Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-07 / 262. szám

m/s pnoLETinjAi. esrEsOL/ertKi ESI. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM ÄRA: 80 fillér 1964. NOVEMBER V, SZOMBAT Tudósítások a november 7-i ünnepségekről ft. oldalon) Az emberi haladás ünnepe 12T ét gondolat jegyében ün- nepli az emberiség évről évre, s most negyvenhetedszer a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. Ün­nepli azért, mert ebben a for­radalomban született meg a vi­lág első szocialista állama. És ünnepli azért, mert az orosz­országi proletariátus a párt ve­zetésével megvívott győztes forradalmával — önmagával együtt — az egész emberiséget elindította a szocializmus út­ján. A Nagy Októberi Szoci­alista Forradalommal megkez­dődött a kapitalizmus pusztu­lása és a szocialista forradalom győzelmeinek megállíthatatlan sorozata. Marx és Engels a múlt szá­zad derekán még úgy látta, hogy a szocializmus többé- kevésbé egy időben győz majd a fejlett tőkés országokban. Vlagyimir Iljics Lenin zse­nialitásának, történelmi látás­módjának köszönhetjük, hogy Marx és Engels tanításait a kapitalizmus imperialista kor­szakában olyan új következte­tésekkel gyarapította, amelyek lehetővé tették a proletárforra­dalom oroszországi győzelmét. Lenin tudományosan kimutat­ta, hogy a szocialista forra­dalom győzhet egy országban is, és nem szükségszerűen egy fejlett kapitalista országban, hanem ott, ahol az imperializ­mus lánca a leggyengébb, ahol a társadalmi ellentétek végle­tekig való kiéleződése folytán létrejönnek a forradalom fel­tételei. Leninnek köszönhető az is, hogy a munkásosztály, a dolgozó tömegek olyan harci vezérkart kaptak, amelynek ve­zérlő eszméje a marxizmus— lenlnizmus: egységesen, fegyel­mezetten és szervezetten cse­lekszik. Ez a harci szervezet, a marxista-leninista párt nem ha­sonlít egyetlen korábbi politi­kai párthoz sem, nem laza szer­vezet, nem választási alakulat, nem a parlamenti frakció függ­vénye, hanem a tudatosan cse­lekvő, a határozatokat fegyel­mezetten végrehajtó, a de­mokratikus centralizmus alap­ján működő ütőképes hadsereg. A Nagy Októberi Szocialis- ta Forradalom győzelme igazolta, hogy Marx és Engels helyesen látta meg a történelem szükségszerű menetét, azt, hogy az emberiség útja a szocializ­mus felé vezet. Igazolta Le­nint, mert a szocializmus egy országban, egy elmaradott or­szágban, a cári Oroszországban győzött. A szocialista forradalom győ­zelme gigászi, de nem ember- feletti feladatok elé állította Oroszország népeit és vezetőjü­ket, a kommunista pártot. A világ egyik legelmaradottab or­szágában kezdték el a történe­lem legfejlettebb társadalmá­nak megteremtését. A cári Oroszországban fejletlen volt u ipar, elmaradott és feudális maradványokkal átszőtt a me­zőgazdaság. A feudalizmus nyomta rá bélyegét a társa­dalomra és az államapparátus­ra is. Az országban számos el­nyomott nép, nemzetiség élt. Mindezt tetézte a három éven át tartó háború, majd a győz­tes forradalomra rátörő inter­venció és a polgárháború. Annál fényesebb bizonysága a szocialista társadalmi rend erejének, magasabbrendűségé- nek az, hogy ma a Szovjetunió a világ társadalmilag leghala- dottabb országa, a felépült szocializmus, az épülő kommu­nizmus országa. Mivel mind­örökre megszűnt az embernek ember által való kizsákmányo­lása, megszűnt a termelési esz­közök magántulajdona, szo­cialista az ipar, a mezőgazda­ság, a kereskedelem és a kül­kereskedelem, a szovjet társa­dalom a munkásosztályból, a kolhozparasztságból és az ér­telmiségből áll. Ez a magyará­zata a szovjet nép teljes egy­ségének és egyben annak is, hogy — mint azt az SZKP XXII. kongresszusa megálla­pította — a szovjet állam már nem a proletárdiktatúra álla­ma, hanem egyetemes népi ál­lam, a párt pedig az egész nép pártja. A szovjet nép csaknem fél­évszázados munkájával hatalmas szocialista ipart, ne­héz és könnyűipart, szocialista mezőgazdaságot teremtett. Ez a hatalmas és erős gazdaság adja meg a lehetőséget ahhoz, hogy a szovjet nép végrehajtsa a kommunizmus építésének gran­diózus tervét és bebizonyítsa az emberiségnek, hogy a kom­munista társadalom az a rend, amelyben minden ember való­ban szabadon, növekvő bőség­ben és kulturáltan él. A Szovjetunió majdnem öt­évtizedes fejlődése azt is bebi­zonyította, hogy csak a szo­cialista társadalmi rend képes minden embernek biztosítani a tanulást, a művelődést. Általá­nos és kötelező a nyolc osztá­lyos oktatás. Az egyetemek és a főiskolák évente csaknem 350 ezer szakembert adnak a gazdaságnak, a tudománynak és a kultúrának. A Szovjetunió, a világ legha- ladottabb országa jár az élen a legfontosabb tudományok, az atomfizika, az asztronautika és az elektronika számos ágában is. És nem utolsósorban: a Szov­jetunió a világ legerősebb ka­tonai hatalma. Ereje egyaránt szolgálja a világ minden népé­nek békéjét, nyugalmát, biz­tonságát. Ez a sok áldozattal létrehozott hatalmas katonai erő teszi lehetővé, hogy a szo­cialista országok biztonságban végezzék építő munkájukat és hogy a szabadságukért küzdő, függetlenségüket védelmező népeket ne döntse újból gyar­mati sorba az imperializmus. A Szovjetunió létrejötte óta a béke védelmezője. így lépett fel már a győztes forradalom első óráiban kiadott lenini bé­kedekrétummal. Ereje azonban akkor még csak igazságában rejlett. Ma már azonban a Szovjetunió olyan erő, amellyel kénytelenek számolni az impe­rialisták és amelyben védel­mezőjüket, támaszukat látják a világ összes népei. A szovjet munkásosztály, a szovjet nép az internacionalizmus szelle­mében nevelődött és kommu­nista építőmunkáját is inter­nacionalista feladatnak tekinti. De eleget tesz a Szovjetunió internacionalista kötelezettsé­geinek azzal is, hogy minden lehető módon támogatja a szo­cializmust építő népeket, a sza­badságukért küzdő és azokat védelmező népeket és szolidáris a tőkés országok kizsákmányo­lása ellen harcoló munkásosz­tályával. A Szovjetunió Kommunista Pártja, mint a legtapasz­taltabb párt minden kommu­nista, minden internacionalista tiszteletét és megbecsülését él­vezi. Ez a párt vezette először győzelemre a népét a szo­cialista forradalomban. Ennek a pártnak a vezetésével épült fel először a világon a szo­cialista társadalom. Ez a párt dolgozta ki először a kommu­nizmus építésének tudományos programját. Ez a párt tudott megküzdeni a különböző ren­dű és rangú eTíenforradalmá- rokkal, a jobb- és baloldali op­portunistákkal, a különböző színezetű nyílt és álcázott el­lenségekkel. Ez a párt egyesítette először a marxista-leninista elméletet a szocialista építés gyakorlatával. Ezért az elméletileg legképzet­tebb és legtapasztaltabb párt. Ezen az sem változtat, hogy a sztálini személyi kultusz és a dogmatizmus néhány évre visz- szavetette az elmélet fejlődé­sét. Nem változtat, mert maga a Szovjetunió Kommunista Pártja látta meg saját hibáit és számolt le velük az 1956. évi XX. kongresszuson. Ez a kongresszus elemezte az új vi­lágpolitikai helyzetet, a szo­cialista világrendszer létrejöt­tével, a nemzeti függetlenségi harcok fellendülésével, a tőkés országok munkásosztályai által vívott harc növekedésével ki­alakult új viszonyokat és vá­laszt adott a felvetődött új kér­désekre. Megállapította, hogy az új erőviszonyok lehetővé teszik a háború elkerülését. Le­szögezte, hogy a szocializmus békés versenyben kíván győz­ni a kapitalizmus felett. Meg­állapította, hogy a nukleáris fegyverek korában csak a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése mentheti meg az emberi­séget a jóvátehetetlen kataszt­rófától. Megállapította, hogy a társadalmi fejlődés és az új erő­viszonyok lehetővé tehetik egyes országokban a szocialista forradalom vértelen győzelmét is. A XXII. kongresszus a kommunizmus építésé­nek programjával, az egyete­mes népi pártról és az egye­temes népi államról szóló taní­tásokkal gazdagította tovább az elmélet tárházát. A XX. kongresszus értékét, megálla­pításainak helyessége mutatja- hogy a kommunista és munkás­pártok 1957-es és 1960-as nyi­latkozatai e tanításokon alapul­nak. Az emúlt nyolc év alatt a gyakorlat próbáján is min­denben igazolódott a XX. kongresszus, az 1957-es és 1960- as nyilakozat megállapításai­nak helyessége. A nagy október óta tart a világon a történelmi változások végeláthatatlan sorozata. A szo­cializmus azóta tizennégy or­szágból álló, Európára, Ázsiára és Amerikára is kiterjedő vi­lágrendszerré vált. A gyarmati Ázsia és Afrika helyén új, fiatal független államokból álló és a nemzetközi életben nö­vekvő, pozitív szerepet játszó Ázsia és Afrika nőtt fel. Mind­ezeket a változásokat a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom indította el. Népünk sorsa mindörökre összeforrott a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal. Mi voltunk az elsők, aki 1919-ben a Magyar Tanácsköztársa­ság megalakulásával követtük Oroszország népeinek példá­ját. Felszabadulásunkat a Szovjetuniónak köszönhetjük. A Szovjetunió állott mellet­tünk mindvégig internaciona­lista segítséggel, önzetlen tá­mogatással. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusa nagy kin­cseket adott a mi pártunk ke­zébe is, segített nekünk ab­ban, hogy olyan politikát dolgozzunk ki, amelyet né­pünk megért, helyesel és tá­mogat és amely a gyakorlat­ban hozza meg eredményeit. Mindezért eltéphetetlen és örökre szóló a magyar—szov­jet barátság, amely népeink, pártjaink és kormányaink ba­rátsága. Egyben biztosítéka függetlenségünknek, békés szocialista építőmunkánknak, munkánk zavartalanságának. IAS a a világon minden a két társadalmi rend­szer, a kapitalizmus és a szo­cializmus harcát tükrözi. Ez ma a világ legfőbb kérdése. A kapitalista világnak ez a legfőbb gondja, olyan gond, amelynek a kapitalisták több­nyire még ellentéteiket is alá­rendelik. Tény az: korunk a kapitalizmus pusztulásának és a szocializmus győzelmének kora. H magyar párt- és kormányküldöttség megérkezett Moszkvába roly külügyminiszter-helyet­tes. A magyar és szovjet zászlók­kal díszített Kijev pályaudva­ron a magyar vendégeket L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, J. V. Andropov és L. F. Iljicsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkárai, M. A. Leszecsko, a minisztertanács elnökhe­lyettese, P. N. Fedoszejev, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke, a Szovjet —Magyar Baráti Társaság el­nöke, M. A. Tyihonov, a Szov­jetunió állami tervbizottságá­nak elnökhelyettese, M. P. Fir- jubin, az SZKP Központi Bi­zottságának póttagja, külügy­miniszter-helyettes, L, N. Tol- kunov, az SZKP Központi Bi­zottságának osztályvezető-he­lyettese és mások fogadták. Pirityi Sándor, az MTI tudó­iítója jelenti: Pénteken délben Kádár Já- losnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának a forradalmi munkás—paraszt vormány elnökének vezetésé­vel Moszkvába érkezett az a nagyar párt- és kormánykül- iöttség, amely az SZKP és a izovjet kormány meghívására ■észt vesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. év­fordulója alkalmából rende­lendő ünnepségeken. A kül- iöttség tagjai: Nemes Dezső, íz MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi- sottság titkára. Szipka József, íz MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, hazánk moszkvai nagykövete, aki a szovjet fő­városban csatlakozik a dele­gációhoz, valamint Erdélyi KŐ­IM ss gfy a r r PsamlVi* fi a Se iavii*aíai szoifet kisek L. I. Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, A I. Mikojan elv­társnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnö­kének, A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió miniszter- tanácsa elnökének, Moszkva Kedves elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 47. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás—paraszt kor­mány, az egész magyar nép és a magunk nevében szívből jövő elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek és a testvéri szovjet népnek. A szovjet nép a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta eltelt 47 év alatt nagy kommunista pártja vezetésével felépítette a szocialista társadalmat és töretle­nül megvalósítva az SZKP XX. és XXII. kongresszusa po­litikáját sikeresen halad előre a kommunizmus építésének útján. A szocializmust építő magyar nép szívből örül a szovjet nép kimagasló eredményeinek, amelyeket az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében elért. Népünk egységesen támogatja a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának és kormányának a békés egymás mellett élés lenini elvének megvalósításáért, a szocialista országok testvéri közössége egységének megszilárdításáért, a nem­zetközi munkásmozgalom egybeforrottságának helyreállí­tásáért folytatott következetes politikáját. Párjaink egyetértése, népeink barátsága szilárd elvi ala­pokon nyugszik. Meggyőződésünk, hogy a magyar és a szovjet nép megingathatatlan barátsága, a két párt és a két kormány szoros együttműködése a jövőben még tovább erősödik. Szívből kívánjuk a testvéri szovjet népnek és személy szerint önöknek, kedves elvtársak, hogy további nagy ered­ményeket érjenek el a szovjet nép boldogulásáért, a világ­béke fenntartásáért folytatott felelősségteljes munkájukban. Éljen és virágozzék a magyar és szovjet nép örök test­véri barátsága! DOBI ISTVÁN, KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Népköztársaság a Magyar Szocialista Műn­Elnöki Tanácsa elnöke káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke ★ Péter János külügyminiszter táviratban köszöntötte A. A. Gromiko szovjet külügyminisztert, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 47. évfordulója alkalmából. A SZOT elnöksége a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa El­nökségéhez, a KISZ Központi Bizottsága a Komszomol Köz­ponti Bizottságához küldött üdvözlő táviratot

Next

/
Oldalképek
Tartalom