Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-24 / 276. szám
Vagonkirakás a Tuzsérl fa átrakó széles vágányain. Hammel J. felv. Hat tömb helyett csak öt a stadionná? Anyaghiány gátolja a nyíregyházi építkezések téliesítését A Sóstón épülő százötven ágyas anyás csecsemőintézetnél és az északi alközpont lakásépítkezésénél érdeklődtünk: milyen intézkedéseket tesznek a munkahelyek téliesítésére. A sóstói építkezésnél már tető alatt vannak az épületek, jórészt kivülről és belükéi is elvégezték a vakolást. Ügy tűnik: minden együtt van — anyag és gép —, ami a munkához szükséges. Viszont dolgozó munkásokat csak itt-ott látni. Határidő előtt Az építkezésen a nyár folyamán — munkaerőhiány miatt — több minit kéthónapos lemaradás volt Az utóbbi időben munkaerő-átcsoportosítással sikerült valamit behozni, de ez előírt tervet nem tudják teljesíteni. A kilencmillió forintos beruházási programot, csak hétmillióra tudják teljesíteni az év végére. — A vállalat vezetősége célprémiumot tűzött ki, a kilencmillió forint beépítésére — mondja az építésvezető —, de sajnos már nem tudjuk teljesíteni. Túl rövid az idő. Ennek ellenére azt mondhatom: az 1965 júniusi határidő helyett egy hónappal korábban, tehát májusban átadjuk rendeltetésének az intézetet. Ha befejezzük a lakások és a KISZ-tábor építkezését, a felszabadult munkaerőket ide csoportosítjuk. Már megtettük az intézkedést a munkahely téliesítésére. Bár a rendelkezésünkre álló pvc fólia és nádpalló még nem elegendő, de az üvegezés meggyorsításával és a kazánházzal biztosítjuk a folyamatos munkát. Panel... panel és a MA V Az északi alközpont építkezésén már szorgosabb munkában találjuk az építőket. A daruk két műszakban emelik be az épületek blokkjait. Sajnos, nem az építőkön múlik, hogy nem tudják tartani az építkezés ütemét. Terv szerint az év végére hat épületet kellene tető alá húzni, de csak ötöt tudnak befejezni — blokkhiány miatt. Pedig Fel- sőzolcán ott van a panel, sőt, Igényen felül is tudnának szállítani, csak vagonhiány miatt nem tudják továbbítani. Ezen csak a MÁV jobb vagonelosztása tudna segíteni... Száraz Károly építésvezető az épülő városrész tervrajzát teríti szét az asztalon. A kisipari műhelyek épületének rajzára mutatva mondja: — Menet közben vettük észre, hogy ez az épület kulcskérdés. Ugyanis itt épül fel a trafóállomás, amely az egész városrész villamosítását biztosítja. Ha engedélyt kapnánk a beruházás átcsoportosítására és előbbre hozhatnánk a trofóállomás építését, 207 lakást négy hónappal korábban tudnánk lakha- tóan átadni. Felesleges munkák nélkül — Ki segíthetne ezen? — Csupán a Beruházási Bank hozzájárulása és engedélyezése szükséges. A munkaerő és az anyag rendelkezésünkre áll. * S Bár sok nehézséggel küzd a vállalat, mégis az új városrész építésének irányítói azt tartják: sok lehetőség van az építőiparon belül is, az ésszerűbb megoldásokra. Erre gondolnak akkor is, amikor az építkezés folyamatossága mellett kardoskodnak. Itt nemcsak a téliesítésről van szó, hanem arról, hogy a beruházó a kijelölt épületek tervdokumentációit idejében szállítsa, az építendő épületeket ne össze-vissza, hanem párhuzamosan jelölje ki, mert a fölösleges felvonulás egyrészt időkiesést jelent, másrészt nem teszi lehetővé a gondosabb munkaszervezés megtervezését. A munka gyorsítását itt is a munkahely téliesítésében látják. Bár ez nem mindig rajtuk múlik. Elismerésre méltó, hogy már nagy erőfeszítést tettek a téliesítésre. B. L. Nem bíztak életbenmaradásához. Hasműtéten esett át az asszony. Szinte minden órában ott kellett lenni valakinek az ágyánál. Figyelték állapotát, légzését, mérték a lázát, orvosságot, injekciót adtak neki. A nappalos madámoknak köny- nyebb volt. Annál nehezebb és fárasztóbb az éjszakásoknak. Erzsébet madám éjszakás volt. Egy hétig járt este 10-re, s reggel hatig volt szolgálatban. Ejfél tájban csengettek. Az asszonyka volt. — Jaj, madámka. Nagy fájdalmaim vannak. Tessék nekem fájdalomcsillapítót adni. Erzsébet beadta az orvosságot és távozott. Alig néhány perc múlva újra hívta. — Egy kis vizet kérnék. S tíz-húsz percenként „Tessék megigazítani a párnámat.” „Egy kis teát kérnék.” „Takarjon be Erzsébet madám.” „Hideg vizet kérnék”. „Melegem van, tessék kitakarni.” S a madám mindig segített. A fiatal asszonyka, Lalcatosné egyik éjszalta elsírta magát: — Ne tessék rám haragudni, hogy annyit zavarom. — Ugyan már Lakatos néni. Nekem ez kötelességem nyugtatta meg a madám. Egy hétig minden éjszaka, csaknem este 10 órától reggelig olt volt mellette, figyelte minden szavát, kívánságát, segített, hogy életben maradjon. Lakatosné meggyógyult. Egyik alkalommal meglátogatta a férje, a nyíregyházi kórházban. Ott ültek egymás mellett a folyosó egyik lócáján, amikor megpillantotta Lakatosné Erzsébet madámot. Oda súgta a férjének: — Ö volt az a madámka, aki egy hétig éjszakázott mellettem. — Egy pillanatra madámka, ha meg nem sérteném — szólította meg Lakatos. Leült melléjük a padra. A férfi azt sem tudta, hogy köszönje meg a madám fáradozását. Kereste a szavakat, s csak ennyit mondott: — Nagyon köszönöm kedves madámka, hogy olyan jó tetszett lenni a feleségemhez, s A megyei ftiEIB mególSapította: Huss összgiaiBü a gyEnBPcs- és sziiioiipiiésel SseriÉázásaiüá! A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság több termelőszövetkezetben, állami gazdaságban részletes vizsgálatot végzett az eddigi gyümölcs- és szőlőtelepítések, azok járulékos és kapcsolódó beruházásaival kapcsolatban. A második ötéves tervben előirányzott 27 700 hold gyümölcsössel szemben 1961 októberéig 18 326 holdat telepítettek, szőlőből a terv 1S10 hold volt, s 1993 holdat ültettek el a megye mezőgazdasági üzemei. A gyümölcstelepítésben jelentkező lemaradásnak több oka volt. Az ötéves ten.' első éveiben lassú volt a kibontakozás, a megfelelő előkészítés és a szakismeret hiánya miatt. A nem kielégítő tépanyagellá- tás, a szakszerűtlen telepítés és gondozás következtében gyenge volt sok helyen az ültetvények beállottsága és a hiányt nem sikerült idejében, folyamatosan pótolni. Az utóbbi egy-két évben, az újabb területek telepítésének rovására kénytelenek az üzemek a pótlásokat elvégezni. A további telepítések mérséklésére, körültekintőbb elhelyezésére mindaddig szükség is lesz, amíg a járulékos beruházások el nem érik a megfelelő szintet. Egyébként, a vizsgálat megállapítása szerint, az ötéves tervidőszak eltelt négy esztendejében — 1964. szeptember 30-ig a — telepítés, kerítés, tám- berendezés, ápolás együttes beruházási hitelkeretéből az üzemek több mint hetvenmil- lió forintot nem használtak fel. Különösen az ápolási költségek ötven százalékos felhasználása érinti érzékenyen a te- lepítvények minőségét. A szakszerű munkálatok elhanyagolásánál a NEB a járási, a megyei tanács mezőgazdasági osztályainak, az ültetvénytervnek a felelősségét húzza alá a nem kielégítő ellenőrzés miatt. A gazdaságok nem tartották be a gyümölcsfajok telepítési arányait. A tanácsi területen például cseresznyéből 55, meggyből 30, szilvából 11,4 körtéből 44,7, kajsziból 14 százalékra teljesítették a telepítési tervet. Az alma túlzott aránya néhány év múlva komoly munkaerőgondot okoz a szüret és feldolgozás idején. Munkaerő- hiány már most is jelentkezett több gazdaságban, ahol nagyobb területen termelnek téli almát. Tíz éven belül kétszeresére nő az almatermés. A mezőgazdasági munkaerő folyamatosan csökken, tehát a hiány a termés növekedésével egyre nagyobb lesz. A várható munkaerőhelyzet szükségszerűen veti fel a gépesítés sürgősségét. Ez elsősorban a szüret és a feldolgozásnál jelentkezik, de fontos, hogy a gyümölcstermesztő üzemek el legyenek látva az egész évi munka végzéséhez elegendő erő- és munkagéppel. A telepített gyümölcsösök korszerű műveléséhez, üzemeltetéséhez a szükséges anyagiés műszalú feltételek nem kis- légitőek, helyenként jóval az átlag alatt vannak. Például a baktai járásban még a permetező és talajművelő gépekkel való ellátottság sem megfelelő. Nagy az elmaradás megyeszer- te a megfelelő vízhozamú kutak és a permctlétornyok biztosításánál. Néhány helyen hanyagság is tapasztalható. A kisvárdai Rákóczi Tsz az 1962- re tervezett ásott kutat még máig sem készítette el, a nagy- káliói Zöldmező Tsz a kút- építéshez szükséges anyagot más célra használta fel. Ugyanez a tsz 1964-re 173 hold gyümölcsös körülkerítéséhez kapott hitelt, s a vezetőség októberig nem intézkedett az anyag leszállításáról. A termelőszövetkezetek túlnyomó többségében még a kezdeti lépések sincsenek meg a gyümölcs gépi feldolgozásához. Tárolószin egy tsz-ben sincs, a feldolgozást általában a szabadban végzik. A szabadban történő tárolás és a kedvezőtlen feldolgozási viszonyok következtében a 80—90 százalékos exportminőség az elszállítás Idejére 50—60 százalékra csökken; az Ilyen alma tárolhatósága a későbbiekben nem jó, ez kihat a piac folyamatos ellátására. A tárolás és feldolgozás gondjai mindinkább jelentkeznek a csemegeszőlőnél és a mustnál is. A NEB megállapítása szerint a hiányosságok oka: o telepítésekhez viszonyítva kevés a járulékos beruházási összeg: az irányító szervek megfelelő ösztönzése, ellenőrzése hiányában ezt az összeget sem használják fel maradéktalanul és rendeltetésének megfelelően az üzemekben. A vizsgálat ismételten igazolta, hogy az alap- és kapcsolódó beruházások között nincs meg a szükséges összhang. A korszerű gyümölcs- és musttárolást, a termék feldolgozását nehezíti az is, hegy a kereskedelmi és termeltető sz.rvek évek óta nem dönti)!' k abban, melyik szerv végezze ezeket a beruházásokat. A NE3 véleménye szerint célszerű, ha a kereskedelem hütöhá.akii. (pit, az FM pedig a. termelő üzemeltben korszerű tárdó. manipulációs épületeket, feldolgozó gépeket biztosít. Anno'.: ellenére, hogy elkészült a konzervgyár, nincs megoldva a nagytömegű alma és szilva feldolgozása gyümölcslének, gyümölcsíznek stb. Mind égetőbben jelentkező gond a vasútállomások szűk rakodótere, a szállítás vonta- tottsága. A bekötő utak építése nemhogy nem tart lépést a telepítések ütemével, hanem teljes mértékben elmarad. A kapcsolódó beruházások elégtelensége — az alapberuházásokhoz viszonyítva — már jelenleg is nagy mennyiségi és minőségi kiesést okoz. Ä szabadban tárolt gyümölcs hetenként egy-egy százalékot veszít súlyából, romlik, csökken a tárolhatósága. A mostani 15 000 vagonos almatermés 90 százaléka két héten át volt a szabadban. Ennek apadási vesztesége — ami elsősorban az exportminőségnél jelentkezik — igen magas. A járulékos beruházások megvalósítása esetén átlagosan 20 százalékkal növelhető a mostani exportarány. Vagyis: az arány javulásából származó többletérték igen rövid