Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-31 / 305. szám

A szerző Megmon­dom a magamét című most megje­lent művéből. A hangos és duhaj jó­kedv a tetőfokára hágott. Ezen a szilveszter éjjelen mindenki mulatott a vál­lalatnál, folyt a bor, fo­gyott a tömény szesz és gyakran durrogott a pezs­gősüveg is. Lehet, hogy olykor csak a habzóbor hallatta hangját a pezsgő helyett, le ilyenkor az egyik durrogás olyan, mint a másik. — Remekül sikerült ez a házibuli — mondta éjfélkor Muhariné Telekes Ernőnek, miközben ..boldog új esz­tendővel’’ köszöntötték egy­mást. — Nagyon jó buli — hagyta helyben Telekes —. csalt éppen az a baj, Ibikéin, hogy maga nem veszi észre a leglényege­sebbet. — Mit kellene észrevennem firnö? Földes György: Szilve&zfer — Nem figyeli? Gereben nincs itt! Fondorlatosán tá­vol tartja magát a vállala­ti muritól még szilveszter­kor is. — Biztosan fáradt. Elég sokat dolgozik. — Egy igazgató nem ma­radhat el ilyenkor. Elvégre szilveszter van. — Nincs igaza, Ernőké. Egy igazgatónak vállalatot kell vezetnie, törődnie kell a dolgozók erkölcsi és anyagi helyzetével, tárgyal­nia kell a véget nem érő értekezleteken. — Ne is mondja tovább! Gereben ezt kitűnően csi­nálja. De ez nem minden. — Az ég szerelmére, mit tegyen még? — Jöjjön el a szilveszteri mulatságra is. Táncoltassa meg az összes nődolgozó­kat, még akkor is, ha bele- gebed. — Nem egyedül ő hiány­aik. Nincs itt Krapcsák, a tervosztályról, Simek osz­tályvezető a munkaügyiről, sem Boros a könyvelésből. — Nem is lényeges. Ök nem igazgatók. Az igazgató­nak részt kell vennie egy ilyen rendezvényen. — Jó. S ha nem vesz részt, akkor már rosszul vezeti a vállalatot? — Nem erről van szó, Ibiké. Az igazgató politikai­lag is legyen megbízható. — ,Mi köze ennek a po­ll tikéhoz? — Ügy látszik, kevésszer járt maga annak idején szemináriumra. A tömeg­kapcsolatok, érti, Ibiké, a tömegkapcsolatok! — Tudom. Azt ápolni kell. — Hát éppen erről van szó. Gereben nem ápolja! Sőt, fondorlatosán távol tartja magát. Négyszáz dol­gozó van itt ma, szilvesz­terkor. — Hát vegye tudojnásul, kedves Telekes, hogy nem fondorlatosán maradt ott­hon, hanem előre megfon­tolt szándékkal. Egyszerű­en nem jött most el a vál­lalati bulira, egész éjjel személyesen ellenőrizte az év végi leltárt, belefáradt és mit szól hozzá, pont szilveszterkor otthon ma­radt! Pihenni! Ezzel Ibiké faképnél hagyta Telekest, aki rögtön felkérte Szabó Ilonkát, s a második fordulónál már így suttogott a fülébe: — Mit szól, Ilonka? Ez a Gereben még szilveszterkor sem jön el a vállalati mu­rira. Elvégre egy igazgató nem becsülheti le ennyire a dolgozókat.« A kőmű vei tanulók közül Kovács János tűnik ki szor­galmával. Hammel József felvéiahA IIeKŐg;az:<Iaiísíg;uiik legfőbb feladatai írta: dr. Diinény Imre, az MSZMP KB mezőgazdasági osztályának vezetője A magyar mezőgazdaság a szocialista átszervezés óta egészségesen fejlődik. Terme­lése 1964-ben mintegy 2,5 szá­zalékkal, az állam számára fel­vásárolt áruk mennyisége pe­dig csaknem 4 százalékkal ha­ladta meg az 1963. évit. A me­zőgazdaság eleget tett egyik igen fontos feladatának: meg­termelte az ország kenyérga­bonáját. Hosszú ideje ez az első esztendő, amikor az ország kenyerét teljes egészében ha­zai termésből biztosítjuk. A ve­tés szerkezete 1964-ben lénye­gében a terveknek megfele­lően alakult. Növekedett az ér­tékesebb kultúrák aránya, fő­ként a cukorrépa és a dohány vetésterülete. Az állattenyész­tés termelési értéke viszonylag jelentősen: 7 százalékkal nő. Valamennyi állatfajnál szám­szerű fejlődés figyelhető meg és ezzel egyidejűleg növekedett az egy egységre jutó állati ter­mék is. Számottevő a fejlődés a szarvasmarhatenyésztés te­rületén. Az állomány számszerű növekedése mellett, nőtt az egy tehénre jutó tej­hozam. Ez azt jelenti, hogy 1964-ben az előző évek állo­mánycsökkenése után a szarvasmarhatenyésztés bruttó termelési értékének országosan 6—7 százalékos növekedése várható. A termelés összmeny- nyisége pedig meghaladja az 1958—1960. évek átlagát. Lemaradás volt tapasztalható azonban a takarmánygabona, a burgonya, a zöldség, valamint az aprómagvak termesztésében. A rét- és legelőgazdálkodásban sem kielégítő a fejlődés. Fő­ként ezek következményeként nem volt zökkenőmentes a la­kosság ellátása elsősorban a zöldségfélékkel; nagy mennyi­ségben kell az 1964—1965-ös gazdasági évben burgonyát és takarmánygabonát importál­nunk. Számos aprómagféle- ségből pedig nem tudunk ele­get tenni exportkötelezettsé­günknek, s a hazái vetőmag- igényt is csak szűkösen tudjuk kielégíteni. Ebben az esztendő­ben sem tudtuk biztosítani az állatállomány és az abrakszük­séglet összhangját. A mezőgazdaság ez évi ered­ményei, tapasztalatai tovább erősítették parasztságunkban azt a hitet, hogy helyesen cse­lekedett, amikor a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. Ál­lamunk helyesen teszi, amikor a mezőgazdasággal súlyának megfelelően foglalkozik és je­lentős összegeket fordít a me­zőgazdasági termelés gyorsuló ütemű fejlesztésére. Nemrég került jóváhagyásra a népgazdaság 1965. évi térté. Ebben is kifejezésre jut: a me­zőgazdasági termelés növelése további előrehaladásunk fon­tos kérdése. Az 1965. évi nép- gazdasági terv azzal számol, hogy a mezőgazdasági terme­lés 1965-ben 1963-hoz képest 4,2 százalékkal, 1964-hez vi­szonyítva pedig 1,5—2 százalé­kot növekszik. A terv egyik fő célja válto­zatlanul az, hogy az ország ke­nyérgabona szükségletét ebben az esztendőben ugyancsak ha­zai termésből kívánjuk bizto­sítani. Ez év őszén nagy nehéz­ségek közepette — 2—3 hetes késéssel, — de az előirányza­toknak megfelelő nagyságú te­rületen elvetettük a kenyér- gabonát. A búza közel egyne­gyede azonban megkésve ke­rült a földbe. Ezért a vetések ápolása minden eddiginél na­gyobb gondot igényel. Állan­dóan szemmel tartva fejlődé­sét, különösen a tavaszi fej­trágyázás, s a pangó vizek el­vezetése érdemel nagy figyel­met. Az állatállomány takarmány- szükségletének biztosításában is gyorsabban kell előrehalad­nunk az új esztendőben. Fő­ként a kukoricatermesztés fej­lesztésére, valamint a rét- és legelőgazdálkodás további ja­vítására helyezzünk súlyt. Az 1965-ös esztendőben a szőlő- és gyümölcstelepítés üteme valamelyest csökken. El­sődleges feladatnak a hiányos telepítések pótlását tekintsük azért is, mert teljes értékű ter­mőfelületet csak ezáltal kap­hatunk. Az is fontos, hogy mi­nél előbb pótoljuk a szőlő- és gyümölcsösök gazdaságos ter­melésében szükséges járulékos- és kiegészítő beruházásokat. Az 1965-ös esztendőben kézzelfog­ható eredményekre számítunk a zöldség és burgonyatermelés és ellátás területén. Itt sem a vetésterület növelése fontos elsősorban, hanem a termés­átlagok javítása. Az 1965-ös esztendőben az ál­lattenyésztésben az elsődleges feladat nem az állomány szám­szerű növelése, hanem a ho­zamok fokozása. Szükség van az anyaállomány szinten tar­tására, a rendelkezésre álló ta­karmányok lehető legjobb ki­használására és mindezek ré­vén a hozamok erőteljesebb fokozására. A takarmány ellá­tottság az utóbbi évek bárme­lyikénél jobb. Teljesíthetőek azok a feladatok, amelyeket a tervek az állat- és állati ter­mékek termelésére és felvásár­lására előirányoztak. Ellenkező esetben a lemaradás súlyos ne­hézséget okozna a lakosság el­látásában és az exportkötele­zettség teljesítésében. A népgazdaság 1965. évi ter­ve nagy lehetőséget biztosít a mezőgazdasági termelés továb­bi műszaki anyagi megalapo­zására. Szükség van arra, hogy minden eddiginél nagyobb fi­gyelmet fordítsanak a meglévő eszközök gondos, céltudatos fel- használására. A mezőgazdasági üzemek együttes termelőeszköz értéke jelenleg megközelíti az Új utak az Arany János utcai lakótelepen Százmilliós építési Kapacitás 1385-iien Nyilatkozik öjtozi János, a Közúti Czcmi Vállalat igazgatója 50 milliárd forintot. Ennek a hatalmas értéknek gondos és céltudatos felhasználása az 1865. évi termelési és felvásár­lási előirányzatok megvalósítá­sának egyik alapvető feltétele. Szükséges továbbá az is. hogy a beruházások tervezésénél, kivitelezésénél az eddigieknél körültekintőbb munka folyjék. A gazdaságosság követelmé­nyeit a beruházások elosztásá­nál, kivitelezésénél az eddi­gieknél jobban szem előtt kell tartanunk. A gépek gondos ja­vításával, a traktorosok to­vábbképzésével most kell fel­készülnünk a traktorok két- müszakos üzemeltetésére is. Ebben az évben a tsz-ek nagy többsége helyesen alkalmazta a személyes anyagi érdekeltség elvét. Ennek további gondos alkalmazása újabb eredmé­nyek forrása lehet. Az eddig szerzett tapasztalatok felhasz­nálásával, a most készülő üze­mi éves tervek kialakításakor kell megválasztani az 1965-ös esztendőben alkalmazásra ke­rülő jövedelemelosztási és munkadíjazási formát. Fontos, hogy a különféle formák meg­állapításakor az eddiginél is jobban vegyük figyelembe a termelési feltételek változását. Ügyeljünk arra, hogy a kö­zös gazdaság érdekeit sértő, a szokásosnál nagyobb részese­dést ne állapítsunk meg. To­vábbra is megkülönböztetett módon foglalkozzunk a gyenge termelőszövetkezetekkel és mindenütt hasznosítsuk a ház­táji gazdaságok termelési lehe­tőségeit. E célok elérése komoly erő­feszítést jelent a mezőgazda- sági dolgozók számára, mind­ehhez fokoznunk kell a politi­kai felvilágosító, szervező munkát. Jobban kell érvénye­sítenünk a termelőszövetkezeti demokráciát, növelve a tagság érdeklődését és részvételét a közös ügyek intézésében, azok megvalósításában, hogy még általánosabbá váljék a felis­merés: a szövetkezeti paraszt Sággal együtt mindent meg tu­dunk oldani. Nagyok a mezőgazdaság 1965. évi feladatai, de megoldásához a szükséges feltételek bizto­sítva vannak, illetve megte­remthetők. A tartalékok feltá rása és fokozottabb hasznosító sa, az elért eredmények meg­szilárdítása, illetve továbbfej­lesztése, olyan lehetőségek, amelyekkel minden gazdaság­nak fokozattabban kell szá­molnia. Ügyanakor fegyelme­zettebb munkára, az eszközök gondos kihasználására van szükség minden szinten. Ha így dolgozunk, a siker az 1965-ös esztendőben sem maradhat el és a mezőgazdaság dolgozói megtalálhatják számításukat a kövek és egyéb építőanyagok hajón történő szállítására is. Dombrádon, Vásáíosnamény- ban és Kisarban kirakodó ál­lomást létesítünk. Nagyobb összeget fordítunk a munkák töve’4 i gépesítésére és kor­szerűsítésére. — 1965-ben megépül B vál­lalat új irodaháza és telep­helye, ahol megfelelő körül­mények között dolgozhatnak az emberek és tárolhatjuk a munkagépeket. Gondoskodunk a vállalat dolgozóinak lakás­szükségletéről is. Jövőre 60 lakásos bérli a z építését kezd­jük mes a KPM dolgozói vé­szére. Több gofdORkor’ás tör­ténik a dolgozók szociáli.« és k'Alf-Urn'i« i'fónv-':neV k; iégí­tésáre. Megférő munkaru­hákkal, szálláshellyel látjuk ei a dolgozókat. L beiévé tet­tük, hogy a munkások szak­mailag Is képezzék magukat. Több dolgozó Budapesten szakmai tanfolyamon vesz részt. ‘ B. L. A megye útjainak korsze­rűsítéséről, az 1965 évi út- és hídépítési tervekről folytat­tunk beszélgetést Ojtozi Já­nossal, a Közúti Üzemi Vál­lalat igazgatójával. Idén 90 millió értékű munkát végeztek — 1964-ben tovább épültek és korszerűsödtek n megye útjai. A több mint 90 miuíó forintos tervünket december 18-án teljesítettük. 62 kilo­méter hosszú, korszerű eljá­rással készült bitumenes utat és 13 hidat építettünk. El­készült a mátészalkai—már­ki, a kemecsei—tlszateleki, a rakamazi—nagyhalászi, a nyírbogdányi—tiszabercéli, a kéki út. A tsz-eknek 9 kilomé­ter bekötő utat építettünk. Ezenkívül 800 ezer négyzet- méter útfelület lezárását vé­geztük el. Az elkészült utak minőségét nagyban megjaví­totta az általunk kidolgozott technológiai eljárás, amely lényegesen rugalmasabbá és tartó.ssbbá teszi az utakat. E technológiai eljárás felől or­szágosan is nagy az érdeklő­dés. hogy a szomszédos Borsod megyében, n Bodrog mentén elvállaljuk az utak építését. Sóderbánya Tiszacsécsén — Már ez évben megkezd­tük 45 kilométer hosszúságú út építését a megyében. Árrá is gondoskodtunk. Hogy dolgo­zóink egyrészét télen is fog­lalkoztassuk. Tiszacsécsér megnyitottuk 3 sóderbányát ahol a hidak építéséhez tér melik ki az anyagot. Arró is gondoskodtunk, hogy az. ez évihez hasonlóan ne forduljór elő anyaghiány. A tarpai kő­bányával szerződést kötöt­tünk 25 ezer tonna kő kiter­melésére. Most folytatunk tár­gyalást saját kőbánya megnyi­tásáról. Elkészítettük a tervé: Henger helyett vibráíólapok — Munkánk nem volt za- varatlan. Legtöbb esetben anyag, — zúzott és daraboskő — szállítási- és munkaerő- hiánnyal küzdöttünk. A há­romhetes kiesett időszak több mint 10 millió forintot vett el a tervünk túlteljesítéséből. Mégis tervünk teljesítéséhez nagyban hozzájárult n vállalat termelékenységének és a gé­pesítésnek az emelkedése. A termelékenység 1963-hoz vi­szonyítva 32 százalékkal növe­kedett, míg a gépesítésre for­dított összeg meghaladta a két és fél millió forintot. Munkánkat nagyban elősegí­tették a nagy teljesítményű vibráíólapok, amelyek jobb és egyenletesebb munkát végez­nek, mint a hagyományos út­hengerek. . Az 1965. évi útépítési, korszerűsítési és hídépítési kapacitásunk meghaladja a 100 millió forintot. Jelenleg a kapacitás mintegy 80 százaléka van lekötve. Közel 30 millió forint értékű munkát tudnánk még vállalni. Tervünkben sze­repei többek között 81 kilo­méter hosszú korszerű út megépítése, hét új hid, köz­tük két 30 méter nyílású léte­sítése, valamint duplájára emelkedik a tsz bekötő utak építése. Megbízatást kaptunk a mátészalkai iparvágány épí­tésére és most folyik a tár­gyalás a városban, épülő Tol­di, Arany J. Kölcsey utak építésére. Szó van arról is, A tiszadobi gyermekvárosban A cipészműhelyben önálló munkát végeznek a szál»» munkásjeiüit fiatalok. Tarr Sándorból, az intéz et KlSZ-tltkárábói asztal** lesz. (A kéi<«u jobbról.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom