Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-10 / 238. szám
Műszaki napok Szabói cs-Szatmár megye gazdasági életének jelentős eseményére kerül sor ma, amikor ünnepélyesen megnyitják a Nyíregyházi Műszaki Napokat. Alkalmat ad éz arra, hogy áttekintsük megyénk gazdaságának változását, fejlődését a felszabadulás óta. Mindennél meggyőzőbben érzékelteti az előrelépést, hogy a felszabadulás előtti kétezerrel szemben ma Szabolcs-Szatmár megye iparában 20. ezer főt foglalkoztatnak. összehasonlíthatatlanul fejlettebb jelenleg megyénk mezőgazdasági termelése is, mint húsz évvel ezelőtt: á közvetlenül fogyasztásra termelt árukon kívül mezőgazdaságunk megtermeli azokat a legfontosabb nyersanyagokat is, melyekre az iparnak van szüksége. Szabolcs iparának fejlődését mutatja egyebek között az is, hogy ma csak az export értéke többszörösét teszi ki a felszabadulás előtti teljes ipari termelésnek. A fejlődés üteme szükségszerűen követelte a termelés irányításában részt vevő műszákiak számának és szakmai tudásának gyarapítását. Bár e tekintetben bőven van még tennivaló, örömmel írjuk le: ma megyénk iparában 1200 műszaki dolgozik. A munkások és a műszakiak egyre jobb kapcsolata nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a beruházásokba fektetett milliárdok gyorsabban megtérüljenek, eredményesen növeljék a megye és a magyar ipar hírnevét, a hazai és a külföldi piacokon. Néhány évvel ezelőtt alakult meg megyénkben a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Intéző Bizottsága. Azt kapta feladatul, hogy segítse a tudomány és a népgazdaság fejlesztését a műszaki értelmiség összefogásával, s gondoskodjék az itt dolgozó mérnökök, technikusok szakmai és ideológiai továbbképzéséről. A MTESZ e sokrétű feladatának végrehajtásába — a különböző tudományos egyesületek révén — bevonta az iparban, mezőgazdaságban és a közlekedésben dolgozó szakembereket. A tudományos egyesületek tagjai, már eddig is több előadást, ankétot tartottak, hallgattak, részt vettek a megye műszaki nehézségeinek leküzdésében. Ezekért a párt végrehajtó bizottsága kifejezte elismerését, s támogatásáról biztosította a MTESZ-t. A ma kezdődő és október 17-ig tartó Nyíregyházi Műszaki Napok előadásai az elvi kérdéseken túl megyénk konkrét gazdasági problémáiról is beszélnek. Jele ez annak, hogy a szabolcsi műszakiak az eddiginél is aktívabban szeretnének közreműködni javaslataikkal, bírálataikkal a megye gazdasági életében. Igaz, a műszaki napok alkalmával rendezett kiállítások nem törekednek teljességre, azonban jók arra, hogy megmutassák a gazdasági tevékenység sokrétűségét, s azt, hogy a műszakiak bonyolult feladatok megoldására is képesek Szabolcsban. Végh János. a megyei pártbizottság munkatársa, a MTESZ Intéző Bizottságának tagja Versenyfutás tél előtt- blányes fettételekkel A tét: 82 lakás — Gondok a hőerőműnél dosítását, másrészt az építkezés meggyorsításának a lehetőségét. — Sajnos, nálunk több mint kéthónapos lemaradás van — mondja Kiss István, az erőmű építésztechnikusa. — Pedig az építkezésbe és a bontási munkálatokba alvállalkozóként besegítettünk. Az építkezés sürget, mert a Láng Gépgyár, a kazánok és más gépek beszerelését december elején megkezdi. Vi - szont az épületnek a helyét még csak most bontják. Kétségtelen, sok olyan akadálv vetődik fel, amit a tervez" előre nem látott. Például a vasbeton koszorúk bontása, amit csak légkalapáccsal lehetett végezni.. De ennek ellenére mégis előbbre kellene tartani a munkával. — Az elmaradást már nem tudjuk teljesen behozni, de munkaerő átcsoportosításával, a munka jobb szervezésével tető alá hozzuk az épületet és megkezdhetik a gépek beszerelését — mondja Knol- majer János főépítésvezető.— A legutóbbi megállapodásunk értelmében az építkezés meggyorsult. Persze nemcsak nálunk van hiba, hanem az erőműnél is. Még nem adták át azt a területet, ahol az előregyártott elemeket készíthetnénk. Több elgondolás született az építkezés meggyorsítására. Például a vízlágyító és nyersvíz tartálj't talajszint süllyesztéssel építik, ami két hónappal rövidíti meg az építkezést. Ha a kedvező időjárást kihasználják és a munkát gondosabban szervezik, sokat behozhatnak az elmaradásból és december elején megkezdhetik a gépek szerelését Bálint Lajos Két építkezést látogattunk meg — a víztorony mellett épülő 205 lakás és a TITÁSZ hőerőmű építkezését, — amelyekről már korábban írtunk. Akkor megállapítottuk: a tervhez viszonyítva háromhónapos lemaradás van, melynek oka a munkaerőhiány és az építőanyagok akadozó szállítása. Mi a helyzet jelenleg? A víztorony melletti lakások építkezésénél szorgos munkában találjuk az építőket. Az öt tömbből három elkészült, a másik kettő Js folyamatosan halad. A toronydaruk két műszakban emelik be a blokkokat, a katonák is segítenek- A közös erőfeszítés lehetővé tette, hogy a háromhónapos lemaradásból két hónapot behozzanak. Kevés az ember, az anyag Tamás János huszonegy tagú brigádja vállalta a kettős és a nyújtott műszakot. Munkájukat dicséri: a blokkbeemelést határidőre teljesítették, annak ellenére, hogy közel két hétig rossz volt a toronydaru. —- A mi munkánkkal továbbra sem lesz probléma — mondja a brigádvezető. — December elejére, ha géphi- básodás nem történik, beemeljük az összes blokkot és födém alatt lesz az utolsó épület is. — Ez lehetővé teszi — mondja Seres Antal építés- vezető, — hogy téliesítsük az építkezést és megfelelő munkalehetőséget biztosítsunk az embereknek. Most legfőbb gonduk, az első két tömb 82 íafcású épületének terv szerinti, decem- “ her 15-i átadása. Több újítást, elgondolást valósítottak meg, ami hetekkel rövidíti meg az építkezést. A toronydaruk továbbra is két műszakban dolgoznak, a katonák is segítenek, de még így sem pótolja a hiányzó munkaerőt. — Kevés az ember, nincs elég szakmunkás — panaszkodik továbbra is az építés- vezető. — Lagalább negyvenötven emberre lenne még szükség, a lemaradás behozására. Plusz az anyaghiány ... Dupla munka — de miért? Bár százhúszan dolgoznak az építkezésen, mégis kevésnek bizonyul. Sok embert leköt az anyagmozgatás, mert szűk a rakterűiét, s az építőanyagok késedelmes szállítása miatt kétszeres munkát kell végezniük. Például az előregyártott blokkokat, kiEgyetem után Szabolcsban Beszélgetés két végzős közgazdásszal Tóth Pál és Szepesi János Budapesten a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem végzős hallgatói. Lassan közelednek az államvizsgák, s fél szemmel már új munkahelyük felé tekintgetnek. Az egyetem elvégzése után mindketten Szabolcs megyében kívánnak elhelyezkedni. „Tsz-be szeretnék menni" Szabolcsi születésű vagyok ■— mondja Tóth Pál. — Tomyospálca — íticsika tanyán jártam általános iskolába. 1956-ban érettségiztem, azután sok helyen megfordultam. Voltam anyagleltározó, felvásárló, térképészeti hivatalnál műszaki előadó. Tudományegyetemre gondoltam először, de a társadalomtudományhoz éreztem inkább tehetséget. így kerültem a Közgazdaságtudományi Egyetemre. Úgy számol, egy évig a megyei tanácsnál ismerkedik a helyi problémákkal, majd valamelyik tsz-ben gyümölcsözted tapasztalatait és az egyetemen tanultakat. Arról beszél, milyen kedves neki a mezőgazdaság. Azt akarod, hogy 1000 forintot keress ? — Már nagyszüleimet is ide kötötte a föld. Apámat tsz-el- nöknek választották, 300 ka- tasztrális holdon alakultak. Tele volt a falu az ismeretlenségtől való idegekedéssel — emlékszik vissza. — Gyermekkoromban a játék összefonódott a munkával, ismerem és szeretem a paraszti munkát. Rokonaim, ismerőseim óvnak attól, hogy a mezőgazdaságban dolgozzak. Azt akarod, hogy egyetemi végzettséggel 1000 forintot keress...? — ijesztgetnek, lehetnék más, jobban jövedelmező alföldi tsz-be, de engem éppen a problémák juttattak vissza a mezőgazdaságba és éppen Szabolcs megyébe. Vannak konkrét elképzelészeretem a csendet, nyugalmat. Ilyen szempontból ideális helyre fogok kerülni. Az emberek kedvesek, a tervosztály dolgozói mindenben segítettek, tár mogattak... Ahogy a város épül, szépül, azon egyenesen elcsodálkoztam. —- Azután rájöttem, hogy még időre van szükségem, míg az elméleti közgazdászból jó gyakorlati ember válik. Részt vett a Földrajzi Társaság vándorgyűlésén, ami nemrég zajlott le. Meghallgatta a szakemberek, tudósok előadásait, több helyi problémát ismert meg. — Távolabbi tervei? — Gyakorlati tapasztalatok szerzését tűztem ki célul, a később végzendő tudományos munkámhoz szeretnék anyagot gyűjteni. A téma, azt hiszem, a zöldség- és gyümölcstermelés lesz. Az egyetemen jő közepes tanulmányi eredményt mutattak fel, — a gyakorlatban kitűnőt szeretnének. Miklósvári Zoltán sebb daruval kétszer kell fel- és lepakolni, a helyszínre szállítani,' s csak ezután emelheti be helyére a toronydaru. Az anyaghiány is sok embert kényszerít tétlenségre. A kazánház építésénél — ami nélkül nem adható át az épület — cerpenthiány miatt a vasbetonszerelők csak ideig, Óráig dolgoznak. De csak úgy, hogy mázsánként szedik össze a cementet. A szeptember hónapban igényelt 370 mázsa cement helyett csak: 170 mázsát kaptak. Már meg kellett volna kezdeni a fűtővezetékek és a radiátorok szerelését is. Itt is szakember, de főleg a csővezetékek hiányára panaszkodnak. Aztán az épületek külső vakolásához kétezer folyóméter állványlétrára volna szükség, de nincs esak ötszáz folyóméter. A belső vakolás mégcsak halad, de a külső emiatt nem indulhat teljes lendülettel. — Ha sikerül a munkaerő átcsoportosítás, meg az építőanyagok és az állványlétrák biztosítása — mondja az építésvezető, — akkor talán sikerül a lemaradást behozni és az épületet határidőre átadni. De csak így ígérhetem... Pedig 82 lakásról van szó! Tető alá, jobb szervezéssel A TITÄSZ hóerőmű építkezésénél is javult valamelyest a helyzet, de már itt nem tudtak annyi lemaradást behozni, mint az előző építkezésen. Éppen ezért a beruházó és a kivitelező vállalat vezetői, szakemberei szeptember 23-án összeültek és megvitatták egyrészt a határidő mőA lap megírta az illetékes szerv válaszol Bekerítve Befejezés előtt a haktalórántházi nyolc nagy termes gimnázium építkezése. Foto: Hammel J. lommal ellenőrizte a szóban- forgó utcákon az átmenő forgalom lehetőségét, s ennek során megállapította, hogy a kivitelező vállalat valóban biztosítja azt. Városi Tanács VB Építési és Közi. Oszt. Nyíregyházi sorompó... Lapjuk szeptember 15-i számában közölt „Nyíregyházi sorompó és népgazdasági érdek” című cikkükben foglaltakat megvizsgáltam és azt jogosnak találtam. Megjegyezni kívánom, hogy a gu- szevl sorompónál szolgálatot teljesítő dolgozóknak a forgalom biztonságát biztosító szabályokat be kell tartaniuk, munkájuk végzésénél önkényesen nem járhatnak el. Dolgozóink ügyelnek arra, hogy a közúti forgalomban ne legyen fennakadás, d<j ez nem mehet a vasúti forgalom biztonságos lebonyolításának rovására. A sorompóval kapcsolatos panaszokat minden esetben kivizsgáltuk, és a mulasztókkal szemben eljártunk, és az intézkedéseket a lehetőségeken belül megtettük. A probléma véglegesen megszűnne egy közúti aluljáró megépítésével, de erre fedezet pillanatnyilag nincs. Nyíregyháza állomás új elektromos függésű biztosító berendezést kapott, amely éppen a biztonságos közúti közlekedést segíti. Ez azonban még nagyobb kötöttséget jelent a sorompó kezelésénél, ezért fordul elő, hogy sűrűbb vonatforgalom esetén a sorompó hosszabb ideig zárva tart. Utasítottam a Nyíregyháza állomás vezetőjét, hogy a jövőben igyekezzenek a sorompót a legrövidebb időn belül felnyitni. E rendelkezésem betartásával a jogos panaszok megszűnnek. MÁV Igazgatóság Debrecen, Tóth János, Igazgatóság vezetőin. seim és ötleteim, azt akarom, hogy minél hamarább valósággá tegyem azokat. Kellemes nyári élmények — Anyagi gondjaim miatt kötöttem társadalmi ösztöndíjat a tanáccsal— veszi át a szót Szepesi János. — Miért a nyíregyházával? Mert innen kínáltaik ösztöndíjat. Zsákbamacskának indult, de a későbbiek megmutatták, jól választottam. Heves megyében született, Hatvanban diákoskodott, szülei tsz-tagok. — Nyári gyakorlatomat töltöttem nemrég Nyíregyházán. A tanács tervosztályán. Területi tervezéssel foglalkozom, földrajzszakos vagyok. Dolgozatomban, amit a nyári gyakorlat ideje alatt írtam, a megye zöldség- és gyümölcstermelését vizsgáltam. — Milyen tapasztalatokat, benyomásokat szerzett? —- Kis városban nőttem fel, A Kelet-Magyarország aug. 29-i számában „Bekerítve” címmel közölte egy Toldi utcai olvasója panaszát. E közérdekű panaszra az alábbiakat válaszoljuk: Felkerestük az érdekelt építésvezetőséget, ahol Berecz PáJ építésvezető az alábbi írásbeli nyilatkozatot adta: „A Vécsei és a Toldi utcai 16 lakásos ház építkezéshez a rendőrhatóságilag engedélyezett munkaterület lezárását a vállalat október 10-ig felszabadítja. Addig is — mint előbb — biztosítja a Vécsei utcán, a Makarenko és a Toldi utcák közötti útszakaszon az akadálytalan átmenő forgalmat.” Szakosztályunk több alka-
