Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-21 / 274. szám
XXI. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM ÁRA: 50 fillér Befelezte munkáját az országgyűlés Az országgyűlés péntek délelőtti ülését Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A képviselők folytatták a vízügyről szóló törvényjavaslat feletti vitát. A képviselők felszólalására Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszolt. Az országgyűlés a vízügyi törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Vass Istvánné szünetet rendelt el. Szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott a tanácskozás. Napirend szerint következett a külügyminiszter beszámolója a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról. Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. Péter János a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról Beszéde elején a külügyminiszter rámutatott: A Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatai az utóbbi időben nagymértékben növekedtek. Ennek következtében a nemzetközi élet terén új lehetőségek vannak előttünk. Külpolitikánk alapelveit, céljait, a magyar nép alapvető érdekei határozzák meg. Ennek alapján élünk a megnövekedőit lehetőségekkel. Vagyis: azért küzdünk, hogy a békés egymás mellett élés elvének megfelelően kapcsolataink bővítése járuljon hozzá a nemzetközi feszültség enyhítéséhez mind itt közvetlen közelünkben Közép-Európá- ban, mind szélesebb összefüggésben és ezek a kapcsolatok segítsék elő az imperializmus agresszív szándékainak féken tartását és teremtsenek kedvező feltételeket a szocializmus mind virágzóbb építésére hazánkban a szocialista népek nagy családjával együttműködve. Ezért külpolitikai tevékenységünknek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy: 1. Erősítsük a szocialista országok összefogását; 2. Fejlesszük a szocialista és 3 többi antiimperialista ország kapcsolatait és együttműködését a kolonia- lizmus és ncokolonializmus teljes felszámolásának gyorsítására; 3. Erősítsük a népek harcát a termonukleáris háború veszélye ellen a nemzetközi béke megszilárdításáért; 4. Fejlesszük kapcsolatainkat a nyugati kapitalista országokkal a békés egymás mellett élés jegyében, a kölcsönös előnyök alapján. Ezeket a feladatokat népünk szolgálatában nagyon mozgalmas nemzetközi viszonyok között látjuk eL Az erőviszonyok megváltozása, a szocialista világ- rendszer fejlődése, a gyarmati rendszer felbomlása, a Szovjetunió haditechnikai ereje, a békéért küzdő erők széles frontja megnövelte a szocializmus és a béke nemzetközi lehetőségeit. Az új lehetőségek bonyolult feladatokkal járnak együtt. A Szovjetunió a béke legfőbb tényezője Először a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink kérdésévé] foglalkozom. A 14 szocialista országot — mai történelmi viszonyokat egyre inkább meghatározó szocialista világrendszert — a gazdasági, a társadalmi rendszer és a marxista—leninista ideológiai azonossága, az emberiség jövőjéért vívott közös harc egymásra utalja, egybefűzi, s eme alapvető egy- betartozás mellett az ellentmondások és viták ideiglenes, átmeneti tünetek. Ebben a szövetségi rendszerben különleges helye és szerepe van a szocialista országok elsőszülöttének, a Szovjetuniónak. A világ minden népe között a Szovjetunió népei szenvedtek, áldoztak és alkottak a legtöbbet más népek szabadságáért, felemelkedéséért, a gyarmati rendszer széteséséért, a béke megvédéséért. A Szovjetunió a fő tényező abban — természetesen a köréje csoportosult nemzetközi béketáborral együtt —, hogy a harmadik világháborút sikerült mind a mai napig elhárítani, sőt, hogy reális célkitűzés lehet a termonukleáris háború veszélyének, ezzel együtt bármiféle világháború veszélyének végérvényes kiküszöbölése. A béke további védelme megköveteli a szocialista országoktól, a háborús veszély ellen mozgósítható minden antiimperialista erőtől a fokozott összefogást, együttműködést a Szovjetunióval a feszültségek enyhítéséért, az imperialista agresszió veszélyeinek felszámolásáért, az általános és teljes leszerelésért. A Szovjetunióhoz fűződő testvéri, baráti szövetségi kapcsolatainkat tehát nem egyszerűen szomszédságunk, közös érdekeinek sorozata határozza meg, hanem az a világpolitikai felelősség és hatékonyság is, amelyet mi a Szovjetunióban látunk. iNagy jelentőségű együttműködés a baráti országokkal Éppen így a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa elved és gyakorlatai sem csak egyszerűen e szervezetek tagországaival fűznek egybe bennünket, hanem ezeket az elveket és gyakorlati akciókat kívánjuk alkalmazni az olyan szocialista országok felé -:s, amelyek nem tagjai ezeknek a szervezeteknek. Az a meggyőződésünk, hogy nemcsak a KGST jelenlegi tagországai számára, hanem a szocialista országok egész körében n jövendő és a gyorsabb fejlődés útja a szuveréní- tás kölcsönös tiszteletben tartása és ugyanakkor a tervszerűen szakosított munkámé? osztásos termelési együttműködés alapjain vezet. Ennek megtanulása, gyakorlati érvényesítése időt igényel, de az idő ebbe az irányba dolgozik. Mi különösen érdekeltek vagyunk a külkereskedelem és általában, vagy még inkább 3 nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztésében. Nálunk a nemzeti jövedelem alakulásának aránylag fontos tényezője a külkereskedelem eredménye. Külkereskedelmünk főbb jellemzői pedig a következők. Külkereskedelmi forgalmunk 65—70 százaléka 9 szocialista országok, 30—35 százalék,, pedig a többi ország félé irányuk A szocialista országokkal bonyolított forgalomnak mintegy fele tartozik a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok területére. Ez év első kilenc hónapjában importunk legnagyobb részét nyersanyag és félkészáru képezte. Éz az összimportnak 57 százaléka volt, 17 százalékkal több, mint az előző év első háromnegyedében, s ennek nagy részét a Szovjetunióból kaptuk. Az import második legnagyobb csoportját — közel 30 százalékát — a beruházási célzatú gépék és gépi alkatrészek alkották. Exportunk legnagyobb tétele, mintegy 35 százaléka a gépekből és gépi berendezésekből áll, 23 százalékot jelentenek az egyéb ipari cikkek, az ipari fogyasztási cikkek, 25 százalékot a mezőgazdasági eredetű termékek. Külkereskedelmi forgalmunk szocialista viszonylatban főleg akkor növelhető tovább, ha fejlesztjük és tervszerűbbé tesz- szük az ipari kooperációt és szakosítást. Ezért nagy a jelentősége a Szovjetunióval és a Lengyel- országgal kötött alumíniumtermelési egyezménynek, a magyar—csehszlovák együttműködésnek a közös dunai vízi erőmű-rendszer felépítésében, a magyar—bolgár megállapodásoknak a gazdasági élet különböző területein közös intézetek és vállalatok tervének kidolgozására. 1964. november 2-án életbe lépett az Intermetail nevű magyar— csehszlovák—lengyel közös vaskohászati vállalkozás létrehozására vonatkozó megállapodás. A közös vállalkozáshoz bejelentette csatlakozását már több szocialista ország, így a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és a Bolgár Népköz- társaság. A szocialista országokkal folyó kulturális kapcsolataink mélyítése és tervszerűbbé tétele szempontjából különösen jó és tanulságos példának ígérkezik a magyar—csehszlovák viszonylatban életre hívott kulturális vegyesbizottság. Hasonló bizottságok létesítése kétoldalú kapcsolataink ápolására más szocialista országok viszonylatában is hasznos és reális útnak ígérkezik. Szolidárisak vagyunk a népek harcával öt testvéri szocialista ország a nemzetközi feszültség provokációk veszélyével különösen megterhelt szakaszán él: a Távol-Keleten „ Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a nyugati féltekén a Kubai Köztársaság és itt Közép-Európában a Német Demokratikus Köztársaság, A békéért, biztonságukért, a szocializmus vívmányainak védelméért vívott harcukban teljes szolidaritásunkról biztosítjuk őket. Ez ellen a kedvező lehetőség ellen most új akciót szerveznek: a NATO multilaterális atomütőerőt s ennek fő tényezői a nyugatnémet és amerikai militarista körök. Hogy a tervnek mi a közvetlen gyakorlati célja, az abból is kiviláglik, hogy az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság között már kétoldalú megállapodás lehetőségéről is folyik tárgyalás. Az egész tervnek, sőt magának a tervre vo natkozó tárgyalásnak is egyik célja: a Német Demokratikus Köztársaság növekvő nemzetközi tékintélyének ellensúlyozására a Német Szövetségi Köztársaság katonai súlyát növelni, s ezzel akadályozni a német kérdés rendezését és új feszültség gócait növelni Európa közepén. A revansista német militarista körök hatalma duzzasztására irányuló törekvések amellett, hogy újabb akadályokat gördítenek az európai ésszerű rendeződések útjába, új veszélyek árnyait ébresztik fel Németország nyugati szomszédai felett is a békéjük közvetlen veszélyeztetését érző szocialista országokat pedig a szükséges védelmi ellenintézkedésekre sarkallják. Nagyot fejlődött az utasforgalom A nemzetközi kapcsolatoknak nem jelentéktelen tényezője az utasforgalom. Mi minden irányban tettünk lépéseket az utazási könnyítésekre. Ennek az évnek eddigi időszakában több mint egymillió magyar állampolgár járt külföldön és körülbelül ugyanannyi külföldi állampolgár járt Magyarországon. A szocialista országok — elsősorban Csehszlovákia, ahonnan hozzánk, illetve oda mintKép a Parlamentből. Kádár János elvtárs. Biszku Béla beszélget. és Gáspár Sándor elvtárssal egy 7—800 ezer ember utazott. Ebben az évben a Szovjetunió, Lengyelország, NDK, Bulgária, Románia és Jugoszlávia — viszonylatában könnyítettük meg az utazásokat. De megkönnyítettük a nyugati országokba, így elsősorban Ausztria felé is. Ha sikerül biztosítékokat találni arra, hogy ez a forgalom nem a gazdasági és politikai fekete-kereskedelem hálózata, hanem valóban a népek közötti kapcsolatok ápolásának az alkalma legyen, akkor meg lesz a lehetősége az utazások további könnyítésének mind a ki, mind a beutazók számára. Kapcsolatain!* a fejlődő országokkal Áttérek most — tisztelt országgyűlés — az afrikai, az ázsiai. a latin-amerikai országokhoz fűződő kapcsolataink kérdéseire. Kormányunk nagy figyelmet fordít együttműködésünk fejlesztésére a gyarmati sorból felszabadult népek új országaival. I Ezeknek az országoknak a ’ szerepét a nemzetközi életben nagyon lényegesnek tartja. A gyarmati sorból felszabadult népek összefogása ma a nemzetközi helyzet javításának lényeges tényezője. Mutatja ezt az el nem kötelezett országok ez év októberében tartott második konferenciája is. Míg 1961-ben a belgrádi konferencián 25 ország hivatalos kép- viselete és 3 ország megfigyelője vett részt, addig a mostani kairói konferencián 57 or5 szág volt hivatalos részvevő (Folytatás a 2. oldalon) 1964. NOVEMBER 21. SZOMBAT uLAQ rHOLt JAKJAI, tGY£SULJ£T&K I
