Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-23 / 300. szám

„Védjetek vele <s vérrel kivivőit néphatalmat" Munkásotok eskütétele és búcsúztatása Nyíregyházán Ünnepség színhelye volt a napokban a Nyíregyházi Do­hányfermentáló gyár kultúrter­me: a nyíregyházi Soltész Mi­hály munkásör zászlóalj tar­totta a kiképzési év ünnepé­lyes zárógyűlését. Jelen volt Murczkó Károly, a megyei párt-végrehajtóbizottsága tag­ja, a városi pártbizottság tit­kára, Horkai Sándor, e megyei pártbizottság tagja, a munkás­őrség megyei parancsnoka, va­lamint a fegyveres erők, fco- megszervezetek, intézmények, vállalatok képviselői. Ezen a délutánon tett esküt a zászlóalj 58 új munkásőre és elbúcsúztatták azokat az elv- társakat, akik 3—7 évi szolgálat után leszereltek és tartalékál­lományba kerültek. Évzáró ün­nepi gyűlések zajlanak le ezek­ben a hetekben a megye vala­mennyi munkásőregységénél: ezeken a gyűléseken értékelik, hogyan hajtották végre a Poli­tikai Bizottságnak a munkásőr­ségre vonatkozó határozatát, S hogyan teljesítette az egység az 1964. év kiképzési tervét. A nyíregyházi zászlóalj ün­nepélyes évzárógyűlésen Töl­gyesi József, megbízott zász- loaljparancsnok beszélt az Idei kiképzési terv végrehajtásáról. Murczkó Károly elvtárs elhú- csúztatta azokat az idős mun­kásőröket, akik 5—(k—7 éve teljesítenek szolgálatot a mun­kásőrségben- A munkásőrség országos parancsnoka ezeknek az elvtársaknak ..Munkásőr Emlékérmet'’ és emléklapot adományozott. A tartalékállo­mányba vonulók nevében Ta­kács Miklós elvtárs mondott beszédet. Az ünnepi zászlóaljgyűlésen ismertették az alegységek és a munkásőrök között folyó szocialista verseny eredményét, Tölgyesi Józsefnek és Lajti Já­nosnak, a zászlóalj törzstagjá­nak „Kiváló Parancsnok’’ jelvényt, 11 elvtársnak pedig „Kiváló Munkásör” jelvényt adományoztak. A búcsúzó munkásörök vé gighallgattpk a fiatalok eskü­tételét, majd Jeles László mun­kásör, a Magyar Partizánszö­vetség megyei szervezetének tagja jelképesen átadta Bog- dánfalvi Lászlónak a géppisz­tolyát: „Védjetek vele a vérrel kivívott néphatalmat” — mondta. Az ünnepség után a Nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színházban a munkásőrség központi férfikórusa adott műsort a zászlóalj munkás­őreinek és családtagjainak. (sz. sz.) XegyveniiégyiailliQs beruházás 1985-ben Év végi beszélgetés Aczél Bélával, a MÉSZÖV elnökével — Az 1964. évi beruházási programunk 42 millió forint volt — kezdte tájékoztatóját Aczél elvtárs, „ MÉSZÖV el­nöke. Ezenkívül 13 milliót I fordítottunk felújításra és kar- : bantariásra. A beruházási ösz- ' szegei felhasználását gondos tervező munka előzte meg. Célunk az volt és a jövőben is az. hogy falun is megte­remtsük a kulturált kereskede­lem és vendéglátás feltételeit, Olyan áruházak és vendéglátó egységek épüljenek, amelyek városias jellegűek és megfe­lelnek a falun is egyre job­ban növekedő igényeknek. Halászcsárda, cukrászda A földművesszövetkezetek vezetői nem gazdálkodtak rosszul a rendelkezésükre bo­csátott összeggel. Elgondolá­suk beilleszkedik n már ko­rábban jóváhagyott kereske­delmi központok és alközpon­tok tervezetébe, amely a modern áruházak és szakbol­tok létesítésével a helyszínen, vagy közvetlen közelben biz­tosítja az élelmiszerek és iparcikkek bevásárlását. A már megépült korszerű áru­házait, éttermek mellé ez év­ben újabb egységek_ épültek, többek között a kisvárdai ha­Erósen közeledik az év vé­ge. Az üzemeknél, vállalatok­nál már készítik a mérleget: hogyan állnak » tervtelj esi- téssel? Az év során számos kiemelkedő eseményt tartanak nyilván, amikor „szorított a cipő” és éppen az embereken múlott, hogy határidőre el­készült egy-egy munkadarab. A nehéz perceket nemigen jegyzik fel, de az eredmény kézzelfogható. ÉjSZAKA A RAJZOK FELETT A Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tervezői előtt egyetlen dátum lebegett: de­cember 22, Erre a napra kel­lett készen lenni „ jövő évi üzemtervnek. Ha a terv idő­ben elkészül, menetrend sze­rint haladhatnak „ dolgok. Ha késik, fennáll annak a ve­szélye, hogy egyes feladatok megoldásához később kezdhet­nek hozzá. A tervezők, „ termelési osz­tály dolgozói nem sajnálták az estéket. Sokszor a késő é jszakába nyúló órákban is a tervrajzok felé hajoltak. Barátfalvi István, Pammer Pál, Bodnár József és „ töb­biek lemondtak „ tv esti mű­soráról. • moziról, csakhogy haladjon „ munka. A fáradtság, az emberfeletti műnk-, nem volt hiábavaló. December 22-éin reggel már az igazgató asztalán voltak a kész tervek. A tauril lemez, amelyet a belsőégésű motorok hengerfej- tömítésénél használnak, igen keresett cikk. A hazai igénye­ket nem tudják kielégíteni, külföldről kell beszerezni nagy mennyiséget drága pénzért. Hogy enyhítsék a hiányokat, a Nyíregyházi Gumigyárban ér­tékes felajánlás született: vál­lalták, hogy a negyedik ne­gyedévben 15 tonna tauril le­mezzel többet gyártanak. Mivel túlórázás nincs, egyet­len lehetőség maradt: a mun­kaidő jobb kihasználása. S nem tévedtek „ gyár vezetői, „mikor az öntudatra építettek. A munkások csökkentették az állásidőt» s bevezették, hogy „ gépet műszál: végén le sem állították, hanem üzeme­lés közben vette át a váltás. A megtakarított percekből értékes órák lettek, s a jelen­legi felmérés alapján minden remény megvan arra, hogy december 31-ig elkészül a ti­zenötödik tonna lemez is. Egy augusztusi éjszakán he­ves villámlásokkal kísért felhő­szakadás vonult végig Máté­szalka felett. Villámcsapás miatt két transzformátor le­égett. Kialudtak a lámpák, az üzemekben leálltak a gé­pek, az áramszünet miatt a környéken megbénult az élet. Szilágyi Bélának. Szőke Zsigmondnak, Csiki Elemérnek és társaiknak nem egy szét­robbant csigát, elszakadt ve­zetéket kellett rendbehozni, hanem két leégett transzfor­mátort kicserélni. Szinte lühe- tetlen, de az áramszünet mind­össze 22 percig tartott. Ennyi idő alatt megtalálták « hibát, Mátészalkáról kiszállították a transzformátorokat és felsze­relték. Amikor kigyulladt a fény, [ az emberek fellélegzettek. Csak nagyon kegesen tudták, hogy 22 perc alatt mit dolgo­zott néhány szerelő azért, hogy legyen világosság, za­vartalanul folyhasson a ter­melés az üzemekben, A VASALÓK VIZSGÁJA Nem mindennapi feladatot j kapott a közelmúltban „ Nyír- ! egyházi Ruhagyár. Bérmunkát j végeztek nyugati exportra. Ez j két szempont miatt is jelentős ! volt. Vizsgázniuk kellett a 1 nyugati megrendelő előtt, s mivel magáncégről volt szó, nagyon kellett vigyázni a ha­táridőre is. A gyár vezetői is­mertették a feladatot „ bri- gádvezetök előtt. Nem kellett sokat beszélni, hiszen minden­ki tudta: jó vizsgabizonyít­ványt kell felmutatni. A munka szépen haladt: El­érkezett az utolsó részhez, a vasalókhoz, akik a szó szoros értelmében az utolsó simítá­sokat végezték. Különleges anyagról volt szó, nagyon kel­lett vigyázni és főleg sietni. A vasalórészleg 22 embere vál­lalta, hogy munkaidő után is bennmarad és tovább dolgo­zik. Két papon át 4—1 prát dolgoztak munkaidőn túl. S az eredmény: már vagonok­ban vannak a kész termékek Irány külföld. Bogár Ferenc A fehérgyarmati téglagyár­ban — mint felvételünk is bizonyítja — nem sok gon­dot fordítanak a téglaraká- sak védelmére. Meddig?.­Foto: Hammel J. i ászcsárda, amely „ maga nemében legmodernebb a me­gyében, a mátészalkai ter­melő cukrászüzem, a baktai ..Fenyves” autócsárda, ahol az évszakok jellegének megfele­lően különleges ételeket és italokat szolgálnak fel. Sajnos, nem sikerült felépíteni „ fe­hérgyarmati áruházat — bár a beruházási összeg megvan —. mert az építőipar kapaci­tás hiányában nem tudta vál­lalni. Ijabb 10 millió berendezésekre A felújítási és kisberuházá- si összegből 41 egységet újítot­tak fel és 1600 négyzetméter­rel növelték az eladóteret. A kereskedelmi és vendéglátó-, hálózat mintegy hetven száza­lékát festették, vagy hoztál: rendbe, többek között a má­tészalkai presszót, a vágáros- naményi éttermet, amely minden igényt kielégít A föld- művesszövptkezetek különös gondot fordítottak arra, hogy , vendéglők kocsmai és tal­ponálló jellegét felszámolják, s helyettük új, ízléses étter­meket bisztrókat, falatozókat létesítsenek. Ennek kedvező hatása már ez évben jelent­kezett. Például az ital rová­sára tizennyolc százalékkal növekedett az ételforgalom, az elmúlt év hasonló idősza­kához. Ezt a kedvező arányt 1905-ben tovább növelik. Ez évben több mint kilenc­millió forint értékű bel és kül­földi gépekkel és technikai felszereléssel látták ed az egy­ségeket. Négymillió forintot fordítottak új berendezésekre. Az élelmiszeripari termékek fogyasztási forgalma 1964-ben 11,1 százalékkal nőtt az el­múlt év hasonló időszakához, míg a ruházati forgalom 10,1 százalékos emelkedést mutat. Kedvező a fejlődés a vegyes­ipari cikkek forgalmában: 16,3 százalékos, míg az építőanyag és tüzelőszer vásárlás 14,4 százalékos fejlődést mutat. Nő*az étel-, csökken az italfogyasztás Az 1965. évi tervben új lé­tesítményekre 44 millió forint összeget irányoztak, míg fel­újításra és korszerűsítésre 13 millió forintot 1965. decembe­rére felépül a fehérgyarmati nagyáruház, mig a nyírbátori kereskedelmi kombinát építé­sére közel négymillió forintot ruháznak be. Új termelő cuk- rászüzern épül Kisvárdán, gyümölcsaszaló Nyíregyházán és Mándokon. Hét önkiszol­gáló élelmiszerboltot, nyolc falatozót ég kisvendéglőt, négy iparcikkből tót létesítenek. A kereskedelmi egvségeket újabb bel- ég külföldi techni­kai felszereléssel, modem be­rendezésekkel látják el, mely­re több mint tízmillió forintot ruháznak be. Az igen kedvelt bambi és hüsitő italok gyár­tását tovább növelik. 1965-ben három új üzemet, töltőállo­mást létesítenek. B. L. A munkafolyamat vége: tableltázzák, csomagolják a gyógyszert a Tisza vas vári Alkaloida Gyárban. Foto: Hammel Ismeretterjesztő füzetek Az ideológiai munkáról A téli falusi tanfolyamok az utóbbi évek legnagyobb tö­megeket megmozgató oktatási formái. A múlt tél kéthetes tanfolyamainak előadásait mintegy tízezren látogatták. A tavalyi 255-tel szemben a mostani télen több mint 300 tanfolyamon kezdik meg az oktatást január- első félében. A megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya „ politikai és a kü­lönféle szakmai ismeretek el­terjesztésének megkönnyítése érdekében füzeteket bocsát a tanfolyamok előadói részére, hogy az alapvető elvi-gyakor­lati kérdések, tennivalók meg­oldásában mind nagyobb le­gyen az egység. Az ismeretterjesztő füzetek közül három foglalkozik ideo­lógiai kérdésekkel. Az osztály­harc időszerű kérdései című füzet az MSZMP VIII. kong­resszusa. a Központi Bizott­ság későbbi határozatai szel­lemében elemzi az osztályhar­cot szocializmust építő viszo­nyaink között, s megállapítja: ma az osztályharc fő területe a gazdasági építés, és az ideo­lógia. A gazdasági építőmun­ka állandó javítása, a szocia­lista ember kialakítása az, amiért küzdeni keli, s ez a harc szerves része „ nemzet­közi osztályharcnak. A párt vezető szerepe a szocializmus teljes felépítésé­nek időszakában című anyag cáfolatát adja a téves nézetek­nek, s hangsúlyozza: a szocia­lizmus alapjainak lerakása után az eredmények megszi­lárdítása, továbbfejlesztése, tö­kéletesítése szükségessé teszi a párt vezető szerepének erő­sítését, a párttagok elvi szi­lárdságénak fokozását, példa- mutatásukat a gyakorlati élet­ben, a termelésben. a tanulás­ban. A párt célkitűzései egy­beesnek a nép törekvéseivel — ezért kell küzdeni a párt vezető szerepének érvényesü­léséért az élet minden terüle­tén. A marxizmus—leninizmus tanítása a hazáról, a házas­ságról, az internacionalizmus­ról a címe annak az anyag­nak, amely nemzetközi, ugyan­akkor megyei viszonyok kö­zött is elemzi azokat a gyöke­reket, amelyekből kisarjadt a sovinizmus, más népek lebe­csülése. Cáfolja a régi o-sz- tálytársadalomból maradt ha­mis nemzeti érzés létjogosult­ságát a szocializmust építő országokban, s elemzi „ pro­letár nemzetköziség alapján álló szocialista ha-afiság el­mélyülésének jelentőségét. A gyors- és személyvonatok zsúfoltak, tetőződik „ kará­csonyi forgalom. Megszokott kép ez egyébként „ Budapest —Nyíregyháza—Záhony távol­sági vonatokon, bizony elő­fordul, hogy egy látszólag csendes napon „telt házra” érkezik a gyanútlan utas. Amikor benyitok „ fülkébe, hogy van-e szabad hely, har­mincöt körüli asszony, egy idősebb parasztember és egy fiatal pár ül a félhomályban. A két üres hely egyikén ko­pott munkásláda jelzi, hogy gazdája lefoglalta, csak vala­mi sürgős dolga akadt, ép­penséggel leugrott egy korsó sörre a várótenni büfébe. Kérdezik is vagy hússzor, foglalt-e a hely, pedig rajta a holmi. Induláskor aztán be­toppan a hiányzó utitárs, meg­köszöni, hogy vigyáztak cso­magjaira. Vidékről elszárma­zott munkás, le sem tagad­hatná. — A helyét akarták elfog­lalni — közli az asszony. A fiatal pár szinte suttogva be­szél, a lány ölében fehér „Karácsonyi** voltai szalvétán csirkecomb, kenyér, uborka. Eltünedeznek a pesti fények, sajnos olyan gyér a világítás, hogy abba kell hagynom a vesződést az Esti Hírlappal. Mellettem az öreg, lehunyt szemmel, összetett kézzel. Kilesek az ablakon a semmibe, ez talán majd elál- mosít. Egyszeresük papirzize- gés, és az óriási kartondo­bozból két alvóbaba nyitogatja szempilláit. Fél szemmel lá­tom. hogy az asszony, a har­mincöt körüli (megúnva a szótlanságot) izeg, mozog és száján a kérdés. — Hogy vette a babákat? — Ebben a kérdésben az is benne van, hogy miért kell kettő. — Kicsit drágán — vála­szol az utolsónak betoppant utitárs. — Két szép kislányom van. Ikrek. Mindig viszek nekik valamit, cukrot, csoko­ládét. — Hová utazik? — Nyírmeggyesre. — Az asszony csak Szolnokra. Feje felett a csomagtartó megrakva papírcsomagokkal, rajtuk az áruházak címkéje: Corvin, Extra. — Jól bevásárolt — kezde­ményez a férfi. — Honnan a sok pénz? — Hat nekem is két lá­nyom van, meg két fiam, — Azután úgy csevegnek, mint­ha jó ismerősök lennének. Az asszony férje brigádvezető Szolnok mellett, előleget ka­pott. Eladták „ háztáji kuko­ricát és onnan a pénz. Van választék otthon is, de Pesten azért mégis többől válogathat az ember. Annak idején a tv-t Pesten vették, hát most sem sajnálja azt a kis pénzt az utazásra. Vett magának télikabátot, a gyerekeknek sí­nadrágot. Lekapja az egyik szatyrot. — Ez biztos érdekli magát. Tetszeni fog. — Egy jóformá­ja, vastag vadászbakancs. Az öreg forgolódik, felnyitja a szemét mellettem. Tetszik neki a bakancs, szívesen vi­selné. Elhagyjuk Ceglédet, küszködök az álmossággal. A szolnoki pályaudvar hangos- bemondója ébreszt. A fülke sötét, az alvóbaba-tulajdonos sör után szimatol, a szerel- mespár összebújva alszik. Uj utitársunk egy vasutas, akit menten elnyom az álom. Az öreg szomjas, ez elég ok, hogy szóba elegyedjen a nyírmeggyesi utassal. Valahon­nan két üveg Kinizsi sört ke­rítenek. Az öreg építkezésen dolgozik, családja Szabolcsban él. — Ilyen korban távol? — csodálkozik a fiatal. — Jöttek mások is. — Nem viszek haza sem­mit, csak a fizetést ~~ hallom később. — Az asszony tudja a legjobban, mit kell venni Miklósvári ZoHit „Szorított a cipő" i — mégis sikerült... Percek, órák, leladatok és emberek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom