Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-28 / 253. szám
Humoros tárcák Predrag Babies: Legelőgazdálkodási tapasztalatcsere A Mátészalkai Járási Tanács jelenti A mátészalkai járás t vetéstervüket 1984. októb területén 18 500 katasztrá bona elvetésre. A járás termelőszövetkezeteinek és legeltetési bizottságainak elnökei részére rendezett legelőgazdálkodási tapasztalatcserét a napokban, a Nagykállói Járási Tanács mezőgazdasági osztálya és a Hazafias Népfront járási elnöksége. A tapasztalatcsere vitavezetője Fesztóri Sándor járási főállattenyésztő volt. A nagykállói legeltetési bizottság kezelésében lévő legelőn gyakorlati bemutatót tartottak a részt vevőknek. A 190 holdas legelőt mintalegelővé alakítják ki. 20 hold ősgyepet törtek fel és telepítettek újra. Ezt a folyamatot évenként megismétlik, a fűállomány teljes egészében felújításra kerül. Ezzel egy- időben fásítják is a legelőt. FELNŐTTEK A részt vevők nagy elismeréssel nyilatkoztak a nagykállói kezdeményezésről. A tapasztalatcsere során nemcsak a problémák vetődtek fel, hanem javaslatok is születtek. Például egyes községekben a legelő fűállományának megjavítására megoldják a legelőtrágyázást, úgy, hogy a kihajtott jószág után a tulajdonosok egy-egy szekér trágyát biztosítanak a legelőn való szétterítésre. A községek képviselői elmondták, hogy a nagykállói tapasztalat alapján még az ősz folyamán hozzálátnak legelőterületeik fásításához. Száraz János ISKOLÁJA A csengeri járásban elsőként fejezte be a takarmány- és a kenyérgabona vetését a zajtai termelőszövetkezet. A tsz párt- és gazdaságvezetői helyesen mérték fel a lehetőségeket és a rendelkezésükre álló gépeket is jól kihasználták, így a tervben előirányzott 80 hold árpát, valamint 320 hold kenyérgabonát határidő előtt vetették el. Az őszi munkák intézkedési tervét közösen készítették el a tagsággal, kikérték véleményüket és segítségüket a munkálatok idejében való elvégzéséhez. Mátészalkai Járási Tanacs Jól halad az őszi betakarítás is. Eddig 35 vagon aknát szüreteltek le és 89 százalékban a napraforgó betakarítással is végeztek. A traktorosok éjjel-nappal dolgoztak azért, hogy a kenyérgabona Idejében a földbe kerüljön, és az őszi mélyszántást is folyamatosan végezhessék. A legjobb eredményt Kun Endre és Józsa Ferenc traktorosok érték el. Az előbbi 200, az utóbbi 180 holdon végezte el a szántást és a vetést. Varga Bernát Az olvasó panaszára válaszol az illetékes A Kelet-Magyarország „Kerékpármegőrző a gyalogjárón?” című cikkében foglaltakat a városi tanács építési és közlekedési osztálya, a megyei rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályával közösen a helyszínen vizsgálta meg. Megállapította, hogy a cikkben jelzett kerékpármegőrző a szabadtéri színpad mögött, valóban akadályozza a gyalogos, és a jármű közlekedést. Tehát a kerékpároknak ezen a helyen történő parkírozása baleseti veszélyt rejt magában. A rendőrhatósággal egyetértésben a szabadtéri színpadot felkereső közönség kerékpárjainak elhelyezésére a Kiss Ernő utca 9 számú háztól a Benczúr tér torkolatáig húzódó földsávot jelöljük ki. Pataki János osztályvezető Romlott volt a hal Október 21-én, délelőtt fél 11-kor halat vásároltunk a nyíregyházi Alkotmány Halászati Tsz halboltjában. A vásárlás után visszatértünk munkahelyünkre a Beruházási Irodába és a halat a nyitott ablakpárkányra helyeztük. A munA 600 éves Mándok kettős jubileuma Egy fiatal nevelő négy év alatt megírja Mándok krónikáját Cs. Tóth Endre, a fiatal mán- dokí nevelő kevés vakációt töltött pihenéssel, szórakozással. Pontosabban az volt a szórakozása, hogy kutatott, olvasgatott, levelezett. És gyűltek, rendeződtek Mándok krónikájának sorai. 360 OLDALAS TANULMÁNY Mintha egy kisebb történelmi freskó elevenedne meg a falukutató tanár szavaiból. S közeledünk egyre jobban a mához: 1848-ban Mándokon is fegyvert fognak a hazafiak, a századfordulót megelőző Vár- konyi-féle földosztás felrázza a földnélküli és kevésföldű parasztokat, Sajtos Benjámint a lázongok vezérét csendőrök verik vasra. 1919-ben a fehér terror szed áldozatokat. — Mondhatok-e annál többet, ami a valóság. Az írástudatlan nagyapák, nagymamák unokái érettségizett emberek lesznek. Tavaly Mándokon is megnyílt a gimnázium... Mindennap világosabb lesz ez a régi község. Mándok ünnepel. A múltat nem fedi homály; a jelenen át a jövőbe nézhet az ember. P. G. kaidő letelte után mátészalkai lakásunkra indultunk motorkerékpáron, a halakat egy műanyagból készült hálóban szállítottuk. Délután 5 és 6 óra között kezdtük meg a halak tisztítását és felbontását. Amikor a halat felbontottuk láttuk, hogy az teljesen rohadt, a hús a bordáktól elválik és a belső részek elnyálkásodtak. -Azonnal elmentünk dr. Bencze Margit közegészség- ügyi felügyelőhöz, aki megállapította, hogy a vásárolt halak belsőrésze valóban rohadt, bűzös szagú volt, emberi fogyasztásra alkalmatlan. Feltehető tehát, hegy már vásárláskor nem volt friss. Az esetet a közegészségügyi felügyelő jegyzőkönyvbe rögzítette. Ujfalusi János és Varga László A szewifelßn ß&p K icsiny, nagyon kicsiny, de nagyon bonyolult elektronikus készülék bolt. Meglehetősen sokba is került, de azért a vállalatok meg sem érezték a kiadást. A technika valóságos csodája volt és puszta jelenlétével felemelhette a vállalatot, a termelést és az embereket. A találmány zsenialitása ugyanis abban rejlett, hogy a mellette elhaladókat tanulmányozva, rá tudott mutatni hiányosságaikra, hibáikra, gyengeségeikre és idejében riaszthatta a vállalatot a helyzet normalizálása érdekében. Mivel mi is egészséges körülményeket kívántunk kialakítani a vállalatnál, azt akartuk, hogy virágozzék és sikeres legyen, — egyik termelési értekezletünkön megszavaztuk a szükséges pénzt, hogy beszerezhessük ezt a fonomentális készüléket. Miután megvettük, valóban nagyon boldogok voltunk. Nyomban felszereltük a nagyteremben, ahol általában a termelési értekezleteket tartjuk, tehát valamennyien jelen vágyunk. Hadd mondja meg az elektronikus találmány nyíltan, mindenki előtt egyesek hibáit. Pontosan egy hónap telt el. Valamennyien értekezletre gyűltünk a nagyterembe. Ez volt persze kis elektronikus készülékünk első próbája is. Napirend: feladataink a második fél évben! Valamennyien kicsinosítottuk magunkat, ünneplőt öltöttünk és elfoglaltuk helyünket. Minden szem a terem tetejére szerelt készülékre szegéződött, mely mellé nagyobbacska vetítővásznat feszítettünk ki. Erre vetíti majd ki megjegyzéseit nagyításban. A készülék tehát szövegmondás közben könnyedén tanulmányozhatja a szónokot és kialakíthatja róla véleményét. Mialatt a szónok beszél, körülbelül ilyen szövegek jelennek meg a vásznon: „Becsületes álláspont, igazat mond, kissé túloz, nem kell elhinni stb”. Az értekezletet az üzemi bizottság elnöke nyitotta meg. Minden szem a vetítővászonra szegezödött, amelyen egymás után jelentek meg a felíratok: „Lényegében becsületes, funkciója kedvéért tűri munkahelyét, érdemes meghallgatni!" A látottakon felbátorodva még néhány hozzászóló jelentkezett. A vásznon mindannyiuk felett pozitív szöveg jelent meg. Lelkünk megkönnyebbült. Nem is olyan rossz, nem is olyan veszélyes ez a kis készülék. Egymás után kértünk szót. A kereskedelmi osztály vezetője, akinek a legttagyobb hangja van, elsőnek emelkedett szólásra. Hamarosan azonban dadogni kezdett. A vetítővásznon egymás után jelent meg a szöveg: „Felül kell vizsgálni, felül kell vizsgálni..." A kereskedelmi osztályvezető legyintett, megtörölíe verejtékező homlokát, majd folytatta. A pénztáros a kereskedelmi osztályvezető álláspontját támogatta és szónoki lendületében elfelejtett felnézni a vetítővászonra. Onnan pedig nem mozdult a felírat: „Ellenőrzés, alszol!" Közülünk is hozzászóltak né- háhyan. A szemtelen kis gép valamennyiünket blamáit. Az elsőnél felírta: „Hamis”, a másiknál: „Nem így gondolja!’’, a harmadiknál: „Poltron!” stb. Síri csend lett. Már arra gondoltunk, hogy a kis készülék elromlott és ezért lát mindent oly sötéten. A kellemetlen helyzet megmentése érdekében, s hogy megtörje a csendet, igazgatónk emelkedett szólásra. Alig szólalt tneg, a következő felírat jelent meg: „Az igazgató és pénztáros vérrokonok!" Az igazgató dühösen az asztalra csapott, szólt még néhány szót, majd elhallgatott. A következő értekezleten fél ház volt. Az igazgató minden értekezlet idején „hivatalosan el volt foglalva”, a pénztáros és a többiek pedig hallgattak. Már hónapok óta egyetlen értekezletet sem tudtunk megtartani a jelenlévők csekély száma miatt. Egy napon aztán körkérdést intéztünk az összes osztályhoz és elhatároztuk, hogy a vállalaton belüli egészséges viszony és a helyzet normalizálása érdekében leszereljük az elektronikus készüléket és feláron eladjuk bármely vállalatnak. A. következő értekezletre zsúfolásig megtelt a terem. A vitát az üzemi bizottság elnöke nyitotta meg. Elsőnek az igazgató jelentkezett szólásra, majd a kereskedelmi osztály- vezető. Utánuk mi is valamennyien felszólaltunk. (Ford.: Péter Zsuzsa) Gazdag régészeti leletek Sárospatakon Hazánk egyik legszebb gótikus műemléke a sárospataki Rákóczi vár római katolikus temploma. Az 1490-es évekből származó háromhajós templom építéstörténetének tisztázására a nyári hónapokban nagyarányú ásatások kezdődtek. Az ásatások első szakaszát most fejezték be és a vártnál gazdagabb leletekre bukkantak. így többek között a templom északi oldalán — ahol eddig semmiféle nyílás nem volt — nagyméretű gótikus ablakokat, a szentély falán lőréseket, az 1600-as években leégett déli torony fennmaradt részében pedig kápolnát találtak. Felfedezték a templorri eredeti padlószintjét, amelyet egy méter vastag töltés takart. A földtörmelék eltávolítása után a padlóba ágyazva több kriptabejárat és síremlék került napvilágra. Ezek között van Dobó Ferenc és felesége sírja, amelynek latin szövegű, vörösmárvány sírkövét 1613-ban Ló- rántffy Mihály készítette. Egy klasszikus a XX. századból NAGY LAJOS EMLÉKÉRE >,Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent... nekem... szülőházam...” Radnóti Miklós szép gondolatait írta megkezdett munkájának első lapjára. És négy év kitartó munkájából elkészült a 360 oldalas tanulmány. A Felső Tlsza-vidék hatszázéves történetét dolgozta fel. Mándok legfiatalabb utcájában, a Mónus Illés utcában lakik, a volt számtartói lakásban. Ez az utca kicsiben Mándok múltja és jelene. Itt volt húsz évvel ezelőtt a báró majorja. cselédviskókkal, istállókkal. Ma új, egészséges lakások sora húzódik itt nyílegyenes sorban. EGYHÓNAPOS ÜNNEPI SOROZ4T Egy község születésnapját nehéz pontos évszámmal megjelölni. Az adatok azt bizonyítják, Mándok község hatszáz évvel ezelőtt keletkezett. A közeli Tiszaszentmárton és Kis- Várda voltak hatással a fejlődésére. Ma a község legrégibb építménye a görögkatolikus templom, 1646-ból, egyik harangja 1528-ból, a másik a Rákóczi korból maradt fenn. Bátyi László a községi tanács, titkára említi meg, hogy szeretnék összekapcsolni a 600-as és a 20 éves jubileumot. Régi tervük, hogy betöltik a község közepén fekvő egykori tavat és emlékoszlopot állítanak fel a közepén. Helytörténeti kiállítást is nyitnak a kettős évfordulón. — Egyhónapos ünnepi sorozattal kezdődtek meg 26-án a jubileumi események. Ünnepi tanácsülésen emlékezünk meg a 20 éves felszabadulásról, a moziban pedig a község megtekinti az Alba Regia című filmet. A mándokiak még jól emlékeznek Vinogradov őrnagyra, a községet felszabadító szovjet csapatok parancsnokára, aki levélben Is felkereste a községet néhány éve. Emlékezteti ókét a 20 éves jubileumra a község változó képe, a modern boltok, a tbc-kórház, az új iskola, az új utcák. AHOGY A KRÓNIKÁS LÁTJA S hogy látja a község jele-1 nét, jövőjét a múlt eseményei- j nek krónikása: I Tíz éve már, hogy meghalt, de mintha csak tegnap láttuk volna a kávéházban, ahol oly otthonosan tudott unatkozni, mint más a családi karosszékben, kanárimadarak és horgolt terítőcskék között. Unatkozása azonban feszültséget rejtegetett, mint ahogy stílusának — gyakran emlegetett — józan pontossága mögött is ott feszült a részvét lírája és az igazságkeresés szenvedélye. Nagy Lajos maga jegyezte fel, hogy bár még hatvanéves korában is atlétateste volt, már harminc esztendősen gyakran fáradtnak hatott, ahogy nem rászabott ruhájában, öreges tartással, merengve ült az ablakban, ahonnan oly sok mindent látott meg a magyar életből és az emberi természet megfejthető rejtelmeiből. Első írásait — a század legelején — saját szavaival szólva, „tussba mártotta.” Keserű, földhöz ragadt emberek, a szárnyalás minden lehetőségétől megfosztó sorsok szerepeltek azokban, és „az a csendes haldoklás, amely nem is érzi már a fájdalmat, a levegő ritkulását.” A fiatal Nagy Lajos a hozzánk főleg Bródy Sándor által közvetített Zola-i naturalizmus tanítványa volt. De már ezekben az írásokban feltűnt egy jellegzetes Nagy Lajos-i vonás: a finom irónia. A történelem drámai fordulatai ébresztették fel Nagy Lajosban azt az írót, aki ■— a testi és lelki nyomor, a beletörődés és képmutatás jelenségei mellett — észre tudta venni és ábrázolni a boldogságra törekvő emberséget, a munka szépségét, a lázadni merészelő öntudatot. Az 1917- ben írt „Tanyai történet”, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságra emlékező „1919 május” című nagyobb elbeszélés, az alföldi falu külső, s belső körülményeit jellemző tények és a szociográfiai felmérést magas irodalommá emelő „Kiskunhalom” már nagy író művei. A kor igazi igényeit tudta kifejezni az apostagi cselédlány törvénytelen fia, a „titkos lakó”, ahogyan Kellér Andor jellemezte őt egyik vonzóan megírt emlékezésében. Nagy Lajosnak ugyanis majd a fel- szabadulásig nem volt saját lakása és gyakran csak be nem jelentett szobatárs — titkos lakóként — élt barátainak szállodai vagy albérleti szobáiban. A felszabadulás után ugyancsak érdekes, értékes írásokkal gazdagította Nagy Lajos a maga egyéni hangvételű életművét. Elsősorban „Pince- napló”-ja és önélétrajza emelkedik ki közülük. Azt hirdette, hogy nem lehet egyszerűen füstté párologtatni évtizedek, évszázadok beidegzéseit. De mert felismerte a nagy történelmi és társadalmi törvényeket, hitt a fejlődésben, az előrehaladásban és „a kor parancsoló feladatá”-nak tartotta a szocializmus, a kommunizmus építését. „Nem az író parancsol azonban a kornak, hanem a kor az írónak” — foglalta össze, tömör szellemességgel, a maga véleményét. Szerinte az írónak saját feltételeiből kell műveiben újjáteremtenie a világot és így kell irányt mutatnia az olvasóknak. Gazdag ábrázolás segítségével végül is lelkességet, az újért való harc vállalását ébreszti fel. A „Magyar Klasszikusok” című sorozat utolsó kötetei éppen Nagy Lajos válogatott Írásait tartalmazzák. Nagy Lajost műveinek értéke avatta a század magyar irodalma egyik — nemrégiben még köztünk járt, szellemében pedig mindig köz» tünk járó — klasszikusává Befejezték a vetést Zajtán ermelőszövetkezetei őszi búza er 26-án teljesítették. A járás lis holdon került a kenyérga— Nem szabad haragudnia mama, csak a holnapi leckét vettük át. Gero Sándor rajza 3» 1964. október 28.
