ko­szigin töltse be a miniszter­tanács elnökségének tisztsé­gét. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy az SZKP és a szovjet nép úgy ismeri Alekszej Ko­szigint, mint kiváló é^amíér- fit és pártmunkást, jo szer­vezőt. A Legfelső Tanács képvise­lői ezután egyhangúlag meg­szavazták az október 15-i tör­vényerejű rendelet jóváhagyá­sáról szóló határozati javas­latot Alekszej Koszigin, aki a második napirendi pont elő­adója volt, beszámolóját meg­előzően, meleg szavakkal mondott köszönetét az iránta megnyilvánult bizalomért. A Szovjetunió miniszterta­nácsának elnöke ezután elő­terjesztette beszámolóját az 1965. évi népgazdasági terv­ről. Közölte, hogy az idei ter­vet túlteljesítik, majd ismer­tette azt a négy mozzanatot, amelyet az 1965-ös tervjavas­lat kidolgozásánál figyelembe vettek: 1. A szocialista termelés még jelentősebb növelése; 2. Az ország gazdasági és védelmi erejének fokozása a nehézipar fejicsziese alapján; 3. A népjólét emelése; 4. Valamennyi szövetségi köztársaság gazdasági és kulturális fejlődésének biz­tosítása. A tervjavaslat tanulmányo­zása alapján az SZKP KB Elnöksége és a miniszterta­nács a termelés növekedése ütemének fokozása mellett foglalt állást és további forrá­sokat kutatott fel az életszín­vonal emelésére. A jövő évi tervjavaslat rekordösszeggel, több mint 14 milliárd rubellel növeli a nemzeti jövedelmet, előirányozza a mezőgazdasági termelés és a közszükségleti cikkek termelésének bővíté­sét, közelebb hozza a közszük­ségleti cikkek és a termelési eszközök termelésének növe­kedési ütemét (7,7 illetve 8,2 százalék), az 1964-es 3,9 szá­zalék helyett 7,3 százalékkal kívánja emelni a lakosság reáljövedelmét. Alekszej Koszigin elmondot­ta, hogy 1965-re az ipari ter­melés 8,1 százalékos növelé­sét tervezik az idei szinthez képest, majd külön ismertette k vegyipar, a kohászat, a bá­nyászat tervfeladatait. Elsőrendű feladatnak ne­vezte a mezőgazdaság fejlesztését, a mezőgaz­daság vezetésében elköve­tett hibák kijavítását és a mezőgazdaság anyagi, va­lamint műszaki ellátásá­nak megjavítását, Itt utalt az utóbbi hetekben foganatosított intézkedésekre, amelyek meggyorsítják a me­zőgazdaság elmaradásának megszüntetését. Az 1965. évi beruházások összege 4 milliárd rubellel haladja meg az ideiekét és eléri a 38 milliárdoL A mun­kások és alkalmazottak átlag­bérét 4,5 százalékkal emelik, a korábban elhatározott fize­tésemelések egy részének ese­dékességét előbbre hozzák. A szovjet miniszterelnök részletesen szólt a kereske­delem fejlesztéséről, majd át­tért a lakásépítési program ismertetésére. Alekszej Koszigin beszéde további részében áttekintést adott a nemzetközi helyzetről és a szovjet kormány külpo­litikájáról. Közölte, hogy a Szovjet­unió minisztertanácsa megvitatásra javasolja az ülésszaknak a jövő évi katonai költségvetés to-_ vábbi 500 millió rubeles csökkentését. Aláírták az 1965. évi magyar- csehszlovák árucsereforgalmi jegyzőkönyvet Szerdán délután a Külkeres­kedelmi Minisztériumban ma­gyar részről dr. Mulató János külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, csehszlovák részről Frantisek Mares külkereske­delmi miniszterhelyettes alá­írta a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti 1965. évre vonatkozó árucsereforgalom jegyzőköny­vét. A jegyzőkönyv' értelmében a magyar külkereskedelem Cseh­szlovákiába szerszámgépeket, vasúti személyvagonokat, hajó­dat és úszódarukat, traktoro­dat.. autóbuszokat, vasútbiztosí­tó berendezéseket, élelmiszer- ipari berendezéseket, mezőgaz­dasági gépeket, műszereket, te­levíziós készülékeket, tranzisz­toros rádiókat, valamint kohá­szati és alumínium termékeket, ezenkívül húst, húskészítmé­nyeket, zöldségféléket, gyü­mölcsöt, bort, vegyicikkeket, gyógyszeri pari gyártmányokat, cipőt és még egyéb cikkeket szállít. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság pedig a Magyar .Népköztársaság zére szer­zámgépeket, öntödei gépeket, -■'éímiszeripari gépeket, textil­ipari gépeket, baggereket, ar­matúrákat, szivattyúkat, vegy­ipari gépeket, traktorokat, te­hergépkocsikat. műszereket, golyóscsapágyakat és kohászati termékeket, valamint szenet, kokszot, fatermékeket, áramot; papírtermékeket, kerámiai nyersanyagokat és gyártmá­nyokat, vegyipari alapanyago­kat és a közszükségleti cikkek­ben cipőt, bútort, üvegárut és bizs-utériát szállít 1965-ben. Hozzáfűzte, hogy az amerikai kormányképviselők kijelenté­sei szerint az Egyesült Álla­mok kormánya is csökkente­ni szándékszik katonai kiadá­sait az 1965—1966. költségve­tési évben. Koszigin hangsúlyozta, hogy a két vezető nagyhatalom ka­tonai kiadásainak csökkenté­se „bizonyos pozitív lépés a nemzetközi feszültség enyhí­tése irányában.” Á magyar parlamenti LüBciöttség Maliban Bamako (MTI): A Mali Köztársaságban tar­tózkodó magyar parlamenti küldöttség fogadást adott, amelyen megjelent Baréma Bocoum belügyminiszter, Atta- her Maiga, kereskedelem- és pénzügyminiszter, Yacouba Maiga és Alioune Sissoka, a mali nemzetgyűlés alelnökei, továbbá számos parlamenti képviselő és a Bamakóban akkreditált diplomáciai testü­let vezetői. A magyar küldöttség találko­zott a külügyminisztérium ve­zetésével ideiglenes megbízott Jean Marie Koné államminisz­terrel, továbbá Sominé Dolo közegészségügyi miniszterrel és Idrissza Diarra-val, a Szudáni Unió Párt politikai titkárával. A baráti légkörben lefolyt eszmecserék inindkét fél szá­mára hasznos tapasztalatokat eredményeztek. Fehér Lajos üdvözlő beszéde a JKSZ kongresszusán Szerdán, a JKSZ kongresszu­sának harmadik napján a dél­előtti ülésen Lazar Kolisevszki tartott beszámolót a párt szer­vezeti szabályzatának kiegészí­téséről és módosításáról. Ezután a testvérpártok kül­döttségei üdvözölték a kong­resszust Fehér Lajos, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja a JKSZ VIII. kongresszusán mondott üdvözlő beszédének bevezetőjé­ben tolmácsolta az MSZMP, a magyar nép forró testvéri üd­vözletét és jókínváságait a kongresszusnak és rajta keresz­tül az egész jugoszláv népnek, majd hangoztatta: — Nagy érdeklődéssel hall­gattuk meg Tito elvtárs be­számolóját és a fő referátu­mokat- Tőlünk nem idegenek az itt felvetett és tárgyalt kér­dések. Olyan közös problémák ezek, amelyek bennünket is foglakoztatnak és ame­lyeket ha országaink sajátos helyzetéből kiindulva más és más módszerekkel ol­dunk is meg, megoldásuk­kal ugyanazt az ügyet szolgáljuk: népei-mk jólétét-, a szocializmus győzelmét és hatásának kiter­jesztését, az elnyomás, a ki­zsákmányolás elleni összefogás erősítését és a béke megőrzé­sét. — Közös erőfeszítéseink eredményeként — folytatta Fe­hér Lajos — barátságunk ma már nem egyszerűen jószom­szédi, hanem a szocialista szel­lemű egyetértés. a kölcsönös bizalom és hasznos, egyre job­ban kibontakozó együttműkö­dés jegyében erősödik. — Politikai kapcsolatunk­ban kedvező előrelépést je­lentettek azok a tárgyalások, amelyek Tito és Kádár elv­társak vezetésével 1963 szep­temberében Karagyorgyevó- ban, az idén szeptemberben pedig Tito eivtárs hivatalos lá­togatásakor Budapesten lefoly­tak. Ezek eredményeként tár­sadalmi, politikai és kulturá­lis téren — a realitásoknak megfelelően — lépésről lépésre mind szorosabbra fonjuk kap­csolatainkat és tovább mélyítjük az utóbbi évek­ben egészséges fejlődés­nek indul gazdasági együttműködésünket. — Népeink alapvető érdekei közösek. Egy a célunk: a-szo­cializmus teljes győzelme, a kommunista társadalom felépí­tése. A mi felfogásunk szerint is a szocialista építőmunka konkrét kérdéseiben, módsze­reiben jelentkező eltérések mellett a döntő az, hogy egyet­értés legyen közöttünk a min­denkire kötelező alapelvekben és tegyünk meg mindent or­szágainkban azért, hogy meg­gyorsuljon a szocialista irá­nyú fejlődés és segítsük egy­mást ebben a munkában. — A jugoszláv és a ma­gyar kommunisták, a ju­goszláv és