Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-22 / 248. szám

A Pravda szerdal száma „A kommunizmus és a béke nagy zászlaja alatt” című vezércik­kében ezeket írja: — Az űrhajósok fogadtatása alkalmából a Vörös téren ren­dezett nagygyűlésen ékesen kifejezésre jutott a párt és a nép megbonthatatlan egysége, világosan megmutatkozott, hogy a szovjet emberek egyön­tetűen támogatják az SZKP le­nini főirányvonalát. — A szovjet nép megvalósít­ja a XX. XXI. és XXII. párt- kongresszuson kidolgozott fő- irányvonalat, nagyszabású épí­tőmunkát folytat a gazdaság, a tudomány és a kultúra minden területén. A szovjet nép a kom­munizmus és a béke nagy zászlaja alatt halad előre, minden gondolatát és tettét az e zászlóhoz való hűség hatja at. — A kommunizmust építő szovjet emberek önfeláldozó munkájukkal a világ dolgozói iránti internacionalista köte­lességüket is teljesítik. Bár­mit tesz a szovjet ember, bár­milyen poszton tevékenykedik, tudja, hogy törekvései és ered­ményei, munkájának gyümöl­csei az emberiség érdekeit, a békét és a népek biztonságát szolgálják. A Szovjetuniónak a marxista—leninista tanítás alapján fogant sikereiből a Föld népei erőt, lelkesedést merítenek, e sikerek fokozzák a népek hitét, hogy a béke, a demokrácia, a haladás nagy ügye diadalmaskodik. A szocializmustól távoláll- nak a hódító háborúk. Pártunk és kormányunk külpolitikájá­nak megingathatatlan alapja a különböző társadalmi rendsze­rű államok békés együttélésé­nek lenini elve, a lankadatlan küzdelem a béke megszilárdí­tásáért, a nemzetközi feszült­ség enyhüléséért, a népek ba­rátságáért és együttműködé­séért. A mai viszonyok között ez az egyetlen ésszerű politika és ezt minden becsületes em­ber megérti, helyesli, támogat­ja. — Pártunk, kormányunk, az egész szovjet nép hajthatatlan békeakarata, forró béketörek­vése ismét ékesszólóan meg­nyilvánult a Voszhod űrhajó hős utasainak moszkvai foga- dása alkalmából rendezett nagygyűlésen. A Lenin-mauzó- leum emelvényéről újból el­hangzott a lenini párt és a szovjet kormány felhívása: mindent meg kell tenni, hogy a világűrt csak békés célokra használják, a kozmosz, a széles körű nemzetközi együttműkö­dés színterévé váljék. A Szov­jetunió határozottan síkraszáll azért, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket kizárólag békés úton oldják meg, erősödjék a bizalom és a megértés az álla­mok között. — A tartós béke kivívása, a fegyverkezési hajsza megszün­tetése, a népek mentesítése a hadi kiadások növekvő terhe alól, az általános és teljes le­szerelés, az ENSZ erősítése, a tényleges európai biztonság megteremtése: ezek azok az elsőrangú feladatok, amelyek­nek megoldásáért a lenini párt és a szovjet kormány síkra­száll. — A Szovjetunió internacio­nalista kötelességének tartja, hogy minden erővel támogassa a népek harcát az imperializ­mus, a gyarmati rendszer és az újgyarmatosítás ellen, az im­perialista függőség minden for­mája ellen, a társadalmi és nemzeti felszabadulásért. — Nyílt titok, hogy vannak még a világon imperialista erők, amelyek élezik' a nemzet­közi helyzetet, feszültséget te­remtenek, a békét és a bizton­ságot fenyegetik. Országunk­nak, népünknek számolnia kell ezzel. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kor­mány eddig is megtett és ez­után is meg fog tenni mindent, ami nagy hazánk védelmi ké­pességének erősítéséhez, hatá­rai és biztonsága sértetlen­ségének, az egész szocialista közösség biztonságának fenn­tartásához szükséges. — A béke és a társadalmi haladás ügye annál gyorsabban fog előrehaladni, minél erő­sebb lesz az összes imperialista­ellenes erők összefogása, mi­nél szilárdabb lesz a szocialis­ta országok, a kommunista vi­lágmozgalom egysége. Pártunk szent kötelességének tartja, hogy küzdjön a szocialista or­szágok nagy közösségének fo­kozott testvéri barátságáért és egységéért, a kommunista pár­tok összeforrottságának meg­szilárdításáért. Az SZKP kö­vetkezetesen síkraszáll a kom­munista világmozgalom közös irányvonalának védelmében, arra törekszik, hogy megszűn­jenek a kommunista világmoz­galom soraiban mutatkozó ne­hézségek, s valamennyi test­vérpárt fogjon össze a marxiz­mus—leninizmus, a proletár nemzetköziség megingathatat­lan elvei, a moszkvai nyilat­kozatok alapján. Az SZKP a jövőben is tevékenyen arra fog törekedni, hogy hívják össze ez egész világ marxista—leninista pártjának tanácskozását, amely előmozdíthatja és elő is kell, hogy mozdítsa a fenti célok el­érését. — A Kommunista Párt és a szovjet kormány békepolitiká­ja megértésre és támogatásra talál minden ország néptöme­geinél, a reálisan gondolkodó államférfiaknál és közéleti sze­mélyiségeknél. Ezt bizonyítják a nemzetközi közvélemény és sajtó részéről mindenünnen ér­kező visszhangok. — A párt úgy véli, hogy nincs magasabb, nemesebb, sürgősebb feladat a kommu­nizmus felépítésénél, a .nép életszínvonalának emelésénél, jólétének fokozásánál..; A le­nini párt mélyen bízik a nép nagy alkotó erőiben, a kommu­nizmus építése során állandóan a tömegek élő, gyakorlati ta­pasztalataira támaszkodik. A szovjet nép határtalanul bízik pártjában, kormányában, szo­rosan felzárkózik a párt mö­gött és szilárdan halad előre a lenini úton. Elutazott hazánkból Jumzsagijn Cedenbal 1964 október 15—21 között az MSZMP Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztársa­ság kormányának meghívására baráti látogatást tett hazánk­ban Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársa­ság minisztertanácsának elnö­ke és családja. Itt tartózkodása során J. Ce­denbal találkozott Kádár Já­nossal, az MSZMP Központi tatták a kommunista mozga­lom, valamint a nemzetközi helyzet a két felet érdeklő idő­szerű kérdéseit. A megbeszélések szívélyes, elvtársi légkörben folytak le és minden érintett kérdésben teljes nézetazonosság nyilvá­nult meg. A megbeszélések eredménye­ként a két ország tervhivatalá­nak képviselői megállapodást írtak alá a gazdasági együtt­működés bővítéséről. Johnson folytatja választási kampányát Johnson elnök több napos Goldwaterre utalva Jonhson szünet után ismét bekapcsoló- kijelentette, nem szabad az el- dott a választási kampányba. nöki hatalmat olyan ember ke- Acronban elmondott beszéd zébe adni, aki szenvedélyektől dében közvetve támadta Gold- fűtve felelőtlenül használná watert és dicsérte a demokra- fel azt, s a világ békéjét nem ta párt külpolitikáját. Ismét lehet olyanokra bízni, akik azt állította, hogy az amerikai nem hisznek a tartós nemzet­külpolitika célkitűzéseinek kö- közi megállapodásokban, zéppontjában a feszültség eny- Johnson a délutáni órákban hítése áll. Hangsúlyozta, a felkereste a kórházban fekvő kormányzat nem arra törek- Truman volt elnököt, majd szik, hogy megszakítsa kapcso- folytatta választási körútját, tatait a Szovjetunióval, ha- amelyet azonban a kedden ei­nem ellenkezőleg, hogy termé- hunyt Hoover volt elnök teme- kenyebbé tegye ezeket a kap- tése miatt a hét második felé- csolatokat. ben ismét félbeszakít. A