Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-18 / 271. szám
viLÁe HOUTArjai, eeruOijtruu m évfolyam, 371, szám ÄRA: 50 fillér 1964. NOVEMBER 18. SZERDA Az MTI feltntéjf ihőL: A KGST ÜLÉSÉ PRAGABAN November 11-től 16-ig Prágában tartotta 3; ülésszakát a KGST könnyűipari állandó bizottsága. A tanácskozáson részt vettek Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió küldöttségei; Megfigyelőkkel képviseltette magát a Kínai Népköztársaság, a Kubai Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság. Az állandó bizottság megtárgyalta az 1966— 70-es évekre szóló gazdasági együttműködés kérdéseit, va- ' mint az 1963—1964-es évek- ' en végzett munkát. Az ülés- r ’3 kon jóváhagyták az 1965. évre szóló munkatervet. A FRANCIA KOMMUNISTA PART HATÁROZATA. November 13-a és 15-e között Párizs egyik külvárosában, AuberviUiersben a Francia Kommunista Párt képviselői a párt parasztpoli- tikájáról tanácskoztak. Mint a tanácskozáson elfogadott határozat megállapítja, a pártszervezetek feladata, harcra mozgósítani a falusi lakosságot az általános és ellenőrzött leszerelésért, a francia „atomütőerő” a sokoldalú NATO-haderő ellen, továbbá azért, hogy Francia- ország csatlakozzék az atom- fegvverkísérletek betiltásáról szóló moszkvai egyezményhez. DRAGI SZTAMENKOElkészült a megye második mélyfúrású öntözökútja Percenként 1818 liter víz! — 50*60 ezer hold nyíri homok jövője VICS — AZ ÜJ SZERB KORMÁNYFŐ Az elmúlt héten autóbaleset következtében elhunyt szerb kormányfő — Szlobodan Pe- nezics helvébe a szerb szkups- tina köztársasági tanácsa keddi ülésén a Szerb Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsa (kormánya) elnökévé Dragi Sztamenkovicsot, a szerb köztársasági és a jugoszláv szövetségi szkupstina képviselőjét, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának és a Szerb Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagját választotta. HUSSZEIN KIRÁLY PÁRIZSI TÁRGYALÁSAI Husszein, Jordánia királya kedden hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. De Gaulle az orlyi repülőtéren fogadta vendégét. Üdvözlő beszédében kifejezte reményét, hogy a látogatás megerősíti Franciaország' kapcsolatait Jordániával és az arab világgal. A francia —jordán tárgyalásokon elsősorban a gazdasági segély- nyújtás kérdéséről lesz szó. Husszein azonban bizonyos mértékig az arab országok képviselőjeként tárgyal Párizsban. Kedden átadták a Nyírségben épült második mélyfúrású kísérleti kutat, percenként 1818 literes vízhozammal az Ujfe- hértói Állami Gazdaság Erdődy tanyai területén. A kút kapacitása azonos a kótáji és debreceni vízművek kútjainak átlagos teljesítményével. Ebből ss egy kútból kilencven hold mezőgazda- sági terület öntözhető, kéthetenként 30—30 milliméteres vízmennyiséggel. A dr. Simon Lászlónak, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkárának tanulmányai alapján a megyei vezetők által kezdeményezett, az Országos Terv=. hivataltól támogatott, a VITU- KI beruházásában készülő mélyfúrású kutak sorozatában ez az újfehértói a második, amely bebizonyította a kutatások megalapozottságát. Azt, hogy a Nyírségben, a Rétköztől egészen Debrecenig, mintegy negyven kilométeres sávban, a hajdani Pannon-tenger szintjében, illetve a pleisztocén rétegekben, általában 150—250 méter mélységben nagy tömegű víz van, amely mélyfúrású kutakkal kinyerhető, és a növénytermesztésben gazdaságosan hasznosítható. Korábbi, csupán néhány évvel ezelőtti álláspontok szerint kétségbe vonták a Nyírség mély talajvizének gazdaságos hasznosítását. A percenkénti vízhozamot 90—100 literre jósolták. Az újfehértói ennek húszszorosa! A nyírtassi mélyfúrású kút hozama 1020 liter ez is igen gazdaságos. Két fon' tos pont van már a Nyírségben — Nyírtass és Ujfehértó határában — távol egymástól, amelyeknek érdekessége, hogy az előbbinél 206, az utóbbinál 207 méter mélységben érték el a pleisztocén réteget. Vagyis: e réteg vonulatában most már egyre biztosabban lehet számítani a bővizű kutakra, amelyek segítségével mintegy 50—60 ezer hold nyíri homok öntözése válhat majd lehetővé. Az idén még megépítik a harmadik mélyfúrású kutat Kállósemjén határában. Ez a kút a mélyvízövezet harmadik lényeges pontján lesz. Jövőre, ugyancsak kísérletképpen, újabb négy mélyfúrású kutat készítenek majd el a Nyírség különböző pontjain — hogy utána, a következő években, üzemi beruházásokból létrehozzák a többi kutat. A kísérleti kutakat Barta Imrének a tíz éve együtt lévő, most a