Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-12 / 265. szám
Uj ismeretterjesztési forma Nyíregyházán Biológiai délutánok, kísérleti állatok, filmvetítés Az ember érdeklődése érthető módon már a legrégibb idők óta saját szervezetének, életműködésének megismerésére irányult. Ennek eredményeként alakult ki egy tudományág, az élettan. Jelentősége fontos tényező a társadalom életében is, hiszen szervezetünket állandóan károsító hatások érik, megóvása társadalmi feladat. A nagyközönség számára kísérletek bemutatásával és filmek vetítésével kívánunk Ízelítőt nyújtani. Rámutatunk a szívműködés lényegére, ismertetjük a vér régen titokzatosnak vélt fontos élettani jelentőségét. Előadásaink keretében foglalkozunk az idegrendszer és az agyműködés néhány fontosabb megnyilvánulásával is, és ennek kapcsán olyan kérdések tárgyalására is sor kerül, mint mozgás, gondolkozás, alvás és ébrenlét, stb. A bemutatásra kerülő filmek között szerepel néhány nagysikerű magyar és szovjet tudományos kisfilm: Egy szívműtétről, A vérből készült gyógyszerekről, s a majmokkal végzett kísérletekről is. A filmek levetítésével is szeretnénk közelebb hozni, szemléletes formában bemutatni az életjelenségek sokszínűségét. A biológiai kísérleti délutánokat a TIT biológiai és egészségügyi szakosztálya és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház rendezi a debreceni TIT biológiai szakosztályának közreműködésével. Előadások ideje: 1964. november 12-én A szívműködés, november 19-én A vér és az élet, november 26- án Ingerlékenység és mozgás, december 3-án Agyműködés titka (alvás, ébredés). Az előadások du. 5 órakor lesznek a Móricz Zsigmond Művelődési Ház nagytermében. A kísérlettel egybekötött előadásokat dr. Szöőr Árpád és dr. Damjano- vics Sándor, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Élettani Intézet tanársegédei tartják. A kísérleti állatokat, a műszereket a Debreceni Orvostudományi Egyetem Élettani Intézete bocsátja az előadók rendelkezésére. Dr. Mirgitics Gyuláné megyei biológiai szakosztály elnöke Baremfikombiitát épül Nyírbátorban 400 mázsa hús, két és fél millió tojás évente Nyírbátorban a Kossuth, az Uj Barázda és a Vörös Csillag Tsz-ekben elhatározták, hogy jövedelmük növelése céljából nagyszabású, korszerű baromfitelepet létesítenek. A költségeket — amelyhez az állam támogatását is figyelembe vették —, közösen viselik. A reális elképzelést mind a járásnál, mind a megyénél kedvezően fogadták és megkezdődött a kivitelezés. A kijelölt helyen mór felépült egy 32 vagonos magtár, s befejezés előtt áll egy 5000 férőhelyes tojóház. A telepen, végleges kialakításakor három, egyenként ötezres tojóház, egy 15 ezer férőhelyes csibenevelő lesz a szükséges egyéb gazdasági épületekkel, jóvízű fúrott kúttal. Sőt irodahelyiséget és szolgálati lakásokat is építenek. kesítésére kötött szerződést, a társulás közel 400 mázsa baromfit értékesíthet majd évente. De mutatja az ösz- szefogás jelentőségét az is, hogy míg eddig a tsz-ek egyike sem tudott tojó tyúkállomány tartására berendezkedni, két év múlva már mintegy két és fél milUó tojásra számíthatnak egy esztendőben. A közös telep irányítására, az érdekelt három tsz-ből vezetőséget választottak. Előre gondoskodnak hozzáértő gondozókról: négy, arra alkalmas nőt már elküldték háromhónapos baromfitenyésztői tanfolyamra. (ab.) A magyar eredményhirdetők a legmodernebbek 1966-ban Angliában rendezik meg a labdarúgó-világbajnokságot, s erre az eseményre több angliai stadionban magyar gyártmányú eredményhirdető berendezést szándékoznak felszerelni. E berendezések vásárlásáról tárgyal most az ELEKTROIMPEX Külkereskedelmi Vállalat vezetőivel a hazánkban tartózkodó angol szakemberek egy csoportja. A delegáció tagjai a következőket mondották: — Megtekintettük a budapesti sportlétesítményeket, s úgy véljük, nincs szükség arra, hogy más országokban is kutassunk eredményhirdetők után. Ez a magyar találmány a világon a legmodernebb, — tapasztalhattuk ezt egyébként nemcsak itt Budapesten, hanem Moszkvában is. Láttuk a berendezés építését, szerelését a moszkvai Lenin és Dinamo stadionokban, s meggyőződtünk arról is, hogy milyen kitűnően működnek. GONDOS KISZOLGÁLÁS Humoros tárcák Az ötegek Világmozaik Lovak kalapban Buenos Airesben az állatvédő egyesület nyomására a kormány határozatot hozott, amelynek értelmében kánikula Idején minden ló fejére kalapot kell tenni. Fellép a nőhiány Chicagóban az Evanston kórház kutatóintézetének egyik Igazgatója, dr. Berger szerint, az orvostudomány fejlődésével eljuthatunk odáig, hogy fellép az általános nőhiány! A különös megállapítás magyarázata, hogy a íérfinem ma még általában kevésbé életképes mint a női. „Aláaknázott” gyermek A sebészeti „aknaszedés” különleges esete: egy tábortűznél bekövetkezett robbanás alkalmával egy gránáttöltet belement az egyik gyermek lábába. A tábor tűzmestere kijelentette: ha bármilyen fémműszerrel hozzáérnek, a töltet robban. Ezért a sebész kénytelen volt puszta kézzel kivenni a gyutacsot a roncsolt szövetek közül. Vérátömlesztés helyett cukorátömlesztés Egy svéd orvoskutató, Lars Erik Gelin a melbournei egyetemen beszámolt újfajta eljárásról, amelynek lényege, hogy műtéteknél — a műtéti sokk elkerülése végett — nem emberi vérátömlesztést alkalmaz, hanem cukorból készült alacsony viszkozitású dextránt ömleszt ót a beteg szervezetébe. Robbantott trágya A Szovjetunióban robbanóanyagot helyeznek a szántóföldeken a trógyadombok alá: a robbantás sokkal egyenletesebben teregeti szét a ti’ágyét, mint az emberi kéz, vagy gép. Azelőtt többhetes munkával tudtak volna csak akkora területet trágyázni, amekkorát most fele költséggel és pillanatok alatt teleszórnak. Három ember (két tűzmester és egy technikus) egy nap alatt ezer tonna trágyát terít szét a földeken. Új KÖNYV: Az öregek nem viselkedtek valami elegánsan az esküvőnk után. Folyton húzzák valamiért az orrukat, Például azt mondják, nem úgy mutattam be nekik a vejüket, ahogy illik. Pedig szó sincs róla. Amikor a férjemmel beköltöztünk, az öregek éppen nem voltak otthon, moziban voltak. Mikor hazaértek, világosan megmondtam: — No mit bámultok? Ha egyszer e ti ágyatokban fekszik, akkor nyilvánvaló, hogy a férjem, ti meg költözzetek ki a konyhába, de csendesen, nehogy felébredjen. A konyhával is mindig baj volt. Főleg azért, mert nem akartam főzni, az öregek meg morogtak, hogy nekik is csak jár valami az élettől. — Nekünk viszont napi háromszori koszt jár édességgel — kellett nekik magyaráznom, mint a kisgyerekeknek. — Mi fiatalok vagyunk és sok erőre van szükségünk, mert a társadalom nagy feladatokat állít elénk. Nehéz volt meggyőzni őket, morgolódásuk megkeserítette házasságunk amúgy sem köny- nyű első hónapjait. És még azt mondják, hogy a fiatalokat tenyerén hordja az élet! Nekünk még azon is vitatkozni kellett, hogy ki hordja fel a tüzelőt a pincéből. De bátran megbirkóztunk a nehézségekkel. Néhány hónap alatt sikerült az öregeket beidomítani és csinos takarékkönyvecskét gyűjteni. Az öregek megtanulták, hogy szellemi munkánkat, a motorozást, a sportot és szórakozást ne zavarják, különösen miután megszületett a gyerek, aki gyakran kiabált és betegeskedett. Állítólag nem tett jót neki, hogy kint lakott a konyhában az öregekkel, a kutyával, a mosógéppel és a motorral együtt, mert az udvarról ellophatták volna (a motort.) — Sajnálom — mondtam — szerintem is szűkösen vagyunk, de mit csináljak. Nálunk a szobában, ha feljönnek egy páran, már alig van hová tenni a magnót, mégsem panaszkodunk. A második gyerek után az öregek el is költöztek a konyhából. Az unokákat ott akarták hagyni a nyakunlcon, de még idejében a lelkűkre beszéltem. — Szóval semmi öntudat sincs bennetek? Hát üzért költ annyit az állam a tanulásunkra, azért ad nekünk any- nyi lehetőséget, hogy gyerekeket dajkáljunk és peler.káz- gassunk? Ha nincs elég erőtök, hogy gondozzátok a saját unokáitokat, akkor vegyetek fel valakit. Ha ti is takarékoskodtatok volna és nem kiütitek el a pénzeteket isten tudja mire, szakképzett nevelöröt fogadhatnátok. Nevelőmunkámnak meglett az eredménye. Sikeresen leküzdöttük házasságunk kezdeti nehézségeit és most már minden a helyes vágányon halad. Az öregek nevelik az unokákat, mi időnként elmegyünk hozzájuk ebédre. Takarékosságunk jóvoltából rádiót, hűtőszekrényt és még egyet-mást vásároltunk. A jövőben ki akarjuk cserélni a lakásunkat egy nagyobbra. Egyelőre még nem. A nagyobb lakás céljaira ugyanis azt találjuk a legalkalmasabbnak, amit az öregek szereztek maguknak, mikor már nem bírták tovább a konyhában. Egyelőre azonban megvárjuk, amíg az öregek szépen rendbehozzák az új lakást és felszereltetik a boylert. Arra a kérdésre, hogy a fiatalok házassága tartós lehet-e, büszkén válaszolhatok igennel. A házasság tartós lehet, ha igazi szeretetett és az öregek megfelelő hozzáállásán alapszik. Wiesltawa Lubkowska Az eredetileg tervezett építési költség négy és fél milliót tesz ki, s a Megyei Építőipari Vállalat — mint építési kivitelező — jó ütemben végzi a munkákat. A befejezés előtt álló tojóházat átadás után mindjárt be is népesítik törzsállománynyal. A telep teljes kialakulásakor pedig 15 ezres törzsállománya lesz u tsz-közi vállalkozásnak. Egy-egy turnusban ugyancsak 15 ezer darab csibét nevelnek, egy évben háromszori „váltással”. Ez évben a három tsz 195 mázsa baromfi érté— Hozzácsomagoltuk a szerelőt is, hátha szétesik a gép útközben. Gerő Sándor rajza Bebrits Anna: Elnöligyiikosságió! — elnökválasztásig Család a vontatón Novemberben már korán leszáll az este. Délután négy óra körül a félhomályban álló traktor mormoló zúgásával keveredett beszéd hallatszik. Közben döngő, sűrű kop- panások. Alig száz méterre a műúttól és a vele párhuzamosan futó vicinális sínpártól. — Tőkei Mózes vagyok — mutatkozik be a társaság egyik tagja, s jobb keze kis- ujját nyújtja kézfogáshoz. — Sáros a répa, elkoszolódik az ember keze — magyarázkodik, s dobálják tovább, ő is, „ többiek is a cukorrépát a vontatóra. —■ Igyekszünk — jegyzi meg — az átvevőt sem tarthatjuk ott éjfélig. A csahold Zalka Máté Termelőszövetkezet negyven holdas répatáblájának ezen a részén már csak néhány halom látszik. A többi kupacokban, zöld levéllel letakarva egy tíz-tizenöt holdnyi területen még elszállításra vár. — Géppel ma kezdtük a szállítást, eddig a fogatok végezték — mondja a vontató vezetője, ifjú Kádár Károly, _ Volt munkánk a rizzsel, almával, meg egyéb szállítani valóval. Két nap alatt végzünk a répával. Aztán van még a negyven holdnyi kukorica. — Annak is már halmokban van nagyobb része — jegyzi meg Tökei Mózes. — Igyekeztünk a répát rendbe tenni, mert ha még egy eső bejön... —■ és mutatja a kerekekre, a lábbelire tapadt sár- koloncokat. Tőkel Mózes sorolja a munkák előrehaladtát, s így derül ki, hogy ő növénytermesztési brigádvezető, a családjának segít most a rakodásnál. Vagyis inkább a feleségének, mert a Gyuri fiú, aki most harmadéves öntöző szakmunkás- tanuló, szintén csak segítség. — Lassan meg lesz a bizonyítványom — mondja Gyurka —, csak az öntözőberendezés hiányzik a tsz-ből. «— Igaz, a rizstelepen már se- gítgetünk, de én szántóföldi leszek... — Ne türelmetlenkedj, úgy tudom, jövőre már lesz berendezés — bíztatja az apja. Az utolsó csomó cukorrépát dobálják a pótkocsira. Tőkeiné ezzel befejezte a betakarítást. — A többire sem, erre sem panaszkodom — mondja az asszony. — A hatszáz ölről kilencven mázsa cukorrépa lesz. _ Na, mozogjunk — bíztatja a Tőkei családot a traktoros. — Érjünk idejében az állomásra. A család felkapaszkodik a vontatón a répa tetejére. A traktor erős puffogás közben dagasztja a sarat míg kiér a földről, majd felgyorsulva fut n műúton az állomás felé. 3 S. A. Kitűnő időzítéssel, az amerikai választások küszöbén került a könyvpiacra Bebrits Anna könyve. Jóval többet mond annál, mint amit a címe sejtetni enged. Természetes, hogy felvázolja az események alakulását, az elnökgyilkosság körülményeit — utószavában a Warren-jelentésre is kitér — Johnson karrierjét és Goldwa- ter váratlan előretörését. Mindez azonban csak keretül szolgál a mélyreható elemzéshez, amely sorra veszi az amerikai kül- és belpolitika aktuális kérdéseit. A könyv érdeme, hogy világos és meggyőző formában vázolja azt az átcsoportosulást, amely az utóbbi években ment végbe az amerikai monopoltőkén belül. Ennek során ellentétbe kerültek egymással az úgynevezett „hagyományos” keleti monopoltőkések, s az „új”, nyugati monopoltőkés csoportok, amelyek jelenleg Goldwater fő támaszát jelentik. Ez az elemzés választ ad Kennedy politikájának számos kérdésére, a nemzetközi erőviszonyok bizonyos mértékben reális felismerésére, s egyben azokra a jobboldali támadásokra is, amelyek a volt elnök kül- és belpolitikáját érték. A könyv számottevő része a jelenlegi amerikai belpolitika fő kérdéseit tárgyalja. Az egyik fő probléma: bár az Egyesült Államokban évről évre nő a nemzeti jövedelem, s nem fenyeget komolyabb válság, az automatizálás következtében állandóan nő a munka- nélküliség és szerény számítás szerint is 40 millió azoknak a száma, akik a „másik Amerikában”, a szegények és nyomorgók Amerikájában élve nem részesülnek a Johnson elI nök által meghirdetett „nagy társadalom” javaiból. A növekvő munkanélküliség harcra mozgósítja a kormányzat által megnyirbált jogú szakszervezeteket. Az automatizálás fenyegető következményei mellett egyre égetőbbé válik a rendkívül robbanékony négerkérdés. A szerző alaposan elemzi a hatalmas erejű néger polgárjogmozgalom indítékait, a faji előítéletek hátterét, az eddig hozott fél intézkedéseket, amelyek távolról sem jelentenek megoldást. A különböző külső és belső tényezőle közrejátszása folytán az elnökválasztás nem csupán a két burzsoá párt szokásos vetélkedője. Erős polarizálódás ment végbe, a szélsőjobboldali agresszív erők megkaparintották a köztársasági párt vezetését, s a józanabb politikát folytató demokrata párt élvezi mindazok támogatását, akik a békés egymás mellett élésnek, s a demokratikus szabadságjogok védelmének híve. Ami ma az Egyesült Államokban történik, távolról sem közömbös számunkra. Az események háttere és mozgatórugói Iránt érdeklődő, az amerikai társadalom bonyolult szövevényét tisztán látni akaró olvasó nagy haszonnal forgathatja Bebrits Anna igényesen megírt könyvét. Megjelent a Szabolcs-Szatmári Szemle újabb száma Kissé későn az első szám után, megjelent a második Szabolcs-Szatmári Szemle. Ez a folytatás reményt ad a kezdeményezés további fejlesztésére és színvonalának javulására. A kötet „Gazdaság és társadalom”, „Hagyomány”, „Irodalom és művészet" és „Szemle” rovatokat tartalmaz. A gazdasági és társadalmi rovatban Szilágyi Imre Nyíregyháza lakossága és gazdasága fejlődésének statisztikai képét adja. Beretvás Dezső megyénk korszerű létesítményéről, a Nyíregyházi Konzervgyárról és a gyár fejlesztésének távlatairól ír. A nemrég elhunyt dr. Rá- zsó Imre egyetemi tanár a szabolcsi mezőgazdaság gépesítésének problémáival, dr. West- sik Vilmos pedig a homoki gazdálkodás javításáért folytatott harccal foglalkozik cikkében. A „Hagyomány” című rovatot a szerkesztő bizottság Nyíregyháza és a megye múltjának szentelte. Erdész Sándor a népmesekutatásról, Koroknai Gyula az „eltűnt” Nyíregyházáról, Vikár Sándor a zeneiskoláról, Katona Béla és Mar- gócsy József megyénk két nagy írójáról, Krúdy Gyuláról és Móricz Zsigmondról ír. A gazdag irodalmi rovat Ratkó József, Mester Attila és Bory Zsolt verseit, Sipkay Barna. Bácskái Antal és Szállási László írását közli. A Szemle rovatban Sárdi Béla Váci Ivli- hályról, Pál György Móricz Zsigmondról ír. Itt közli a lap Gál Béla írását Sipkay Barnáról, és Kuknyó Jánosnak megyénk almatermeléséről írott cikkét. A Szabolcs-Szatmári Szemlét Berecz András, Huszár István, Margittai Jenő, Pál Gyula és Soltész Albert képei, valamint nyíregyházi fotók díszítik. Aí ízléses címlapot Margittai Jen^ tervezte.
