Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-17 / 244. szám
MEGfEGYZÉSEK: Választék Az ismert mondás: „Eszi, ílém eszi, nem kap mást” jut a vásárló eszébe, amikor betér a háztartási szaküzletekbe és gz őszi takarításhoz kíván beszerezni néhány kelléket. Látszatra bő a választék, — de csak látszatra. Van ugyan „extra” szőnyegtisztító, pad- lóbeeresztő és sidol is, ám csak nagy tételben, üvegje 15—20 forint. Tehát nem hiánycikk egyik sem s a háziasszonyok mégis bosszúsan nyúlnak pénztárcájuk mélyére. Tegyük hozzá: jogos ez a bosszankodás, hiszen míg az új lakások szobái egyre kisebbek, addig a' tisztí- 'tószer adagjai szépen nőnek. Azt mondják a boltban, hogy nem kapnak mást, kisebb adagot. Nyilván azért hiányzik a lakások méretéhez igazodó adag, mert az ipar nem készít olyanokat. Pedig kifizető lenne és kevesebb szó érné a — vegyipar házelejét. Terítés Inkább éhen maradok, minthogy ezt kivárjam — panaszkodnak a nyíregyházi Csemege Áruházba délután ötkor, hatkor betérő vevők a húsáru osztálynál kígyózó sorok láttán. Való igaz: egyre elkeseredettebb küzdelmet kell vívni a nagy forgalmú Csemegében egy jólsikerült bevásárlásért. A bolt dolgozói á tőlük telhető legtöbbé: teszik a gyors kiszolgálásért, de a „szüle kapacitást” így rém tudják megszüntetni. Érdemes megfigyelni viszont a sorállás okait. Ezek között elsőként kell szólni a jó áruellátásról. Azért igyekszik ide majdcsak minden nyíregyházi, mert itt találja a legnagyobb választékot. Ez nem is baj, inkább az az elgondolkodtató, hogy m Város különböző pontjain lévő fűszer-csemege boltok készlete, választéka miért olyan szegényes. Tehát a rossz áruterítés az egyik okozója a vevők centralizálásának. Vajon meddig? Angyal Sándor Probléma Lapunk hasábjain már egy alkalommal foglalkoztunk a kiásott vizesárkok problémájával. Hónapokkal ezelőtt feltúrták a Vöröshadsereg utcát, a gyalogjáró baloldalát méteres magasan földhányással látták el, a közlekedést itt lehetetlenné tették. Mindezt türelemmel viselték a járókelők abban a reményben, hogy az őszi hónapokban legalább a kórházig bekapcsolják a vízellátást. Sajnos, ez csak hiú reménynek bizonyult. A földtúrás valódi, a közlekedés akadályoztatása szintén, ami különösen az esős napokon megoldhatatlan problémát jelent a járókelőknek és a közlekedési eszközöknek is. Számtalan helyen láttunk téli tüzelőt szállító megrakott szekeret a kiásott árokba behuppanva és a feltúrt árkok következtében megszűkített Vöröshadsereg utcában az egymást kikerülni igyekvő járművek hajmeresztő mutatványait. A napokban munkások jelentek meg a kiásott árkokban. Azt gondoltuk, hogy ime az Építőipari Vállalat emberei mégiscsak befejezik munkájukat a tél beállta előtt. Sajnos, ebben is csalódtunk. Érdeklődésünkre elmondották, hogy alkatrészek hiánya miatt a víz nyomási próbáját megtartani nem tudják és nincs is remény arra, hogy ezt a közeli napokban elvégezhessék. Ez tehát azt jelenti, hogy a vizesárkok a téli hónapkban is megmaradnak, a Vöröshadsereg utcai közlekedés továbbra is a legnagyobb nehézségekbe ütközik, az árkon- bokron át való közlekedés — akrobatikus mutatványokkal tarkítva — egyelőre továbbra is megmarad... Farkas Pál Mészáros József átitársa voltam Elindul az öttonnás — Negyvenéves $oformult Kísérő nélkül hat éve — Akinek arauyfokozatu jelvénye van Mészáros József, az AKÖV gépkocsivezetője, a jó gazda szemével vizsgálja öttonnás tehergépkocsiját. Amikor mindent rendben talál elégedetten ül a volánhoz. A második fordulóhoz készül. Elkísérjük. Irány: Ujfehértó. A HOLDBA ÉS yibSZA Arca, tekintete nyugodt. Szeme fürkészően figyeli a város forgatagát. A vezetőfülkében szótlanul ülünk. Csak akkor törjük meg a csendet, amikor elhagyjuk Nyíregyházát. — Nem fáradt a nagy hajrában? — Hát... nem könnyű a munka, különösen most, az őszi csúcsidényben. Nemcsak a kocsi, de az ember is megérzi. Előveszi cigarettáját, rágyújt. — Régen vezet? — Ahogy vesszük... Ha a mai napot kérdi, hajnaltól, ha a korábbi érdekli, negyven éves a sofőrmúltam és tizenhét éve ülök a volán mellett. Élete nagy részét a kocsin töltötte. Annyi utat tett meg, hogy a Holdba és vissza eljutna. Közel egymilló kilométert. A mostani kocsijában 140 ezer kilométer van, de még nagyobb javítást nem végeztek rajta. A legutóbbi szemlén is1 megdicsérték érte. — Szeretem a kocsit, ő is hűségesen kitart mellettem. Karambolom még nem volt. Ahogy mi, sofőrök mondjuk — s kezével a szélvédőn lekopogja — egyszer sem vadult meg. Én sem, ez igaz, mert nem vagyok italos. Első a kötelesség, meg családom van... Előttünk egy szekér halad, leveszi a gázt, átkapcsol, mert szemben másik kocsi közeledik. adminisztrációját. Már hat éve kocsikísérő sem kell mellé. Mindent egyedül intéz a legpontosabban. Amikor ismét elindulunk, sötétedni kezd. Szép este van, az ég megtisztultan ragyog. A reflektor fénye messzire pásztázza az utat. — Éjszaka nehezebb a vezetés — magyarázza. — A szembe jövő kocsik lámpái, a kivi- lágítatlan szekerek próbára teszik a sofőrök idegeit. Meg egy kicsit unalmas is... „A FIAM MAJD BESZÁMOL..." Az útszéli telefonpóznák egymás után suhannak el mellettünk. Távolabb a házak ablakából fény szűrődik. Nagy- kállóban még forgalmas az utca, de legtöbben a kényelmes székekben ülve tv-n nézik az olimpiát, vagy rádión hallgatják az izgalmas eseményeket. — Gondolatban én is a családdal vagyok — mondja mosolyogva. — Ök is a tv-t nézik. No majd a fiam beszámol az eseményekről. Gyakran van távol a családtól. Eleinte gondot okozott, de aztán megértette a felesége is: vállalta a két gyerek nevelését egyedül. Mert Ő csak ritkán tudott velük foglalkozni. A feleség jó pedagógusnak bizonyult. A tizenöt éves fia apja példáját követi. Első éves szerelő tanuló az AKÖV-nél. A lánya pedig a cipőgyárban az egyik szocialista brigád vezetője. így már ketten vannak a családból, mert Mészáros József is, nyolctagú szocialista brigád vezetője. A csendes őszi estén, a város utcáin csak itt, ott látni embereket. Megérkeztünk. Kissé fáradtan száll ki a volán mellől. A balesetmentes közlekedés aranyfokozatú jelvény tulajdonosa, kocsijával együtt pihenésre tér. Holnap újabb, nehéz út előtt áll. B. L. KÉT NAP, EGY ÉJSZAKA Minden szakmának megvan a neheze, de a szépsége is. Ezt vallja. Utazni, utazni... A szép, ismeretlen tájban gyönyörködni. Bejárta már nemcsak a megyét, hanem az országot is. Sok, sok ismerős és szép emlék. Persze megpróbáltatás is. Mint az elmúlt télen a nyírlu- gosi országúton: a mínusz 23 fokos hidegben befagyott a gázolajvezeték, se Ide, se oda. A hóvihar tombolt. Két nap és egy éjszaka vártak a mentésre, míg kiszabadultak. Lassul a kocsi, fékez, meg érkeztünk az első állomásra. Kiszáll a fülkéből, megtörli gyöngyöző homlokát. Alacsonytermetű férfi kezével intve jelez, kész a szállítmány. Kocsira emelik a musttal megtelt hordókat, miközben elvégzi az „Tűz van! — De miért.. ? Váratlan ellenőrzés két tsz-ben — Az újságban olvastuk a szomorú hírt. — meséli a timá- rl Béke Termelőszövetkezet főkönyvelője. — Villám csapott a tiszanagyfalui tsz istállójába, bent égett 16 szarvasmarha. A kár több mint 100 ezer forint volt. Nem akartunk a saját kárunkon tanulni, ezért néhány nap múlva valamennyi épületünkre felszereltettük a villámhárítókat. Sokba került, de most már nyugodtan alszunk. NYOLCMILLIÓ ŐRZŐI A termelőszövetkezet vagyona több mint nyolcmillió forint. Érthető, hogy előtérbe került a közös gazdaságok tűzrendészet! felkészültségének vizsgálata. A gulácsi, tiszanagyfalui szomorú példák igazolják, mennyire szükséges megtartani a szabályokat. Korábban a tüzoltóparancs- nokság képviselői többszöri figyelmeztetés után szabálysértési eljárást indítottak az elnök ellen. Azóta felelős embereket neveztek ki, mindenki tisztában van a feladatával. Stefán János a gépcsoport vezetője lett a tűzrendészéti felelős. Talán különösen hangzik, de most örült az ellenőrök látogatásának. Jogos büszkeséggel mutogatta, mit tett egy év alatt. HARMINCÖT ÉVE EGYÜTT A termelőszövetkezet majorjában kifogástalan állapotban vannak a villanyvezetékeik, helyén a poroltókészülék, vízzel telt hordók sorakoznak a tűzveszélyes épületek mellett. A főkönyvelő már számolgat: nem lenne-e célszerűbb a hordók helyett könnyen kezelhető tüzoltóberendezést beszerezni? A községi önkéntes tűzoltótestület a közelmúltban ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját. A parancsnokságot decemberben vette át Győri Imre, a községi tanács pénzügyi előadója. Az önkéntesek 60 százaléka termelőszövetkezetben dolgozik. Tisztában vannak a teendőkkel, feladataikkal. _Egy napon csak két termelőszövetkezet ellenőrzését végezték el, de hamarosan a többi is sorra kerül. Általános tapasztalat: hogy a vezetőség és a tagság is egyre nagyobb gondot fordít a közös vagyon védelmére. Övják a berendezéseket, gyakran maguk jelzik, ha valami hibát észlelnek. (bf) „ M iialkotás “ ntivsden mennyiségben Laticel, derék orvos műgyűjtő szenvedélyét ismerték széles e környéken. Szerette elbűvölni ismerőseit képritkaságaival. Azzal is dicsekedett, hogy ha alkalma van, bagóért vásárolja a hallatlan értékű alkotásokat. Délutáni pihenője alatt — szokása szerint — terebélyes párnázott karosszékébe ereszkedett és műértöen hunyorított szemmel gyönyörködött új szerzeményeiben. Csöngettek. Furugla bácsi, az öreg képügynök látogatta meg, aki arról volt nevezetes, hogy vásárlóit sorra letegezte. Ez is a szakmában való rendkívüli jártasságára mutatott. Nagyméretű, aranyozott rámájú, egyiptomi tájon egy nőt kígyóval ábrázoló képet szorongatott. — Bizony, édes fiam, ilyen történelmi vászna — mutatott a festményre — senkinek sincs a világon. Pora se lesz már a föld alatt az öreg Furugla bácsinak, amikor a te Kleopátrád kacérkodni fog a kígyóval és felbecsülhetetlen vagyont jelent majd a családodnak. A doktor nem alkudott, mert rendkívül tetszett neki a festmény. Megvette kettő darab ezresért. Másnap egy közeli községbe karikázott, s mivel ideje volt, betért a fodrászhoz borotválkozni. A szőrspecialista — régi ismerőse — közvetlenséggel kezdte pamacsolás közben: — Vettem egy szép festményt, nézze meg a doktor úr is. Maga aztán igazán szakember ebben a dologban. — És mit ábrázol? — Valami régi királynét, félig pucéron, remek az a kép, — és Csettintett a nyelvével. Laticel, mint akit vipera csípett meg, szappanhabosan felugrott. — Mutassa öregem. Igazán kiváncsi lennék az ízlésére. Majd összerogyott a csodálkozástól, amikor ráismert az egyiptomi királynőre, markában a kígyóval, amint éppen a túlvilágra mereszti tekintetét. Alig tudta kinyögni: — Az öreg Furuglától vette? — Pontosan őtőle. Egyetígy látszik a Ióherecséplés a kazal tetejéről. A felvétel a zajtai Rákóczi Tsz-ben készült. Foto: Hammel József Máriás eütt az ötödik, 1 millió köbméteres szabolcsi víztároló Hamarosan megtörténik a császárszállást víztároló műszaki átadása. A munkások a hatalmas zárógáton már az utolsó simításokat végzik. A tároló kapacitása egymillió köbméter. Az Ér-folyó vizét egy duzzasztóművel elterelik, és a szükségletnek megfelelően a zárógáíon engedik keresztül. Innen kapják már a tavasz folyamán a vizet a nyíregyházi MÁV állomás, a villanytelep, a Dózsa és n császárszállási Alkotmány Termelőszövetkezet is. A 128 holdon fekvő víztároló igen jelentős lesz az öntözés szempontjából. Megyénkben már Vaján, Roho-’ dón. Székelyben és Laskodon építettek hasonlókat. Az öt tárolóban tavasszal összesen már 5 millió köbméter vizet tudnak tárolni, és az aszályos időben hasznosítani. Miden víztároló építésénél a természetadta lehetőségeket használják ki. így egy-egy tároló építése alig kerül néhány százezer forintba. Ebből adódik az a szerencsés helyzet, hogy amíg például len darab a világon. Tízezreket fog érni, mire festője olajra lép ebből az árnyékvilágból. — Es mennyiért vette? — Ezerhatszázért. Bizonyisten, ezernyolcra tartotta a vén gazember, de én már ismerem a szokását, nála azután lehet alkudni. Laticel nem válaszolt. Úgy félig borotválton kirohant. Rálépett a pedálra. A postánál állt meg. Feleségét altar- ta értesíteni a szerencsétlenségről. A postamester jókedvűen fogadta az orvost: — Vettem egy eredeti Kleopátrát, doktorkám, megnézheti. Cukor egy nő! Oda nem adnám semmi pénzért, hiába is kérné! Ez is az ő Kleopátrája volt, harmadik kiadásban. De ezen a képen a kígyó már valósággal sziszegett feléje. Hunyadi István Borsodban egy köbméter víz tárolása 2—3 forintba kerül, addig Szabolcsban még az 50 fillért sem haladja meg. A Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tervében nagy teret kapott a további tárolók építése. Néhány éven belül szeretnék a már meglévő öt tároló számát 25-re emelni. Az ilyen formán tárolt 25 millió köbméter víz óriási segítséget jelent a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, és igen sok ipari üzemnek is. Tsz bekötő utat adtak át Dombiádon Pénteken délelőtt 3,7 kilométer hosszú tsz bekötő utat adtak át rendeltetésének Dombrádon. Az újonnan épült útszakasz a „Szőke Tisza” Termelőszövetkezet külső gazdasági központját köti össze a községgel: 600 tanyai lakos közlekedése és 2500 holdnyi föld termésének a betakarítása vált könnyebbé ezáltal. A lakosság, főként a termelőszövetkezet mintegy 300 000 forint értékű társadalmi munkával segítette az építkezést. A bekötő út tervdokumentációját a Hazafias Népfront műszaki akcióbizottságának tagjai készítették el ugyancsak társadalmi munkában. 1964. október 17. 3
