Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-06 / 286. szám
XXL ÉVFOLYAM, 286. SZÁM ÄRA: 80 fillér 1964. DECEMBER 6, VASARNAP Au idén harmadszor ünnepeljük meg december 7-én a Magyar Sajtó Napját. Ezen a napon — 1918-ban — jelent meg a Vörös Űjság első száma. Az őszirózsás forradalom nem elégítette ki a dolgozó nép várakozását. Az októberi koalíciós kormány tehetetlenül állott szemben azokkal a problémákkal, amelyeket a forradalmi időszak szükségletei vetettek fel. Az ország életében a bénultság és reménytelenség egyre sokasodó jelei mutatkoztak. Elekor olyan esemény történt, amely nyomban véget vetett a tespedésnek. Megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. A magyar dolgozó tömegek életében történelmi fordulópontot jelentett. Kezdete volt egy olyan históriai folyamatnak, amely győzelmek és bukások, föllendülések és hanyatlások egymásba fonódó láncolataként elvezetett országunk felszabadulásához, a Magyar Népköztársaság megteremtéséhez, egy soha nem volt nemzeti egységhez, a szocializmus alapjainak lerakásáig és ama úthoz, amely a szocializmus teljes felépítéséhez vezet. Mi része volt mindebben a Vörös Újságnak és elnémítá- sát követő testvérlapjainak? — azt fölbecsülni még megközelítően sem lehetséges. Megszületése méltó volt küldetéséhez, leküzdötte a szinte leküzdhetetlen akadályokat. Nyomdája, rotációs papírja nem volt. Még szerkesztőségi helyisége sem akadt. Csak szegénységben nem volt hiánya. Jóformán a semmiből kellett létrehozni ezt az első magyar nyelven írott legális kommunista újságot. És sikerült! Minden akadályt elhárított az a bátor, lelkes, forradalmi eszméktől áthatott kis csapat, amely hivatva volt a Vörös Űjság anyagi és szellemi feltételeit megteremteni. A Vörös Űjság első száma tízezer példányban jelent meg és már megszületésének első órájában lobot vetett. Meg kellett ismételni! A munkások és parasztok magukénak érezték, mert az ő nyelvükön íródott minden sora, mert az ő gondolataiknak, érzéseiknek adott kifejezést. Megmutatta az igazi felszabadulás egyetlen lehetséges útját: a proletárforradalom útját. A hangja tisztán zengett. Hűséges hírnöke volt a tömegek mélyén áramló törekvéseknek, a politikai, gazdasági és társadalmi élet izgalmas eseményeinek. De nem volt egyszerűen csak újság. Több volt ennél: a pno- Ietárforradalom lobogója. Kollektiv agitátor volt, kollektív szervező és kollektív propagandista — a legtisztább lenini értelemben. Ezért volt hitele a dolgozó tömegeknél. Betiltották nem is egyszer, összezúzták, kifosztották szerkesztőségét; nem adtak számára papírt és — a Vörös Újságot mégis egyre többen olvasták, egyre többen lelkesedtek és hoztak áldozatot is érte... És 1919 március 21-én hírül adhatta: Megalakult a Magyar Tanácsköztársaság! Milyen óriási küldetést vállalt és teljesített a Vörös Újság a Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges ideje alatt! Köteteket írhatnánk arról, do még csak sorokra is alig telik a helyszűke miatt. Ide jegyezzük azért Kun Béla néhány sorát arról az újságról, amelynek születésnapját ünnepeljük: „Rossz papíron, rossz festékkel nyomott újságok kötete, de úgy lüktet bennük a forradalom láza, mint ahogyan Marat lapja óta egyetlen forradalmi újságban sem dübörgőit. A rossz papíron el- halványodhatik „ rossz festék, de nem halhat el a forradalom lüktetése és nem apadhat el a világító fényforrás, amelyből a forradalom hagyománya és tanulsága árad, özönlik, a magyar munkások és földműves szegények felé”, Kun Béla 1928-ban írta le ezeket a sorokat az „Új Márciusiban. Milyen igaza volt! A fényforrás nem hunyt ki, a forradalom lüktetése sem gyengült el. Sőt! A horthyzmus negyedszázadig tartó rideg és borzalmas éjszakájában is föl-fölvillantak a vörös tüzek, lüktetett a forradalom láza és a „Vörös Űjság” titokban született és nevelt testvérei folytatták a hősies harcot az elmék és szívek meghódításáért. A felszabadulás óta is kísér bennünket a legális és illegális kommunista sajtó fényes lobogása, makulátlan forradalmi szelleme. Pártunk nem egyszer adta tanújelét a kommunista sajtó iránt érzett megbecsülésének s gondoskodásának. Minket, a magyar sajtó, a magyar hírközlő szervek munkásait szívünk mélyéig áthat a marxizmus—leninizmus ragyogó eszmeisége, tiszta humanizmusa. Ezt szolgáljuk teljes meggyőződéssel és arra törekszünk, hogy minél jobban tehessük ezt. Jól tudjuk, hogy teljességre törekvésünk útjának még nem jutottunk a végére. Van még tennivalónk bőven. Javítanunk kell — különösen vidéki viszonylatban — nyomdatechnikai felszereltségünkön, a szerkesztőségek felszereltségén és — ne tekintsük ünneprontásnak — lapjaink olvashatóságán. Ki kell űznünk mindenünnen a provincializmus avatag szellemét. Sajtókonferencia a Magyar Sajtó Házában a nyugatnémet hírszerzés magyar ügynökeinek tevékenységéről VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK l A sajtó ünnepe Irta: Szakosíts Árpád Wastage iiétíakaré megyénk útjain Egész Euiópába beköszöntött a tél Jó idővel ma Európában csupán Spanyolország déli részén az Ibériai félsziget tengerpartjain, a francia Riviérán lehet találkozni, de ezeket a területeket is fenyegeti a hideg újabb betörése. A péntekről szombatra virradó éjszaka folyamán megyénk felszínére nagy meny- nyiségű hó esett. Az utakat, mezőket 10—14 centiméter vastagságú hótakaró fedte be — a Meteorológiai Intézet nyíregyházi időjelző állomása jelentése szerint. Egyes helyeken a 40 centiméteres magasságot is elérték a hobuckák. A KPM Közúti Igazgatóságának hóügyelete jelentette szombaton a déli órákban: — A Nyíregyházáról Tokaj felé és a Tiszavasvári felé vezető főközlekedési utak szabadok, de nehezen járhatók. Nyíregyháza és Vásáros- naniény között hóakadályok vannak, amelyek helyenként elérik a 80—90 centiméteres magasságot is. Ezen a úton déli 12 órakor kezdték meg a2 akadályok felszámolását. Járhatatlan a Nagykálló—Nyírbátor felé vezető főközlekedési úti A megyében erről a körzetről jelentették a legmagasabb hófúvásokat: egy-két helyen elérte a 160—170 centis magasságot is. — A 4-es számú, Záhony — Kisvárda—Nyíregyháza — Debrecen útvonalon szombaton délelőtt kezdték meg a hóettakaritást: egy hóeke Záhony felé, egy pedig Ujfehértó irányába indult cl. — Sok összekötő és bekötő út járhatatlan a megyében. A legtöbb járhatatlan területről Kisvárda térségéből érkezett jelentés, de számtalan bekötő út járhatatlan Nyíregyhaza környékén is. A KPM Közúti Igazgatósága éjjel-nappali állandó ügyeletet tart Szabolcs-Szatmár megyében. Naponta két alkalommal — reggel fél 7-kor és délután fél négykor — jelentik az ügyeletet teljesítő ütőtök az útviszonyok állapotát. A megye útjain egy hómaró, két nagy teljesítményű hótoló gépkocsi és 11 kisebb teljesitményö hótakarító gép dolgozik az utak szabaddá tételén. Nyíregyháza belterületén 1 hótoló gépkocsi végzi a tisztogatást,' a város főbb útvonalain. Svédországtól Portugália északi részéig mindenütt bőségesen havazott a szombatra virradó éjszakán. A hóvihar pénteken valósággal megbénította Belgium életét. Az egész országot vastag hóréteg takarja. Mint az AFP jelenti, Brüsszel a kora délután; órákban „siralmas látványt” nyújtott: mindenütt hatalmas közlekedési torlódások keletkeztek, a villamosok leálltak, az autótulajdonosok a járhatatlanná Vált utcákon hagyták kocsijaikat. N.yngat-Németoiszágban Hamburgnál a heves szelek két méterrel emelték a tenger szintjét; a város egyes negyedeit elöntötte a víz. Ausztriában a hegyek között a nagy hóesés megbénította a közlekedést. Számos utat jégtakaró borít. Svédországban már napok óta gyarapszik a hótakaró: számos közlekedési baleset történt a csúszós utakon. Belgrad repülőterét pénteken délután a hó és a köd miatt lezárták. A szombati indulásokat és érkezéseket törölték, mert a meteorológiai intézet továbbra s rossz időt jósol. Sok csodálatos dolognak vagyunk tanúi. Ezek közül is az egyik legcsodálatosabb a2 emberek tudásvágya. Szinti egész népünk tanul. Olvasc nemzet is lettünk. Mintha százados elmaradottságot akarnának embereink behozni. A szellemi érdeklődés szinte határtalan. Népünk kulturális igénye nőttön nő. Nemcsak ta, nuló nép, hanem kérdező néj lettünk és a nép feleletre vár. Politikusoktól, íróktól, tudósoktól és — újságíróktól. Felelnünk kell, mégpedig őszintén, igazán, pontosan, szakavatottan. Ez azt a kötelezettséget rója. ránk, hogy megtanuljunk felelni. Akik az újságírás szép és szent feladatára szánták rá életüket, kötelesek — önmagukkal és az építő tömegekkel szemben — tudásukat í lehető legmagasabbra emelni Képesnek kell lenniök arra, hogy feleljenek, elemezzenek bíráljanak, utat mutassanak; Arra kell törekednünk, hogy ne csak az értelem, a logika, ; szakszerűség szólaljon mej lapjaink hasábjain, hanem a szív is: az olvasó had ja ki írásainkból az érzelmi húrok zengését is. így lehetünk csal méltó őrzői a Vörös Űjság és az illegális kommunista sajtó hagyományainak és segítői s magyar történelem leghatalmasabb művének, a szocializmus építésének. Sajtóncp Nyíregyházán demokratikus újság. Az ünnepségen megjelent Gombás Sándor elvtárs, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának titkára és Markovics Miklós elvtárs, a megyei párt- bizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője. Ez alkalommal osztották ki először a megyei sajtó munkásainak az arany, ezüst és bronz törzsgárda-jelvényeket A Magyar Sajtó Napját december 5-én tartották meg a Kelet-Magyarország szerkesztőségében. Beszédet mondott Sipkay Barna, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége megyei titkára- Külön üdvözölte Farkas Pál elvtársat, a Lapkiadó Vállalat igazgatóját, abból az alkalomból, hogy húsz évvel ezelőtt az ő szerkesztésében jelent meg az első szabolcsi Szombaton a Magyar Sajtó Házában sajtókonferencián leplezték le a nyugatnémet hírszerző szolgálat ausztriai magyar ügynökeinek tevékenységét. Naményi Géza, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője megnyitójában többek között hangsúlyozta: — Kormányunk normális, sőt jó viszony kialakítására törekszik a tőkés államokkal. Készek vagyunk a kölcsönös előnyök alapján politikai, gazdasági és kulturális kapcsola- -tokat; teremteni vagy a meglevőket fejleszteni, de megköveteljük szuverenitásunk és függetlenségünk tiszteletben- tartását. Nem tűrhetjük és a jö- ‘ vőben sem tűrjük el a beavatkozást helügycink- be, a magyar állam törvényes rendje ellen Irányuló felforgató aknamunkát és kémtevékenységet. — A nemzetközi feszültség enyhítésére, a népek közötti barátság ápolására és ezenbe- lül „ magyar—osztrák kapcsolatok javítására irányuló tö I refcvéseink már régóta heve: ellenzőkre találnak a Német Szövetségi Köztársaság bizonyos militarista-revansista köreiben. Ezei< a körök — sajnálatos módon — visszaélI hettek az Ausztriában, letelepedett magyarok iránt az osztrák szervek részéről megnyilvánuló türelmes magatartással. így például a Magyar Népköztársaság elleni kémtevékenységre alkalmazták az Ausztriában élő magyar származású Sárvári László, volt csendőrtisztet és társait. Sárváriék a nyugatnémet szövetségi hírszerző szolgálat megbízásából és anyagi támogatásával ügynököket szerveznek be az Ausztriába hivatalosan vagy turistaként kiutazó magyar állampolgárok közük illetve a kiutazókat megkörríyékezve híranyagokat gyűjtenek a Magyar Népköz- társaság belső életéről, politikai, gazdasági és katonai helyzetéről, — mondotta többek közölt Naményi Géza. Elsőként dr. Kiss Árpád tanító hosszúhetényi lakos számolt bs arról, hogyan próbálták a Magyar Népköztársaság elleni hírszerző tevékenységbe bevonni. Az ellen- forradalom után ment ki Ausztriába és a hirtenbergi nevelőotthonban magyar fiatalokat tanított. Ismeretségbe került régebben kint élő magyarokkal. és belépett a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége elnevezésű szervezetbe. A „nemzet! és katonai hagyományok ápolására” létrehozott szervezet korántsem a „hazájuktól távol élő becsületes magyarokat” tömörítiette, hanem az egykori horthysta tiszteket és volt csendőröket. A bécsi csoport két fő hangadója, Sárvári László és Sütő István például csendőrfőhadnagyok voltak. Sütő és Sárvári 1962 őszén Kiss dr-t is nyíltan felszólította Magyarországról érkezők „bemutatására”, hiszen a nevelőotthonban tanuló fiatalokhoz sok hozzátartozó érkezett látogatóba. Azt sem titkolták, bogy elsősorban a magy&r hadsereg szervezéséről, felszereléséről akarnak kémanyagot szerezni, amit azután eljuttatnak a nyugatnémet hirszerő szerveknek. Ezután dr. Kiss Árpád elmondta, hogy a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége 1945 után alakult, s a szervezet vezetője Zakó András horthysta vezérőrnagy. A szervezet eredetileg Ausztriában alakult meg, de később Ausztria határain túlra is kiterjesztette működését. A központ Münchenben van. A vezetők között szerepel Darnóy Pál volt horthysta vezérkari százado: és a „törzs”-höz tartozik Sütő és Sárvári is. Az ausztria főcsoportot Hajmási János vezeti. A bajtársi közösség a leg* szélsőségesebb reakciósok, fasiszták szövetsége, amely minden eszközt igyekszik megragadni a Magyar Népköztársaság törvényes rendjének megdöntésére, a tőkések, földbirtokosok uralmának visszaállítására. A bajtársi közösség szoros kapcsolatot tart a nyugatnémet hírszerző központtal — többek között Sütő és Sárvári révén — s például a bécsi csoport vezetőségi tagjai szó. nélkül végrehajtják a Sütő, illetve Sárvári közvetítésével érkező utasításokat. Sárvári is, Sütő is a nyugatnémet hírszerző központ megbízásából ellenőrzi a bajtársi közösség tagjait és igyekszik ismeretséget kötni a kiutazó magyarokkal. A kérdésre, hogy mi késztette hazatérésre, s itthon milyen bánásmódban részesült, dr. Kiss elmondta: — Röviddel kimenetelem után rájöttem, milyen helytelenül cselekedtem. Eleinte lekötött a munkám, de egy,- jobban vágyódtam családom után, s mind világosabban láttam: sötét üzelmek folynak a bajtársi közösség kulisszái (Folytatás a 2. oldalon
