Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-21 / 274. szám

XXI. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM ÁRA: 50 fillér Befelezte munkáját az országgyűlés Az országgyűlés péntek délelőtti ülését Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A képviselők folytatták a vízügyről szóló törvényjavaslat feletti vitát. A képviselők fel­szólalására Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszolt. Az országgyűlés a vízügyi törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Vass Istvánné szünetet rendelt el. Szü­net után Pólyák János elnökletével folytatódott a tanácsko­zás. Napirend szerint következett a külügyminiszter beszá­molója a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról. Péter Já­nos külügyminiszter emelkedett szólásra. Péter János a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról Beszéde elején a külügy­miniszter rámutatott: A Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatai az utóbbi időben nagymérték­ben növekedtek. Ennek követ­keztében a nemzetközi élet terén új lehetőségek vannak előttünk. Külpolitikánk alapelveit, céljait, a magyar nép alapvető érdekei határoz­zák meg. Ennek alapján élünk a meg­növekedőit lehetőségekkel. Vagyis: azért küzdünk, hogy a békés egymás mellett élés elvének megfelelően kapcsola­taink bővítése járuljon hozzá a nemzetközi feszültség eny­hítéséhez mind itt közvetlen közelünkben Közép-Európá- ban, mind szélesebb össze­függésben és ezek a kapcsola­tok segítsék elő az imperia­lizmus agresszív szándékai­nak féken tartását és teremt­senek kedvező feltételeket a szocializmus mind virágzóbb építésére hazánkban a szocia­lista népek nagy családjával együttműködve. Ezért külpolitikai tevékeny­ségünknek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy: 1. Erősítsük a szocialista országok összefogását; 2. Fejlesszük a szocialista és 3 többi antiimperialista ország kapcsolatait és együttműködését a kolonia- lizmus és ncokolonializmus teljes felszámolásának gyor­sítására; 3. Erősítsük a népek har­cát a termonukleáris háború veszélye ellen a nemzetközi béke megszilárdításáért; 4. Fejlesszük kapcsolatain­kat a nyugati kapitalista or­szágokkal a békés egymás mellett élés jegyében, a kölcsönös előnyök alapján. Ezeket a feladatokat né­pünk szolgálatában nagyon mozgalmas nemzetközi viszo­nyok között látjuk eL Az erőviszonyok megvál­tozása, a szocialista világ- rendszer fejlődése, a gyar­mati rendszer felbomlá­sa, a Szovjetunió haditech­nikai ereje, a békéért küzdő erők széles frontja megnövelte a szocializmus és a béke nemzetközi le­hetőségeit. Az új lehetőségek bonyolult feladatokkal járnak együtt. A Szovjetunió a béke legfőbb tényezője Először a szocialista orszá­gokhoz fűződő kapcsolataink kérdésévé] foglalkozom. A 14 szocialista országot — mai történelmi viszonyokat egyre inkább meghatározó szocialista világrendszert — a gazdasági, a társadalmi rendszer és a marxista—leni­nista ideológiai azonossága, az emberiség jövőjéért vívott közös harc egymásra utalja, egybefűzi, s eme alapvető egy- betartozás mellett az ellent­mondások és viták ideiglenes, átmeneti tünetek. Ebben a szövetségi rend­szerben különleges helye és szerepe van a szocialista or­szágok elsőszülöttének, a Szovjetuniónak. A világ minden népe között a Szovjetunió népei szenved­tek, áldoztak és alkottak a legtöbbet más népek szabad­ságáért, felemelkedéséért, a gyarmati rendszer szétesé­séért, a béke megvédéséért. A Szovjetunió a fő ténye­ző abban — természete­sen a köréje csoportosult nemzetközi béketáborral együtt —, hogy a harma­dik világháborút sikerült mind a mai napig elhárí­tani, sőt, hogy reális cél­kitűzés lehet a termonuk­leáris háború veszélyé­nek, ezzel együtt bármi­féle világháború veszélyé­nek végérvényes kiküszö­bölése. A béke további védelme megköveteli a szocialista or­szágoktól, a háborús veszély ellen mozgósítható minden antiimperialista erőtől a foko­zott összefogást, együttműkö­dést a Szovjetunióval a fe­szültségek enyhítéséért, az imperialista agresszió veszé­lyeinek felszámolásáért, az általános és teljes leszere­lésért. A Szovjetunióhoz fűződő testvéri, baráti szövetségi kap­csolatainkat tehát nem egy­szerűen szomszédságunk, kö­zös érdekeinek sorozata ha­tározza meg, hanem az a vi­lágpolitikai felelősség és ha­tékonyság is, amelyet mi a Szovjetunióban látunk. iNagy jelentőségű együttműködés a baráti országokkal Éppen így a Varsói Szerző­dés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa elved és gya­korlatai sem csak egyszerűen e szervezetek tagországaival fűznek egybe bennünket, ha­nem ezeket az elveket és gya­korlati akciókat kívánjuk al­kalmazni az olyan szocialista országok felé -:s, amelyek nem tagjai ezeknek a szervezetek­nek. Az a meggyőződésünk, hogy nemcsak a KGST jelenlegi tagországai számára, hanem a szocialista országok egész kö­rében n jövendő és a gyorsabb fejlődés útja a szuveréní- tás kölcsönös tiszteletben tartása és ugyanakkor a tervszerűen szakosított munkámé? osztásos terme­lési együttműködés alap­jain vezet. Ennek megtanulása, gyakorla­ti érvényesítése időt igényel, de az idő ebbe az irányba dolgozik. Mi különösen érdekeltek vagyunk a külkereskedelem és általában, vagy még inkább 3 nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztésében. Nálunk a nemzeti jövedelem alakulásának aránylag fontos tényezője a külkereskedelem eredménye. Külkereskedel­münk főbb jellemzői pedig a következők. Külkereskedelmi forgalmunk 65—70 százaléka 9 szocialista országok, 30—35 százalék,, pedig a többi or­szág félé irányuk A szocia­lista országokkal bonyolított forgalomnak mintegy fele tar­tozik a magyar—szovjet gaz­dasági kapcsolatok területére. Ez év első kilenc hónapjában importunk legnagyobb részét nyersanyag és félkészáru ké­pezte. Éz az összimportnak 57 százaléka volt, 17 százalékkal több, mint az előző év első háromnegyedében, s ennek nagy részét a Szovjetunióból kaptuk. Az import második legnagyobb csoportját — kö­zel 30 százalékát — a beru­házási célzatú gépék és gépi alkatrészek alkották. Exportunk legnagyobb té­tele, mintegy 35 százaléka a gépekből és gépi berendezé­sekből áll, 23 százalékot jelen­tenek az egyéb ipari cikkek, az ipari fogyasztási cikkek, 25 százalékot a mezőgazdasági eredetű termékek. Külkereskedelmi forgal­munk szocialista viszony­latban főleg akkor növel­hető tovább, ha fejleszt­jük és tervszerűbbé tesz- szük az ipari kooperációt és szakosítást. Ezért nagy a jelentősége a Szovjetunióval és a Lengyel- országgal kötött alumínium­termelési egyezménynek, a magyar—csehszlovák együtt­működésnek a közös dunai vízi erőmű-rendszer felépítésé­ben, a magyar—bolgár meg­állapodásoknak a gazdasági élet különböző területein kö­zös intézetek és vállalatok ter­vének kidolgozására. 1964. november 2-án élet­be lépett az Intermetail nevű magyar— csehszlovák—lengyel közös vaskohászati vállalko­zás létrehozására vonatkozó megállapodás. A közös vál­lalkozáshoz bejelentette csat­lakozását már több szocialis­ta ország, így a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köz­társaság és a Bolgár Népköz- társaság. A szocialista országokkal folyó kulturális kapcsolataink mélyítése és tervszerűbbé té­tele szempontjából különösen jó és tanulságos példának ígér­kezik a magyar—csehszlovák viszonylatban életre hívott kulturális vegyesbizottság. Hasonló bizottságok létesítése kétoldalú kapcsolataink ápo­lására más szocialista orszá­gok viszonylatában is hasznos és reális útnak ígérkezik. Szolidárisak vagyunk a népek harcával öt testvéri szocialista or­szág a nemzetközi feszültség provokációk veszélyével külö­nösen megterhelt szakaszán él: a Távol-Keleten „ Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság, a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a nyugati félte­kén a Kubai Köztársaság és itt Közép-Európában a Német Demokratikus Köztársaság, A békéért, biztonságukért, a szo­cializmus vívmányainak vé­delméért vívott harcukban teljes szolidaritásunkról bizto­sítjuk őket. Ez ellen a kedvező lehetőség ellen most új akciót szervez­nek: a NATO multilaterális atomütőerőt s ennek fő ténye­zői a nyugatnémet és amerikai militarista körök. Hogy a terv­nek mi a közvetlen gyakorlati célja, az abból is kiviláglik, hogy az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársa­ság között már kétoldalú meg­állapodás lehetőségéről is fo­lyik tárgyalás. Az egész terv­nek, sőt magának a tervre vo natkozó tárgyalásnak is egyik célja: a Német Demokratikus Köztársaság növekvő nemzet­közi tékintélyének ellensúlyo­zására a Német Szövetségi Köztársaság katonai súlyát nö­velni, s ezzel akadályozni a né­met kérdés rendezését és új fe­szültség gócait növelni Európa közepén. A revansista német militarista körök hatalma duz­zasztására irányuló törekvések amellett, hogy újabb akadá­lyokat gördítenek az európai ésszerű rendeződések útjába, új veszélyek árnyait ébresztik fel Németország nyugati szom­szédai felett is a békéjük köz­vetlen veszélyeztetését érző szocialista országokat pedig a szükséges védelmi ellenintéz­kedésekre sarkallják. Nagyot fejlődött az utasforgalom A nemzetközi kapcsolatok­nak nem jelentéktelen ténye­zője az utasforgalom. Mi min­den irányban tettünk lépéseket az utazási könnyítésekre. Ennek az évnek eddigi időszakában több mint egymillió magyar állam­polgár járt külföldön és körülbelül ugyanannyi külföldi állampolgár járt Magyarországon. A szocialista országok — el­sősorban Csehszlovákia, ahon­nan hozzánk, illetve oda mint­Kép a Parlamentből. Kádár János elvtárs. Biszku Béla beszélget. és Gáspár Sándor elvtárssal egy 7—800 ezer ember utazott. Ebben az évben a Szovjetunió, Lengyelország, NDK, Bulgá­ria, Románia és Jugoszlávia — viszonylatában könnyítettük meg az utazásokat. De meg­könnyítettük a nyugati orszá­gokba, így elsősorban Ausztria felé is. Ha sikerül biztosítéko­kat találni arra, hogy ez a for­galom nem a gazdasági és po­litikai fekete-kereskedelem há­lózata, hanem valóban a népek közötti kapcsolatok ápolásának az alkalma legyen, akkor meg lesz a lehetősége az utazások további könnyítésének mind a ki, mind a beutazók számára. Kapcsolatain!* a fejlődő országokkal Áttérek most — tisztelt or­szággyűlés — az afrikai, az ázsiai. a latin-amerikai or­szágokhoz fűződő kapcsola­taink kérdéseire. Kormányunk nagy fi­gyelmet fordít együttmű­ködésünk fejlesztésére a gyarmati sorból felszaba­dult népek új országai­val. I Ezeknek az országoknak a ’ szerepét a nemzetközi életben nagyon lényegesnek tartja. A gyarmati sorból felszaba­dult népek összefogása ma a nemzetközi helyzet javításának lényeges tényezője. Mutatja ezt az el nem kötelezett orszá­gok ez év októberében tartott második konferenciája is. Míg 1961-ben a belgrádi konferen­cián 25 ország hivatalos kép- viselete és 3 ország megfigye­lője vett részt, addig a mosta­ni kairói konferencián 57 or5 szág volt hivatalos részvevő (Folytatás a 2. oldalon) 1964. NOVEMBER 21. SZOMBAT uLAQ rHOLt JAKJAI, tGY£SULJ£T&K I

Next

/
Oldalképek
Tartalom