Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-08 / 287. szám

Leesett, a hó, megérkezett az igazi tél. Kereskedő - műnk már hetekkel korábban kiplakátolta: ,,Idejében készüljön a télre", [-vénültünk is becsületté', sót, megértőéit voltunk amikar kesztyűből, sálból, sapkából gyér választékot kínáltak. H vat- koztak szűk kapacitásra, objektív okra, s mi beértük azzal, amit kaptunk.

Hanem a ródlival más a helyzet. A gyermekek nélkülözhetetlen „járműve'’ már többéves gond n vevők körében. Tavaly néhány nap múltán még „pult alól” sem lehetett kapni. Idén más a helyzet: valamivel többet kapott a kere kede- lem. Csakhogy: hiába keressük, nagyítóval sem lehet találni 3 boltokban a közkedvelt karos szánkót, amelyből a 2—3 éves gyerekek sem esnek ki. Azt mondják a kereskedelmiek: az ipar az oka, mert csak kamélküü ródiikat készít. Pedig — ezt is ők tartják — üzletnek sem volna rossz, ha a szánkók egy részét karral látnák el.

(as.)

Nyíregyházi és nyiírai diákcsere

A Nyitrai Mezőgazdasági Technikum kezdeményezésére személyes jellegű kapcsolat alakult ki a Nyíregyházi Mezőgazda-sági Technikummal. Nyitrából — szaktanár kíséretével — 24 végzős diák látogatott el Nyíregyházára kéthetes tanulmányútra. A vendégek megismerkednek az iskola munkájával, részt vesznek gyakorlati foglalkozásokon megtekintenek egy-két állami gazdaságot, köztük a technikum tangazdaságát.

Viszonzásul hétfőn n Nyíregyház; Mezőgazdasági Technikum 35 negyedik osztályos gépészhallgatója utazott el Nyitrába tapasztalatszerzés céljából. Gyakorlati munkán vesznek részt, majd ellátogatnak néhány nagyobb mező- gazdasági üzembe.

37 éves fiatalember, öt gyermek apja.

MÁR SOKAN KÉRDEZTÉK tőlem, hogy miért szeretem a szakmámat. Hiszen nagyon nehéz, nyolcán egy műszakban 3600 kétkilós, 5000 egykilós kenyeret és 28 000 különféle péksüteményt készítünk. Aztán itt van az éjszakai műszak, vagy ha a szükség megkívánja, a vasárnapi munkanap.

— Igaz, a mi munkánk gyümölcse tiszavirág életű. De maga az a tudat, hogy a friss kenyér sok ezer család asztalára kerül, rendkívül jóleső érzés.

Egyszerűen beszél mindennapi teendőiről, munkatársairól, akik szeretik, megbecsülik.

Kaptam ajánlatokat más sütőipari üzemtől, s talán még a feltételek is kedvezőbbek

Napilapok, emeletes iskola

Bár jelenleg a mozihelyiség szolgálja a kultúrházat is, már

K PM-in(é*ked«*s

az újííási díjról

A közlekedési és szállítási vállalatok igazgatói 15 ezer fforintig hagyhatják jóvá az újítási és feltalálói szerződést az eddigi 10 ezer forint helyett. A 20 ezer forinton felüli díjat eddig csak a minisciter jóváhagyásával fizethették ki: az új intézkedés szerint 50 ezer forintig terjedő díj rí. az Autóközlekedési Vezérigazgatóság, vagy az Autófenntartó Ipari Töszt jóváhagyásával is ki lehet fizetni; csak Hl ennél magasabb összeg ügyében dönt a miniszter.

lettek volna, mint itt. Nem mentem. Tíz éve dolgozom a vállalatnál, megkaptam a törzsgárdajelvényt is. Van itt két szocialista brigád és egy ifibrigád. Gyakran megyünk együtt moziba. Ha valakinek születésnapja van, vagy egyéb jelentős családi esemény adódik, közösen örülünk neki. Szeretnék még legalább 25 évet itt dolgozni. Hogy nehéz? Igen, de meg lehet szokni. Vannak a szakmának fogásai. Az egyik ilyen „műhelytitok”, hogy tudni kell nappal is aludni. A többi már megy magától.

FELTÜRI FEHÉR KÖPENYE UJJÁT és indul a gépekhez. Az egyik meghibásodott. sürgősen ki kel! javítani, hogy ne legyén kiasés. Az emberek várják a kenyeret.

(bf)

A záhonyi áj állomás épüle te.

Hammel 3, felv.

segítették volna egymást azok megszüntetésében.

Vannak hasonló jellemű emberek, akiknek a tulajdonságai taszítják egymást. Az ilyen ellentéteket fokozzák presztízs- dolgok, kicsinyes türelmetlenségek, vélt vagy valódi — de a másik által el nem fogadott — hibák. Belényesi Sándor, meggyőződése szerint a termelés érdekében hangoskodott beosztottjaival, pedig a türelmes szó minden bizonnyal hatásosabb lett volna. Munkatársai, elsősorban a levél írója, ugyancsak hangoskodtak és ebből az lett, hogy Horváth János egyik-másik cselekedete — többször mesterséges nagyítás alatt — nem előfordulható hibának, hanem vétségnek, bűnnek minősült. Ezenkívül, vitathatatlan, Horváth Jánosnak voltak a szocialista erkölcsöt sértő vétségei, amelyeket maga is elismert.

Közrejátszhatott-e Belényesi Sándor modora, vezetési módszere abban, hogy az elmúlt négy év alatt a gazdaságban nagy volt a beosztott vezetők fluktuációja? — Kétségtelen: köze volt hozzá. Feltételezhető, hogy körültekintő segítéssel a gyengébbekből közepes, a közepesekből jó szakemberek válhattak volna a gazdaságokban, akik kedvezőbb légkörben minden bizonnyal jobban meggondolják, hogy érdemes-e más munkahelyet választani és inkább ottmaradnak.

Horváth János levele ma már nem lényeges a Horváth— Belényesi ügy szempontjából, de igen jó alkalmat ad arra, hogy elismerve a I-Iodászi Állami Gazdaság íőmezőgazdá- szának a termelés fokozása, az eredmények javítása érdekében kifejtet erőfeszítéseit, a gazdaság szakmai és társadalmi vezetői tárják fel előtte azokat a károkat, amelyeket a közösségi, munkatársi szellemben okozott túlzott türelmetlenségével. Nincs szükség később sem liberalizmusra! A határozott irányítás járjon együtt a következetes ellenőrzéssel. Azt nem szabad elfelejteni, hogy a fizikai dolgozó is tehet, tesz javaslatot a brigádvezetőnek, ez pedig a saját felettesének. Hasznosat vagy nem megoldhatók A jót senkitől sem szégyen megszívlelni, ami nem megfelelő, arról higgadt vitában meg lehet és meg kell győzni a másikat.

Egy vezetőnek a munkastílusában meglévő hibáit nem könnyű lefaragni. Ehhez időre és sok türelemre van szükség. Ezt egyedül megtenni nagyon nehéz. A vezetői, munkatársi kollektíva viszont képes arra, hogy következetes, türelmes segítségadással megszüntesse, lenyesegesse a hibákat.

8. A.

Hosszú évek — vélt vagy indokolt? — keserűsége sűrűsödött össze Horváth Jánosnak, a Hodászi Állami Gazdaság volt brigádvezetőjének levelében, amelyben azt írta le, hogy az üzem főmezőgazdásza „terítékre rakta” a többi brigád- vezetőt, s ő, a levélíró nem akarta megvárni, hogy a többi sorsára jusson: nemrég más munkahelyet választott. „Én sem vagyok makulátlan, de ami sok. az sok” — írja, s hozzáteszi: „kapjon Belényesi Sándor is — mármint a főagronó- mus — egy kis feddést.”

A panaszost, és a főagronó- must felkerestük munkahelyén. A gazdaság szakmai, társadalmi vezetői, az igazgatóság néhány dolgozója is elmondták véleményüket az üggyel kapcsolatban. Lehetetlen lenne részletesen elemezni az elhangzottakat, mindazokat a dolgokat, amelyek jellemzői a főmezőgazdász és beosztottjai elmérgesedő viszonyának. Egyszerűen le lehetne zárni a levél által felszínre került ügyet azzal, hogy mind Belényesi Sándor, mind Horváth János hibásak voltak a munkatársi viszony tarthatatlanná tételében.

De a dolgok belső emberi problémákhoz vezetnek. Olyanokhoz, hogy minden feltételezett jószándék ellenére is rossz hatással voltak a munkatársi kapcsolatra, ezen túl a termelésre- A hodászi gazdaság főmezőgazdásza, kinevezése után is megmaradt munkamódszerében brigádvezetőnek. Robotember — így jellemzik. Nagy munkaenergiáját szétaprózza, beosztottjaival szembeni türelmetlensége sokszor „visszataszító” — vázolják egy másik esetben. És ez az, ami megkívánja a tanulság levonását, a vezető munkastílusa! Az a vezető, aki nem tud jó értelemben nagyvonalú lenni, nem tud felülemelkedni beosztottjai szükséges szakmai színvonalán, az valóban robotember lesz, egy a többi között — konkrét esetben — a brigádvezetői testületből.

A vezetés nem a munkába való belenyúlást jelenti, hanem a beosztottak megfontolt irányítását. A munkatársakkal kapcsolatos bizalom hiánya melegágya az összetűzéseknek. Nem ritka gyakorlat volt ez az állami gazdaságokban. Ilyen légkörben a kis ügyek dagadtak, minden egyes alkalom arra volt jó, hogy még nagyobb erővel összecsapjanak a szenvedélyek az idő, az erő mind nagyobb része arra szolgált, hogy az ellenséges hangulatba magukat belelovalt felek árgus szemekkel lessék a másik előforduló hibáit — ahelyett, hogy

Levél nyomán:

Ha a türelmes szó hiányzik

| Országos jelentőségű újítás a dohányfermentálóban

Száz nap alatt 12 milliós megtakarítás

Megjegyzés:

Ródli-iigy

kazanfutesre. Fűtoértéke a legoptimistább elképzeléseket is felülmúlta; öt-hatezer kalória, meghaladja a legjobb minőségű szén kalóriáját is. Egy lényeges hibája azonban volt az új tüzelőanyagnak. Magas kén- savtartalma korróziót idézett elő és nagymennyiség eltüzelése után tönkrement volna a kazánok berendezése.

A dohánygyáriaknak — most már egész újítóbrigád alakult a savgyanta hasznosítására — a kezdeti sikertelenség nem szegte kedvét. Kooperálva a Veszprémi Nehézipari Egyetem tudományos kutatóival kidolgoztak egy olyan eljárást, amely az olajipari melléktermék kénsavtartalmát közöm- bösiti és alkalmas lesz a biztonságos tüzelésre. Az eljárás; dolonitpor keverésével és forró vizes mosatással a magas kénsavtartalom 0.2—0,5 százalékra csökken. így a korrózió veszélye megszűnt. A probléma megoldásának lényeges része volt egy olyan berendezés elkészítése, amely alkalmas a savgyanta tüzelőnek való feldolgozására'

A mechanikai részt, másszóval gépi kiképzést az újítók közül Horostyák György és Makra Imre gépészmérnök készítették el. A két, egyenként 6 tonnás ólommal bélelt tartály az eljárás lefolytatása utón igazolta a hozzáfűzött reményeket. A teljesen gépesített munkafolyamat próbaüzemelését már elvégezték és a statisztikai számítások szerint egy műszakban (nyolc óra alatt) három vagon olcsó tüzelő előállítása lehetséges.

A nyírbogdányi savgyanta üzemszerű kitermelését december 7-én kezdték meg. Előreláthatólag száz nap alatt, áprilisig 6 ezer vagon tüzelésre alkalmas savgyantát állítanak elő. Figyelembe véve a sav- gyantaszén előállítási költségét és az ipari szén árát, az árkülönbség mázsánként 20 forint. Ezek szerint a megtakarítható összeg több mint 12 millió forint.

A dohányipari vállalat újító kollektívájának munkája országos jelentőségű. Nemcsak Szabolcs megyében, de az ország valamennyi ásványolajipari vállalat telephelyén megtalálható és most már hasznosítható a savgyanta.

Az újítók négyéves küzdelmét siker koronázta.

Seres Ernő

1960 decemberében Hajdú ! Sándor, a Nyíregyházi Dohány- < fermentálógyár igazgatója Kis- 1 várdára utazott. A személyko- i csinak Berkesz és Ajak között : lovasszekerek állták az útját- : A szekereken fekete rögöket i szállítottak, és az emberek ép- i pen egyik társukon derültek, i Az igazgató kiszállt, megérdek- : lődni. mi történt, mi okozta a 1 forgalmi akadályt.

— Semmi különös — mondta i az egyik nevető ember — csak : a koma ráült az olajsárra és ; a sav széjjelette a nadrágját.

így, ilyen különös módon született egy jelentős újítás. A dohánygyár abban az időben i szénellátási problémákkal küz- i dött. Próbálkoztak tőzeggel, i pakurával, kapóra jött az olajsár is, másnéven a savgyanta.

A szekeres emberek elmondták, - hogy rengeteg van belőle a Nyírbogdányi Ásványolaj ipari Vállalat udvarán és igen jó tüzelő, a környező községek lakossága azt használja.

Valóban a Nyírbogdányi As- ványolajipari Vállalat udvarán : több ezer tonna savgyantát tá- 1 róttak. Jelenleg is több mint négyezer tonna van ott. A dohánygyár igazgatója tárgyalt a : vállalat illetékeseivel és kipró- : báltatta, mennyire alkalmas :

A kastély és környéke

Nagydobosi kaleidoszkóp

ges munkagépek sorakoznak A Petőfi Tsz ésszerűen építi tovább a korszerű gazdálkodás alapjait. Most van tervezés alatt egy száznyolc férőhelyes istálló is.

Mindaz, ami itt a szemünk elé tárul, az újfajta paraszt gondolkodásnak tanúbizonysága. R. Kovács András tsz-el nökhelyettes így fogalmazta meg: „Bármennyire furcsán is hangzik, de csak most, a szövetkezetben tanultunk meg gazdálkodni...” Dolgozni tudtak addig is. De hogyan lehel legcélszerűbben egy-egy munkát több ezer holdon elvégezni, mikor mit a legelőnyösebt termelni — azt a szövetkezetben tanulták meg a saját hasznukra. A több mint két>- ezer holdas gazdaságot, amely többségben homokos, „valla- tóra” fogták. A gyümölcsös és szőlő telepítésük már meghaladta a kétszáz holdat, míg a másik ágon az állattenyésztést szorgalmazzák.

Nem gazdálkodnak rosszul. Stabilizálták a szövetkezet jövedelmét. Ez évben az aszályos év ellenére a betervezett 35,90 forint egy munkaegységre meglesz. „Hogy tovább fejlődjön a község és benne az emberek jóléte is, még okosabban kell gazdálkodnunk../ — vallják a tsz vezetői és az emberek. Ma már négy diplomás szakember segíti a tsz korszerű gazdálkodását. Hs itt-ott még döcög is a megoldás egy-egy termelési ágban a tagság többsége mind ni gyobb részt kíván a célok megvalósításában.

kész a terve a másfél millió forint költséggel épülő új, modern művelődési háznak. 415 különböző napilapra, folyóiratra fizetnek elő. Nemrég épült fel az új emeletes iskola, amivel megduplázódott a tantermek száma s huszonhárom a pedagógus. Az új egészségház, a felújított orvosi rendelő és lakás a fejlődő egészségügyi szolgáltatást tükrözi. Csak a bölcsődét és a gyermekintézményeket hiányolják még. De a tanácselnök megnyugtat: nem sok idő kell és olyán gyermekparadicsomot létesítenek, amit megcsodálhatnak majd az emberek.

Szép bútorok, csillárok

Meglátogattunk néhány családot is. Az első ház Sánta Mihály tsz-tagé. Szép búto- -ok, modern csillárok függnek í mennyezeten. A politúrozott szekrények tele ruhákkal. A gazda megmutatja a kamrát és a melléképületeket, a felesége kinyitja a szekrényeket.

— Jobb lehet, de rosszabb soha.

Az állattenyésztő, aki csak három elemit végzett, most az általános iskola VIII osztályát végzi. Együtt „versenyez” a tanulásban tizenhárom éves lányával és a tízéves fiával. Közel ötven éves.

Ilyen Kósa Zsigmond tsz- tag lakása is, talán valamivel modernebb bútorok díszítik a szobát. Az egykori cseléd fia, aki apjával a szó szoros értelmében földbe vájt kunyhóban Lakott, ma a falu egyik legszebb házát mondhatja magáénak.

B. L.

Báró Perényi dombon épített kastélya mellett megemelt kalappal mentek el az emberek, mert a falu mindenható urát kenyéradó gazdaként kellett tisztelni. A cselédlakásokban közös pitvarból nyíltak a szobák: mindegyikben két,- három család lakott.

Paraszti

villácskák

A volt bárói kastély még megvan: impozánsabb, mint a báró idejében. Csak most negyvenkét tizenöt-tizenhat éves lány otthona, ahol a korszerű mezőgazdaságot és a szabásvarrás mesterséget tanulják meg. Ám a régi kastély mellé új, paraszti villácskák sorakoznak. Húsz év alatt 170 épült. A házak általában két- három szobásak, előttük a tornácot idéző üveges veranda. Bár a faluban még nincs vízvezeték, sok házban már kész a fürdőszoba is. Szinte minden lakásban rádió _ szán;

szerint háromszázhatvan — és több mint húsz házban a televízió.

1949-ben még csak tizenöl család próbálkozott a közösség gondolatával, ma már az egész falu egyet alkot. Amikor összefogtak, szinte a semmivel kezdtek.

Azóta új gazdasági központot alakítottak ki, ahol épületek, tizenegy erőgép és a szükséHúsz év létesítményeiből

A HÁBORÚ ÉVEIBEN kukoricakenyeret sütött Nagybányán. Húsz év távlatából még most is pontosan emlékszik az összetételére. Pedig Dobai Tibor akkor még gyerek volt. Tanuló. Most a fia tanulja ezt a szakmát Sátoraljaújhelyen. Szép, ropogós kenyeret süt, olyat, amilyenről az apja tanuló korában csak ábrándozott.

— Az egyik bátyám hentes. Talán szokatlanul hangzik, de a kettő rokonszakma. Magam sem tudnám megmondani miért. Viszont felénk szinte családi hagyománynak számított, hogy ha az egyik testvér hentes lett, a másik feltétlenül a pékséget választotta, vagy fordítva.

Az országos szinten is előkelő helyet elfoglaló Máté szálkái Sütőipari Vállalatnál találkoztunk Dobai Tiborral

Törzsgárdista

aki még 25 évig marad...