Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-22 / 248. szám

A Kisvárdai Járási Tanács VB nemrég tárgyalta az 1965. évi községfejlesztési beruházá­sok tervjavaslatát. Munkatár­sunk felkereste Józsa Istvánt, a járási tanács vb titkárát, s aziránt érdeklődött, milyen eredményeket várnak az idén, s terveik szerint hogyan bővül jövőre a községek beruházása. Házi l< ivitelezésben — Az 1964. évi községfej­lesztési terveink költségrészét mintegy nyolcvan százalékban sikerül teljesíteni. Legfőbb gondunk a kivitelezési kapaci­tás hiánya miatt volt és van, emiatt több községben a ter­vet év közben kellett változ­tatni — a beruházást átüte­mezni. Volt olyan sajnálatos eset is, például Eperjeskén és Szabolcsbákán, hogy az állami beruházási keretet iskolafel­újításnál kénytelenek voltunk visszaadni, mert a kijelölt ktsz nem vállalta el a mun­kát. — Ilyen gondjaink — most már biztos — jövőre is lesz­nek. Éppen emiatt figyelemre méltó, és követendő a rétköz- berencsi megoldás. Rétközbe- rencsen kéttantermes iskolát építettek úgynevezett házi ki­vitelezésben, s szeptember ele­jén már meg is kezdték itt a tanítást. Azon túl, hogy a be­ruházás feleannyiba került, mint az eredeti tervezet sze­rint lett volna, Rétközberen- csen azért is volt nagy jelen­tősége a tantermek gyors lét­rehozásénak, mert itt tavaly még „három műszakban” tud­ták csak megoldani az okta­tást. Társadalmi munka — Számottevő volt több köz­ségben a társadalmi munka az építkezéseknél, községszépítés­nél. Záhonyban . például a MÁV és a község KlSZ-fiatal- jai mintegy 200 000 forint ér­tékben végeztek területrende­zést, parkosítást. Komorón a Tiszaszentmártonban az orvosi lakás és rendelőépítési tervek. Mándokon az orvosi rendelőt, a szaktanácsadó bővítését ter­vezik. — Figyelemre méltónak tart­juk azt az előrelátást, amely szerint a járásban a szociális beruházásoknál 1965-ben há­rommillió forintos tartalékot terveztek, hogy erőt gyűjtve, a következő évben komolyabb létesítményeket hozhassanak létre. Kétszer több, könyvre — A könyvtárfejlesztés ter­vezett összege megkétszerező­dött jövő évre, az ideihez ké­pest. Mándokon például 10 ezer forintot terveztek, de szép előirányzat van Tiszabezdéden és Dögén is. A sportélet iránti érdeklődés növekedésére jel­lemző, hogy olyan kis község­ben mint Eperjeske 16, Mező- ladányban 10 ezer forintot terveztek erre a célra. — Az eddigi eredmények és a várható jövő évi nem rossz kilátások mellett meg kell említenünk: még mindig nem kielégítő a mezőgazdasági cé­lokat segítő tevékenység, anya­gi ráfordítás. Például a közsé­gi jellegű legelők javítására, tápanyagutánpótlására sem anyagi, sem társadalmi murira előirányzat nincs. A szakmai fejlődést hivatott elősegíteni a társadalmi ösztöndíj alap. A tervezet szerint közel hatvan­ezer forint van erre előirá- nyozva._ Ez így sem sok, még kedvezőtlenebb ennek a meg­oszlása, mert ha elismerően szólunk arról, hogy Mándokon 16, Dombrádon 11 ezer forin­tot terveztek, akkor már ebből kitűnik, hogy sok községben nem gondoltak erre, pedig a falu előrehaladásának ez is egyik elengedhetetlen feltétele — fejezte be nyilatkozatát Jó­zsa István. fiatalok a mozi melléképületei­nél, útrendezésnél több száz óra társadalmi munkát végez­tek. Nyírtasson azért is büszke a lakosság az új óvodára, mért több tízezer forintot kitevő társadalmi munkája is benne van. De elismerő szavakat ér­demel az is, hogy Fényeslitkén községfejlesztési alapból építe­nek új művelődési házat: az építőanyagot szállítják, s tár­sadalmi munka nyomán tűnik el a régi épület is. — A községfejlesztés, csino­sítás mindinkább a lakosság közügyévé válik. Az idén az összes beruházás értékének a 14—15 százaléka társadalmi munka. — A járásban a jövő évi községfejlesztés az egészség- ügyi és szociális intézmények irányába tolódik el. Művelődé­si ház csak néhány községben nincs, általában a kisebbek­ben, ahol több éven át gyűjtik az anyagi alapot erre a célra. A művelődési ház építésénél Tuzsért említem meg, ahol községfejlesztési alapból több mint félmillió áll rendelkezés­re s úgy kezdik az építkezést, hogy a helyi tsz a három szá­zalékra felemelt szociális és kulturális alapjának a felét rendelkezésre bocsátja a léte­sítmény befejezéséig. Ez az összeg évi 120—130 ezer forin­tot tesz ki. Óvodák, bölcsődék — A korábbi évektől elté­rően, mindinkább igénylik a termelőszövetkezetekben dol­gozó asszonyok a bülcsődéket, óvodákat, napköziket. Ezért kerül Sor többek között Berke­szen és Záhonyban a bölcsőde bővítésére. Óvodát Pátrohán közel félmillió forintos község­fejlesztési alapból, s jelentős társadalmi munkával létesíte­nek. Fényeslitkén úgyszintén óvodát építenek. Az 1964-re tervezettel szemben a jövő évi óvodalétesítési előirányzat há­romszoros összegű. — Az egészségügyi ellátás javítását szolgálják Ajakon, „Nyolcvanötös jelentkezzék“ Csak a Volga nem sikerült — A becsület kötelez Nagyüzem Tuzséron jobban mondva jó üzleti „ti­tokról” is beszél, még akkor is folytatja, amikor a szabadban, a csapkodó esőben búcsúzko- dunk. Végül kedvtelve nézi a Volga kocsit, s megszólal: — Egy ilyen kocsit szeret- tün volna a tsz-nek. Ez az idén még nem sikerült. Pedig azért is tudnánk almát adni, megegyezéses alapon... — te­szi hozzá nevetve. Zuhog az eső, mintha dézsá­ból öntenék. A telepen bokáig ér a ragadós sár. A hatalmas, zárt épületben kétszáz ember. Legtöbbjük fiatalasszony és leány. Néhány férfi akad köz­tük. ök végzik a munka nehe­zét: ládákat emelnek, visznek be a feldolgozó helyre, szállí­tanak ki a féleresz alá. Nyolcezer múzsa alma sorsa Tuzséron vagyunk, a Rá­kóczi Termelőszövetkezetben, ahol talán a legjobban oldot­ták meg a közös gazdaságok közül a téli alma feldolgozá­sát. Révész Gyula, a tsz gyü­mölcsszállítási felelőse csu­rom vizesen érkezik az állo­másról. — Baj van, Kálmán — mondja az elnöknek, aki mint sokan mások, szintén Révész. — Nincs vagon. Nem tudunk pakolni. — Eddig nem volt zökkenőnk — magyarázza a szállítás parancsnoka. — Két- három napja, hogy akadozunk. A napi feldolgozás hat-hét va­gonra való. Szombaton hét és fél vagonnal raktunk be, de azóta... Röviden Öregdiákok ver&een/e — Nyolcvan vagonnal el­szállítottunk — mondja az el­nök. — Nyolcvannéggyel — toldja meg Révész Gyula. — A leg­utóbbi néggyel volt. Az elnök helybenhagyja. El­végre nem szégyen fél nappal lemaradni a frissességben ott, ahonnan talán kétszáz vagontól is több almát gurítanak el a vasúti kocsikban. Többségét határon túlra. Révész Kálmán a szomorkás, síró eget kémle­li. Ha bent zavartalan is a vá­logatás, csomagolás az nagyon jó, de annál rosszabb, hogy még nyolcezer mázsányi alma nem került le a fáról, és ha már kézzel nem szedik gyor­san lejön magától... Műhelytitok — Az időjárás beszorított bennünket — mondja az el­nök. — És rontja most már a minőséget, ami eddig export­ban elszállítva nyolcvan száza­lékos volt. Mennyien dolgozhatnak itt valójában? — vallatjuk a pa­píron lévő névsort, ami a szó szoros értelmében lelóg, mert vagy tizenöt nevet a fehér fal­ra írtak. Százhuszonhat... — Ez műhelytitok — cáfol gyorsan az elnök. — Vannak itt kétszázan. Ez a sorszám más... Nyolcvanötös! — kiáltja el magát a hatalmas helyiség­ben. A tároló közepe tájáról hallatszik: — Igen! Tévedés kizárva — Minden válogatónak, cso- magolónak megvan a sorszá­ma — folytatja Révész Kál­mán. — Ezek a számok a ládák sarkára kerülnek. Ha az ex­portvagonban minőségi kifo­gást találnak, megvan a láda, a ládán a szám, s itt — a hiba elkövetője... Eddig egyetlen va­gonnál volt minőségi kifogás, és három dolgozó kapott bün­tetést. Jogosan, igazságosan. Tévedés kizárva. Legalább milliót jelent a tsz-nek a sa­ját feldolgozás, csomagolás. Nem játszhatjuk el a megszer­zett becsületet... Az elnök még több műhely, Az újkenéz! termelőszövet­kezet párttaggyűlésén a trak­torosok ígéretet tettek a ke­nyérgabonavetés időben való befejezésére. Vállalásuk ha­táridejét nem tartották be — két nappal korábban vé­geztek ezzel a fontos munká­val.-k Tiszamogyoróson nemrég tartottak véradónapot. A kis községben harmincötén adtak életmentő vért — többségé­ben termelőszövetkezeti tagok. A szocialista brigád címet akarják megszerezni a nyírlö­vői termelőszövetkezet gyü­mölcstermesztői. A termelés­ben eddig kiválóra vizsgáz­tak: az egymilliós tervvel szemben közel másfél millió forintos jövedelmet biztosíta­nak a közösségnek. Gyulaházán ötven szemé­lyes óvodát építettek házi kivitelezésben, megtakarítva a beruházási költség felét. A takarékosság lehetővé teszi, hogy — társadalmi munka hozzáadásával .— megkezdjék a művelődési ház felújítását. •ér Kisvárda főterén épül a földművesszövetkezeti halász- csárda. A helybeli építőipari ktsz. ígérete szerint ez év december 15-én átadják ren­deltetésének az épületet. 1964. október 22. Az egg’észségiig'y, a szociális létesítmények kerültek előtérbe Józsa István tanácstitkár nyilatkozata a kisvárdai járás községtejlesztési terveiről MEGfEGYZÉSEK: Kövek Már egy éve tart a kisvár­dai mozi felújítása, s azóta nincs megoldva a filnuz.nház látogatás. A iakosság azt tol­mácsolja az Építő és Szerelő Vállalatnak, hogy csak a ha­ladó hagyományoknál célsze­rű megtartani a jubileumi ünnípségske*.. Ugyancsak Kisvárdán, a Lenin utcában, május körül felszedték a követ a vállalat dolgozói, amikor vezetékeket fektettek le. A kövek azóta is ott hevernek. Arra a kér­désre, hogy mit csináljanak vele — választ sem kaptak. firunipli Ha nem dicsekednek, hát éppen nem is panaszkodnak 1 Mándokon a nemesített burgo­nya termése miatt. Az Üj Élet Tsz-ben kétszáz vagon ve­tőgumót termeltek elszállítás­ra. De az ellátó vállalat — joga éppen van hozzá — csak tavasszal akarja átvenni a töméntelen krumplit, s akkor szállíttatni a vetőgumót igény­lő üzemeknek. Ez a mándokiaknak nem tetszik Egyrészt azért nem, mert Szabolcsban, így náluk is, véknyan termett a szalma, kevés a takaróanyag, nem úgy mint az ország más terü­letén. Másrészt azért, mert most több erejük lenne a szállításra mint tavasszal, a munkáv kezdetén, s a kézi­munka is inkább megkerül most, mint kikeletkor. Atnzséri Rákóczi Tsz. export száSítmányaira Révész ragasztja a jonatán címkéket. // Foto: Hammel József ' jövő nyárra megnyílik a kisvárdai ffvnffvfnrfln Na/Sy iársadalmi összefogással ZJ 1 1111 segítik az építést — Ne tartsa senki elfogult- 1 ságnak, befelé fordulásnak, ha 1 Kisvárdán a Vulkán munká­sait, a ktsz-ek tagjait, a hiva­talok dolgozóit, a termelőszö­vetkezeti tagokat is két dolog tartja izgalomban — mondotta Tóthszegi Gyula, a községi ta­nács elnöke. — Egyik a gyógy­, fürdő, a másik a törpe vízmű. Egyet kell értenünk a helyi vezetőkkel, mert valóban, a hosszú éveken át szunnyadó álmok, elképzelések Kisvárda várossá fejlesztésére — kezde­nek reális tervekké alakulni. Sőt! S ezt, a nagyfokú érdek­lődésen túl, a lakosság anyagi erejével is igyekszik siettetni. Valóban azzal, mert teljesen saját erejükből építenek gyógy­fürdőt a hajdani, nemrég res­taurált várrom szomszédságá­ban. — Elkészült két kutunk — folytatja az elnök. — A hideg vizű 1200 litert, de többet is ad percenként. A másikból, 600 méter mélyről, 400 liter, 42 fokos meleg vizet veszünk ki percenként, s a víz magas kén, magnézium és hidro­génkarbonát tartalma gyógy­fürdővé avatja ezt a létesít­ményt. Kisvárda idei községfejlesz­tési alapjából félmilliót taka­rítottak meg a fűrdőépítéShez, s erre fordítják az 1965-ös for­rásokat is. — A nagy nekibuzdulást ez sem elégíti ki — újságolja az elnök. — Társadalmi elhatáro­zás született: a kisvárdaiak de reméljük, rövid időn belül általános lesz a megértés, s valóban komoly lépést teszünk a várossá fejlődés útján. Egyébként készül Kisvárda központjának részletes rende­zési terve, a későbbiekben csakis ennek megfelelően tör­ténik majd itt az építkezés — mondotta Tóthszegi Gyula. 3 valy 28-an vizsgáztak. De most, hogy a dolgozók iskolá­jában lehetőség nyílt a vizsgák nélküli tanulásra, két tsz-osz- tályra való tag gyűl majd ösz- sze. Valóban tsz-osztály, mert az Uj Életből valók, és a kö­zös iroda nagyobb helyiségei­ben lesz a tanítás, ami napok múlva, a nagy munkák befe­jezése után kezdődik. Hogy az öregdiákoknak csak a rendszeres foglalkozás, az órákra való felkészülésre legyen gondja, a termelőszövet­kezet a tanszereket és a köny­veket is térítésmentesen bizto­sítja számukra a kulturális alapból. Szép, nagyon szép vonásai ezek a kis és nagy betűvel egyaránt írható Uj Életnek, de ők maguk is mondják, hogy a szintén mándoki Hossuth Tsz- ben sem mennek rosszul a dolgok. A két „várban" folyik a tanulási verseny. — Jó volt legutóbb a „János vitéz”. — Legközelebb, ha igaz, valami operát mutatnak, azt mondják. — Megnézzük azt is, milyen- ilyen és ehhez hasonló be­szélgetéseknek lehetnek tanúi Mándokon azok, akik egy-egy előadás, filmvetítés után az Uj Élet Tsz idős tagjaival talál­koznak. A termelőszövetkezet­ben elhatározták, hogy az öt­ven év fölötti tagoknak „bér­mentesített” helyet biztosíta­nak a községi művelődési ház­ban egy-egy film, színmű elő­adására. Hát, szóval, ők itt tartanak... A tavaly őszihez hasonlóan, újra négytagú bizottság kopog­tat be azoknak a tagoknak az ajtaján, akiktől elvárható, hogy különösebb megerőltetés nélkül még elvégezhetik az ál­talános iskola nyolc osztályát. Az Uj Élet Tsz tagjai közül ta­élmillió forintot gyűjtenek íssze az építkezés meggyorsítá­sára. Azt hiszem, e nagy tár­sadalmi összefogásnak elké­szítjük a dicsőség könyvét. Hadd legyen már a sajtón ke­resztül feljegyezve elsőnek Bó­ra Károly neve, aki megkezdte i felajánlást. De mások is: a i 34-es tanácskörzetben Szoj- ka Mihály, egy másikba Szabó Zsigmond... Juhász István 50- es körzetében egy nap alatt, néhány család közel háromezer forinttal kapcsolódott be a mozgalomba. A gyors-_ és gép­íróiskola növendékei őszi me­zőgazdasági munkájuk jövedel­mének 10 százalékával kopog­tattak be: a gyógyfürdő építé­séhez adjuk... A járási összefogás csirái is bontakoznak az észak-szabol­csi fürdőhely építkezéseinél: törvényes lehetőség nyílt rá, így Pap, Anarcs és Kékese köz­ségek községfejlesztési alap­juknak 5—8 százalékával já­rulnak hozzá a létesítményhez. Tehát a fürdő mindinkább a járásé is lesz... Egyébként, az elkészült ter­vek alapján tavasszal építik és a szezonra elkészítik a fel­nőtt- és a gyerek termálme­dencét. Beszerezték a kerítés- anyagot, s az építőipari ktsz KISZ-istál társadalmi munká­ban készítik a kerítést. — A kisvárdai vízmű társu­láshoz eddig hétszázan csatla­koztak. Ezzel lassabban hala­dunk, mint a fürdővel: sok család még bizonytalankodik

Next

/
Oldalképek
Tartalom