idő alatt fedezi a járulékos beruházás költségeit. S mivel a telepítés megtörtént, nem hanyagolható tovább a többi feladat gyors végrehajtása sem. S. A. Olvasónk írja: Élenjárók és lemaradók A Kisvárdai Járási Tanácson kapott tájékoztatás szerint, a kisvárdai Rákóczi, n gégényi Ady Endre, a mándoki Üj Élet, és a rétközberencsi Egy Akarat Termelőszövetkezetek befejezték a betakarítást. A kukorica törésénél a legnagyobb lemaradás Nyírtass Szabolcsbáka és Eperjeske községben tapasztalható. A még földeken lévő termé. nyék hátráltatják az őszi mélyszámlás végzését, amellyel elsősorban Ajak, Dombrád, Ti- szakanyár és Zsurk községek vannak elmaradva. A szántás meggyorsítására gépeket csoportosítanak át. ifjú Vincze Péter Alkotóottliont létesítettek a vajai vármúzeumban nem éreztette vele, hogy 6 cigány. — Ugyan Lakatos bácsi! S míg Erzsébet madám beszélgetett az asszonykával, egy óvatlan pillanatban egy 10 forintost csempészett a madám zsebébe. Észre sem vette, csak amikor a vizsgálószobában zsebkendő után nyúlt, s kieseit a pénz. Sejtette, honnan származik. Szalad vissza a folyosóra, ahol még ott találta az asz- szonyt a férjével. — Aranyos Lakatos néni! Ezt a tíz forintost találtam a zsebemben. Biztos a maga férje volt. — kezdte. Az ember elsápadt. — De hisz nem ezért tettem, nem ezért ápoltam. Nekem kötelességem. És tudom, hogy maguknak 6 gyerekük van. Nem vehetem el. — Ne tessék megsérteni. Szívből adjuk. Többet nem adhatunk. S ha nem fogadja el, itt tépem szét a szeme előtt. El kellett fogadnia a tíz forintost. Egy hét múlva újra meglátogatta a férje Lakatosnét. Behozta három gyermekét is, a nagyobbakat. Mikor a gyerekek néhány pillanatra magukra maradtak a folyosón, Erzsébet madám csokoládét adott nekik. F. K. Korábbi elképzelések váltak valóra azzal, hogy a megyei tanács a megyei múzeumi szervezet kebelében alkotóotthont hívott életre Vaján, a vármúzeum épületében. A restaurált műemlék-épület déli szárnyában két szobát bocsátottak írók és képzőművészek rendelkezésére, ahol teljes nyugalomban végezhetik munkájukat. A két szobát modern bútorokkal látják el, erre a célra a megyei tanács 30 000 forintot utalt ki. Az alkotóotthon üzemeltetését a megyei múzeumi szervezet biztosítja. A működési szabályzatot most dolgozzák ki. A cél az, hogy egyszerre 2—3 író, művész nyerjen itt alkotó munkájának idejére elhelyezést, s közben ismerkedjen a községgel és környezetével, a mezőgazdaságban dolgozók életével, a termelőszövetkezetekkel. Elsősorban a megyében élő alkotókat segíti ez az otthon, de kaput nyitnak minden, megyénk iránt érdeklődő író és képzőművész előtt. Az alkotóotthont, előreláthatólag január elsején nyitja^ meg, s ettől kezdve folyamatosan dolgozhatnak itt a beutalt művészek. Egy év alatt háromszáz új családi ház 440 házhelyet értékeshettek a kisvárdai járásban A kislakásépítés helyzetéről tárgyalt a napokban a Kisvárdai Járási Tanács. Megállapították, hogy az utóbbi években örvendetesen emelkedett a saját erőből, OTP kölcsönnel készülő lakásépítés. 1961- ben a járás területén 256, 1963-ban már 300 lakást építettek. A Megyei Tervező Iroda által legjobban ajánlott típustervek alapján ez évben már 10 lakás készült el. Az építési engedélyek 97 százalékát új lakás építésére, S százalékot pedig korszerűsítésre adták Ju. A családi hazak építéséhez a járás területén megfelelő házhely ingatlanokat biztosítottak. Az OTP-n keresztül 1961—64 között összesen 440 házhelyet értékesítettek. Hiány mutatkozik cserépből és téglából is. KIS TÖRTÉNET WW O voh az a MSűuÉiámka •. •