a magyar nép erősödő kapcsolatai nem­csak a két ország, hanem a béke és a szocializmus világméretű erőinek érde­keit is szolgálják. — Nézeteink a nemzetközi élet. az emberiség sorsát érin­tő alapvető külpolitikai kérdé­sekben azonosak, vagy közel állnak egymáshoz. Megvan te­hát az egyetértés, a jószándé­kú készség ahhoz, hogy or­szágaink hatékonyan együtt­működjenek. a nemzetközi fó­rumokon együttesen álljanak ki mindenütt a béke védelmé­ben, a népek szabadságának és függetlenségének érdekében, s támogassanak minden olyan nemzetközi kezdeményezést, amely a feszültség további csökkentését, az általános biz­tonságot szolgálja. — A kommunista világmoz­galom napjainkban már a vi­lág társadalmi megújhodásá­nak hatalmas mozgató ereje. A nemzetközi munkás- osztály legnagyobb törté­nelmi vívmánya a szocia­lista világrendszer létre­hozása, annak elsőszülöi- tével, a nagy Szovjetunió­val az élen. Az emberiség érdeke, a társa dalmi haladás ügye, a jelenleg világhelyzet azt követeli tő­lünk, hogy tömörítsük a szocia­lista országok erejét, erősítsük a kommunista és munkáspár­tok egységét, hogy ezt a hatal­mas erőt szegezhessük szembe a háborús provokációkkal, az imperialista törekvésekkel Napjaink sürgető parancsa, hogy minden kommunista és munkáspárt, minden szocialis­ta ország a maga részéről tel­jes erejével és felelősséggel já­ruljon hozzá a nemzetközi munkásmozgalomban keletke­zett nehézségek leküzdéséhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt ennek szel­lemében és védelmében internacionalista köteles­ségének tartja, hogy elő­segítse azokat az erőfe­szítéseket, amelyek a nemzetközi kommunista mozgalom marxista—le­ninista egységének hely­reállítására irányulnak. Fehér Lajos végül hangoztatta: „Meggyőződésünk. hogy a kongresszuson elfogadott ter­vek megvalósítása tovább erő­síti a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot és hozzá fog járulni az egész szo- cialista közösség, a béke és haladás ügyének erősítéséhez Budapestre utazott a szabolcsi KISZ-küldöttség December 11-én, pénteken délelőtt kezdd meg munkáját a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség VI. kong­resszusa. Szabolcs-Szatmár megye harmincnégy tagú küldöttsége — melyet a me­gyei küldöttértekezleten vá­lasztattak meg — Diczkó Jó­zsefnek, a párt megyei vég­rehajtó bizottsága tagjának, a megyei KlSZ-bdzottság élsij titkárának vezetésével mi reggel elutazott a fővárosba VILÁG PROLETÁRJAI, i Gromiko tárgyalásai Washingtonban Megkezdődött a Biztonsági Tanács kongói vitája Dean Rusk amerikai külügy­minisztert- Utána a két diplo­mata az amerikai külügymi­nisztériumban folytatta a múlt héten New Yorkban megkez­dett tanácskozásait. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa szerdán délelőtt csak for­mális ülést tartott a szíriai— izraeli határviszály ügyében. Az ülésen nem hangzott el felszólalás. A Biztonsági Tanács szerdán délután — magyar idő szerint késő este — összeült, hogy megvitassa azt a panaszt, ame­lyet 21 el nem kötelezett ország emelt Belgium, az Egyesült Ál­lamok és Anglia kongói ag­ressziója ellen. A Biztonsági Tanács ülésén Fernando Ortiz bolíviai küldött elnökölt. A Biztonsági Tanács ülésén jelen van Spaak belga külügy­miniszter is. Az el nem köte­lezett országok álláspontját a Brazzaville-i, Kongó, Ghana és Szudán képviselői fejtik ki. Ezenkívül még több afrikai or­szág küldötte is kérte. hogy hallgassák meg a Biztonsági Tanács vitájában. Az ülés lapzártakor mé­tert. Washington, (AFP, TASZSZ Reuter): Andrej Gromiko szovjet kül ügyminiszter — akit Johnsor elnök szerdán magyar idő sze­rint 23,00 órakor fogadott a Fe­hér Házban — a nap folya­mán több fontos diplomácia tárgyalást folytatott Washing­tonban. Először a szovjet nagykövet­ségen tárgyalt negyven percer át Gordon Walker angol kül­ügyminiszterrel. Későbt ugyancsak a szovjet nagykö­vetségen ebéden látta vendégü

Next

/
Oldalképek
Tartalom