Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-13 / 266. szám
Események sorokban U Thant, az ENSZ főtitkára fogadta Fedorenkot, a Szovjetunió állandó ENSZ-képvi- selőjét és megtárgyalt vele számos olyan kérdést, amely összefügg a közgyűlés küszöbön álló ülésszakának munkájával. Sarolta luxemburgi nagyhercegnő szerdán 45 évi uralkodás után hivatalosan lemondott államfői tisztségéről fia, János nagyherceg javára. Strauss volt nyugatnémet hadügyminiszter szerdán hatnapos látogatásra Táj pej be érkezett, ahol megbeszéléseket folytat majd Csang Kaj- sek-kel. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa nyilatkozatban ítélte el a dél-afrikai hatóságokat, Mini, Klayinga és Kaba szakszervezeti vezetők kivégzése miatt. Biztosította a szovjet szervezett munkások együttérzéséről a terror áldozatául esett hazafiak hozzátartozóit. Görögország haladó ifjúsági szervezete — amely az újfasiszták merényletének áldozatává lett nemzeti hős, Lambra- kisz nevét viseli, — bejelentette, hogy 1965 februárjában összehívják a szervezet első országos kongresszusát; Közlemény a szovjet—kuwaiti tárgyalásokról Moszkva, (TASZSZ): Csütörtökön Moszkvában hivatalos közleményt adtak ki a kuwaiti küldöttség nemrégen Moszkvában tett látogatásának eredményéről. A közlemény szerint a Szovjetunió egész sor fontos ipari és más rendeltetésű létesítmény építésében nyújt segítséget a fejlődő országnak. A szovjet—kuwaiti gazdasági együttműködés gyakorlati kérdéseinek tisztázására — kuwaiti meghívására — szovjet küldöttség utazik Kuwaitba, hogy a helyszínen tanulmányozza a gazdasági tevékenység különböző területeit. A kuwaiti küldöttséget, amelyet Abdallah al Dzsabir al-Szabah sejk, pénz- és iparügyi miniszter vezetett, moszkvai tartózkodása során Miko- jan szovjet államfő és Koszigin miniszterelnök fogadta. A vendégek megbeszéléseket folytattak a külföldi gazdasági kapcsolatok állami bizottságával, a pénzügyminisztériummal és külkereskedelmi minisztériummal; Időszerű követelések esz olasz parlamesüken Az olasz p.vrlament egyik bizottságában Sandri kommunista képviselő állást foglalt amellett, hogy Olaszország létesítsen diplomáciai viszonyt a Kínai Népköztársasággal. Fortuna szocialista képviselő támogatta a javaslatot. A kommunista képviselők azt is követelték, hogy Olaszország ne vegyen részt a NATO sokoldalú atomhaderejében és hívja vissza az olasz tengerészeket a Claude Ricketts amerikai rakétahordozó torpedórombolóról. Ezt a vegyes személyzetű torpedórombolót az Egyesült Államok a tervezett sokoldalú atomhaderő harci egységének tekinti. Petar Sztambolics a jugoszláv kormány elnöke meghívta Papandreu görög miniszterelnököt és Kosztopulosz külügyminisztert, hogy a jövőév elején látogasson Jugoszláviába. A látogatás időpontját később állapítják meg. A Lengyelországban elkövetett náci bűntetteket vizsgáló bizottság legutóbbi ülésén élesen tiltakoztak az NSZK igazságszolgáltatásának azon álláspontja ellen, hogy a jövő évtől elévültnek tekinti a hitleristák bűntetteit. A felszólalók rámutattak: az elmúlt húsz év alatt a bizottság 12 000 háborús bűnös adatait adta át az NSZK igazságszolgáltatásának, s ebből mindössze kétezret ítéltek el. Tízezer olyan fasiszta bűnös él háborítatlanul az NSZK-ban, aki Lengyelországban súlyos bűnöket követett el. A Bundeswehr rakétahilovi terepet létesít az Ardennekben Jegyzetek az NDK-bői Berlini épületek Ott álltunk hárman az Ubáhn, (földalatti) lejáratánál és tanakodtunk; merre? Beilin nagy, óriási. A kirakatokat már végigböngésztük, tudtuk, hogy egy kilogramm zsír ára 4 márka, egy tojás 45 pfennig és hát megvitattuk: a berliniek jól élnek, magas az élet- színvonal. Végül is az Esbáhnal (ma- gasvasúttal) utaztunk két megállót. A járt út, jó út. A Karl-Marx allé és környéke már ismerős volt, és ott a nagy áruház, az üzletek sokasága és az újonnan épült 8—10 emeletes lakóházak, lehet nézelődni. Álltunk az impozáns pedagóguspalota tövében. Az épületen az utolsó simításokat végezték, elkészült a kongresszusi palota iá. Csodáltuk az épület karcsúságát, szépségét, és akkor tekintetünket követve egy szemüveges íérfj magyarázni kezdte: fémből van az egész, a falak, az épületváz, csupán az üveg a hagyományos fémelem. Nemcsak a berliniek, de a turisták is mind felkeresik és nézik, mennyire szép. A szemüveges férfi egy napra Útikalauzunk lett. Kedvesen, szerényen ajánlkozott, megmutatja Berlin egy részét, mert Berlint csak úgy lehet megszeretni, ha megismerik az emberek. Szabadkozott, hogy csak keveset tud megmutatni Berlinből, hiszen annyira nagy, hogy egy hét is kevés ahhoz, hogy mindent láthassunk. Berlin óriási méreteire jellemző, hogy keresztmetszetében 60 kilométer, és ha valaki körül akarná járni, több mint 200 kilométert kellene utaznia. örömmel fogadtuk ismerősünk ajánlkozását. Vili,— így mutatkozott be — a város szívébe, a Múzeum szigetre vitt el bennünket és közben magyarázta: „ második világháborúban a legtöbb múzeumi épület részben, vagy teljes egészében elpusztult. Tizenöt év alatt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság megalakult, nemcsak lakásokat építenek, de sok milliárd márka értékben helyreállítják a múzeumokat, műemlékeket,. így épült újjá a Nemzeti Képtár, a Pergamon és a Bode Múzeum is. A képtárban *— a legtöbb képet a Szovjetuniótól kapták vissza — Paul Cez- zane, Francesco de Goya, Adolf Menzel és még számos klasszikus művei láthatók. A Pergamon Múzeum — a Pergamon oltárról nevezték el — 1959-ben épült újjá és a világ egyik legnagyobb antik gyűjteményével rendelkezik. Vili, lelkesen beszélt és megmutatott mindent. A Reischtagot, a Brandenburg-i kaput, az újjáépített operaházat, a császári palotákat; Késő este a hosszú sétától fáradtan, a Spree folyó hídján álltunk és beszélgettünk. Számos hídja van a Spree folyónak. a víz a várost keresztül-lcasul szeli. A berliniek a Spreet dédelgetik, szeretik, egyik legkedvesebb szórakoztatójuk. Vasárnaponként több mint kétmillió berlini üdül városon kívül a Spree partjainál, fürödnek, csónakáznak. Vili invitált bennünket, holnap vasárnap lesz, legyünk a vendégei. Sajnálkoztunk: a program Rostockba szólít, de Berlin szép, igazán szép! Seres Ernő A Kari Marx allé legszebb épülete. 4. Erre a kérdésre az ügyész a Hoza utcai kórházban akart választ kapni, de az orvosok nem engedték a beteghez. Ka- linkowski még mindig eszméletlen volt. Jerzy Kur megtalálta az orvost, aki a beteget a kórházba szállította. Az orvos emlékezett, hogy a beteg az utcán feküdt, és a feje alatt táska volt, de nem sárga, hanem fekete. Az ügyész gyötrődve tért vissza irodájába, ahol a portás közölte vele: a „főnök’’ már néhányszor telefonált, sőt a titkárnőjét is elküldte azzal a kéréssel, mihelyt az ügyész visszatér, azonnal menjen hozzá. A „főnök” Kalinkowski balesetéről már tudott, mivel 1964. november 13. a titkárnője vette fel a kagylót, amikor a mentők telefonáltak. Az elveszett dokumentumokról pedig a „pletyka-posta” már értesítette. Ezekután mi sem természetesebb, hogy az ügyészhelyettes félénken lépett be felettesének dolgozó- szobájába. A vajdasági ügyész figyelmesen hallgatta Jerzy Kur elbeszélését. A sok éves együttműködés után nagyon jól ismerte és tudta: milyen lelkiismeretes és jó munkatárs az ügyészhelyettes. Jó véleménye volt Zygmunt Kalinkowskiról is, akit mint fiatal, képzett ■jogászt, tehetségesnek tartott. Kalinkowski az első vizsgáit letette és tulajdonképpen már nem is volt joggyakornok, csak a kinevezésére várt; a plocki ügyészségre akart visszamenni. Ha Kalinkowski hazavitte az aktát, akkor — nem vitás — megszegte a hivatali szabályokat, ezt azonban nem rossz szándékból tette, hanem azért, hogy befejezze a munkát. Az ügyész beismerte: talán ő maga Is hibás. Talán nem eleget „hajtotta” a hozzá ■ beosztott ügyészeket, hogy minél gyoi- sabban fejezzék be az ügyet? Igaz, a főügyészség meg őt sürgette; a sajtó viszont a főügyészséget „támadta”, hogy az utóbbi esztendők egyik legnagyobb és legötletesebb manipulációját — a „fehér gengszterek” bűnügyét — a mai napig nem sikerült kinyomozni. — Két lehetőség van — mondta az ügyészség főnöke. — Az egyik: holmi kis alkalmi tolvaj „megfujta” a táskát, akkor biztosan megtaláljuk valahol az utcán, vagy... Vagy pedig: a baleset nem volt véletlen, hanem Kalinkowski ellen elkövetett merénylet, hogy megszerezzék tőle a dokumentumokat. Természetesen, ez utóbbi esetben sokkal nehezebb lesz megtalálni a táskát. Ami Kalinkowskit illeti, azt hiszem: még akkor sem tud majd sokat mondani, az esetről, ha visszanyeri emlékezőképességét. Mindenesetre valamennyi mozzanatról értesíteni kell a rendőrséget. Kezdjék el a hivatalos nyomozást az átkozott sárga táska felkutatására. — Legjobb lesz, ha az ügyész úr értesíti a rendőrfőparancsnokságot. Van ott egy barátom, még a közös egyetemi évekből: Krzyzewski őrnagy. Kérje, hogy ezt az ügyet neki adják. — A rendőrfőparancsnokságot keressem meg? — Az ügyész kissé tétovázott. — Nem érdekli azokat ilyen apróság. Kuiönber) is a „Mos- towski Palotában” nem szeretik, ha megkerülik őket. — Ezt majd én elintézem valahogy — mondta az ügyészhelyettes. — Most úgyis szabadságolások vannak. Sok a munkájuk és kevés az emberük. Szívesen lemondanak egy esetről. Ha pedig az ügyész úr a rendőrfőparancsnokságon felhívja Wlochowicz ezredest, ő szívesen a kezünkre játszik. Az őrnaggyal meg én magam beszélek, hogy vállalja el az ügyet. Hiszen abban a táskában volt a bécsi levél és az, akinek a levél a birtokában van, a „Donau bank”-ból 80 ezer dollárt inkasszálhat be. A „fehér gengszterek” csak ők szervezhették meg ezt a merényletet, s biztos próbálják felvenni a pénzt. — De hisz a „fehér gengszterek” minden fontosabb embere már ül — ellenkezett még az ügyész. — A főkolomposok ülnek, de vajon mindet elfogtuk? Erről nem vagyok meggyőződve. Ma- ciszek főkönyvelő még nincs a kezünkben. A körözőlevél eddig nem járt semmiféle eredménnyel. — Nos, rendben van ■— mondta az ügyész. — Ha a rendőrfőparancsnokság beleegyezik. hogy foglalkozik az üggyel, akkor semmi kifogásom ellene. Wlochowicz ezredesnek is telefonálhatok. Ami pedig magát az ügyet illeti, kedves Kur, ne várjon addig, amíg az akták előkerülnek, hanem amit lehet, azonnal rekonstruáljon. A „fehér gengszterek” közül mégegyszer mindenkit ki kell hallgatni. És természetesen szigorú titoktartást kérek. Titokban tartsuk az ügyet? — ismételte magában az ügyész, amikor visszatért a szobájába. — Szép kis titok, amikor már az egész épület szinte harsog a pletykától. Igaza volt. A Kalinkowski elleni merényletről és az aktákkal teli táska eltűnéséről szóló hír végigszáguldott a vajdasági ügyészség minden szobáján, onnan átvándorolt a fővárosi ügyészségre, hogy később a „kerületieknél” kössön ki. Aztán még eljutott a titkárságokra és a Swierczews- ki utcai hatalmas épületben lévő bíróság minden szobájába, beleértve a pruszkowi járásbíróságot is. Mielőtt az ügyész beszámolt volna Wilskának a főnök dolgozószobájában lezajlott beszélgetésről, kinyílt az ajtó, és a szobába lépett Zosia Sa- maszkówna, a fővárosi ügyészség egyik legszebb tisztviselő- nője. Az, akiről Halina okkal- móddal gyanította, hogy flörtöl a nap eseményeinek hősével. — Mi történt nálatok? Miért Ültök olyan elkámpicso- rodva? Igaz, hogy Kalinkowski kórházban van? — Zosia feltette a kérdéseket, de nem várt rájuk választ. - Állítólag elveszett a vádirat? Na, akkor jó szórakozás előtt álltok. Nem irigyellek benneteket! — Légy szíves, ne viccelődj! — vágott a szavába Wilska —, a vádirat a legkevesebb, sokkal rosszabb, hogy Kalinkowski még mindig eszméletlen, és az aktákkal együtt elveszett egy dosszié a dokumentumokkal, közöttük egy nagyon fontos levél az egyik bécsi bankból. Ez a levél az ügy legfontosabb dokumentuma. De veled mi van? Zosia Samaszkówa hirtelen elsápadt, megingott, és ha az ügyész meg nem fogja a rogyadozó lányt, a padlóra zuhant volna. — Az istenért, mi van, veled — kiáltott fel Halina Wilska. — Semmi, semmi — mondta Zosia. — Nem tudtam, hogy Zygmunt olyan rossz állapotban van. — A lány igyekezett uralkodni magán. — Köszönöm ügyész úr, kis híja, hogy el nem ájultam. — Szép kis história — próbált ékelődni az ügyész —< most két eszméletlen betegünk lenne. Lám, mit jelent az igazi szerelem! Kalinkowski — Miért be- szél rögtön szerelemről! —1 förmedt rá Zosia. (Folytatjuk) zetne: egyrészt a szabad demokrata párt felmondhatná a kormánykoalíciót Schröder hirtelen menesztése esetén, másrészt a külügyminiszter megbuktatása Washingtonban is rossz vért szülne. A kereszténydemokrata parlamenti csoport elnökségének ülése után kiadott közlemény azt hangoztatja, hogy a kormány változatlanul folytatja eddigi politikáját. A gabonaár kérdésében továbbra is érvényes a kancellár március 19- i nyilatkozata amelyben Erhard elutasította a nyugatnémet gabonaár megváltoztatását. A közlemény a sokoldalú atomhaderő kérdésével kapcsolatban rámutat: Bonn továbbra is hajlandó közreműködni az önálló atomhaderő felállításában, tekintettel azonban a most függőben levő tárgyalásokra, nyugatnémet részről nincs ok arra, hogy „különös módon sürgessék a sokoldalú atomhaderőről szóló egyezmény megkötésének meggyorsítását”. Néhány lap azt a hivatalosan még meg nem erősített értesülést közli, hogy Adenauer útjának eredményeként még december 15-e előtt találkozóra kerül sor Erhard és De Gaulle között a vitás kérdések „végleges tisztázása” végett. Dobsa János, az MTI tudósítója jelenti: Egy nappali Adenauer Párizsból történt visszatérése után hajszál híján kormányválság robbant ki Bonnban. Adenauer ugyanis Schröder külügyminiszter sürgős leváltását követelte, arra hivatkozva, hogy csák a külügyminisztérium élén végrehajtandó személycsere biztosíthatná a Párizzsal való kapcsolat tartós megjavítását. A kereszténydemokrata vezetők egésznapos lázas tanácskozás után azonban végül is visszariadtak ettől a lépéstől, amely sokak szerint egyelőre még áttekinthetetlen bonyodalmokhoz veCsalmem kormányválság robbant ki Bonnban zete és a Vallon szakszervezetek tiltakoztak a húsz évvel ezelőtt kiűzött német katonák újbóli megjelenése ellen. A határmenti Vivier-Au- Court francia község tanácsa De Gaiullehoa és a belga királyhoz intézett tiltakozó levelében felkéri a két államfőt, vessen végett a vállalkozásnak, amely kihívást jelent a környék lakossága ellen is. Párizs, (MTI): A L’Humanité jelenti, hogy a Bundeswehr Európa legnagyobb rakétakilövő-terepét létesíti az Ardennekben, a francia—belga határon. A terep Baronville belga városka mellett van, négy kilométernyire a francia határtól. A Francia Kommunista Párt Ardennes megyei szervePedagóguspalota. 2
