Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-10 / 238. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXI. ÉVFOLYAM, 238. SZÄM ARA: 50 fillér 1964. OKTÓBER 10. SZOMBAT Tokió előtt 1396-ban, ezerötszáz évi szünet után lobbant fel az olimpiai láng ismét az antik kultúra régi színhelyén, Athénban — azóta világpt átfogó, békés ünnepséggé fejlődött az olimpiai vetélkedés. És bár az emberirtó világháborúk idején megcsappant a részt vevők száma, maga az eszme nem pusztult el, újraéledt: az erő, a szépség, az ifjúság és a béke hirdetőiéként. 1964-ben, az kién, egy Yoshinori Sakai nevű 19 éves japán diák fut majd végig a nemzeti stadion salakján. Az ő tisztje lesz fellobbantani Tokióban a békés vetélkedések tiszta lángját. Megrendítő jelkép az ő szereplése. Ez az ifjú Hirosimában született, abban az esztendőben, amikor egy B—29-es amerikai bombázó ledobta az első atombombát. És miután a karcsú hiro- simai diák elsuhan a tömött tribünök előtt, utána fegyelmezett, színpompás sorokban a sportolók díszfelvonulása következik. Férfiak és nők: fehérek, sárgák, feketék sokféle nép különféle képviselői. Más a testszínűk, más a nyelvük, de egyformán piros a vérük és nemes a gondolatuk: — viruljon a népek barátsága és testvérisége; a béke napja ragyogjon felettük és a vetélkedésekben győzzön a jobb. Életerős, jól felkészült, vidám ifjú emberek jelennek meg a zöld egyepen, a piros salakon, az uszodában, a bir- kozószőnyegen és összemérik az erejüket. Egészen bizonyos, hogy az eredményeket milliók lesik majd szerte a világon. A várakozás jogos. A XVIII. tokiói olimpiai játékokat rekordhullások előzték meg. Káprázatos csúcsokat szárnyaltak túl és sokakban felmerült a kérdés: vajon hol van az emberi teljesítőképesség végső határa? Erre a kérdésre, úgy lehet, ad néhány legújabb feleletet az 1964-es olimpia is. De ennek a vetélkedésnek, ezúttal mégsem ez a lényege. Ezt az olimpiát a béke lángjával rohanó hirosimai diák alakja, az általa képviselt szimbólum teszi örökké emlékezetessé. Ez a küzdelem — a maga spontán megnyilatkozásában — mintegy előhírnöke a „nemzetközi együttműködés esztendejének”, a rákövetkező évnek. És az sem jelentéktelen mozzanat, hogy ezen az olimpián egy szőke német lány, Ingrid Krämer, az NDK kétszeres olimpiai bajnoknője — a közös német csapat zászlaját emeli magasra. És ezt az örvendetes megnyilatkozást az hangsúlyozza majd különös erővel, hogy a közös német csapat himnuszaként Beethoven IX. szimfóniájának öröm-ódáját interpretálják. Az ember himnusza tölti majd be a teret. Azé az emberé, aki élni akar, örvendezni, ifjúi ereje teljében alkotni, győzni — vérontás nélkül. És miközben fennen lobog majd az olimpiai vetélkedések tiszta lángja — a kandeláberben és a szívekben egyaránt —, a kor ifjúsága örömmel vetélkedik: gyorsabban, magasabbra, messzebbre jutva elődeinél. Ennek az ifjúságnak képviselői már a csillagokat ostromolják. Nem ismernek lehetetlent sem a sportpályán, sem a világűrben. Ez az ifjúság tudja már, ha valóban élni akar: csak a béke katonája lehet. Ezerötszáz év múltán megint lobog hát az embert felemelő prometheuszi-láng. A szívet melegítő olümpo- szi láng fénye messzire verődik a Fuzsijama haváról. Békét hirdet, fegyvertelen világot, nemes vetélkedést. Ezt pedig megértik a Föld minden táján, ahol tiszta- szívű emberek élnek ... Ma nyílik a XVIII. nyári olimpia Elérkezett a nagy nap, gasba röppenő postagalamb ad (nelyre „ világ legjobb spor- majd hírt. tolói négy éven át készültek. Bizonyos, hogy s ma meg- Ma délelőtt Hirohito japán nyitó XVIII. nyári olimpia is császár ünnepélyesen megnyit- híven fogja szolgálni az olim- ía a XVIII. nyári olimpiai pizmus nagyszerű szellemét: a játékokat, melyről 20 ágyú- világ népeinek testvéri barátnő díszlövése és tízezer ma- ságát Az első aímasziret a Béke és Barátság kertjében Ajándékkosarat küldtek Hruscsov és Kádár elvtársnak az első termésből Beregsuránynál, a magyar— szovjet határon díszkapu várta a magyar vendégeket: Orosz Ferenc elvtársat, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Feleszi István elvtársat, a megyei tanács vb elnökét, Kállai Sándor elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát, Hegedűs Sándor elvtársat, a vásárosna- ményi járási pártbizottság titkárát, és Spisák András elvtársat, a járási tanács elnökét és a velük együtt érkezett szabolcsiakat, tsz-elnököket, kertészeket. Október 9-én nagy napra virradt a két szomszédos terület. A határon négy éve telepített Béke és Barátság Kertjében megkezdődött a jonatánalma szedése. „Az itt telepített gyümölcsös..." A Szovjetunió határterületén fekvő ruzsánkaá gyümölcsös szélén kőoszlopon két márvány- tábla hirdeti magyar és orosz nyelven: „Az itt telepített gyümölcsöskert a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népeinek megbonthatatlan és örök barátságát hirdeti. 1960. március 29.” Négy évvel ezelőtt került sor erre a világon még példa nélkül álló eseményre. A két határon a két baráti nép kertészei, magyarok és szovjetek ültették el a jonatáncsemetéket. Négy év telt el 1960 tavasza óta és ez idő alatt minden évben egyre több gyümölcsfa díszük a határon. Akkor, négy éve határozták el a két szomszédos terület dolgozói, vezetői, hogy az első szüretet megün- neplik és az első almatermésből ajándékkosarakat küldenek Nyikita SzergejeVics Hruscsov és Kádár János elvtársnak. A kertben Szovjet-Ukrajna Kárpátontúli Területének vezetői és a gyümölcsös kertészei, almaszedő lányok fogadták a vendégeket. Egyszerű szavakkal, de szívből köszöntötték egymást. Orosz Ferenc elvtárs azzal kezdte a beszélgetést, hogy az elmúlt négy év alatt lez a kert még közelebb hozta egymáshoz a két népet. Szebb szimbólum nem is kell — mondta — mint ez a zamatos, piros, mindenki által kedvelt jonatán. Jurij llniczkij elvtárs, a Kárpátukrajnai Területi Pártbizottság első titkára _ pedig ezt mondta: „ Úgy virágzik és fejlődik ez a kert, mint a mi barátságunk.” Azután a két terület pártbizottságának vezetői odaléptek az egyik gyümölcsfához és egy kosárral szedtek a szép, egészséges gyümölcsből. Felvágják, megkóstolják a piros almát. Dicsérik, hogy ízletes, kemény szövetű. Hegedűs Sándor elvtárs az ungvári rádió riporterének nyilatkozik: Jüagy munkát, szeretetet fektetett ebbe a kertbe mindkét nép. A Béke és Barátság Kertje összeköti a két járás, a. két megye, a két ország dolgozóit.” Az első kóstolók — Azért telepítettük négy éve ezt a gyümölcsöst — mondta rövid üdvözlő beszédében Orosz Ferenc elvtáns —, hogy a két terület közötti immár hagyományos jó kapcsolatokat tovább erősítsük. Akkor gondoltunk arra, hogy megünnepeljük az első szüretet és az első gyümölcsökből kóstolót küldünk Hruscsov és Kádár elvtársnak, akik népeink barátságának élharcosai. Kívánunk nekik innen is jó egészséget és hosszú, boldog életet. llniczkij elvtárs arról szólt, hogy a két nép harca és sorsa közös. 1917-ben és 1919-ben együtt harcoltak magyarok és ukránok az imperializmus ellen, majd a második világháború idején a szabadságért. — Közös a harcunk, a sorsunk és húsz év óta közösek a céljaink. Népeink kezdeményezése volt ez a kert, barátságunk nagy szimbóluma, amely 1960-ban valósult meg. Ma elérkeztünk a boldog naphoz. Én, aki egyik részese voltam a kert megvalósításának, örömmel látom az eredményt. A beszélgetésen szóba került az első gyümölcsét most adó kert gyakorlati haszna is az, hogy a két szomszédos megye szakemberei tanulhatnak egymástól, kicserélhetik tapasztalatukat. Elhangzott, hogy a toio-oítis ideién két jelentős évfordulót ünnepeltek: Lenin elvtárs születésének 90. évfordulóját és a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 41. évfordulóját. És most mindkét terület dolgozói nagy ünnepre készülnek, a felszabadulás 20. évfordulójára. Különös fényt ad ez a készülődés a mai első szüretnek. Virágzik a kert, a csodálatosan szép almafák alatt mindenütt csillagfürt virágzik. Tíz lány áll mosolygós, pú-ős almával teli kosárral; aztán piros bársonnyal bélelnek ki három nagy ajándékkosarat, a kosár díszfülén vörös és magyar nemzeti színű szalagok. Az üdvözlőlapok A kárpátontúli elvtársak piros bőrkötésű borítólapokat mutatnak. A fedőlapon arany- betűs felírással latin és cirill betűkkel nyomtatták Nyikita Szergejevics Hruscsov, Kádár János és P. Seleszt, az Ukrajnai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának nevét. Díszes üdvözlőlapokat vesznek ki. Elsőnek ezt olvassák: „Drága Nyikita Szergejevics Hruscsov! Néhány évvel ezelőtt a magyar—szovjet határon a Szabolcs-Szatmár megyei és a KarpátovtúM területi munkások és mezőgazdasági dolgozók közös munkájával megszületett a Barátság Kert. Mint népeink testvéri barátsága is dús pompával virul és fejlődik a két szomszédos ország kertészeinek közös fáradozásával gondosan nevelt és ápolt kert. Az idén a kert virágba borult és most meghozta első gyümölcseit. Mintha maga a természet is nagy eseményre készülne, nemsokára 20 éve, hogy földjeink felszabadultak a fasiszta rabságból. Az első szüret a barátság kertben örömteli esemény volt, a magyar és szovjet dolgozók barátságának és internacionalista összefogásának igazi ünnepe. Dolgozóink egyöntetűen azt az óhajukat fejezték ki, hogy a barátság kert első gyümölcséit adjuk át önnek kedves Nyikita Szerge- jevics Hruscsov, a népek barátsága és internacionalista testvérisége mai zászlóvivőjének, a fáradhatatlan békehar- cosnak, úgyszintén Kádár János elvtársnak a Szovjetunió nagy barátjának. Mi nagy örömmel teljesítjük a magyar- é$ szovjet kertészeknek ezt az egyöntetű és szívből jövő kívánságát és szeretettel csatlakozunk hozzá. Mint a határmenti barátság kert, büszkén viruljon, erősödjék és örökké éljen a magyar —szovjet testvériség.” Lelkes tapssal köszöntötték a levelet az ott lévők, amelyhez hasonló szövegű üzenetet intéztek Kádár János és P. Seleszt elvtársakhoz. Asztalhoz ültek a két terület vezetői és ünnepélyesen aláírták a leveleket. Orosz Ferenc elvtárs, Jurij llniczkij elvtárs, dr. Fekszi István elvtárs, majd Vaszil Ruszin elvtárs, a Kárpátukrajnai Tanács VB elnöke. Ezután megcsókolták egymást, Berregtek a szovjet és magyar filmesek felvevői. kattantak a fotósok gépei, hogy megörökítsék ezt a ritka pillanatot, amikor elkészült a három gyönyörű, a Kárpáton tálon magyar segítséggel telepitett gyümölcsös e’ső almáiból készült kosár. Orosz Ferenc elvtárs az ünnepi pillanatban megjegyezte: „Ennél szebb államhatára még sehol sem volt két országnak.” A találkozó részt vevői megnézték, azt a két fát, amelyet annak idején Hruscsov és Kádár elvtárs tiszteletére ültettek. Nagy Sándor, a megye kertészeti felügyelője szaktanácsokat adott a ruzsánkai kertészeknek, s elmondta, hogy ha ilyen jól ápolják a gyümölcsöst mint eddig, öt év múlva két mázsát terem egy-egy fa. S még hozzátette: „Ez a két fa 120 évig fog élni. Szívből kívánjuk, éljenek addig népeink szeretett vezetői is!” Késő délutánig tartott a határtalálkozó, amelyen sokszor felcsendültek a két nép dalai, majd véget ért ez első ünnepi almaszüret a béke és barátság kertjében. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a Magyar Népköztársaság kitüntetéseinek alapszabályairól szóló határozatot, amely a Szocialista Munka Hőse címmel járó kitüntetésnek, valamint az érdemrendeknek a leírását és viselésük sorrendjét tartalmazza. Az Elnöki Tanács határozatot hozott egyes honosítási, visszahonosítási és a magyar állampolgársági kötelékből történő elbocsátási ügyekben, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Kádár János egy lengyel Varsó, (MTI): A magyar párt- és kormányküldöttség közelgő lengyelországi látogatásával kapcsotetthass a Pofitytea ejnyilcttkosotcs hetilapban mű lengyel hetilap nyilatkozatot közöl Kádár Jánostól, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárától, $ magyar forradalmi munkás- paraszt kormány elnökétől.
