Kelet-Magyarország, 1964. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-18 / 296. szám
A nők a k Nem ritka dolog manapság, hogy külföldről érkező látogatóink meghökkennek, elcsodálkoznak rendszerünk eredményein. Az elismerésüket kiváltó tények közt szinte valamennyien kiemelik a magyar asszonyok, lányok nagy közéleti aktivitását, társadalmi szerepét. A lényeg ugyanis az, hogy nálunk meg züntek azok a korlátok, amelyek gátat szabtak a nők fejlődésének, előbbre jutásának, útját állták annak, hogy a nők beleszóljanak az ország dolgaiba, helyet foglaljanak a gazdasági, a politikai, a kulturális élet minden területén. Nemcsak, hogy megszűntek a korlátok, hanem olyan törvények, rendelkezések születtek, amelyek biztosítják a nőknek a férfiakkal egyenlő utat a munkához, a tanulásjogokat, megnyitják előttük az utat a munkához, a tanuláshoz, az érvényesüléshez. Nagyon sok tény tanúsítja, hogy a nők élnek is ezekkel a törvény adta lehetőségekkel. A valóban sokatmondó számok, adatok sem bizonyítanának annyit, mint az a látszatra talán szerény, de rendkívül fontos munka, amit a közélet ki- sebb-nagyobb posztjain kifejtenek- Hivatkozzunk csupán azokra, akik a tömegszervezetek, szakszervezetek vagy a tanácsok aktivistáiként intézik munkatársaik ügyes-bajos dolgait s akik a fárasztó napi munka után saját családjuk, háztartási gondjai mellett is vállalják a köziigyek intézését. Beszéljünk azokról, akik társadalmi vagy népi ellenőrként, bírósági ülnökként, vagy a lakóbizottságban fáradoznak a közszellem formálásán, a lakosságot foglalkoztató kisebb- nagyobb hibák, visszásságok megszüntetésén. Szóljunk arról a nagyon hasznos közéleti munkáról is, amit a szülői munkaközösségben fejtenek ki a jövő, az ifjúság érdekében. Vajon nem mondhatjuk-e erről a sokrétű tevékenységről, hogy fontos, nélkülözhetetlen tényezője a mindennapi életnek, az ország fejlődésének? A kívülállók csodálata arra figyelmeztet, hogy becsüljük, értékeljük az eddiginél többre a nők ilyesfajta közéleti szereplését is. Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy elégedjünk is meg vele. Törvényeink, rendeleteink még sokkal nagyobb fejlődéshez nyitnak utat. Még sokat kell tennünk azért, hogy ez az út egyenletesebb, simább legyen s kitérők nélkül lehessen rajta célba jutni. Mert ma még vannak olyan akadályai a nők fokozott részvételének a közéletben, amelyek lassítják s az indokoltnál szűkebb területre szorítják társadalmi érdeklődésüket és aktivitásukat. A közéleti tevékenység azt követeli például a nőktől, hogy szakmailag és politikailag képezzék magukat, tájékozottak legyenek akár a népgazdaság fejlődését érintő, akár pedagógiai, erkölcsi problémákban, legyenek tisztában a nemzetközi helyzet legaktuálisabb kérdéseivel. Időt kell szoríta- niok tehát a kereső foglalkozással vagy háztartási elfoglaltsággal — esetleg mindkettővel járó — munka mellett a tanulásra is. Igen sok erőfeszítést kíván ez az asszonyoktól, és csak akkor járhat eredménnyel, ha a munkahely, a család és a társadalom segítségükre siet. Szorosan összefügg ezzel a háztartással, gyermekgondozással töltött idő lerövidítése. Különböző statisztikák és felmérések tanúsítják, hogy az asszonyok szabad idejük igen nagy részét kénytelenek bevásárlással, főzéssel, takarítással, mosással, tehát fárasztó háztartási munkával eltölteni. Mennyivel hasznosabban lehetne ezt a szabad időt kamatoztatni akár tanulás, akár közéleti tevékenység céljára. További intézkedésekkel. nem utolsó sorban az üzlethálózat fejlesztésével, a nyitvatartási idő ésszerű megválasztásával, az eddiginél olcsóbb készétel- és mirelitáruk tömeges forgalomba hozatalával lehet és kell tovább javítani a nők helyzetén ilysn szempontból is. Nehezebb probléma a gyermekintézmények — óvodák, bölcsődéit — hálózatának bővítése, ami pedig lényeges előfeltétele a nők fokozott közéleti tevékenységének. Anyagi erőforrásaink korlátozottsága e tekintetben nem tesz lehetővé olyan fejlesztést, mint amire szükség lenne. Mégis, érdemes szóvátenni, hogy — különösen a falvakban — helyi erőforrásokból, a községfejlesztési alapból többet áldozhatnának erre a célra, még esetleg a kulturális költségek, beruházások rovására is. És amikor gyermekintézményekről van szó, nem kell mindjárt a lehető legmodernebb, legfényűzőbb megoldásokra gondolni, hanem abból kiindulni, hogy a nők számára könnyebbséget jelent, ha elfoglaltságuk ideje alatt megfelelő helyen, jó kezekben tudják gyermekeiket. S említsük meg végül a fokozott közéleti szereplés szubjektív akadályát, az emberek ben még erősen élő előítéleteket. Nemcsak a férfiak, hanem a nők előítéleteiről is szó van- A női egyenjogúság teljes megvalósítása nem férfiellenes harc, mint azt sokan gondolják, hanem harc az előítéletek, a maradiság, a régi életformákat megkövesítő konzervatívizmus ellen. Ebben a harcban azoknak a nőknek a példája a leghatásosabb fegyverünk, akik áldozatkész munkájukkal, talpraesettségükkel és kitartásukkal bebizonyították, hogy a nők részvétele ma már a közélet minden területén nélkülözhetetlen. S. E. Az új Mátészalka körvonalai Vízmű, kultúrkombinát, többszintes lakóházak — Nyolcvanöt üzem, intézmény — Szatmár központja városiasodik Az elmúlt húsz év megváltoztatta Mátészalka f-rculatát. Itt épült fel az ország egyik legkorszerűbb tej- és kazein üzeme, modern kenyérgyár, korszerű baromfikeltető állomás, az ÉRDÉRT több mint ezer ember: foglalkoztató vállalati-, a szatmárvidékl bútoripari vállalat és szerszámkészítő üzem. A gimnáziumokban és a mezőgazdasági technikumokban közel 1400 halig áo tanul. A kétszáz agyas kórház mellé új SZTK rendelőintézet, mentőállomás épült. Országos hírű strandot é* termálfürdőt létesítettek, melynek költsége meghaladja a hatmillió forintot. Térkép és valóság A több mint 13 000 lakosú Mátészalka elindult e> városias fejlődés útján. Nyolcvanöt üzem, vállalat, intézmény működik a községben. Ez megváltoztatta a lakosság ösz- szefcótelét is. A bérből és fizetésből élők száma 6006 fő, önálló kisiparos 105, az élethivatásként foglalkozó mező- gazdasági munkások száma 444 fő, míg a vidékről bejáró dolgozók száma 2750 fő. A községi tanács már elkészítette az általános távlati fejlesztési tervét. Részletes kidolgozása most van folyamatban. A térképien a színes bejelölések, rajzok már a városias jellegű Mátészalkát vetítek elénk. Az első gy;*- korlati lépéseket is megtették. Megkezdődött a község centrumának kialakítása, ahol már helyet kapott az emeletes középiskola, több négyszintes lakóliáz, re új kiképzésű park. Itt képzelik el az igazgatási szervek irodaházát is. A jelenlegi főútvonal, a Bajcsy-Zsilinszky üt alkotja jövőben is a község központját. Ide épül az üzleti negyed, r .melyre kereskedelmi fejlesztési tervet dolgoznak lü. Felmérték és kijelölték azokat a telkeket — mintegy négyszázat — ahová emelet*«, vagy sorházakat építenek. Az OTP-vel karöltve közel száz kijelölt telekre készítették már el az épülő házak tervrajzát. Kijelölték az új kultúrkombinát helyét a Lenin téren, ahol filmszínház, művelődési ház és klubszobák vonzzák a lakosságot. Az új vasútállomás r tejüzem és a keltetöállomás előtti téréin épül fel, ahol korszerű utasellátó és a II. számú postahivatal szolgálja a létesítményt. Elkészült a község vízműve- sítésének tanulmányterve is. Most van folyamatban a beruházási porgram elkészítése. A jövőben megépülő üzemek zavartalan vízellátását is biztosítják. Tervbe vették a szennyvízcsatornák építését is. Rendezés alá kerülnek az utcák: a község központi fekvéséinél fogva mindinkább előtérbe kerül a közlekedés, a parkolási lehetőségek, az átmenő forgalom biztosítása. Üj bitumenes makadám út építésével, a régi utak kiigazításával oldják meg a problémát. A korszerű utak mentén kétoldalt zöldsávos sétányokat létesítenek. A közvilágítás r. főútvonalakon már modern, neonfényes. További korszerűsítést vettek tervbe más utcákon. A zöld parkok, virágos ligetek sora hozza majd be a friss levegőt a jövő városába. A parkokat a köaség történelmével kapcsolatos szobrok díszítik nrK.jd. 24 ezer négyzetméteres parkokon kívül több játszóteret létesítenek — amennyit csak be lehet szorítani. Gépjavító, bensinállomás Kidolgozták a jövő Mátészalkájának napi friss zöldség- és gyümölcsellátását. A városban pedig korszerű zöldség- és gyümölcsboltok; elárusítóhelyek fogják biztosítani a háziasszonyok napi bevásárlási helyét. Több milKió forintos beruházással már épül a* ország egyik legkorszerűbb mező- gazdasági gépjavító és szerelőcsarnoka. Elkészült a terve a modern, automatikus benzintöltő és adagoló állomásnak is. Hosszú évek kellenek még az új arculat kialakításához. De körvonalában már kibontakozott az új Mátészalka. B. L. Már a jövő évi terv megváló sításán dolgoznak a kisvárdal radiátoriizemben. Balogh Gyula megmunkáló célgépen kön nyedén végzi a régebben nehéz kézi munkát igénylő fúrási, menetvágást, peremmarást egy művelettel. Foto: Hammel J. Kinek a számlájára ?! Elfuserált csibenevelő és anyagi-erkölcsi károk Jegyzőkönyvek, levelek és pereskedés intézkedés helyett Jegyzőkönyvek, levelek sokasága. Nem érdemes megszámolni, hisz csaknem két esztendő bő termése. Emberek idejét rabolta el, energiáját emésztette, s idegeit őrölte a perlekedés, a bizonygatás, a heszíni szemlék, a hibák elismerése vagy cáfolása. Értékben nem is lehet kifejezni. Mindez egyetlen, a nyíregyházi Ságvári Tsz telepén épült korszerű, önitatós, önetetős, égkondicionáló berendezéssel felszerelt 15 000 férőhelyes csibenevelő miatt. A tsz nem ismeri a tervet Egy csibenevelöi-e még akkor sem lenne különösebben érdemes szót vesztegetni, ha az, mint n Ságvári Tsz-é is, több mint másfél millió forintos érték. De itt túlságosan sok a ..ha” és a „de”, amelyek fényt derítenek felelőtlenségre, szervezetlenségre, po- esékoíásra, hibás gazdasági szemléletre és sok másra is. Ismeretes, hogy termelő- szövetkezeteink specializálódnak. A nyíregyházi Ságvári Tsz-nek például a baromfi- tenyésztést javasolták két évvel ezelőtt. A szövetkezet vezetői már akkor kérték a Beruházási Irodát, hogy az építendő csibenevelő tervdokumentációját adják meg részükre, hogy a közgyűlésen ismertessék a tagokkal. Ezt — az épület már kész, s súlyos hibái vannak — a mai napig sem kapták meg. így a tsz nem tudta, milyen lesz az a csibenevelő, amely nekik épült. Amikor a Beruházási Irodán érdeklődtek, csak ennyi volt a válasz: „Hitel nincs, csak ha ezt a típusú csibenevelőt építik”. De, hogy milyen az az „ilyen”, azt n tsz vezetői nem látták. Az ÉM. Szabolcs-Szatmár megyei Építőipari Vállalata, mint generálkivi telező, hozzálátott az építkezéshez 1903 januárjában. Október végéig tető nélkül állt az épület. A tsz főkönyvelője hosszas utánjárás után tudta meg, hogy a tető- szerkezetet az egyik debreceni üzem gyártja. Felkeresték az építésvezetővel. Itt megtudták, hogy statikai hiba miatt leállították a csibenevelők tetőszerkezetének a gyártását, mert amit felhasználtak, az több helyen beszakadt. Üj tetőszerkezet gyártását kezdték meg, s ennek szállítására várni kell. Tizenkét műszaki hiba Tavaly november elejére elküldte a gyár „ tetőszerkezetet, s megkezdték a felszerelését. A csibenevelőbe 60 kályhát állítottak be, hogy melegítsenek, a munkások el tudják végezni az épület belső falazásí munkáját. A próbaüzemelésre ez év januárjában került sor. Mivel a tsz- nek szüksége volt az épületre, kénytelen volt azt átvenni — műszaki hibákkal. Nem működött a technológiai berendezés, a ventillátorokat fordítva kötötték be, az épület külső vakolási munkáját nem végezték el. Jegyzőkönyvben megállapodtak abban, hogy a hibákat záros határidőn beiül megszüntetik. Ez azonban még ma nem történt meg. Január óta csak levelezés folyik. Ez év május 4-én újabb jegyzőkönyvben rögzítették le, hogy az épületen belül és kívül ösz- szesen 17 kisebb-nagyobb hiba van. Veszélyben a csibék — és a gondozók Ficsor bácsi azok közé az emberek közé tartozott a vállalatnál, akik elvárják, hogy róluk névnapon, születésnapon, házassági évfordulón, s a különböző jubileumokon megemlékezzünk, (s ez a megemlékezés látható, s fogható módon is megnyilatkozzék.) Ficsor bácsi valóságos naptárt fektetett fel az osztály egyes dolgozóinak életében várható eseményekről, s erre az osztály tehetősebb tagjait figyelmeztette is. Tehát Ficsor bácsi volt az élő naptár, figyelmét semmi sem kerülte el. S ha valaki mégis nemtörődöm lett volna a megemlékezésben, az öreg bérszámfejtő szemrehányó pillantásait hosszú ideig éreznie kellett. így hát inkább mindenki megadta magát sorsának, s minthogy az osztálynak huszonhárom dolgozója volt, alig akadt a naptárban olyan nap, amely Ficsor bácsi naptárában ne pirosbetüsként szerepelt volna. Amikor három évvel ezelőtt őikiitíöl liter/Itwó nyugdíjba ment, kissé fellélegeztünk. Akkor azt hittük, hogy meg fog szűnni Ficsor bácsi ünneplő kedve. Csalódottan tapasztaltuk, hogy nem szűnt meg teljesen, mert Ficsor bácsi a családi ünnepek előtt hazajáró lélekként, s élő mementóként visszajárt az osztályra, s kellő hangsúllyal felhívta a figyelmet a csökkenőben levő kartársi szolidaritásra, amit különösen akkor ápolt, amikor ötszáz forint erejéig a vállalathoz kisegítő munkára behívták, Ficsor bácsi — magam sem tudom, miért — hozzám különösen vonzódott. Szívesen meghallgattam ügyes-bajos dolgait. Néha tűkön ültem a sok munka miatt, de Ficsor nem zavartatta magát. Azt mondta ráér, mert nyugdíjban van. A napokban ismét felkeresett, de már az ajtóban közölte velem, hogy ezúttal rövid lesz. — Csak ezt hoztam neked — s ezzel díszes borítékban esküvői meghívót nyújtott át nekem. Az esküvői meghívóból megtudtam, hogy Ficsor Mancika és Szabó József folyó hó 30- án kötnek házasságot a tanács házasságkötő termében. A boldogság csak úgy sugárzott Ficsor bácsi arcáról- Én is boldog voltam, hogy az ünnepi alkalomhoz Ficsor bácsinak gratulálhattam. Elkezdődött a beszélgetés. A szokásos frázisok (mennyire fog nekem hiányozni ez a kislány; hiába, ez az élet rendje; így van ez az öregekkel, észre sem vesszük, hogy a fiatalok kiröppennek a házból, $tb. stb) mind elhangzottak... Ismét megráztam a meghatott Ficsor bácsi kezét, s megígértem, ha egy lehetőségem van, én is ott leszek a házasságkötő teremben. Ficsor bácsi azonban még ekkor sem gondolt a távozásra. Éreztem, hogy valamit akar még mondani. Végül is kibökte: — Nem szólt még neked a Böröcz Pista, meg a Kovács Anci?... Arról, hogy a Ficsor bácsi lánya egy kis esküvői hozzájáruláshoz jusson, mert tudod, én nyugdíjban vagyok... Nem engedtem tovább mondani. Diszkréten elfordultam, s egy százast csúsztattam Ficsor bácsi kezébe- ö is diszkréten elfordult, mialatt egy könnyed mozdulattal zsebébe csúsztatta a pénzt, majd könnyekre fakadva: halk köszönetét rebegve felállt. Elmenőben még megjegyezte: — Most hosszú ideig nem zavarlak. Remélem, hogy a kislányomnak ez a házassága jobban fog sikerülni, mint az előző kettő. Végeredményben három a magyar igazság... Szekeres Károly Nyáron nem volt szükség a légkondicionáló berendezésekre. Most azonban, hogy beállt a hideg idő, használatuk feltétlen szükséges. De négy ventillátor közül csak egy használható, a többit úgy szerelték be, hogy vagy leszakadt, vagy egyéb ok miatt nem jó. így a csibenevelő ablakait állandóan nyitva kel! tartani, hogy benne lévő 18 000 csirke némi frisslevegohöz jusson. Az állatok ammónia termelése viszont olyan nagy, hogy az elpusztulás veszélye áll fenn, s már az állatorvos sem vállalja a felelősséget. Veszélyben van viszont négy ái- latgondozónő — Ambrusz Jó- zseíné, Kása Jánosné, Kiss Jó- zsefné és Gyurján József né — egészsége is. Szinte kibírhatatlan az ammóniákkal telített levegőn az állatok között dolgozni. A generálkivitelező az alvállalkozóra, a Csőszerelőipari Vállalat 4. számú gyáregységére hárítja a felelősséget. Az ÉM. Szabolcs-Szatmár megyei Építőipari Vállalat elismeri saját hibáját, jegyzőkönyvben rögzítik, aláírásukkal szentesítik, fogad- koznak hónapról-hónapra, de nem csinálnak semmit. Az idő múlik, a hat hónap szavatosság lejárt, s ekkor kijelentik: „A határidő lejárt a szavatosságra, bár a hibák ténylegesen fennállnak, ezek megjavítását csak plusz megrendelésre végezhetjük el.” Ez újabb kiadás, és időelhúzódás. Meddig tarthat a per? Ezek után nyilvánvaló, hogy a jegyzőkönyvbe ez került: „A tsz peres úton érvényesítse követelését”, ök már az épület átvételekor szóltak, s a hibapótló jegyzőkönyvbe rögzítették a teendőket, melyeket aláírásával elismert a generálkivitelező vállalat is! Csak a pereskedés segíthet? Meddig tarthat, amíg ki- evickélnek ebből a perből? Addig az elhullt kétezer után pusztulhat az egész csibeállomány! Kinek a számlájára írják majd a pereskedést, a termés- kiesést? — A tsz-ére, a népgazdaságéra! S ezért ki vállalja a felelősséget? Farkas Kálmán