szocialista címért küzdő nyolctagú brigádja készíti. A brigád az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat debreceni kirendeltségéhez tartozik. Barta Imre kollektívája az újfehértói kút átadása napján, megkezdte a költözködést az Apagyi Állami Gazdaság kállósemjéni területére, ahol a jövő héten hozzálátnak az újabb kút fúrásához. Ülést tartott megyénk képviselőcsoportja Az országgyűlési képviselők Szabolcs-Szatmár megyei csoportja kedden, november 17-én Budapesten, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének székházában tartotta soron következő csoportülését Barczi Gyula elnökletével. Először dr. Alexa Miklós megyei főügyész tájékoztatta a képviselőket a megye törvényességi helyzetéről, majd dr. Kovács József igazgató számolt be a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola beruházásának helyzetéről. Befejeződött az Erzsébet-híd teherpróbája Kedden a kora reggeli óráktól az Erzsébet-híd úgynevezett dinamikus terhelési próbáját tartották meg. Azt vizsgálták, hogy gyorsan haladó járművek milyen rezgéseket keltenek a hídszerkezetben. A próbára Diesel-mozdonyok, villamos szerelvények, vízzel teli locsolóautók, öntöttvas tübbingek- kel terhelt traillerek vonultak fel. Különböző bonyolult elektromos mérőműszereket szereltek fel a híd közepén, s a hídfő környékén. A méréseket URH adó- és vevőberendezés is segítette. A vizsgálatok azt igazolták, hogy a hídszerkezet a mozgó terhelésnél is az elméleti számításoknak megfe lelően viselkedik, s az Erzsébet- híd a mozgó teherpróbán is kitűnőre vizsgázott. Ezzel kedden befejeződött a híd teherpróbája, s a hidat át lehet adni rendeltetésének. Három és fél millió forintos költséggel épül a Balkú- nyi Állami Gazdaság dolgozóinak üzemi konyhája és ét- kezdője. IramjenneSés a Föld hőenergiájával Befejeződött a geotermikus energiahasznosítási ankét Kedden a Technika Házában két szekcióra tagozódva folytatta tanácskozásait a geotermikus energiahasznosítási ankét A földtudományi szekcióban dr. Scheffer Viktor címzetes egyetemi tanár részletesen ismertette azoknak a vizsgálatoknak az eredményeit, amelyek feltárták, hogy a mélység felé miképpen növekszik a hőmérséklet — a világátlagnál sokkal gyorsabban — a magyar medence völgyében. Ezt a hőkészletet — mondotta — nemcsak a forró víz, illetve a vízgőz kitermelésével lehetne hasznosítani, hanem elsősorban a 100 Celsius foknál melegebb, nagy nyomású mélységi vizekkel erőműveket »s üzemben lehetne tartani. Példának megemlítette az észak-kaukázusi Mahacska- páman létesített erőművet, amely a hőenergiát 160 Celsius fők hőmérsékletű mélységi víztől nyeri. Ez a víz áramtermelés közben 80 fokra hűl, de még mindig felhasználható Elkészült a baktalóránt házi új gimnázium. Foto: Hammel József marad távfűtésre és melegvíz- szolgáltatásra. Az így termelt áram pedig 12-szerte olcsóbb a szokványos hőerőműben termelt energiánál. A hasznosítási szekcióba» Balogh Jenő, a Mélyépítési Tervező Vállalat osztá yveze- tője, a geotermikus ko.inűvek létesítésének kérdéseit boncolgatta. Utalt többek között > ár-, ra, hogy egy-egy új lakótelepülés költségeinek 15—25 százalékát a közművek kialakítása emészti fel, a választott műszaki megoldás pedig évtizedekre szabja meg a település további fejlesztésének lehetőségeit. Különösen sok problémát okoz azonban a néhányezer lakosú települések közművesítése. Ilyen helyeken lehetőleg kis beruházást igénylő és olcsó hőenergiát előállító berendezést kell létesíteni, tehát a geotermikus energiát kell felhasználni. Hiszen egy-két kút hőhozama 3000—5000 lakosú település hőszükségletét fedezi és még a melegvíz-igényt is bőségesen kielégíti. Az ilyen geotermikus energiára alapozott közművek kialakításával 1980-ig — Budapestet nem számítv3 — az ország te- - rületének 35—40 százalékán körülbelül 3 miliő ember hőigényét lehetne kielégíteni. Ehhez azonban még több kérdést kell tisztázni. így például a korrózió és a lerakódás elleni védekezés lehetőségeit, valamint a fel nem használt termálvizek elvezetését. Ezek a vizek ugyanis ásványisó tartalmuk miatt öntözésre nem alkalmasak, 40 Celsius foknál melegebb állapotban pedig a szennycsatornába sem vezethetők be. Ezután dr. Almásí Gábor docens a mezőgazdaság, Czipper Gyula, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság főosztályvezető-helyettese pedig az ipar szempontjából taglalta a geotermikus energia hasznosításának lehetősé1 geit Az előadásokat mindkél szekcióban élénk vita követte