Bi*ezinye¥-Ko§zi$fin beszédek vissz bangái a Be Betitle iiiliilsztertanácsst tartott Havanna: A kubai lapok részletesen beszámolnak a három szov­jet űrhajós fogadtatásáról, a Vörös téren elhangzott Brezs- nyev-beszedről és a Kreml­ben fogadáson elmondott Ko­szigin pohárköszöntőről. A kubai sajtó azokat a ki­jelentéseket emeli ki, ame­lyekben a szovjet vezetők a békés együttélés politikájá­nak folytatása mellett száll­tak síkra. Ugyancsak méltat­ják azt a törekvést, hogy a Szovjetunió folytatni kívánja a szocialista országok egysége megszilárdításának politikáját. Athén: A görög lapok címeikben kiemelik, hogy a Szovjetunió hű a béke politikájához, az új szovjet vezetők a békés együttélés és a leszerelés po­litikáját hirdetik. A Nea cí­mű nagy polgári lap megálla­pítja, hogy Brezsnyev beszéde kedvező visszhangot keltett a nyugati fővárosokban, Brüsszel: Valamennyi belga lap veze­tő helyen közli a hétfőn Moszkvában elhangzott beszé­deket. A lapok aláhúzzák, hogy Brezsnyev állást foglalt a szovjet emberek életszínvo­nalának további emelése, a béke megszilárdítása mellett. A Peuple, a szocialista párt lapja megemlíti azt a részt, amelyben a marxista—lininis- ta pártok nemzetközi értekez­letéről esik szó. A Derniere Heure Koszigin miniszterel­nök beszédéből azt emeli ki, hogy a szovjet kormány har­colni fog n neokolonializmus teljes felszámolásáért, megszi­lárdítja védelmi erejét és küzd olyan egyezmények meg­kötéséért, amelyek lehetővé tennék a leszerelést. Caracas: A venezuelai lapok címeik­ben kiemelik, hogy a Szov­jetunió folytatja az SZKP XX., XXI. és XXII. kong­resszusán kidolgozott politikát. A Republica aláhúzza, hogy a békés együttélés irányvo­nala változatlan marad, a kol­lektív vezetés elve teljes mértékben érvényesül. A Ná­ciónál így ír: „Leonyid Brezs­nyev és Aiekszej Koszigin békés együttélést, hatékony európai biztonságot, nemzet­közi enyhülést, a vitás kérdé­sekre tárgyalásos megoldást kínál.” Hruscsov távozása a szovjet kormány éléről, nagy fontossá­gú esemény, de a Szovjetunió belső ügye. A francia kormány tudomásul veszi Vinogradov párizsi szovjet nagykövet köz­lését, amely szerint a változás nem jelent módosítást a Szov­jetunió külpolitikájában. A francia kormány véleménye szerint az esemény nem hoz változást Franciaország és a Szovjetunió viszonyában. A minisztertanács az angol választásokkal foglalkozva le­szögezte: a munkáspárti kor­mány hatalomra jutása nem befolyásolja Franciaország és Anglia baráti kapcsolatát. Szavazás az IME&GO-han Az UNESCO közgyűlésén a I mandátumvizsgéló bizottság jelentésével kapcsolatban, is­mét felvetődött a Kínai Nép- köztársaság tagságának kér­dése. A közgyűlés teljes ülésén a Szovjetunió, Kuba és más országok képviselői a tajvani rendszer képviselőinek kizá­rását és n Kínai Népköztársa­ság jogainak elismerését kö­vetelték. A szavazásnál 50 or­szág . az amerikai javaslatot támogatta, 33 ellene foglalt állást. 18 állam küldöttsége, köztük Franciaországé, tar­tózkodott a szavazástól. Húsz év az Amazonas dzsungel jében Elevenen eltemetve a zöld pokolban Egy reggel a fák között em­beri arccal találtam magam szemben. Az első volt, akivel bolyongásaim alatt találkoz­tam. Szinte földbe gyökerezett a lábunk, 5—10 percig néztük egymást és még mindig nem akartunk hinni a szemünknek. Paolo szintén a kaucsuk-had- sereg katonája volt. i Az indiánok között Együtt mentünk tovább. Nemsokára a chavante indián törzs területére értünk. Mint hallottam, kegyetlenek és va­dak. Szerencsére azonnal fel­1964. október 22. írta: Jósé Meló ismerték, hogy a legkisebb ve­szélyt sem jelentjük számukra és semmilyen szempontból sem képviselünk „értéket”. Miután Paolo két beteget meggyógyí­tott — valamit konyított hoz­zá — kapcsolataink szinte ba­rátságosakká váltak. Rövidesen ismét visszatér­tünk a zöld pokolba, ahol új veszélyek vártak ránk. Ezen a területen nem találtunk olyan gyümölcsöket, amelyekkel ed­dig táplálkoztunk, így kényte­lenek voltunk valami ennivaló után nézni. Vadállatok és kígyók keresz­tezték utunkat. Volt mikor egész majomcsorda üldözött bennünket napokon át. A hő­ség minden oldalról áthatol- ! hatatlan falként vett körül I bennünket. A láz annyira le- j gyengített, hogy az arcunkra és a kezeinkre telepedő mosz- kitókat sem tudtuk már elker­getni. Végül úgy elcsigázott. hogy esténként annyi erőnk sém volt, hogy lombkunyhót készítsünk; közvetlenül a tűz mellett aludtunk el. Egy reggel Paolo nem tudott felkelni. Né­hány nap múlva meghalt. Az erdőtűz közepén Én is nagyon beteg voltam és az utána következő idők ese­ményeiből sok minden kiesett az emlékezetemből. Az egyet­len amire emlékszem, hogy egy ideig a tömöri törzshöz tartozó indiánok között éltem. Először láttak fehér embert, barátsá­gosan fogadtak, megmutatták, hogyan kell vadászni, halat fogni. Én azonban mindenáron tovább akartam menni. A törzs egészen a település széléig kí­sért. Azt mondják, hogy az Ama­zonas dzsungel egytizede ál­landóan ég. Egyszer egy ilyen terület kellős közepébe jutot­tam; Elviselhetetlen volt a hő­ség, az égő fák recsegtek, ro­poglak, az állatok üvöltöttek. Sikerült egy folyót elérnem. Egy különös tutaj haladt rajta lefelé, utasai vadállatok vol­tak. Odaúsztam. Amikor szem­ügyre vettem „szomszédaimat”, a hideg futkározott a hátamon. Egy óriási anakonda volt. Rám sem hederített. Mellettem egy reszkető jaguár feküdt. A kü­lönös Noé bárkája több napon át úszott lefelé az égő dzsun­gel közepette folyosót képező vízen. Kínzó füst terjengett. Nem akartam a sorsot tovább kihívni magam ellen és ott­hagytam félelmetes sorstár­saimat. Az égő erdőben megsebesült a lábam, s olyan elviselhetet­lenül fájt, hogy indiánokat kellett keresnem, és fájdalom- csillapítót kérni tőlük. Adtak, de ellenszolgáltatást kértek. Odaadtam nekik az egyetlen értéket, ami nálam volt: az iránytűt. Iránytű nélkül azon­ban nem tudtam tovább men­ni. Ezért dolgozni kezdtem az indiánoknak. Több hónapig vi­gyáztam gyerekeikre, elkészí­tettem a legegyszerűbb gyógy­szereket és segítettem a bete­geket ápolni. Lassanként meg­nyertem bizalmukat, visszaad­ták az iránytűt, amire ők azt hitték, hogy játékszer és elbo­csátottak. Hálából a végzett munkáért, csónakot készítettek, elláttak élelmiszerrel, s kísérőt adtak mellém. Hónapokon át haladtam lefelé a folyón és csak azért álltam meg, hogy vadásszak és aludjak. Az első lakott terület Végül elérkeztem egy kis helységhez, San Felichéhez. Ott hallottam először, hogy a háború már 17 esztendővel eze­lőtt befejeződött. 