Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-10 / 263. szám

A nyíregyházi fegyveres testületek képviselői virágot helyeztek el Csályi Ferenc­nek, az 1956-os ellenforrada­lomban hősi halált halt tiszt­nek a sírján. Több nyíregyházi vállalat november 6-án és 7-én zárt­körű rendezvényen emléke­zett meg az évfordulóról és ez alkalommal adta át dol­gozóinak a kiváló dolgozó okleveleket és jelvényeket. Nyíregyház;,, általános is­koláiban 1409 kisdobost avattak november 7-én, délelőtt. Az ünnepnap estjén gyul­ladt ki a villany először a Rozsrét-bokorban. Az általá­nos iskolában rendezett ün­nepségen részt vett Dózsa Ede, a MEGYE VIEL igazgatója, Orosz Mihály, a városi tanács pénzügyi osztályvezetője és Iszály Péter, a TITÁSZ vá­rosi üzletigazgatóság vezetője. Nyírbátorban, a járási mű­velődési házban 6-án este rendezett díszünnepségan hat- százan vettek részt'. Kanda János, a járási pártbizottság osztályvezetője mondott ün­nepi beszédet. 7-én délelőtt a község főte­rén lévő szovjet hősi emlék­művet koszoxúzták meg a pártbizottság, a tanács, a tö­megszervezetek, intézmények, az üzemek képviselői. Vásárosnaményban ugyan­csak a járási művelődési ház­ban tartottak megemlékezést. Spisák András, a járási ta­nács vb elnöke mondott ün­nepi beszédet. A díszelnök­ségben Lombos István és Koszta Lajos veteránok is helyet foglaltak. A járás valamennyi köz­ségében tartottak ünnep­ségeket az évforduló al­kalmából. Szombaton délelőtt megkoszo­rúzták a vásárosnaményi szovjet hősi emlékművet, va­lamint a vitkai, olcsvai, ilki és kisvarsányi szovjet és ro­mán katonasírokat. A közsé­gi általános Iskolákban kis­dobosokat avattak az ünnep­nap délelőttjén. A mátészalkai díszün­nepségen mintegy ötszá­zan vettek részt. Ünnepi beszédet mondott Benedek Lajos, a járási párt vb. tagja. Hetedikén délelőtt megkoszorúzták a mátészal­kai és a vállaji szovjet kato­nasírokat. A járás községei­ben 6-án és 7-én este tartot­tak ünnepségeket. Bsktalórántházán novem­ber 7-én délelőtt megko­szorúzták a felszabadulási emlékoszlopot a pártbizottság, a tanács, a tömegszervezetek, intézmé­nyek képviselői. Az esti órákban díszünnepséget tar­tottak a járási művelődési ház nagytermében. Alexa László, a járási pártbizottság titkára mondott ünnepi beszé­det. Ezt követően kultúrmű­sort adtak a művelődési ház művészeti csoportjai. Kisvárdán Kamarás Hugó. a járási párt-végrehajtóbi­zottság tagja mondott ünnepi beszédet a négyszáz fő rész­vételével megtartott díszün­nepségen. Záhonyban a MÁV művelődési házban rendezett ünnepségen Antal Pál, a párt megyei végrehajtó bzotfcságá- nak tagja emlékezett meg az évfordulóról. 7-én délelőtt helyezték el koszorúikat a párt. tanács és a tömegszer­vezetek képviselői a kisvár­dal temetőben lévő szovjet katonasírokon. A csengeri járásban vala­mennyi község megemlékezett november 7-ről. Este ünnepi beszédekben méltatták a szo­cialista forradalom jelentősé­gét, majd kultúrműsorral tet­ték színessé az ünnepséget. November 7-én délelőtt Tyú­kodon a szovjet hősi emlék­művet kcszorúzták meg. A termelőszövetkezetek szorgos munkával ünne­peltek. A tsz-tagok és a családtagok reggeltől estig a határban szedték a cu­korrépát, kukoricát és az almát. A tiszalöki járásban tizen­két helyen tartottak ünnepség get. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom járási ün­nepségét Tiszalökön a műve­lődési házban tartották no­vember 6-án este, ahol Alexa Sándor, „ járási párt-végre­hajtóbizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Ezt követően az Úttörő Tsz, a gimnázium és a művelődési ház színjátszói adtak színvo­nalas kultúrműsort. November 7-én délelőtt Tiszavasváriban a szovjet hősök emlékművé­nél, Tiszalökön és Bashalmon a hősi halált halt szovjet ka­tonák sírjainál helyezték el a kegyelet és a megemlékezés koszorúit. A járás termelő- szövetkezetei hetedikén és nyolcadikén is nagy lendület­tel végezték az őszi mezőgaz­dasági munkát. Fehérgyarmaton november 6-án este, a művelődési ház­ban tartották meg a központi ünnepséget. Csorvási Sándor országgyűlési képviselő mon­dott ünnepi beszédet, több mint hétszáz résztvevő előtt. Az ünneplő közönség nagy tetszéssel fogadta az állami gazdaság és a gimnázium kö­zös jól sikerült kultúrműso­rát. A járás valamennyi köz­ségében hasonló ünnepsége­ket rendeztek, ahol járási előadók tartották az ünnepi beszédet. A megemlékezéseken telt házak voltak, mintegy tízezer ember vett részt rajtuk. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 47. évforduló­ján, szombaton este Szabolcs- Szatmár megye 27. széles­vásznú moziját avatták ünnepélyesen Szatmárcse- kén. Községfejlesztési alaphói a művelődési otthont bővítették egy kétszáz személyt befogadó teremmel, s abban kapott he­lyet a mozi. Az ünnepélyes átadás után Az aranyember című nagysikerű magyar fil­met vetítették le először, alapszervi titkárának. Szabó Gyulának, a szamosújlaki tsz alapszervi titkárának, Kónya Violának, a tiszabecsi tsz alap­szervi titkárának, Popomá- jer Évának, a vállaji Rákóczi Tsz alapszervi titkárának, Sza­bad Gyulának, a Mátészalkai ÉRDÉRT Vállalat alapszervi titkárának, Riczu Lászlónak, a záhonyi MÁV KISZ vb. tagjá­nak, Rabb Istvánnak, a mánöoki Üj Élet Tsz alapszer­vi titkárának, Pásztor István­nak, a nyírbátori járási KISZ végrehajtó bizottsági tagjának, Szalaí Lászlónak, a Nagykál- lól Fém- és Faipari Ktsz alap­szervi titkárának, Es iák Ká- rolynak, a Kállósemjén-íorrás- tanyai általános iskola úttörő­csapat vezetőjének, Szentesi Ágnesnek, a Tiszavasvári Al­kaloida Vegyészeti Gyár alap­szervi titkárának, Kása Árpád­nak, az olcsvai tsz alapszervi titkárának, Székely Gyulának, a szamostatárfalvi tsz alapszer­vi titkárának, Mérésé Sárának, a nagygéci tsz alapszervi titká­rának. Bilkai Évának, a Me­gyei Úttörő Elnökség szakági felelősének, L. Nagy Lászlónak, a Megyei Általános Iskolai Sporttanács elnökének, Sándor Gézának, a Megyei Üttörő El­nökség táborozási felelősének, Győrfi Pálnénak, a tiszakere- csenyi általános iskola úttörő- csapat vezetőjének. Üttöfőmunkájuk elismerése­képpen Kiváló Üttörővezető ki­tüntetést adományoztak Sánta Ferencnek, a kisvárdai járási általános iskolai sporttanács elnökének, Kézi Évának, a nyír- bélteki úttörőcsapat vezetőjé­nek, Nyitrai Lajosnak, a kispa­láéi úttörőcsapat vezetőjének Reményi Juliannának, nyíregy­házi rajvezetőnek, Jarosiewit: Edénének, a Megyei Úttörő El nökség kisdobos felelősének Bors Sarolta nyíregyházi csa patvezetőnek, Horváth Zoltán né mátészalkai raj vezetőnek Molnár József kántorjános csapatvezetőnek, Kovács Lász lónak, a nyírbátori járási út törőtitkárnak, Margócsi Klán Tiszlavatás Nyíregyházán November 6-án ünnepi dísz­be öltözött a nyíregyházi lak­tanya. Az ala-kulótér előtt zászlókat lengetett a szél, a diszemelvényen ott voltak a párt és tömegszervezetek kép­viselői, szülők, rokonok, bará­tok. Nevezetes nap volt ez azoknak a katonáknak, akik utoljára sorakoztak fel a té­ren, hogy meghallgassák a honvédelmi miniszter paran­csát. Utoljára öltöttek egyenru- ruhát, hiszen számukra néhány lóra múlva véget érit a katona­élet. Fegyvereiket, amelyek­kel két éven keresztül jó ba­rátságot kötöttek, másnak ad­ják át. A két évi becsületes munkának megllett az ered­ménye: a honvédelmi minisz­ter tisztekké léptette elő őket. A parancsmeghallgatásra már arany csillaggal a vállu­kon jelentek meg. Kötelez ez az aranycsillag, hogy vissza­térve a polgári életbe, még nehezebb feladatokat oddja- nak meg. Már szinte hagyomány, hogy a leszerelt katonák sohasem válnak meg a hadseregtől. Különösen nem azok, akik a környéken laknak. Bemennek időnként a laktanyába, vagy az MHS-ben segítenek felké­szíteni a bevonulókat. Ezen az ünnepégen talán legboldogabbak azok a szü­lők voltaik, akik az alakuló­tér széléről nézték végig a katonai parádét. A jelentés­beadás, díszmenet mindig impozáns látványt nyújt a kí­vülállóknak. A koronát azon­ban mégis az a tudat jelen­tette, hogy: tiszt lett a fiam. Emlékszel ?... 3 1864. november 10. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulóját 1 gazdag programmal ünnepel- ] ték hazánkban. ] A budapesti ünnepségek kö- j zéppontjában a Magyar Szó- , ciaiista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi mun- , kás—paraszt kormány és a Ha- j zafias Népfront Országos Ta- . nácsa által rendezett koszorú- ‘ zási ünnepség állott. A Sza­badság téri szovjet hősi em- 1 lékműnél rendezett ünnepsé- 1 gén megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zol- j tán, Rónai Sándor, Somogyi j Miklós és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, valamint a Politi- . kai Bizottság póttagjai, a Köz- ‘ ponti Bizottság titkárai. Részt vett az MSZMP Központi Bi- ! zottsága, az Elnöki Tanács és ■ a kormány számos tagja, a po- 3 litikai, a gazdasági és a kultu­rális élet sok vezető személyi- ’ sége. A szovjet és a magyar : Himnusz elhangzása után a : Magyar Népköztársaság Elnö- . ki Tanácsa nevében Dobi 1st- i yán, az Elnöki Tanács elnöke • és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke he­lyezett el koszorút az emlék­mű talapzatára. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának koszorúját Bisz­ku Béla, a Központi Bizottság titkára és Rónai Sándor, a Po­litikai Bizottság tagja, míg a forradalmi munkás—paraszt kormány koszorúját Fehér La­jos és Kállai Gyula, a kormány elnökhelyettesei helyezték el. A szovjet nagykövetség koszo­rúját G. A. Gyenyiszov nagy­követ, Ny. R. Selen követségi tanácsos, B. K. Puskin keres­kedelmi képviselő, Sz. D. Zo­tov vezérőrnagy, katonai atta­sé, J. A. Nazarov nagykövetsé­gi tanácsos és G. L Turjanyica nagykövetségi elsőtitkár he­lyezte el. Szombaton este G. A. Gye­nyiszov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete fogadást adott a nagykövetségen. A fo­gadáson megjelent Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró An­tal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Foek Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, részt vett a politi­kai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisé­ge, a budapesti diplomáciai képviselet sok vezetője és tag­ja is. (Munkatársunktól) Megyeszerte ünnepségeket tartottak november 6-án és 7-én a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 47. évfordu­lója tiszteletére. Koszorúzási ünnepséget ren­deztek Nyíregyházán a Felsza­badulás téri szovjet hősi em­lékműnél november 7-én dél­előtt 10 órakor. Az MSZMP Sza­bolcs-Szatmár Megyei Bizott­ságának koszorúját Orosz Fe­renc elvtárs, a megyei pártbi­zottság első titkára, Kállai Sándor elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára és Zajácz Já­nos elvtárs, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagjai a Szabolcs-Szatmár Megyei Ta­nács koszorúját dr. Feleszi Ist­ván cívtárs, a megyei tanács vb elnöke, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb. titkára helyezte el. Megkoszorúzták az emlékmű­vet ezenkívül a fegyveres ala­kulatok, az ideiglenesen Ma­gyarországon állomásozó szov­jet alakulatok, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa, a KISZ megyei bizottsága, a Ha­zafias Népfront megyei és vá­rosi bizottsága, a megyei nő- tanács, valamint az MSZBT képviselői. Intézmények, válla­latok, iskolák virágot helyez­tek el az emlékmű talapzatán. Az Északi temetőben nyug­vó szovjet hősi halottak sírjai­nál a városi pártbizottság ne­vében Murczkó Károly elv­társ, a városi pártbizottság titkára, a városi tanács nevé­ben dr. Nagy Árpád vb. titkár helyezett el koszorút. Megko­szorúzták a sírokat az ideigle- hfsen hazánkban tartózkodó tzovjet alakulatok és a KISZ t’árosi bizottsága képviselői. A 4. számú általános iskola tittörői virágot helyeztek el 6z Északi temetőben nyugvó tzovjet pionír sírjánáL kém hitelbe, ami kell, majd ha dolgozom, mindent megadok. És mi kell? kérdezte. Egy zsák fa, egy nagy kerek kenyér, kis zsír, cukor... adott. A felesé­gem sírt, amikor hazavittem. — Bizony, az ember már las­san elfelejti ezeket. Amikor nem volt munka, azért nem- dolgoztunk, máskor meg bevit­tek katonának. Annyit voltam katona, hogy talán többet vol­tam oda, mint otthon. Végtére akkor szöktem meg, amikor Nyíregyházát bombázták. Ak­kor értem a város közelébe, ci­vilben. Egy pályakocsin igye­keztünk haza, mi veni a család­dal. Aztán addig rettegtem, amíg be nem jöttek az oro­szok. Mert a nyilasok felhúz­ták a szökött katonákat. — így volt, Laci. Én is meg­úsztam a frontot, orrom lefa­gyott, igaz, de épségben kerül­tem. haza. Hát Pesten nem a nyilasok akartak lelőni? Egy razzia alkalmával. — Nem is tudom sokszor, hogy bírta ki az ember azt a sok szenvedést, félelmet. És azért csináltuk. Gyula. — Csináltuk. Horthyék alatt. Én negyvenéves párttag va­gyok, — fordul hozzám, — ott voltam a harmincas években a kongresszuson is Szakasits-csal. Vittem magammal egy darab fekete kenyeret, megmondtam, hagy Szabolcsban ?z jut a nép­nek! Mondtam én mást is, volt, aki szívta a fogát, hogy nem félek, mert egy sor rendőr­tiszt ült a teremben. Na, ott nem volt bajom, de hazafelé már az állomáson vártak. Ma­ga Kovacsics Gyula? Én. Na, jöjjön velünk. Egyéves meg­hurcoltatás következett. — Hát amikor a plakátokat ragasztottuk? Éjjel. Elkapott a rendőr. Bekísért. Maguk mit csináltak? — kérdezte a tiszt. Nem volt mese, nálunk a vö­dör, plakát,... hát ezt meg ezt, mondtuk bátran. — De sokszor nem volt pén­zünk! Amikor mint segédek dolgoztunk az asztalosmester­nél, jött az elseje, ott vártuk a mestert éjszaka tizenegyig, lesz, vagy nem lesz pénz? Ott­hon meg az anyánk várt. És jött a mester: fiúk, nincs pénz. — Nagy dolog volt, ha há­rom-négy cigarettát tudtunk venni. Mert ugye, négy-öt ci­garetta egy egész órabér volt. — Azért sok volt, Laci. — Sok, Gyula. Nem jó rá­gondolni. Egyszer meg lehetne írni az egészet. Váci Mihály már megírhatná, 6 sokat szí­vott magába a munkásmozga­lomból a mi műhelyünkben. Mert az az asztalosműhely volt egy kicsit a mozgalom köz­pontja itt a megyében. _ Bizony, Miska megírhat­ná. — Emlékszel, Gyula, a fel- szabadulás után is mi munka volt még? Az egész élet csupa munka, izgalom. — De azért szép volt. — ötvenhatban nehéz idők. — A legnehezebb napokban a Bocskay utcán szervezted a pártot. Te lettél a megyei el­nökség elnöke. — Mi tudtuk, Gyula, hogy csak egy út lehet: a párttal, a népért. Más út nincs. — Egész életünk arra ment, hogy mindig a közösség gond­jait kerestük, hogy lehetne jobb az embereknek. Magunk­nak alig maradt személyes élet. — Ha még egyszer kezdhet­nénk, hogy lenne, Gyula? — így lenne, Laci. — így lenne! Hír: A Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 47. évfordulója alkalmából eredményes munkájuk elis­meréséül a Munka Érdem­rend ezüst fokozatával tüntet­te ki Oláh László elvlársat, a Kelet-Magyarországi Fa­ipari Vállalat igazgatóját és Kovacsics Gyulii elvtársat, a Szabolcs-Szatmár Megyei Építő- és Szerelő Vállalat párttitkárát. S. B. — Emlékszel, Laci, az öreg Prekopra? — Prekop bácsira? — Prekop úrra! Űrnak ssó- líttatta magát, nagyon rátarti szakmunkás volt. Megmondta az a bárónak is, hogy ő nem Prekop, hanem Prekop úr. Egyszer azért vették fel, hogy forgácstolót’ készítsen, miegy­más, szóval, asztalos munkára. A seprű helyett kellett a for­gácstoló, mert az fából volt, mint a hólapát, keveseb­be került. Hát az öreg Prekop kifaragta rá Bécs vá­rosának egy részletét. — Így voll. Gyula, Művésze volt az öreg az asztalos mun­kának, de kellett a kenyér. — Sokat éheztünk, Laci. — Nagyon sokat. — Egyszer három énig egy- végtében nem volt munkám. A feleségem varrogatott, abból él­tünk. De hogy! Egy reggel azt mondja a feleségem, te Gyula, én nem tudok reggelit adni, se tüzelő, se kenyér, se zsír, sem­mi. Mit csináljak, én uram is­ten! Hát öljek, honnan vegyek pénzt? Volt a közelben egy na­gyon rendes boltos ember. Hát hozzá mentem, hogy adna ne­nyíregyházi ifivezetőnek, Firkó Rozália mátészalkai ifivezető­nek és Korpánál Klára fehér­gyarmati ifivezetőnek. + A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója al­kalmából az MSZBT aranyko­szorús jelvénnyel tüntette ki az alábbi elvtársakat: Toronicza Viktort, a Mátészalkai Járási Tanács népművelési csoportve­zetőjét, Kántor Viktort, a Má­tészalkai Zalka M. Általános Iskola pedagógusát, T. Nagy Gyulát, a megyei tanács műve­lődési osztály oroszszakos fel­ügyelőjét, Nagy Domonkost, a nyíregyházi postahivatal veze­tőjét, Harkai Sándort, a megyei munkásőrség parancsnokát, V. J. Kukuskint, az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok tisztjét. ★ A Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon október 6-án ün­nepelték meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. év­fordulóját. Ebből az alkalom­ból az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság Medveczky László és Nagy Béla építésvezetők ré­szére a „Vízgazdálkodás kiváló dolgozója” oklevelet és jel­vényt adományozta. Ugyan­csak a „Vízgazdálkodás kiváló dolgozója” kitüntetésben része­sült Vadon Gábor, a Felső­szabolcsi Vízgazdálkodási Tár­sulat elnöke, és Bódi Sándor, a Szamostatárfalvi Törpevízmű Társulat elnöke. Az igazgató­ság dolgozói közül öten „Kivá­ló dolgozó” oklevél és jelvény, tizenhét fő pedig „Kiváló dol­gozó” oklevelet kapott. Tizenkét vízügyi igazgatóság közötti munkaversenyben a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság érte el az első helye­zést. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság 20 000 forint ju­talom kifizetését engedélyezte összesen 38 dolgozó részére. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szó- 1 ciaiista Forradalom 47. évfor­dulója alkalmából munkájuk , elismeréséül a Munka Érdem- . rend arany fokozatával tüntet­te ki Orosz Ferenc elvtársat, az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának első tit­kárát. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Danes József, a csengeri járási pártbizottság titkára, Diczká József, a KISZ megyei bizottságának első tit­kára, Hegedűs Sándor, a vásá­rosnaményi járási pártbizott­ság titkára, Kovacsics Gyula, az Építő Szerelő Vállalat párt- titkára, Méhész Ferenc, me­gyei tanácstag. Oláh László, a Kelet-Magyarországi Faipa­ri Vállalat igazgatója, Ordas Nándor, a Kelet-Magyarorszag főszerkesztője. A Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Faze­kas Istvánt, a megyei pártbi­zottság párt- és tömegszerve­zeti osztályának munkatársát, Gál Józsefet, a Tiszalöki Járá­si Tanács VB tagját, Gulyás Jánost, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának ve­zetőjét, Holló János nyírbátori járási tanácstagot, Major And­rás volt nyugdíjast, Varga End­rét, az SZMT munkavédelmi főfelügyelőjét, Varga Gyulát, a megyei pártbizottság propa­ganda és művelődési osz­tályának helyettes vezetőjét. ★ KISZ-érdemérmeket és aranykoszorús KlSZ-jelvénye- ket adtak át KISZ-munkában élenjáró 25 Szabolcs-Szatmár megyei fiatalnak a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója alkalmából. A kitüntetéseket Diczkó József, a KISZ megyei bizottságának el­ső titkára nyújtotta át pénte­ken délelőtt a megyei úttörő- házban. KISZ-érdemérmet adomá­nyoztak Gilányi Jánosnak, a Nyíregyházi Közgazdasági Technikum KISZ segítő taná­rának, Szoboszlai Lászlónak, a Nyíregyházi Városgazdálkodá­si Vállalat pénzügyi előadójá­nak, Kun Gusztávnak, a tere­mi postahivatal kézbesítőjének, Kun Barnabásnak, a barabási termelőszövetkezet brigádveze­tőjének. Aranykoszorús KISZ-jel- vényt adományoztak Takács Barnának, a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Gépjavító Válla­lat alapszervi titkárának, Ko­vács Sándornak, a nagyhalászi fmsz csúcstitkárának, Szanyi Erzsébetnek, a demecseri Ezüstkalász Tsz alapszervi titkárának, Czirják Mihálynak, az Apagyi Állami Gazdaság Kitüntetések november7 Ünnepségek, koszorúzások Budapesten és a megyében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom