Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-31 / 305. szám
A szerző Megmondom a magamét című most megjelent művéből. A hangos és duhaj jókedv a tetőfokára hágott. Ezen a szilveszter éjjelen mindenki mulatott a vállalatnál, folyt a bor, fogyott a tömény szesz és gyakran durrogott a pezsgősüveg is. Lehet, hogy olykor csak a habzóbor hallatta hangját a pezsgő helyett, le ilyenkor az egyik durrogás olyan, mint a másik. — Remekül sikerült ez a házibuli — mondta éjfélkor Muhariné Telekes Ernőnek, miközben ..boldog új esztendővel’’ köszöntötték egymást. — Nagyon jó buli — hagyta helyben Telekes —. csalt éppen az a baj, Ibikéin, hogy maga nem veszi észre a leglényegesebbet. — Mit kellene észrevennem firnö? Földes György: Szilve&zfer — Nem figyeli? Gereben nincs itt! Fondorlatosán távol tartja magát a vállalati muritól még szilveszterkor is. — Biztosan fáradt. Elég sokat dolgozik. — Egy igazgató nem maradhat el ilyenkor. Elvégre szilveszter van. — Nincs igaza, Ernőké. Egy igazgatónak vállalatot kell vezetnie, törődnie kell a dolgozók erkölcsi és anyagi helyzetével, tárgyalnia kell a véget nem érő értekezleteken. — Ne is mondja tovább! Gereben ezt kitűnően csinálja. De ez nem minden. — Az ég szerelmére, mit tegyen még? — Jöjjön el a szilveszteri mulatságra is. Táncoltassa meg az összes nődolgozókat, még akkor is, ha bele- gebed. — Nem egyedül ő hiányaik. Nincs itt Krapcsák, a tervosztályról, Simek osztályvezető a munkaügyiről, sem Boros a könyvelésből. — Nem is lényeges. Ök nem igazgatók. Az igazgatónak részt kell vennie egy ilyen rendezvényen. — Jó. S ha nem vesz részt, akkor már rosszul vezeti a vállalatot? — Nem erről van szó, Ibiké. Az igazgató politikailag is legyen megbízható. — ,Mi köze ennek a poll tikéhoz? — Ügy látszik, kevésszer járt maga annak idején szemináriumra. A tömegkapcsolatok, érti, Ibiké, a tömegkapcsolatok! — Tudom. Azt ápolni kell. — Hát éppen erről van szó. Gereben nem ápolja! Sőt, fondorlatosán távol tartja magát. Négyszáz dolgozó van itt ma, szilveszterkor. — Hát vegye tudojnásul, kedves Telekes, hogy nem fondorlatosán maradt otthon, hanem előre megfontolt szándékkal. Egyszerűen nem jött most el a vállalati bulira, egész éjjel személyesen ellenőrizte az év végi leltárt, belefáradt és mit szól hozzá, pont szilveszterkor otthon maradt! Pihenni! Ezzel Ibiké faképnél hagyta Telekest, aki rögtön felkérte Szabó Ilonkát, s a második fordulónál már így suttogott a fülébe: — Mit szól, Ilonka? Ez a Gereben még szilveszterkor sem jön el a vállalati murira. Elvégre egy igazgató nem becsülheti le ennyire a dolgozókat.« A kőmű vei tanulók közül Kovács János tűnik ki szorgalmával. Hammel József felvéiahA IIeKŐg;az:<Iaiísíg;uiik legfőbb feladatai írta: dr. Diinény Imre, az MSZMP KB mezőgazdasági osztályának vezetője A magyar mezőgazdaság a szocialista átszervezés óta egészségesen fejlődik. Termelése 1964-ben mintegy 2,5 százalékkal, az állam számára felvásárolt áruk mennyisége pedig csaknem 4 százalékkal haladta meg az 1963. évit. A mezőgazdaság eleget tett egyik igen fontos feladatának: megtermelte az ország kenyérgabonáját. Hosszú ideje ez az első esztendő, amikor az ország kenyerét teljes egészében hazai termésből biztosítjuk. A vetés szerkezete 1964-ben lényegében a terveknek megfelelően alakult. Növekedett az értékesebb kultúrák aránya, főként a cukorrépa és a dohány vetésterülete. Az állattenyésztés termelési értéke viszonylag jelentősen: 7 százalékkal nő. Valamennyi állatfajnál számszerű fejlődés figyelhető meg és ezzel egyidejűleg növekedett az egy egységre jutó állati termék is. Számottevő a fejlődés a szarvasmarhatenyésztés területén. Az állomány számszerű növekedése mellett, nőtt az egy tehénre jutó tejhozam. Ez azt jelenti, hogy 1964-ben az előző évek állománycsökkenése után a szarvasmarhatenyésztés bruttó termelési értékének országosan 6—7 százalékos növekedése várható. A termelés összmeny- nyisége pedig meghaladja az 1958—1960. évek átlagát. Lemaradás volt tapasztalható azonban a takarmánygabona, a burgonya, a zöldség, valamint az aprómagvak termesztésében. A rét- és legelőgazdálkodásban sem kielégítő a fejlődés. Főként ezek következményeként nem volt zökkenőmentes a lakosság ellátása elsősorban a zöldségfélékkel; nagy mennyiségben kell az 1964—1965-ös gazdasági évben burgonyát és takarmánygabonát importálnunk. Számos aprómagféle- ségből pedig nem tudunk eleget tenni exportkötelezettségünknek, s a hazái vetőmag- igényt is csak szűkösen tudjuk kielégíteni. Ebben az esztendőben sem tudtuk biztosítani az állatállomány és az abrakszükséglet összhangját. A mezőgazdaság ez évi eredményei, tapasztalatai tovább erősítették parasztságunkban azt a hitet, hogy helyesen cselekedett, amikor a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. Államunk helyesen teszi, amikor a mezőgazdasággal súlyának megfelelően foglalkozik és jelentős összegeket fordít a mezőgazdasági termelés gyorsuló ütemű fejlesztésére. Nemrég került jóváhagyásra a népgazdaság 1965. évi térté. Ebben is kifejezésre jut: a mezőgazdasági termelés növelése további előrehaladásunk fontos kérdése. Az 1965. évi nép- gazdasági terv azzal számol, hogy a mezőgazdasági termelés 1965-ben 1963-hoz képest 4,2 százalékkal, 1964-hez viszonyítva pedig 1,5—2 százalékot növekszik. A terv egyik fő célja változatlanul az, hogy az ország kenyérgabona szükségletét ebben az esztendőben ugyancsak hazai termésből kívánjuk biztosítani. Ez év őszén nagy nehézségek közepette — 2—3 hetes késéssel, — de az előirányzatoknak megfelelő nagyságú területen elvetettük a kenyér- gabonát. A búza közel egynegyede azonban megkésve került a földbe. Ezért a vetések ápolása minden eddiginél nagyobb gondot igényel. Állandóan szemmel tartva fejlődését, különösen a tavaszi fejtrágyázás, s a pangó vizek elvezetése érdemel nagy figyelmet. Az állatállomány takarmány- szükségletének biztosításában is gyorsabban kell előrehaladnunk az új esztendőben. Főként a kukoricatermesztés fejlesztésére, valamint a rét- és legelőgazdálkodás további javítására helyezzünk súlyt. Az 1965-ös esztendőben a szőlő- és gyümölcstelepítés üteme valamelyest csökken. Elsődleges feladatnak a hiányos telepítések pótlását tekintsük azért is, mert teljes értékű termőfelületet csak ezáltal kaphatunk. Az is fontos, hogy minél előbb pótoljuk a szőlő- és gyümölcsösök gazdaságos termelésében szükséges járulékos- és kiegészítő beruházásokat. Az 1965-ös esztendőben kézzelfogható eredményekre számítunk a zöldség és burgonyatermelés és ellátás területén. Itt sem a vetésterület növelése fontos elsősorban, hanem a termésátlagok javítása. Az 1965-ös esztendőben az állattenyésztésben az elsődleges feladat nem az állomány számszerű növelése, hanem a hozamok fokozása. Szükség van az anyaállomány szinten tartására, a rendelkezésre álló takarmányok lehető legjobb kihasználására és mindezek révén a hozamok erőteljesebb fokozására. A takarmány ellátottság az utóbbi évek bármelyikénél jobb. Teljesíthetőek azok a feladatok, amelyeket a tervek az állat- és állati termékek termelésére és felvásárlására előirányoztak. Ellenkező esetben a lemaradás súlyos nehézséget okozna a lakosság ellátásában és az exportkötelezettség teljesítésében. A népgazdaság 1965. évi terve nagy lehetőséget biztosít a mezőgazdasági termelés további műszaki anyagi megalapozására. Szükség van arra, hogy minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítsanak a meglévő eszközök gondos, céltudatos fel- használására. A mezőgazdasági üzemek együttes termelőeszköz értéke jelenleg megközelíti az Új utak az Arany János utcai lakótelepen Százmilliós építési Kapacitás 1385-iien Nyilatkozik öjtozi János, a Közúti Czcmi Vállalat igazgatója 50 milliárd forintot. Ennek a hatalmas értéknek gondos és céltudatos felhasználása az 1865. évi termelési és felvásárlási előirányzatok megvalósításának egyik alapvető feltétele. Szükséges továbbá az is. hogy a beruházások tervezésénél, kivitelezésénél az eddigieknél körültekintőbb munka folyjék. A gazdaságosság követelményeit a beruházások elosztásánál, kivitelezésénél az eddigieknél jobban szem előtt kell tartanunk. A gépek gondos javításával, a traktorosok továbbképzésével most kell felkészülnünk a traktorok két- müszakos üzemeltetésére is. Ebben az évben a tsz-ek nagy többsége helyesen alkalmazta a személyes anyagi érdekeltség elvét. Ennek további gondos alkalmazása újabb eredmények forrása lehet. Az eddig szerzett tapasztalatok felhasználásával, a most készülő üzemi éves tervek kialakításakor kell megválasztani az 1965-ös esztendőben alkalmazásra kerülő jövedelemelosztási és munkadíjazási formát. Fontos, hogy a különféle formák megállapításakor az eddiginél is jobban vegyük figyelembe a termelési feltételek változását. Ügyeljünk arra, hogy a közös gazdaság érdekeit sértő, a szokásosnál nagyobb részesedést ne állapítsunk meg. Továbbra is megkülönböztetett módon foglalkozzunk a gyenge termelőszövetkezetekkel és mindenütt hasznosítsuk a háztáji gazdaságok termelési lehetőségeit. E célok elérése komoly erőfeszítést jelent a mezőgazda- sági dolgozók számára, mindehhez fokoznunk kell a politikai felvilágosító, szervező munkát. Jobban kell érvényesítenünk a termelőszövetkezeti demokráciát, növelve a tagság érdeklődését és részvételét a közös ügyek intézésében, azok megvalósításában, hogy még általánosabbá váljék a felismerés: a szövetkezeti paraszt Sággal együtt mindent meg tudunk oldani. Nagyok a mezőgazdaság 1965. évi feladatai, de megoldásához a szükséges feltételek biztosítva vannak, illetve megteremthetők. A tartalékok feltá rása és fokozottabb hasznosító sa, az elért eredmények megszilárdítása, illetve továbbfejlesztése, olyan lehetőségek, amelyekkel minden gazdaságnak fokozattabban kell számolnia. Ügyanakor fegyelmezettebb munkára, az eszközök gondos kihasználására van szükség minden szinten. Ha így dolgozunk, a siker az 1965-ös esztendőben sem maradhat el és a mezőgazdaság dolgozói megtalálhatják számításukat a kövek és egyéb építőanyagok hajón történő szállítására is. Dombrádon, Vásáíosnamény- ban és Kisarban kirakodó állomást létesítünk. Nagyobb összeget fordítunk a munkák töve’4 i gépesítésére és korszerűsítésére. — 1965-ben megépül B vállalat új irodaháza és telephelye, ahol megfelelő körülmények között dolgozhatnak az emberek és tárolhatjuk a munkagépeket. Gondoskodunk a vállalat dolgozóinak lakásszükségletéről is. Jövőre 60 lakásos bérli a z építését kezdjük mes a KPM dolgozói vészére. Több gofdORkor’ás történik a dolgozók szociáli.« és k'Alf-Urn'i« i'fónv-':neV k; iégítésáre. Megférő munkaruhákkal, szálláshellyel látjuk ei a dolgozókat. L beiévé tettük, hogy a munkások szakmailag Is képezzék magukat. Több dolgozó Budapesten szakmai tanfolyamon vesz részt. ‘ B. L. A megye útjainak korszerűsítéséről, az 1965 évi út- és hídépítési tervekről folytattunk beszélgetést Ojtozi Jánossal, a Közúti Üzemi Vállalat igazgatójával. Idén 90 millió értékű munkát végeztek — 1964-ben tovább épültek és korszerűsödtek n megye útjai. A több mint 90 miuíó forintos tervünket december 18-án teljesítettük. 62 kilométer hosszú, korszerű eljárással készült bitumenes utat és 13 hidat építettünk. Elkészült a mátészalkai—márki, a kemecsei—tlszateleki, a rakamazi—nagyhalászi, a nyírbogdányi—tiszabercéli, a kéki út. A tsz-eknek 9 kilométer bekötő utat építettünk. Ezenkívül 800 ezer négyzet- méter útfelület lezárását végeztük el. Az elkészült utak minőségét nagyban megjavította az általunk kidolgozott technológiai eljárás, amely lényegesen rugalmasabbá és tartó.ssbbá teszi az utakat. E technológiai eljárás felől országosan is nagy az érdeklődés. hogy a szomszédos Borsod megyében, n Bodrog mentén elvállaljuk az utak építését. Sóderbánya Tiszacsécsén — Már ez évben megkezdtük 45 kilométer hosszúságú út építését a megyében. Árrá is gondoskodtunk. Hogy dolgozóink egyrészét télen is foglalkoztassuk. Tiszacsécsér megnyitottuk 3 sóderbányát ahol a hidak építéséhez tér melik ki az anyagot. Arró is gondoskodtunk, hogy az. ez évihez hasonlóan ne forduljór elő anyaghiány. A tarpai kőbányával szerződést kötöttünk 25 ezer tonna kő kitermelésére. Most folytatunk tárgyalást saját kőbánya megnyitásáról. Elkészítettük a tervé: Henger helyett vibráíólapok — Munkánk nem volt za- varatlan. Legtöbb esetben anyag, — zúzott és daraboskő — szállítási- és munkaerő- hiánnyal küzdöttünk. A háromhetes kiesett időszak több mint 10 millió forintot vett el a tervünk túlteljesítéséből. Mégis tervünk teljesítéséhez nagyban hozzájárult n vállalat termelékenységének és a gépesítésnek az emelkedése. A termelékenység 1963-hoz viszonyítva 32 százalékkal növekedett, míg a gépesítésre fordított összeg meghaladta a két és fél millió forintot. Munkánkat nagyban elősegítették a nagy teljesítményű vibráíólapok, amelyek jobb és egyenletesebb munkát végeznek, mint a hagyományos úthengerek. . Az 1965. évi útépítési, korszerűsítési és hídépítési kapacitásunk meghaladja a 100 millió forintot. Jelenleg a kapacitás mintegy 80 százaléka van lekötve. Közel 30 millió forint értékű munkát tudnánk még vállalni. Tervünkben szerepei többek között 81 kilométer hosszú korszerű út megépítése, hét új hid, köztük két 30 méter nyílású létesítése, valamint duplájára emelkedik a tsz bekötő utak építése. Megbízatást kaptunk a mátészalkai iparvágány építésére és most folyik a tárgyalás a városban, épülő Toldi, Arany J. Kölcsey utak építésére. Szó van arról is, A tiszadobi gyermekvárosban A cipészműhelyben önálló munkát végeznek a szál»» munkásjeiüit fiatalok. Tarr Sándorból, az intéz et KlSZ-tltkárábói asztal** lesz. (A kéi<«u jobbról.)