1962-őt írtunk. Húsz évig voltam elevenen eltemetve az Amazonas dzsungeljében. San Felichében találkoztam az első fehérrel — Paolo kivételével — amióta a 122. számú táborból megszöktem. A területi orvos volt. Ö ápolt, állított talpra és adott nekem 125 cruzeirot úti­költségként. Ez volt az első pénz, amit a kezemben tartot­tam, amióta „besoroztak” a kaucsuk-hadseregbe..; (A Volks timmébő!) Esentén sorokban A Japán Szocialista Párt­nak a Szovjetunióban tartóz­kodó küldöttsége országjáró útjának befejeztével elutazá­sa előtt sajtóértekezletet tar­tott Moszkvában. A küldött­ség vezetője Tosiharu Oka- da, a párt központi végre­hajtó bizottságának tagja, a sajtóértekezleten kijelentette, hogy az SZKP és a Japán Szocialista Párt nyáron Moszkvában kiadott közös nyilatkozata hasznos volt, mert elősegítette a két nép barátságának erősödését. Baudouin belga király szer­dán fogadta a Belgiumban tartózkodó Konsiztantyin Rudnyev szovjet miniszterel­nökhelyettest. A szovjet ál­lamférfi találkozott Theo Le- fevre belga miniszterelnök­kel is, aki villásreggelit adott vendége tiszteletére. A Német Demokratikus Köztársaság Nyugat-Berlin- ben felállított irodáiban szerda estig már több mint 400 ezer utazási engedélyt osztottak ki azoknak a nyu­gat-berlinieknek, ‘ akik az NDK fővárosában lakó roko­naikat akarják felkeresni. Bizertában a tunéziai uj- desztur párt VII. kongresszu­sán Burgiba elnök javasolta, hogyt bodzák létre a párt öt- ventagú központi bizottságát. Eddig a párt tevékenységét egy tizsnöttasú politikai bi­zottság irányította. Bukarestben az elmúlt na­pokban megbeszélések foly­tak Románia és Csehszlová­kia tervhivatali küldöttségei között a két ország gazdasági együttműködéséről. A meg­beszélésekről kiadott köz­lemény hangsúlyozza, hogy az eddig megvitatott kérdé­sekben létrejött megállapo­dás fontos alapot szolgáltat a két ország gazdasági együttműködésének és áru­cseréjének fejlesztéséhez. Erhard szövetségi kancel­lár képviseletében Mende al- kancellár fogadta a dél-viet­nami haderők főparancsno­kát, Tran Thien Khiem tá­bornokot, aki kormányának köszönetét tolmácsolta a nyu­gatnémet segélynyújtásért.. Londonban szerdán kiállí­tás nyílt, amelyen többek között megtekinthető Remb­randt egyik leghíresebb ké­pe, az „Anatómia lecke”. A festmény most első ízben hagyta el az európai konti­nenst Algéria fővárosában meg­nyílt a második afro-ázsiai konferencia előkészítő bizott­ságának ülése. Az ülésen, amelyen 13 ország képviselői vesznek részt, Abdel Aziz Buteflika algériai külügymi­niszter bejelentette, hogy 1965. március 10-ére hívják össze a második afro-ázsiai konferenciát. Kedd reggel óta sztrájkol­nak az olasz vasutasok. A forgalmi személyzet öt napon át napi három és fél órára szünetelteti a munkát — dél­előtt 9,30 órától 13 óráig. A hivatali személyzet általános sztráikot tart. A sztrájk cél­ja: a vasutasok bérlés! rendszerének megjavítása. A sztrájk óriási károkat okoz az államnak s ezért a kor-1 mány úgy határozott, hogy még a héten rendkívüli ini'* nisztertanáeson megvitatja a vasutasok követelését. fi kommunizmus és a béke zászlaja alatt A Pravda vezércikke Bizottságának első titkárával, t a Magyar Népköztársaság Mi- 1 nisztertanácsának elnökével, 1 Biszku Bélával, az MSZMP Po- ; litikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkáré- < val, Fehér Lajoisal és Focli < Jenővel, az MSZMP Politikai 1 Bizottságának tagjaival, a kor- : mány elnökhelyetteseivel. E találkozások alkalmával meg- 1 beszéléseket folytattak a két i ország testvéri kapcsolatainak : továbbfejlesztéséről és megvi- i A francia minisztertanács De Gaulle elnökletével meg­tartott szerdai ülésén megvitat­ta az utóbbi napok nagyjelen­tőségű nemzetközi politikai eseményeit. Az ülés után Pey- refitte tájékoztatásügyi minisz­ter ismertette a francia kor­mány álláspontját az újságírók előtt. A miniszter kijelentette: g

Next

/
Oldalképek
Tartalom