Kelet-Magyarország, 1964. november (24. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-18 / 271. szám

Kulturális továbbképzés Erdész-búcsúztatás Szamosszegen Hu moros tárcák Pályázatunkra érkezett írás: Ffűi Mg A vásárosnaményi járásban eredményesnek mondható az ismeretterjesztő tevékenység. Áz elmúlt években az egysé­ges irányítás és a következe­tes ellenőrzés gyümölcseként, szép eredményekkel gazdago­dott az általános- és szakmű­veltséget adó ismeretterjesz­tő forma valamennyi ága. A művészeti tevékenységről azonban nem mondhatjuk el ezt. E munka elhanyagoltsá­ga elsősorban a járási kul­turális szemléken mutatko­zott meg. E szemlék általában népesek voltak, de a színvo­nal sok kívánni valót ha­gyott Járásunk művészeti munkájának megjavítása ér­dekében, járási színtű tovább­képzéseket terveztünk a mű­vészeti csoportok vezetői ré­szére. A színjátszók, tánc-, bábcsoportok és énekkarok vezetői a megye legjobb szak­embereinek vezetésével to­vábbképzésen vesznek részt. Több mint 40 éves szolgá­lat után vonult nyugalomba Marsi István kerületvezető erdész. A szamosszegi Dózsa Termelőszövetkezet és a Nyír­ségi Állami Erdőgazdaság az elmúlt szombaton bensőséges ünnepségen búcsúztatta a 64 pves Marsi Istvánt. A ter­melőszövetkezet, valamint az erdészszaksz>ervezet képvi­selői és Erdőkpzi Imre járási vezető erdész meleg hangú szavakkal méltatták az idős erdész példás munkásságát. Több éven át a magyi erdő­ben, az utóbbi hat esztendő­ben pedig Szamosszegen dol­gozott. Az ünnepség végén az er­dőgazdaság, a szakszervezet és a Dózsa Tsz jutalmakat adott át a nyugalomba vonu­ló erdésznek. Bedó János Szamosszeg Sánta Miklós, járási művelődési ház igazgató Ki a gazdája a jáukmajüsi kastélynak? Átalakítás miatt zárva Ez év márciusában tették a fenti szövegű táblát a nyíregyházi Rákóczi utcai gyógyszertár ajtajára. Az el­telt nyolc hónap alatt több határidő módosult már, s ki tudja, mikor nyitják meg a gyógyszertárat? A nagy kör­zetben öt orvosi rendelő van, sok a kisgyerek és az öreg pyugdíjas, akiknek olykor sür­gősen volna szükségük gyógy­szerre. Kissé sokaljuk már az átalakításra fordított hó­napokat. Juhos Lajosné Nyíregyháza Búza tér 14 A megyei gyógyszertár központban érdeklődtünk az átalakítás ügyében. Biz­tató választ kaptunk: né­hány héten belül várható a Rákóczi utcai gyógyszer- tár megnyitása. A teljes belső átépítést már elvégez­ték, a munka a víz be­kapcsolásánál akadt meg, emiatt módosult az átadás határideje. A napokban közöltek bí­ráló sorokat és egy fényképet a jánkmajtisi egykori Hadik- Barkóczy féle kastélyról. Szeretném tudomásukra hoz­ni, hogy ezzel az én véle­ményemet is képviselték. Is­merem jól az épületet, leg­utóbb két éve volt alkalmam látni, hogy senki sem törő­dik vele. A hatalmas, vas­tag falazaíú épületet most még rendbe lehetne hozatni. Felújított állapotában hasz­nos célokat szolgálhatna. Pél­dául létesíthetnének benne szociális otthont is. Sok öreg nyugdíjas van, akiknek nincs gondviselőjük, és a nyugdíju­kért szívesen költöznének egy nyugdíjasotthonba. Ez a kastély igen alkalmas vol­na erre nyugalmas környe­zetével. Ráthonyi Endre Mátészalka Sallai u. 26. kíváncsiság Ezer állandó látogató a csengeri művelődési házban Újra otthonában a községi művelődés A közelmúltban adták át a felújított csengeri művelődési házat. Ez azonban nem jelen­tette, hogy az elmúlt évben gém folyt művelődési munka. A csengeriek megtalálták a módját, hogy otthont találja­nak a különböző szakkörök­nek, tanfolyamoknak, csopor­toknak. Az állami gazdaságban há­rom munkásakadémia műkö­dött. A fqldművesszövetkezet q művészeti csoportoknak gyújtott otthont; az énekkar a megyei versenyen is szépen szerepelt. Az elmúlt egy év te­hát, amíg a járási művelődési házat felújították, erősítette á csengeriek közös művelődési tevékenységét. Most pedig, hogy