Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-29 / 303. szám

Minden józanul gondolkodó ember tudja: korántsem meg­torpanásról van szó, hanem ar­ról, hogy az eddiginél nagyobb lehetőséget teremtsünk az ipari termelés színvonalának emelé­sére, a jobb munkaszervezés kialakítására arra, hogy üze­meinkben még jobban megta­nuljanak a vezetők és a beosz­tottak gazdálkodni• Úgy is mondhatjuk: csiszolnunk kell a munkát minden területen, az eddiginél jobban kell kamatoz­tatni a nagyösszegű befekteté­seket. Hasonlóan alkalmat ad 1963 arra is, hogy a termékek összetétele és választéka az ed­digieknél jobban alkalmazkod­jék a tényleges igényekhez. A munka hatékonyságának foko­zása mindemellett azt is jelen­ti: a költségszint csökkentésé­vel, jobb műszaki-szervezési intézkedésekkel, a munkafe­gyelem és a technológiai fe­gyelem szigorúbb megtartásá­val gazdaságilag jobban meg­szilárdítsuk valamennyi üze­münket. Mindez parancsolóan megköveteli a létszám- és bér­fegyelem egyidejű érvényesíté­sét is. Megyénk ipari üzemeiben is van még bőven tennivaló e vonatkozásban. Több helyütt a megalapozatlan kapacitás-vál­lalás, másutt a szakember- hiány, az akadozó anyagellátás, vagy éppen az elavult munka- szervezés idézte elő a tervel­maradást. Kisipari szövetkeze­teknél és jónéhány tanácsi vál­lalatnál a mindent vállalás el­ve alapján olyan Ígéretek hang­zottak, amelyekről már az első percben sejteni lehetett, hogy nem lesz belőlük semmi. Ilyen nagyvonalúságra terveink nem adnak módot: az általuk elő­idézett adósság érzékenyen megmutatkozik év végi mérle­geinkben. De említhetjük a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom meglévő gondjait is: baj van a szerve­zésükkel, a felkarolásukkal, nincs mindenütt rendszeres értékelés, a dolgozók kedvüket vesztik, s a kedvvel együtt ér­tékes plusznyereséget is el­veszítenek az üzemek. Pedig a munka hatékonyságának növe­lése ezekben az apróságokban nyilvánulhat meg gyakorlati­lag. Következésképpen: 1965- ben a dolgozók kezdeményezé­sére, alkotó készségére jobban kell számítani. Nincs változás abban az irányelvben sem, hogy az ipa­ri termelés növekedését kéthar­mad részben az egy főre jutó termelés fokozásával kell el­érni. Sőt, ez a szám 1965-ben 70 százalék felett szabja meg a követelményt. Mégsem túlzás ez, hiszen éppen a jövő eszten­dő lesz — kell legyen! — a termelésszervezés megújhodá­sának az éve. Nemcsak az ad erre lehetőséget, hogy a meny- nyiségi termelés mérsékelteb­ben növekszik, hanem az is, hogy a terv eleve olyan irány­számokat rögzít a fejlesztés-be­ruházás tekintetében, amely az eddiginél kisebb megerőltetést jelent. A beruházási terv a ko­rábbinál jobban koncentrálja az anyagi eszközöket, minde­nekelőtt az 1965-ben befeje­zendő beruházásokra. Ennek folytán jövőre kevesebb beru­házás megkezdését kellett elő­irányozni, hogy csökkentsük a költséges, sokszor ráfizetéses, áthúzódó munkákat. Ez is olyan lehetőség lesz, amelyet a szabolcsi építőipari vállalatok­nak is ki kell használniuk bel­ső nehézségeik leküzdésére. Mindennél meggyőzőbben bizonyítja, hogy a mérséklés nem megtorpanás! a nemzeti jövedelmünk 1964-hez képest 3 százalékkal nő. Ezáltal elérjük jövő évi tervünk legfőbb cél­ját: stabilizáljuk életszínvona­lunk elért szintjét. Angyal Sándor Kövesi Béla postavezérigaz­gató az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmon­dotta, hogy a posta idei ter­veit minden területen túltel­jesíti, A népgazdaság tervei­vel összhangban álló lehető­ségek szerint a postások igye­keztek kielégíteni lakosság igényeit, s ez — talán a tele­fon kivételével — sikerült is. Egyebek között 503 millió levélpostai küldeményt és 8,5 millió táviratot kézbesítettek a postások. A hírlapforgalom már megközelíti a 850 milliót, s 348 millió postautalványon küldött pénzt a közönség. A rádióelőfizetők száma már majdnem eléri a 2,3 milliót, s mintegy 670 000 televizióeiöfizetőt tart nyilván a posta. A televízióelőfizetők száma Karácsonykor került a nyil­vánosság elé hazánk 1965. évi népgazdasági terve, az az ok­mány, amely eddigi munkánk reális értékelése nyomán rög­zíti a legsürgősebb tennivaló­kat. Nemcsak abban a vonat­kozásban felel meg a várako­zásnak ez a terv, hogy túlzások nélkül méltatja az elért ered­ményeket. A többség vélemé­nyét összegezi akkor is, ami­kor az eddiginél erősebb be­tűkkel írja elő a feladatokat. Miért van erre szükség? „Az összes tapasztalat figyelembe vételével 1965-ben, — amely a második ötéves terv utolsó esztendeje —, azt kell elérni, hogy az éves terv és jó meg­valósítása a legkedvezőbb fel­tételeket teremtse meg a követ­kező ötéves tervhez. Evégből minden területen javítani kell 0 gazdálkodás hatékonyságát...” — mondja a terv. Amellett, hogy mindannyian akarjuk a második 5 éves terv maradéktalan teljesítését, a munka hatékonyságának foko­zását nem a statisztika ked­véért sürgeti tervünk. Vala­mennyien tudjuk: az elmúlt évek során a reáljövedelmek, az életszínvonal általában va­lamivel a tervezett fölé emel­kedett, miközben az ennek alapjául szolgáló termelékeny­ség alakulása nem volt ilyen kedvező. Magyarán szólva: az igények rohamos növekedését nem mindig, s főleg nem min­denhol követte a korábbinál gazdaságosabb, eredményesebb termelés. Pedig az előbbi az utóbbi nélkül csak vágyálom marad. De nálunk nincs helye «z irreális képzelődésnek: min­denkor arra alapozhatjuk éle­tünk javulását, amit két ke­zünkkel előteremtünk. Indokolt — szabolcsi szem­mel is az —, hogy az ipar ter­melése a korábbi éveknél mérsékeltebben, körülbelül 4,5 százalékkal nőjön 1965-ben. csalód felnő. Van öröm is, bőven. Néhány nap múlva ér­kezik a Gabi, megyünk így mindannyian az öreg szülők­höz Vencsellőre. Ott fogunk ünnepelni. Egészség? Yan! Egészség? Van! Bár pénz lenne annyi... Nyújtja vasmarkát. Az ar­cán végtelen nyugodtság, őszinteség. A Selyem utca sarkáig kísér, kellemes ünne­peket kíván. És szaporán ta­possa a sarat visszafelé, ne vár­jon soká Sanyi, a gazdasz- szony azzal az ebéddel. PG. Levelezőnk írja: Sikeres szakmunkás­képzés Tunyogmatolcson 1962- ben indult a növényter­melési tagozatú szakmun­kásképző tanfolyam. Ma már a III. évfolyamot vég­zik a hallgatók és 1965. év tavaszán már meg is szer­zik a szakmunkás képesí­tést. A tanfolyam sikere be­tudható annak, hogy a köz­ségi vezetők, tanácselnök, kultúrház igazgató, iskola igazgatója, a két tsz elnö­ke minden segítséget meg­adott a tanfolyam műkö­déséhez. Az órák megtartá­sa mellett filmvetítések van­nak, melyek szakmailag tá­masztják alá az elmondotta­kat A járási tanács vb. me­zőgazdasági osztálya ezen­kívül vitaelőadásokat is rendez a tanfolyamhallga­tóknak, és az egész község dolgozóinak előadásokat a járási tanács vb. elnökhe­lyettese, mezőgazdasági osz­tályvezetője tartják és azon olyan fontog kérdések sze­repelnek, mint az öntözés, növénytermelésünk mai helyzete stb. Tunyogmatolcson az okta­tás megalapozottságát és tervszerűségét a községben kertészeti technikum kihe­lyezett osztályának és a dolgozók iskolájának műkö­dése is mutatja. Még ez év­ben egy másik, gyümölcs­kertészeti tagozatú, szak­munkásképző is indul, melyre több mint 40 hallga­tó jelentkezett. Fábián Bertalan Fehérgyarmat Munkásőrök ünnepe Bensőséges ünnepség szín- munkásőr kapott kitüntetést, helye volt a közelmúltban a „ aikalomma, búcsúztatták Nyíregyházi Dohanyfermenta- ,,, , . .... lógyár kultúrterme. A nyír- az állományban sok évig be- egyházi munkásőrzászlőaJ.i év csülettel szolgáló veteránokat, végi csapatgyűlésén több avatták az új munkásőröket. Murczkó Károly elvtárs, a megyei párt-végrehajtóM- zottság tagja, a városi pártbi roUság titkára átnyújtja » legjobbaknak kijáró érmeket. Előjött az udvar mélyéről, hóna alatt barnára sült kenye­ret tartva. Erős tenyere satu­ként fogott. Üljön csak le és ne nézzen szét — invitált nagy nyugalommal. A feleségem nincs idehaza, és ilyenkor na­gyobb a rumli. Szoba konyhás öreg ház a Selyem utcában. Közelebb a százhoz, mint az ötvenhez. Ebben élnek Bereczkei Andrá- sék. A nagyobbik fiú, Sanyi a tanár a spór mellett matat. Ebédet készít. Nemrég szállt le a buszról, amely Nagykál- lóból hozza mindennap. Ott tanít az általános iskolában. Csak egy kicsit fentebb... Lassan ő is a maga útjára lép! — mondja az apa. — Hiába az a rendje, meg­van a felcségnekvaló. Marad a kisebbik fiú, Gá­bor. — Marad. De Pesten — folytatja Bereczkei András. — Másodéves egyetemi hall­gató a műszakin. A nagyapja is vasmunkás volt, az apja is az, hát viszi tovább. Csak egy kicsit fentebb..; A vas, ez a föld ajándéka, ez az erőtrabló anyag mágnes­ként vonzotta Bereczkei la­katost, mióta csak emlékez­ni tud. Ózd; magas hűtőtor­nyok, húszezer ácskapocs, több mázsa csavar és a végén a maradandó építmény. Ott­maradt az ereje, fiatalsága. — Ez a szakma nem hagyja nyugodni az embert. Szerelünk távoli vidéken, a mi gyártmá­nyainkat, amit a Vagépnél csinálunk. A lakatosember­nek ott kell lenni... Azután halkan hozzáteszi:. — Oda erő kell. Enni kell. „Ráverünk mi, ha kell“ Képletesen kezdi, de min­dig kikerekíti, nehogy félre­értés essék. Egyik alkalommal Megoldódott egy régi gond Új üzemi konyha étterem Nyíregyháza va Nyíregyháza állomás vasutas dolgozóinak régi panasza volt az üzemi étkező megoldatlan­sága. A jelentős vasúti csomó­pont közel 2000 dolgozójának csak egy igen kisterületű — egy régi lakásból átalakított — étterem és konyha állt rendel­kezésére, ahol pedig általában 550—600 főre főztek ebédet; de egyszerre csak 44 dolgozót tudtak kiszolgálni. így a dol­gozók sokszor hosszú félórá­kat vártak az ebédre. Ezen a helyzeten változtatott a mintegy 4,5 millió forintos költséggel épített új üzemi konyha és étterem létesítése. Az új létesítményt a felvételi épület Debrecen felőli részén helyezték el. Ez két szempont­ból is előnyös: egyrészt közel esik a szolgálati helyekhez, másrészt pedig bekapcsolhatták az épületet az állomás meglévő központi fűtési hálózatába. A több szintes épület beépí­tett területe 420 négyzetméter. Az egyes szinteken az ételké­szítés technológiai sorrendjé­nek megfelelően vannak elhe­lyezve a helyiségek. A pincé­ben van a földesárú (burgonya, zöldség, stb) és a göngyölegei-: raktára, mosókonyha, szárító, szellőzőgépház és felvonógép­ház. A földszinten az emeleti ét­teremhez vezető előcsarnokot, a konyhaüzemet, az átvevőt, húselőkészítőt, szárazáruk rak­tárát találjuk. A konyha helyi­ségének falai a mennyezetig csempével vannak burkolva. Gőztelenitéséről és szellőzéséről befúvó és elszívó berendezés gondoskodik. Az emeleten helyezkedik el a 100 fős étterem, amelyhez ruhatár és mosdó csatlakozik- A konyha személyzete részére külön öltözők és mosdók ké­szültek. A tágas alapterületű étterem padlója márványból készült; a pályaudvar felé pedig kettős üvegfala van. Az erős napsu­gárzás ellen színes Reluxa re­dőny védi az étkező dolgozókat. Az ételt 2 ételfelvonó szállíK ja fel a földszinten lévő kony­hából az emeleti tálalóba. Az ebédek kiszolgálása a gyor­sabb étkeztetés biztosítása ér­dekében önkiszolgálás formá­jában történik; így teljesen megszűnt a régi konyhánál ta­pasztalt várakozás és zsúfolt­ság. Orosz József Jeles László veterán tnunkásőr jelképesen átadja fef* vérét a most szolgálatba lépő fiatal harcosnak. Foto; Aranyos* 1365 eleién megépül a tokaji 29 kilewattss fv-adé Szabolcsai bekapcsolják az országos automata távíróhálózatba C'j postahivatalt kap Baktatórámháza re 330 000 televízióelőfizetfi lesz hazánkban. A feladatok végrehajtása érdekében tovább fejlesztik a posta forgalmi ás műszaki hálózatát. A jövő év elején felépül a tokaji 20 kilowatt as te­levízió nigyadó. Az or­szág területének "7 száza­lékán jó! lehet ma,id ven­ni a televízió műsort. amely egyébként az ország ielentős részébe, mintegy 90 százalékába eljut majd Ha nem is az idei mértékbe:- de jelentősen fejlődik a telefon* szolgálat is. Az ország postai automata távíróhálózatába a meglévő i megyéhez bekapcsolják Bor­sod. Szabolcs. Hajdú. Békés és Csongrád megyét Is Kő* új aostahivatalt építenek s na­gyobb hivatalt kan Baktaló- rántháza és Agárd. ebben az évben 42 százalékkal növekedett. A posta eredményeit nagy­ban elősegítette, hogy mint­egy 470 millió forint beruhá­zást használtak fel. A legna­gyobb összeget a legtöbb problémát jelentő telefonhá­lózat fejlesztésére fordították. A közönség jobb kiszolgálá­sára és a postások munkakö­rülményeinek javítására egyebek között 24 új postahivatalt épí­tettek, csaknem 100 pos­tahivatalt bővítettek, kor­szerűsítettek. A pasta szakembereinek megítélése szerint a rádióelő- ■ fizetők tábora már nem nö­vekszik lényegesen, h;szen ha­zánkban majd minden család­nak van készüléke: ügy szá­mítják, hogy a jövő év végé­A hatékonyabb munka esztendeje Vasasok családja egy hűtőtorony festés nélkül maradt volna. Mit tegyenek, nincs festő. Bereczkei András vállalta. Bonyodalom adódott, hogyan számolják el az ön­kéntes pluszmunkát. — Munka közben van ilyen is. Higgye el, a munkáson nem múlik, hogy elkészüljön idő­re az a gyártmány. Ráverünk mi, ha kell 14—15 órát egy nap. De ha az ember látja, hogy nem úgy megy a szer­vezés, mint ahogy mi akar­juk, no meg a pénz is vékony... Tanácsi vállalat ez kérem, itt kisebb a boríték... Mint aki elkalandozott, hir­telen elhallgat. Talán nem idevaló, amiről beszélt!? Hát persze, a család, ez lenne a téma. — ismétli kérdően. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom