Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-06 / 286. szám
Gyakorlati oktatás az iskolákban Mezőg: edasági politechnika falun? Ott akarják heti két órában mezőgazdasági ismeretekre tanítani a gyereket, íihol szinte belenőnek a falusi munkába? Ezek . a tanulók a paraszti munkát naponta látják szüleiktől, sőt egészen kiskoruktól kezdve maguk is végzik — természetesen erejükhöz, ismereteikhez szabottakat. — Ugyan minek ide gyakorlati foglalkozás, politechnika? — kérdezik még ma is sokan. S meggyőzni e kétkedőket azért sem könnyű, mert valóban igaz, hogy a falusi gyerekek szinte ösztönösen magukba szednek némi mezőgazdasági ismeretet. Csakhogy ezek elsősorban az apák és a nagyapáit kisparaszti gazdálkodásából erednek, s nem elegendők a szövetkezeti termelésben való helytálláshoz. Nagyon is szükséges tehát, hogy már az általános iskolában szerezzenek bizonyos ismereteket a gyerekek a nagyüzemi mezőgazdasági munkáról. A szervezett munka nevelőhatásán kívül ez a legfőbb indoka, hogy a falusi iskolákban mezőgazdasági jellegű gyakorlati foglalkozásokat honosítsanak meg. Négy esztendő alatt — V.-től VIII. osztályig — heti két órában a talajmegmunkálástől, a betakarításig és a korszerű tárolásig megismerkednek a növénytermelés alapvető módszereivel és munkafogásaival. (Természetesen ott, ahol ezt jól csinálják, s szakemberek, gyakorlókertek vannak, és nem hiányoznak a szükséges felszerelések, Szerszámok sem.) Az idei tanévben a gyakorlati foglalkozásokban részvevő V—VIII. osztályosok 51 százaléka — tanulja a mezőgazdasági ismereteket. Egy tanulóra 4 négyszögöl, egy huszonötös létszámú osztályra pedig 100 négyszögöl föld jut. Ami pedig az anyagi eszközöket illeti: tanulónként 40 forintot kapnak az iskolák, s ezenkívül évi 1000 forintot a felszerelések kiegészítésére és karbantartására. Persze, ha jól dolgoztak egész évben, a jó termésből eredő jövedelmet is az iskolákért fejlesztésére fordíthatják. — Négy-öt év alatt tehát rendezett. szerszámokkal felszerelt gyakorlókertet tudnak létesíteni az iskolák. Hozzá kell azonban ehhez tenni, hogy jelenleg elég kevés iskolának van céltudatosan kifejlesztett, felszerelt gyakorlókertje. És ezért nem is lehet felelőssé tenni a nevelőket. A gyakorlókerteket több helyen nem kerítik be, a termés gyakran eltűnik, s még nincs megoldva a szün- ideji növényápolás sem. Persze e gondok megoldása idő kérdése. Ha azt nézzük, hogy az egész politechnikai oktatás mindössze híőéves, akkor a mai helyzetet — minden gond. baj, hiba és hiányosság ellenére is — nagy előrehaladásnak tekinthetjük. Termesztésen eljön az idő. amikor majd a gyakorlókerteken is túl kell lépni, s jobban kell közeledni a nagyüzemi gazdaságokhoz. Mert, valljuk be, van ellentét a nagyüzemi gazdaságok követelményeihez igazított elméleti tananyag és a kis- parcellán folytatott gyakorlat között. A gyakorlókerti munka nevelő hatása is kisebb, mintha valamiféleképpen kapcsolódna a szövetkezetekhez. az állami gazdaságokhoz. Hiszen a kertben — a legjobb nevelői szándék ellenére is — gyakran amolyan játéknak tekintik a tanulók a munkát. S itt nem Húsz év létesítményeiből Gimnázium, iskola, óvoda A jövő év terveiből Megyénkben a következő évben jelentős összeget fordítanak nevelés-oktatási kiadásokra. Leglényegesebb az óvodáknál, általános és középiskoláknál „ fejlesztés. Szabolcs megye az óvodai ellátottság tekintetében az ország egyik legkedvezőtlenebbül álló területe. 40 ezer óvodáskorú gyermek közül mindc6z- sze kilencezer volt beiratva. Az országos arány 42 százalék. A férőhelykihasználás 108 százalék. Egy nevelőre megyénkben 21, országosan 19 gyermek jut. A gondok enyhítésére 1965-ben egy 100 személyes óvodát építenek Nyíregyházán a lakásépítkezéssel kapcsolatos komplex beruházási forrásból. Korábbi évek gyakorlata alapján számítani lehet rá, hogy jövőre is kap megyénk célhiteles támogatást. Hasonló a helyzet az általános iskoláknál is. Erre utal, hogy az ország általános iskolai tanulóinak 7,5 százaléka tanul megyénkben, ugyanakkor a tantermeknek csak 6,4 százaléka, a nevelőknek pedig 6.6 százaléka van Szabolcsban. A jövö évi tervben 22 tanterem befejezése szerepel. — Ebből négy tanterem beruhá- aásból épül Lónyán, a többi 18 pedig célhiteles támogatással- Apagyon, Mérken, Kállósem- jénben, Gyürén és Eperjeskén. Ezenfelül megkezdik 24 tanterem építését, de csak 1966- adják át őket rendeltetésének. Ebből 16 tanterem Nyíregyházán, 8 pedig Nyírteleken épül. A középiskolai tantermek számát 36-tal növelik. Befejezik az ibrányi, újfehértói és a nagykállói 6—8 tantermes, és a nagyecsedi 12 tantermes gimnáziumok építését. Tervbe vették még az 1966-ban átadandó demecseri 8 tantermes gimnázium építését is. A fejlesztés eredményeként az 1965 —66. év elején az általános Iskola minden akkor végzett 100 tanulója közül átlag 30 gyermeket tudnak felvenni a középiskolákbam A népművelési intézmények fejlesztési tervében szerepel többek között, hogy a normálfilmes állami mozik számát 33-ról 43-ra növelik, ugyanakkor a keskenyfilmesekét 218- ról 215-re csökkentik. A könyvtárak számát 8 tanácsi és 5 szakszervezeti könyvtárral növelik. A kötetek száma a tanácsi könyvtárakban 50 ezerrel, a szákszervezeti könyvtárakban pedig 10 ezerrel fog növekedni. <bf) arról van szó, hogy eljátszadoznak, hiszen ebben a korban még életeleme a gyereknek a játék, hanem arról, hogy szemléletében is játékként ragad meg. De ugyanezek a gyerekek, ha érzik, hogy munkájukra számítanak, akkor egészen más a hozzáállásuk, ! íkkor nem játék, hanem a felelősség- teljes munka kerül előtérbe magatartásukban. Ékesen bizonyítja mindezt az idei betakarítási munkálatokban való részvételük is. Mint ismeretes, a művelődésügyi miniszter rendeletére az általános iskolák VII—■ VIII. osztályosai legfeljebb 10 tanítási napon segíthettek a munkájukra szoruló szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak a betakarításban. Ezzel a lehetőséggel í megyénkben is éltek — még- ( pedig nem is kis nevelési I és népgazdasági haszonnal, j A legfőbb haszon nevelési! jellegű volt. A pedagógusok' bizonyíthatják, hogy ahol jól szervezték a munkát, ahol nem hiányoztak a szükséges feltételek — többi között a szerszámok! — ott olyan lendülettel, akarással és felelősséggel dolgoztak a diákok, amilyenre azelőtt alig mertek volna gondolni is. A betakarítási munkálatokban való segítés persze mégis más, mint a gyakorlati foglalkozás. Itt nem a megtanítandó tananyag, hanem a népgazdasági érdek szabta meg, hogy mit végezzenek, s a tanulók Itt pénzt kaptak munkájukért, mégpedig személy szerint, míg az oktatás keretében ezt elképzelhetetlennek tartják a nevelők. Az azonban mindenképpen haszonnal járt — s ezért a betakarítási munka is beletartozott a politechnikai oktatásba. Jótékonyan hatott a diákókra a nagyüzemi légkör. A jövőben tehát a mező- gazdasági ismeretek rendszeres elméleti oktatását egyeztetni kell a nagyüzemi gyakorlatokkal. Tudjuk, sok mindent el lehet mondani ellene, de az is igaz, hogy nagyon sok érv szól mellette is. Természetesen ezt nem lehetne máról holnapra megvalósítani, hiszen a gyakorlókertes átmenetre szükség van. De kísérletképpen meg kellene próbálni, mégpedig a kis tanyai iskolákban is. Külföldön — különösen a Szovjetunióban — sok-sok példa bizonyítja, hogy az iskolák gyakorlat oktatását és a mezőgazdasági nagyüzemeket közel lehet hozni egymáshoz. Tágas, szép otthont kapott a kultúra Szatmárcsekén. Előtérben a falu szülöttének, Kölcsey Ferencnek szobra. Hammel felvétel Megyénk néprajzosai az országos pályázaton A tizenkettedik országos néprajzi és nyelvjárási gyűj- tőpályázat értékelése befejeződött. örvendetes, hogy ezen a pályázaton Szabolcsból több színvonalas munkával vettek reszt. Közülük Bodnár Bálint kisvárdai lakos és Németh Elek hajdú- böszörményi lakos megosztott elsődíjat, 1500—1500 forintot nyert.' Az előbbi az ajaki népmesék, az utóbbi a nyírcsaholyi kendermunkák történetét dolgozta fel. Papp 2oltán Sándor, beregdaróci lakos „Téli szokások Bereg- darócon” című munkájával harmadik helyezést, míg Máté Miklósné kocsordi név gyűjtéséért ötödik helyezést ért el. Rajtuk kívül még 200—200 forint értékű könyvjutalmat kapott Porzsolt Ferenc kisvárdai, Vitális Sándor, guiácsi, Nagy Sándor tiszabezdédi lakos. Az ifjúsági pályázatra beküldött munkáért Vándor Margit és Bondár Irén a ti- szalöki gimnázium. Nagy Klára, Baracsi Julianna és Nagy Katalin a nyírbátori gimnázium tanulói 150—200 forint könyvjutalomban részesültek. Tízéves a Diafilmgyártó Vállalat Meséktől o szociográfiáig Az Egyenlítő hosszának egynegyede, vagy s t zm i io méter nem nevezhető kis méretnek: s ha ez a hosszúság diafilmekből készült, különösen elgondolkoztató. A most jubiláló Diafilmgyártó Vállalat tízéves termése a több mint tízmillió méterré növekedett sok-sok filmtekercs. A mesefilmek, az ismeret- terjesztő, szakoktató, és iskolai oktató filmek legváltozatosabb témáiból válogathat a néző. Hazánk legszebb tájait, történelmi nevezetességeit, műemlékeit, népviseleteit színes diafrímeken vihetik magukkal a külföldiek: kiválaszthatják a filmekhez a négy nyelvű szöveg közül a legmegfelelőbbet. Nagy sikerük van mindenütt ezeknek a kis alkotásoknak, főleg a Budapestről, a balatoni tájaikról. Dunakanyarról, Sopronról, Szegedről, Kecskemét BugacpusZtáról, a világhírű Aggtelek—Jósvafő cseppkő- barlangjairól, és nem utolsó sorban a legkisebb magyar városról, Kőszegről készülteknek. De nemcsak a külföldi turisták viszik el emlékül a diafilmeket hazánkban tett kirándulásaik után, hanem a magyarnyelvű szövegkönyvvel idehaza is sokan vásárolják a VERS A FÜRDŐSZOBÁKRÓL Felnőtt fejjel hallottam, olvastam először Majakovszkij: Iván Kozirev vasöntő elbeszélése arról, hogyan költözött új lakásba című versét. Akkoriban jóformán még semmit sem tudtam a szovjet nép e nagyszerű fiáról, ez a vers azonban teljes valóságában megmutatta az embert, a népével együtt élő forradalmár költőt. Uj lakásba költözik a munkás. Majakovszkij nem szégyellte leírni: A szovjet hatalom adta összkomfortos lakásba, a bűzből, a szennyből, a sötétségből a napfénybe, a komfortba, amelynek csúcsa, fénye, ékessége a fürdőszoba. Csempe, zuhany, csapok, . proletár örömöt soha szebben még nem örökítettek meg. A vers minden sora újongás a jó, a tiszta, az új, az embert megillető felett. A vers olvasásakor egy pillanatig sem volt kétséges előttem annak fogadtatása, a polgárok gúnyos mosolya, a fürdőszobás lakásban születetteké. Ök Majakovszkijt soha nem értették és soha nem is érthetik. De értették a milliók a Szovjetunióban, Magyarországon és mindenütt azok, akik tizedmaguk- kal élték le életüket szoba, konyhás lakásban, akik csempés fürdőszobába csak akkor léptek, amikor a szennyet kellett eltakaríta- niok az urak után. Értették a volt muzsikok és értették nálunk is a munkások, parasztok, akiknek egy héten — jó volt ha egy darab mosószappanra tellett. Megértették a költő örömét, újongá* sát, a lavórban és a kútágas- nál mosdók, de különösen azok, akik már a nép államában új lakáshoz jutottak. A vers megírása óta sok év eltelt, nem Is valami kései értékelésre vállalkozom, Majakovszkij életét, munkásságát ismerik szerte a világon. Egy újonnan épült, nemrég működő gyár fürdője juttatta eszembe Majakovszkijt, Iván Kozirev elbeszélését. Ez a gyár kétezer embert juttatott fürdőszobához, az embernek kijáró higiéniához, és az ebből fakadó örömhöz. Sok minden nagyszerű ebben a gyárban, a mi konzervgyárunkban. — Magában foglalja a nagyüzem I megannyi előnyét, a gyors és | higiénikus termelést, több ■ élelmet ad az országnak, je- ! lentős szerepe van exporttervünkben, termelőszövetkezetek gazdasági bázisa, új munkalehetőség forrása. A gvárnak sok a látogatója, s ahány ember, annyiféleképpen szemléli, latolgatja jelentőségét. Ismerem én is gazdasági hasznát, távlati tervét, még sem ez fogott meg legjobban, sokkal inkább a gyár puszta léte, amely talaja egy réteg munkásosztállyá válásának, kapuja a szervezettségnek, a tudásnak, a kultúrának, amely kezdődhet a fürdéssel is. Igen, nagyszerű ez a fürdő, hideg-meleg vizével, fekete-fehér öltözőjével. Ezt látva jutott eszembe Iván Kozirev elbeszélése az új lakásról, a fürdőszobáról. Eb- b^! a gyárban kétezer ember jutott egyszerre hozzá. Mert ha igaz is, hogy húsz esztendő alatt sok ezer összkomfortos lakás épült az országban, a vidék ilyen tekintetben még messze elmaradt. Ezért is lehet Örülni az összkomfortos gyárnak. Fanyalgók ma is vannak. Lehetséges, hogy e néhány gondolat hallatán gúnyosan félre húzzák szájukat, de nem is ezeknek kívántam felidézni Majakovszkij emlékezetes versét, nem is nekik kívántam elmondani az új gyár szociális berendezését és annak jövendő kihatását. Arató Erzsébet népszerűvé vált filmtekercs«, két. A jubileumi esztendő sok meglepetést szerzett a diafilmkedvelők nagy táborának. EJk«.: .Ült a ;•;< u m- mün, Szép városok és terelt, A vitaminok szerepe eleiünkben, A mélység meghódítása című diafilm, hogy csak néhányat említsünk a sok kö- : ül. Nem kisebb a sikerük a világhírű találmányokat népszerűsítő, vagy a falusi orvosok előadásaihoz segítséget nyújtó egészségügyi filmeknek sem. A mezőgazdaság dolgozóit i« bőven ellátják a szakmai előadások t szemléltető diafü- mekkel, mint amilyenek például a ta’ajelükészítést, a konyhakerti növényeket ismertető, vagy a méhésZkedés- hez tanácsokat adó filmek. A sokféle téma közül még a szakszervezeti oktatást segítő filmkockák sem hiányoznak. Az elmuit napokban áz ezerötszázad lkk::l ünnepelték a Diafilmgyártó Vállalat munka, társai gazdag termésű tíz esztendejük jubileumát. A jubiláns diafilm a híres Afrika- vadász, Széchenyi Zsigmond legújabb afrikai vadászkirándulását idézi fel. a házaspár eredeti felvételeiből. Az ezt követő két filmtekercs témájában és kidolgozásában ugyancsak méltó lesz a jubileum ünnepléséhez: a tokiói olimpia eseményeit mutatja be a nézőknek, a következő pedig hatvan képkockán emlékezik meg Madách Imre életéről, munkásságáról, történeifni dokumentumokkal, és részleteket mutat be Az ember tra- géd ája nemzeti színi ézbeli előadásáról. Ezeket a filmeket egyben karácsonyi ajándéknak is szánták az alkotók. Le neme em e rangos H-májú filmek kerülnek az ünnepekre a vásárlókhoz. Elkészül addig másik negyven — elsősorban szakoktató film ia. Ezek között szerepel majd a mezőgazdasági szakoktatási, állattenyésztést, méhészke- dést, dömperkezelést — szemléltetően népszerűsítő diaiilm is. A dömperkezelést bemutatók angol, német és orosznyelvű mellékletekkel is megjelennek majd az exportra kerülő dömperekhez. Diafilmjeink tehát még messzi országokban is segítséget nyújtanak a szemléltető oktatáshoz. Az eredményes évtized után újabb szép tervek megvalósítása következik. Hazánk fel- szabadulásának huszadik évfordulója alkalmából. Mi építettük címmel színes film készül hatvan kockán bemutatva hazánk legnagyobb és legszebb új létesítményeit. A fel- szabadulási jubileumhoz méltó film lesz a Magyar egészségügy húsz éré is. A m gyaf könyvtárak gyarapodásáról is készül film. V. A. „A Hold sugaránál ragyogóbb! Kánaánnál sokkal több üdvöt ád, mi ez — de mit is gagyogok — ez a fürdőszoba, a fürdőkád. Kinyílik az egyik csap, kezedre — hideg víz csap. Másik csapod csavarod, ujjad rögtön elkapod.’’ •k „Oly jólelkű és gyöngéd a fürdő zuhanyja! Rossz kedved nyakát kitekered: paskolja búbod s nyakadra zuhanva a két lapocka közti vályún