a minden ízében korsze­rű épület sok helyiségével _ is rendelkezésre áll, az eddiginél céltudatosabb munkát akarnak kifejteni. Végh Ferenc, a mű­velődési ház igazgatója sze­rint szorosabbá válik a könyv­tár, mozi és a művelődési ház kapcsolata. Filmankétok, olva­só találkozó és az irodalmi színpad rendszeres közreműkö­dése ennek a helyes program­nak biztosítékai. Hogy az ifjú­ságot jobban megnyerjék, úgynevezett szabad kedd esté­ket rendeznek. Ezeknek lénye­ge, hogy egy-egy klubesten a hét KISZ-szerv'ezetből válta­kozva kerülnek ki a házigaz­dák, érdekes és nívós tarta­lomról gondoskodva. Ezenkí­vül nem minden szombaton, de ugyancsak rendszeresen táncesteket szerveznek. A művelődési ház a járás többi művelődési otthonai is pártfogolja; részint műsorok­kal, részint tanácsokkal látja el. Jelenleg csak a csengeri művelődési ház mintegy ezer ember állandó érdeklődését szolgálja, — ennyien fordul­nak meg a szakkörökben és a különböző rendezvényeken rendszeresen, de a határozot­tabb programmal szeretnék el­emi, hogy ez a szám megtöbb­szöröződjék. Foto: Bajkor József Történelmünk nagyjainak pantkeonjában 300 éve hall meg Zrimji Miklós A MAGYAR TÖRTÉNELEM és irodalom egyik legnagyobb alakjára emlékezünk, halálá­nak háromszázadik évforduló­ján. Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér nemcsak koránalt, hanem az egész XVII. szá­zadnak egyik legműveltebb, legszélesebb látókörű gondol­kodója — írója, politikusa — volt, s történelmünknek azok közé a nagyjai közé tartozik, akiknek életműve s tevékeny­sége soha nem halványul el az utókor emlékezetében. Zrínyi Miklós 1620 májusá­ban született a horvátországi Ozaly várában. A Habsburg- hű főnemesi család — apjá­nak, Zrínyi Györgynek korai halála után — a grazi jezsui­ták intézetében neveltette az ifjút. Sajátságos ellentmon­dás, írja róla életművének egyik mai méltatója, hogy no­ha Zrínyi megkapta azt a fő­úri nevelést, amply az udvari felfogás és a Habsbur.g-érde- kek rendíthetetlen hívévé te­hetnék volna, a törökellenes harc tapasztalatai mégis a nemjeti szabadságküzdelmek bajnokává formálták. Tizenhét éves korában tért haza Grazból. Élete ettől kezdve szüntelen fegyveres és politikai küzdelem, s a küz­delmek közötti idöban írói munka. Diadalmas rajtaüté­seket szervezett, végvári ma­gyar csapatokat vezetett harc­ba a török ellen. Az ifjúkori portyázások zsúfolt és ese- ményteíi éveiben ébredt rá először arra, hogy a török ki­űzése Magyarországról az osztrák császári udvar felfo­gása alapján nem feltétlen po­litikai szükségszerűség (sok­szor kapott dorgálást egy-egy kisebb csatáért is!). Belátta; Ausztriának nem fájnak a magyar sebek, „a rabszíjra fű­zött jobbágyok, a felégetett vidékek, a janicsárrá nevelt parasztgyermekek”, Bécs tet­teit kizárólag a Habsburg-ház nagyhatalmi érdekei vezérlik. Ebben az időben kezdett ki­bontakozni nagyszabású poli­tikai koncepciója, amelynek egész életét szentelte: a ma­gyarságnak önmagát kell meg­védenie a török ellen, de úgy, hogy szervezkedése, harca erőt jelentsen Béccsel szemben is. Nagy eposza, a Szigeti vesze­delem, amely hősi halált halt dédapja emlékét és harcostár­sainak tetteit örökíti meg, po­litikai eszméinek is foglalata, a magyar irodalom egyik klasszikus remekműve. Nagy­szerűen érzékelteti a magyar hősök erkölcsi fölényét és nagyságát. Ezt azért tudta megtenni, mert művészete a valóság talajában gyökerezett; alakjai a végvári vitézi élet valódi figurái. Maga a költő sok ilyen harcot látott, sőt végigverekedett. Számára a csata nem elvont fogalom volt, hanem mindennapi va­lóság. A FÜGGETLEN MAGYAR állam terve az 1650-es évek de­rekán kezdett Zrínyiben kiala­kulni. A főnemesség egy ré­sze érdektelenül és tétlenül nézte a fejleményeket, más része vakon engedelmeskedett az osztrák kgmayília paran­csainak.’ Zrínyi tisztán látott. Ellenzékiségének leszerelése, s hogy megkíséreljék rávenni, ne keresztezze Becs elgondolá­sait, meghívták az udvari ta­nácsba. Ám Zrínyi rendíthe­tetlen volt politikai követke­zetességében: kapcsolatot ke­resett külföldi hatalmakkal (Velencével, Franciaországgal, néhány német választófejede­lemmel), hogy megkísérelje a jlabsburg-ellenes erőket egye­síteni. „Fegyver, fegyver ké- vántatik — írta — s jó vi­tézi revolutio!” A történelmi pillanat azonban nem kedve­zett: Bécs megkötötte a tö­rökkel a szégyenletes vasvári békét. Zrínyit elütötték attól a lehetőségétől is, hogy ná­dorrá választhassák; nem je­lölték e méltóságra. Ez a kis­gzerg politikai intpika elke­serítette, de nern tprte meg. Ennek a gyötreimes élrpéay- qek" hatására írta nagyszerű történelmi tanulmányát, a Mátyás király életéről való elmélkedések-et, amelyet nem­csak tartalmi erényei — po­litikai koncepciójának vilá­gos megfogalmazása, kritikája az osztrák udvarral szemben, felvilágosult társadalmi esz- mpipek kifejtése — avatnak klasszikussá, hanem előadás­módja, formája is. E művel Zrínyi az akkor keletkezett európai műfaj, a történelmi esszé magyar változatát terem­tette meg. Utolsó nagy alko­tása a Török áfium ellen való orvosság című röpirat 1660— 61-ben születeít. Ezt a mun­káját a lángoló hazaszeretet és a nemzetféltés remekműve­ként tartja számon az iroda­lomtörténet. Az áfiumban ha­talmas művészi erővel fejti ki látomását, miként kell meg­szervezni az ország erőit an- n^k érdekében, hogy létrejöj- jöp a magyar függetlenség biz­tosítéka, a nemzeti hadsereg. A főurak közül ő az egyedüli, aki meglátja: a népből kell hadsereget toborozni s ezzel megteremti a magyar törté­nelemben először, a népi had­sereg fogalmát. ZRÍNYI MIKLÓS NAGY tervét, az önálló magyar állam megvalósulását a török hata­lom gtmeneti megerősödése és a Habsburg-uavar végzetes rövidlátása hiúsította meg. Ä kudarc azonban nem von le semmit Zrínyi emberi, politi­Él a községünkben egy idő­sebb ember, nevezzük Béla bátyámnak. Nos, Béla bátyám valamikor a háború előtt va­gyon szegény ember volt. Sze­génysége mellett volt egy idős, beteges anyósa. A tél alaposan berinttyentett és egy deka tü­zelő sem akadt a házbqn. így ment ez pár napig. Amikor Béla bátyám egyszercsqk meg­jelent az egyik módos gazdá­nál, — Az ég áldjá meg Sándor bátyám! Csak maga tud kise­gíteni. S?ép szál, egyenes fa akgd bqpen a maga portáján, nekem pedig igen szükségem volna rá, mivel fejfát kellene faragni belőle. — Fejfát? Ugyan már ki halt meg? — hőkölt a módos gazda, mivel a halál egyfor­mán fájdalmas lehet mindenki­nek. Béla bátyám szerette-e, nem-e az anyósát, fájdalmas halk szóval mondta. — Szegény anyósom, isten adjon neki örök nvü3vást. Béla bátyám ezután szép szál, egyenes fát kapott, hogy legyen miből kifaragni a sír­keresztet. Volt még néhány módos gaz­da a falúban, Béla bátyám ezeket sorralátogatta. — Meghalt szegény anyósom, csak te tudsz kisegíteni a baj­ból, szép szál, egyenes fa kel­lene, méltó sírkeresztje legyen szegény feleségem édesanyjá­nak. Falusi szokás szerint, este virrasztóba készültek a meglá­togatott gazdák. Feketébe öl­tözve, imakönyvvel a kezük­ben, bekopogtak Béla bátyám ajtaján. A látogatás nem so­káig tartott, mert a „halott” ott ült a tűz mellet, s csaknem izzadott, olyan parázsra rakta a lángot. Hogy szellemet láttak-e Béla bátyám anyósában, vagy se, az ma már nem is fontos. De, hogy olyan ember sem akadt még Béla bátyám anyósán kí­vül, aki saját sírkeresztje mellett melegedett, az biztos. Csizmánk Borbála Tiszalök Új KÖNYV: Ötszáz kérdés — ötszáz felelet Tsz-tagok kézikönyve Újságokhoz, rádiókhoz, kü­lönböző intézményekhez, szer­vekhez, hivatalokhoz gyakran fq^dulnek a tgz-tpgok kérdé­sekkel. Átléphetnek-e egyik tsz-hől a másikba, hogyan fel­lebbezhetnek fegyelmi ügyek­ben, kik kötelesek és hogyan részt vepni a közös munká­ban, mennyi fizetéskiegészítés jár az átirányított szakembe­reknek, örökölhető-e a tsz-be yjtt föld, kinek jár nyugdíj, öregségi járadék, segély, hol lehet továbbtanulni, hogyan számítják be a régi iskolai végzettséget — kérdések ára­data. A pontos válaszadás pe­dig hosszú ideig tart. Ä szö­vetkezetek élétét, gazdálkodá­sát, a tsz-tagok jogait, köteles­ségeit, törvények, r-endeletek, utasítások szabályozzák. A részkérdésekre csak" annaj^ is­merője, az adott terület szak­embere válaszolhat helyesen és megnyugtatóan. A Kossuth Könyvkiadó gon­kusl és művészi nagyságából: tartalmas élete hatalmas kí­sérlet volt arra, hogy össze­fogva kora haladó efoit, kira­gadja Magyarországot a gyar­mati sorból, amelybe egyfelől a török hódítás, másfelől az osztrák önkényuralom taszí­totta. „A legnagyobb és a legve­szélyesebb magyarnak" ne­vezték Becsben Zrínyi Mik­lóst. Féltek éleslátásától, jelle­mének tisztaságától s attól a tulajdonságától, hogy egy nagyszabású, önálló politikai elgondolás harcosaként élt. Amikor, 1664 november 18-án az ausztriai Kursanec erdejé­ben Zrínyit megölte egy vad­kan, az udvar alig tudta tit­kolni elégedettségét. (Jellemző a népszerűségére, hogy bará­tai, kortársai itthon nem akarták elhinni a szerencsét­lenséget s titkos összeesküvés­re gyanakodtak, amelyet Bécs szőtt Zrínyi ellen. Bethlep Miklós, a későbbi erdélyi ál­lamférfi azonban Zrínyi társa és kísérője volt a vadászaton s hiteles leírásban örökítette mpg halálának körülményeit.) ZRÍNYI MIKLÓS életműve, történelmi és irodalmi alkotá­sa belekerült az ország szel­lemi életének vérkeringésébe, alakját történelmünk nagyjá­nak pantheonjában őrizzük. Halálának háromszázadik év­fordulóján, amikor tetteinek és eszméinek felelevenítesével idézzük vissza őt, a nemzeti múltúnk egyik leghéroíkusább emléke előtt tisztelgünk. T, I. hozásában mo.st megjelent Tsz-tagok kézikönyve 325 ol­dalon lexikonszerűen, köpy- nyen áttekinthető szerkezet­tel, részletes tartalomjegyzék­kel, betűrendes tárgymutató­val siet a kérdéseikre választ keresők segítségér«. Nagy körültekintéssel, öt­venkét kiváló szakember — Almási István, Csizmadia Er­nő és Kovács Mihály vezetésé­vel — yáloggtta ki a legidő­szerűbb, leggyakrabban fel­merülő 60# kérdést és ígta meg a választ, hogy eligazítsa a tsz-tagokat ügyes-bajos dol­gokban. Nincs a tsz-gazdálkodásá- nak, a szövetkezeti gazdák egyéni és társadalmi életének olyan területe, amely elkerülte volna a könyv készítőinek a figyelmét. A nyele fejezetre tagolt ké­zikönyv első 20 oldalán képet kapunk a világ szövetkezeti mozgalmáról, a szocialista, ka­pitalista és a gyarmati sorból felszabadult országok mező­gazdaságáról. Maid a hazai kérdések kerülnek napirend­re: a szövetkezeti élet és gazdálkodás, a tsz tulaídon- és birtokviszonyai, a háztáji gazdaságok, a tsz-tagok szociá­lis ellátása (betegség, nypgdíj, segélyek, járadékok stb.), a tsz-tagek, vezetők, szakembe­rek, falusi fiatalok továbbta­nulási lehetőségei. Végül jól tagolt, mindenre kiterjedő jog­szabálymutató, különböző, mindennap használt számítá­sok, valamint fontos szervek, intézmények, vállalatok címei és sok apró hasznos tudnivaló egészíti ki az ötszáz kérdés gazdag, sokoldalú anyagát. A kézikönyvet elsősorban tsz-tagoknak szánták készítői. De hasznosan forgathatják mindazok a politikai munká­sok. tanácsi dolgozók, külön­böző vállalatok, intézmények munkatársai, akiknek dolguk van a faluval, a szövetkeze­tekkel. Nemcsak azoknak je­lenthet segítséget a Tsz-tagok kézikönyve, akik kérdeznek, hanem azoknak is, akik majd válaszolnak. A könyv kiállítása is bizo,- nyára megnyeri mindenki tet­szését. A műanyagborítás nem­csak ízléses, hanem prakti­kus, _ strapabíró is. Zsebben, táskában kényelmesen hord­ható, Gy. J, 1964. november 18. 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom